Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-07 / 81. szám

X Á RA 3 LU taxa po^AiX^LSrrri IN NUMERAR No. 141.^3/i£i$/ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cale» Moţilor 4 Fiókkiadóhiv'a'tol és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTI1A MIKLÓS El őfizet éri 840 lej, — pengő. A áriak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente - Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. KEDD 193 6 ÁPRILIS 7. Az európai külpolitikai válság, melybe újra beleszövődik a dunai kérdés és az. olasz hadseregek rohamos abessziniai előnyomulása által mind időszerűbbé váló afrikai békekötés ügye is, legújabb fejezetével a Népszövetség jegyében indul. Hosszas vajúdás után a rajnai kérdés rendezésére vonatkozó fáradozások angol, francia és belga részről végül is arra lyukadtak ki, hogy az ügyet nagy európai rendezési terv keretében a Nép- szövetség elé viszik. Ugyancsak a Népszövetség elé kerül előreláthatólag az osztrák szö­vetségi szolgálat ügye és alighanem rövid időn belül az olasz—abesszin békekötés kér­dése is. A tegnapi nap eseménye az volt, hogy a népszövetségi főtitkárság közzétette a íizenhármas bizottság jelentését. Ebben a jelentésben szerepel egy olasz jegyzék, mely­ben Mussolini meghívja a bizottság elnökét, Madariagát, hogy látogasson el Rómába és vele személyesen beszélje meg a béke lehetőségeit. Minthogy Olaszország már elvben belement a béketárgyalások megindításába népszövetségi közvetítéssel, valószínűnek lát­szik, bőgj’ Genf rövid időn belül tevékenyen kezébe veheti az olasz—abesszin béke létrehozását is. A rajnavidéki válsággal kapcsolatban a francia külügyminisztérium lázasan dolgo­zik az emlékiraton, melyet a tervezett népszövetségi tanácskozáson a német emlékirattal akar szembeállítani. Ez az emlékirat ngyanugy az európai helyzet uj és tartós rende­zési tervével lép föl, mint TU .’er emlékirata. A rendezési tervet, melyet Parisban kon­struktiv béketervnek n^ezu k, ar emJék’rat harmadik része foglalja magában, még pedí^ olyanképen, hogy a kollektív békebiztosiíás elvét a Népszövetség kereteiben akarja meg­valósítani. Viszont egyes jelek arra mutatnak, hogy a népszövetségi keret igénybevétele után a franciák hajlandók bizonyos engedményekre a kollektiv békebiztositás elvének érvényesítése terén. Legalább is erre mutat a félhivatalos Petit Párisién tegnapi cikke, mely bejelenti, hogy április 9-én a loearnói hatalmak újabb tanácskozásra ülnek össze Genfben. Ezen a tanácskozáson terjeszti elő Franeiaország később a Népszövettség tel­jes ülése elé juttatandó terveit. A tervekben, amint a Petit Párisién írja, Franeiaország az európai biztonság megvalósítása érdekében esetleg még regionális szerződések meg­kötésére is hajlandó a loearnói egyezmény mintájára. Ez a francia hajlandóság távolról sem egyértelmű a németek által ajánlott kétoldali szerződések elfogadásával, de minden­esetre középuton jár a kollektív békebiztositás és a kétoldali szerződések rendszere között. Herriot, aki mint a kormánypárt vezére, bizonyára tisztában van a francia terv részleteivel is, tegnap egy újságcikkben azt irta, hegy ilyen szerződések által Nyugat- Európa legfontosabb kérdéseivel egyidejűleg lehetne rendezni a dunai Európa kérdéseit is. Herriot cikkét azzal végzi, hogy egyetlen francia sem akarja Németországot leala­csonyítani, de ugyanakkor, mikor Németországot nem alacsonyitják le, ne akarják lealacsonyítani Franciaországot sem. Minden arra mutat tehát, hogy ha sikerül a válság teljes elmérgesedését megakadá­lyozni, a kezdő nyári hónapokban Európa valóságos újjászervezésére kerül a sor. Ezt a valószínűséget hangoztatta tegnap szigetvári beszédében Bethlen István gróf, volt magyar miniszterelnök is. Bethlen kifejtette, hogy Európa átszervezés előtt áll és ezért figyel­meztette a magyar kormányt, hogy történelmi felelősség nyugszik rajta és ez a felelős­ség teljes éberségre kötelezi a most következő időkben. „Nem kívánok a magyar kor­mánytól presztízs-politikát — mondta Bethlen — mert ez a politika a legrosszabb a világon, különösen kis nemzetekre nézve. De nem szabad tekinteten kívül hagyni, hogy Németország egymásután rázza le az elvesztett háború következtében rárakott bilincse­ket és Ausztria is egy igen fontos kérdésben emancipálni tudta magát 4. Bethlen ezután kijelentette, hogy a római megegyezést legnagyobb mértékben helyesli, de tisztában kell lenni azonban azzal, hogy ez a megegyezés nem végső cél, hanem eszköz a közös külpolitikai célok megvalósítása érdekében. Bethlen István gróf ezután azt kívánta beszédében, hogy a magyar felsőház jogkörét teljesen egyenlővé tegyék a képviselőház jogkörével, mert csak ez lehet biztosíték a közjogi meglepetések ellen. A kormányzói jog­körre vonatkozólag pedig indítványozta, hogy azt tegyék egyenlővé azzal a jogkörrel, melyet a magyar államfő a királyság idején élvezett. Az osztrák általános védköíelezettség bevezetésével kapcsolatban Berger-Waldencgg külügyminiszter kijelentette egy francia lap tudósítója előtt, hogy igazságtalan a szer­ződésszegési vád Ausztriával szemben, mert egyetlen békeszerződési pont sem tiltja meg azoknak a szolgálatoknak teljesítését, melyeket az alattvaló az állammal szemben telje­síteni köteles, „Mindenki tudja — mondta Berger-Waídenegg — hogy Ausztria ezzel a lépésével csak védelmi célokat szolgál és teljesen alaptalan ellene minden olyan vád, mely más célokkal gyanúsítja“. PÂRIS. (Rador.) Tegnap délután megérke- J zeit a' francia fővárosba az angol, belga- és olasz kormányok hivatalos válasza, amelyben beleegyezésüket nyilvánítják abba, hogy a loearnói hatalmak Genfben, a 13-as bizott­ság ülésével egyidejűleg értekezletet tartsa­nak. Az eredet'leg szerdára kitűzött tanács­kozás azonban egy napos késedelmet szen­ved, meri Van-Zeeland belga miniszterelnök csak csütörtökön reggel érkezik Genfije. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A ma reg­geli francia lapok a loearnói hatalmaknak a német válasszal kapcsolatban' összehívandó értekezletével foglalkoznak és megelégedéssel állapítják meg, hogy a loearnói hatalmak I képviselői még ezen a héten összeülnek. A Í Petit Párisién szerint az értekezletre a 13-as bizottság genfi ülése, vagyis április 8-ika után sor kerül és valószínű, hogy már csü­törtökön, április 9-én megkezdődik. A lo- carnói hatalmak nem bocsátkoznak közvetlen tárgyalás ok- \ ba Németországgal Hitler javaslatai fölött i — írja a Petit Párisiién —, hanem a kér- I (lést a Népszövetség elé terjesztik megvizs­gálás végett. Franciaország Európa bizton­ságát igyekszik megvalósibani és ennek a biztonságnak megvalós&tása érdekében eset­leg még regionális szerződések megkötésé­re is hajlandó a loearnói egyezmény min­tájára. Mit kivan a francia javaslat? A beterjesztendő francia javaslat három részből fog állami. Az el«ő rész jogi kérdé­sekkel- foglalkozik. A második rész a rajna- menti határvidék biztosításáról beszél a tár­gyalások ideje alatt. A harmadik rósz úgyne­vezett „konstruktiv béketerv“, mely abból indul ki, bogy az európai béke biztosításá­nak a Népszövetség ketei között kell megva­lósulnia. A franciák ezért egy népszövetségi hadsereg felállitásá/t javasolják, melyet úgy hoznának létre, hogy a nagyhat álmák erős csapatokat bocsátanak a Népszövetség ren­delkezésére. Anglia készülődése LONDON. (Rador.) Hétfőn és kedden kez­dődnek meg Londonban a loearnói hatalmak genfi értekezletével kapcsolatos előkészítő PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Á francia pacifista szervezetek tegnap nagyarányú békezarándoklalot rendeztek a verduni erő­dítésekhez. A zarándoklatot, amelyen több mint há­romezer volt frontharcos vett részt, Rei- nard ezredes vezette, aki a világháború­ban Verdun egyik erődjét védte az ellen­séges támadásokkal szemben. Reinard ezredes a Verdunnél elesett hősök emlékezetére emelt emlékműnél nagy beszé­det mondott. „Elég volt a pusztításból, elég a szenvedésből és a gyászból — mondotta Reinard ezredes. — A francia ifjúság élni akar és nem hajlandó vérét áldozni haszon­talan vérengzésekben. Erről a vérrel meg­szentelt helyről intézünk felhívást a világ népeihez és az őket vezető államférfiakhoz, hogy alapozzák meg a békét, mert ez min­denki akarata“. Nyilatkozik az osztrák külügy­miniszter PÁiRIS. (Az Ellenzék távirata.) Berger- Waldenegg osztrák külügyminiszter nyilat­kozott az Intransigeant munkatársának. A külügyminiszter kijelentette, hogy az Ausz­triába bevezetett uj rendszer bizonyos köte­lezettségeket és szolgálatokat ir elő az állam­mal szemben. Nem lehet szó szerződésszegésről — mon­dotta a külügyminiszter — mert egyctlda szerződés sem tiltja meg azoknak a szol­gálatoknak teljesítését, amelyeket az alatt­való az állammal szemben teljesíteni köte­les. Nincs kizárva, hogy egy nap az állam a nő­ket is hasonló szolgálattételre szólítja fal. A kötelező katonai szolgálat egyébként is sokkal kevesebbe kerül, mint a zsoldos had­sereg, azonkívül lehetőséget nyújt arra, hogy Ausztria felemelhesse hadseregének létszá­mát. Erre pedig azért van szükség, mert az osztrák hadsereg jellege csakis defenziv le­het, hogy megvédhesse az országot minden kívülről érkező támadással szemben. A francia választások PARIS. (Rador) Franciaországban ma kez­dődik meg a választási időszak. Eddig mind­tanácskozások. Az előzetes megbeszélésekre Corbn londoni francia nagykövet, aki a párisi nagyköveti megbeszéléseken vett részt, visszautazott az angol fővárosba. A nagykö­vet még ma találkozni fog Edennel, akivel megbeszéléseket folytat a francia béketerv és az Olaszország és Abesszínia közötti béke­kötéssel kapcsolatban. Herriot beszéde LYON. (Rador.) Herriot egy közebéd al­kalmával beszédet mondott, amelyben a nemzetközi helyzettel kapcsolatban a követ­kező k jelentéseket tette: ,»A mi béketervün­ket a kollektív biztonság alapján kell elkészí­teni a német elmélettel ellentétben, amely a megnemtámadási szerződésekben látja a bé­kéhez vezető utat. Tudtára kell adnunk ba­rátainknak ós fegyvertársainknak, hogy nem feledkezünk meg róluk. Most érkezett el az a pillanat, hogy a Népszövetség hiányossá­gait kiküszöböljük. Ha ezt most nem tesz- szük meg, többé sohasem nyilik alkalom erre. össze egyetlen pártok közötti megegyezésről tudnak, a népfrontról, amely a szocialistá­kat, kommunistákat és a radikális szocialis­tákat foglalja magában. A megegyezés égjük kikötése értelmében a szavazás második sza­kaszában valamely szavazókörzet szocialista vagy kommunista képviselőjelöltje köteles a jobb helyzetben lévő jelöltet támogatni. Jelentés az abesszin frontról iBERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német távirati ügynökség aszmarai jelentése sze­rint az olasz csapatok tegnap reggel ellen­állás nélkül elfoglalták az Ascianghi-tó köz­vetlen közelében lévő Quoramot. Az abesz- szin csapatok, jelenti a DNB német sajtó- ügynökség, mindenütt rendetlenül menekül­nek, mig az olasz repülőgépek üldözik őket. Az olasz bombavetők tegnap hatvannégy tonna bombát dobtak le a menekülő abesszánekre és húszmillió gép­fegyvertöltényt lőttek ki. Az olasz főhadiszálláson nagy fontosságot tulajdonítanak Quoram elfoglalásának, egy­részt, mert ez a város az Addis-Abebába vezető régi ut mellett fekszik, másrészt mi­vel a város Észak-Abesszinia kulcsának te­kinthető. Német jelentés szerint >Badoglio tábornok egész Abesszínia közeli elfoglalásával szá­mit. A négus, Badoglio szerint, három lehe­tőség között választhat: vagy tovább támad, ebben az esetben csapatait teljesen megsem­misítjük; vagy védekezésre rendezkedik be. amikor ugyanaz a sors éri; vagy visszavonul Abesszínia belsejébe, ebben az esetben azon­ban nem tarthatja sokáig magát, mert sem élelmiszert, sem lőszerutánpótlást nem kap­hat. ! Addis-iAbeba ellen az olaszok szombaton repülőtámadást rendeztek, amelynek során az olasz repülőgépek két abesszin repülőt lelőttek. Az abesszin légi elhárító ütegek súlyosan megsebesítették egy olasz bomba­vető repülőgép legénységét, de a gépnek si­került visszatérnie kiindulási pontjára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom