Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-26 / 96. szám

Jt u 936 április 26. BCCBN26K I zárnyaszegett Phönix-madár 23áöÉCS, (április hó.) A palesztinai puszta- nojan dézsmálják a nyájakat. Vad arab hor- »fn x megrohanják a falvakat és elviszik a jó- .JOjigot. Krisztus előtt 300 évvel összeállnak -ott arabok, élükön a szamárhajcsárokkal, le- -njsetnek egymásközt bizonyos pénzeket es k», inek a szamarát ellopják, annak uj sza ma - »V j vesznek. Ez a biztosítás első formája. A ébozisodik pun háború idején a spanyol fegy­es -r- éss élelmiszer-szál lit ók kikötik, hogy Kuma térítse meg a kárukat, ha a rakomány -■şasiengerbe vész. Ez is biztosítás. Egy londoni kávéház >3 AA történelem lapjai egymásután peregnek. * iar a XVII. század elején vagyunk. Edward tbycoyd, egy londoni fiatalember elhatározza, Yg<gy a mai City helyén egy kávéháziféle he- agé-'ségpt nyír meg. Eloyd vállalkozó szellemű 'timber és egy szép napon megnyílik London- a 11n az első kávéház. Üzletemberek járnak :ia. Szállítók, hajóskapitányok, élelmiszer- kyggykereskedők. Lloyd kihasználja ezeket az tsd'obereket. Kiakaszt egy papirt a falra, ame­ţisem a világ minden részéből közli a legíris- dcbb hireket. Szíriában árvíz van, Indiában rmiómum pusztít, a spanyol pántoknál a ten- 5ch:rbe veszett a Madeira gőzös. Egyre töb- ■( mn jönnek a kávéházba. A helyiség sziik .j.3z. Megnagyobbítja. Reggel, délben, este te- pv van a kávéház. Nagy üzleteket kötnek, söjtjózási váltatokat alapítanak. Ekkor szütlet- t hsk meg a különböző Lloyd-vállalatok. Né- yn/ányan összeállnak és a tengeri szállitmá- ac szokat saját rizikójukban biztosítják. Az- nxxán megalakítják a Lloyd biztosítót és Ed- •Oiifiard Lloyd, aki kávébáza révén hatalmas 'fgtagyonra tesz szert, megkérdezi barátját, ív/0 went: — Ha hajót lehet biztosítani, miért ne le­hetessen embert is biztosítani arra az esetre, sa meghal? — Igazad von — mondta Owen. â Es még aznap aláírták a világ első életbiz- iecositásii ajánlatát. ... Szaporodjatok és sokasodimok A Lloyd-tírsuLatok az egész világra fórra- Jxiíalmi hatással voltak. Egymásután alakultak srmeg a különböző élet-, tűz-, állat-, jég-, szál- ; J i i tm án y biztosító intézetek. A biztosítás nagyszerű üzletnek bizonyult. Keresni lehe- asett rajta. Mindenki uj ötlettel jön. Megkez- őüődik a nagy konszernek játéka. A viszont- aoiztositók rnarmiiutvagyonokkal rendelkez- anek. Mint a tenger fövénye, annyian vannak a biztosítók, akik betartották a biblia szavát -Lés megszaporodtak és megsokasodtak. A XIX. században vagyunk. A fénykorát Lélő osztrák-magyar monarchiában Ls gombá­ron ódra szaporodnak a társulatok. Egyik szebb nnevet vesz fel, mint a másik. „Remény“, ..„Jövő“; „Boldogság“ a biztosiló intézetek ■;neve és fürge ügynökök járnak az ajánlatok­kal az emberek között. Paloták épülnek a biztosítottuk pénzéből . és igazgatói szobákban egy uj gazdasági I nagyhatalom körvonalai bontakoznak ki. Nagyhalak és kishalak A 80-as években válságok rendítik meg a biztosítókat. Sebtiben úgy segítenek ezen, hogy a nagyobb intézetek átveszik a kisebb intézeteket, vaig,y még világosabban: a nagy­halak megeszik a kishalakat. Bée.sbe is elért a válság, több kisebb intézet erején felül kői­tek ezet és — lecsúszott a nagyok torkán. A nagy társulatok magukba olvasztották 3 ki­sebbeket. Abban az időben ez egészséges fej­lődést jelentett, mert a bizonytalan kisinté­zetek ügyletkörét a tőkeerős nagyvállalatok vették át. A kormányok csendesen asszisz­táltak a tranzakcióknak. 5ITI£ xA id<I kxz xin !ÖÁ ÍÖ7 1U7 fí<I ;M 3/í 31 ib így született meg a Phönix, amely hamarosan közkedvelt intézetté vált. Az akkori konzervatív üzleti légkörben a Phönix, mint fiatal intézet, ragaszkodott a szakmai tradíciókhoz. Nem is lehetett akko­riban másképpen boldogulni. Az üzleti er­kölcsök makulátlanok voltak. Az adóit -szó többet ért az aláírásnál és a váltólejárat dá­tuma szent volt, mint karácsony ünnepe. A Phönix lassan bontogatni kezdte szárnyait. Már átrepült Ausztria területén, fészket ra­kott Budapesten, azután Krakkóban, leme- részkedect Zágrábba is. Tcillasodott, színese­dett, egyre erőteljesebb lett, már egészen ki­nőtt a fészkéből. Izgett-mozgott, terjeszked­ni akart. A Phönix szerencsésen válogatta meg embereit, akik sohasem váltak hivatal­nokgépekké, hanem szivvel-fantáziával ve­zették az ügyeket. Gyakornokok felvétetnek 1902-ben a Neue Freie Presse apróhirde­tési rovatában „Offene Stellen“ alatt az egyik biztosítóintézet közleményt tett közzé, amelyben fiatal gyakornokokat keres. Vagy tiz gyakornokot vettek fel, köztük egy ma­gtó, kekszemii, domború homloku fiatalem­bert. A személyzeti főnök vette fel. Adatai: Berliner Vilmos. Született 1884-ben, Becs­ben. A fiaital Berliner Íróasztalt kap és meg­kezdi a d^kötelezvények másolását, az ikta- tókönyv vezetését. Szorgalmas, kedves fia­talember, aki szabad óráiban jogot hallgat és miután megkedvelte a biztosítási szakmát, a biztosítási-matematikai tanfolyamra Is be­iratkozik. A havi xo koronás fizetés emel­kedik. Négy év múlva- már 80 korona fize­tése van a 22 éves Berlinernek, aki egy évvel később dr. juris lett. A ranglétra minden fo­kát megjárja. Jön a világháború. És ekkor kezdődik el tulajdonképpen Berliner dr. kar­rierje. Dr. Berliner első sikere 1915-ben a biztosító intézeteknek nagy konjunktúrájuk volt. A könnyű pénz, a ke­reseti lehetőség rávette az embereket, hogy biztosításokat kössenek. Berliner dr. uj öt­lettel jön. Bevezeti a hadikölcsönbiztosltást, azaz a dijakat hadikölcsönkötvényekkel is le­het fizetni. Berliner ötlete felvirágoztatta a biztosítási szakmát, de óriási mértékben len­dített a hadikölcsönjegyzóseken is. A többi oszt rák-magyar intézet átveszi az ötletet. Külföldön is utánozzák. És Becsben felfi­gyelnek a most már hízásnak indult 30 éves, kékszemü férfira. Sikere váratlanul nagy. ömlik az üzlet a Phönixhez, de a többi in­tézet is nagy kötéseket csinált. A hadiköl­csönkötvényekkel akkor mindenki szívesen fizetett. És a Phönix sem járt rosszul, mert jó napi árfolyamon adta el a papír okai. Még egy lépés hiányzott a ranglétra ma­gas fokához, ezt is gyorsan érte el dr. Ber­liner. 18 évi Phönix-szolgálat után, 1920-ban igazgató lett. Csak úgy mellékesen: ha valaki rossz napot akart Berlinernek szerezni, ak­kor „igazgató urnák“ szólította. Ezért hara­gudott a legjobban. A legszívesebben a doktor ur megszólítást vette. A háború után nyitva állt az ut a ter­jeszkedéshez. A kisintézel eket a háborús kockázat és a valutakülönbségek megrendí­tették. Nem egy, ma nagy szerepet játszó biztosító társaság ingott meg, alapjaiban. A magas- valutával bíró államokban ugyanis a lejárt és halál következtében esedékessé vált biztosítási kötvényeket már az uj valutával kellett kifizetni. Ez óriási differenciákat tett ki és csak -a nagy viszontbiztosító konszer­nek beavatkozása mentette meg a bztositási piacot a válságtól. Berliner tisztán látta a célhoz vezető utat. A Phönixnek szilárdan meg kell vetnie a lá­bát a nemesvalutával biró államokban, a há­lózatot ki kell terjeszteni, a Phönix-madár- nak a tengerentúlra kell repülnie, hogy on­nan hozzon eledelt. Berliner mindezt nem egy hóditó hadvezér pózával csinálta, hanem szükségszerűségből. És a Phönix megvetette a lábát 32 államban. A mód nem egyforma volt, ahogy a Phönix ezekbe az országokba eljutott Áldozatokat kellett hozni. Régi kis intézeteket vásárolt fel. Idegen tollak a Phönix-madáron De olyan társulatokat is át kellett venni­ük, amelyek kivonullak a kontinensről. Pél­dául -a háború előtt nagy tevékenységet ki­fejtő Gresham angol, Newyork Life ameri­kai, Stuttgarter, Gothaer, Friedrich Wilhelm Germania német, Niederländische holland, Atlas, Janus, Allianz, Niederösterreichisdhe, Wiener Leben osztrák, Első Katonai, Gizel­WmSSmim ipIÍíp la, Gyermek és Élet magyar biztositó társa­ságokat. A Phönix könnyűszerrel bonyolí­totta le az átvételt. Átvette az állományt, az esedékességeket fizette, sok uj üzletfelet, üzletszerzőt kapott ezáltal, uj összekötteté. sekre tett szert. És a háta mögött a hatal­mas „Münchener Rückversicherung“ viszont­biztosító konszern állott. Az első tranzakciókat továbbiak követ­ték. A Phönix-madár idegen tollakat vett magára. Az övé lett az Elbe, a Slovakia, a Národni pajlstovná, a Lloyd, a Nordstern, Alte Leipziger és igy tovább. A Phönix pon­tosan fizetett, a legjobb hitelező és a legpon­tosabb adós volt. A Phönix alkalmazottai szerencsésnek érezték magukat, hogy ehhez az intézethez kerültek. Utat tör a fantázia A bécsi Rieniergasse 2. számú háza .szürke, kopott épület. Ócska bérház. Szűk, sötét fo­lyosók, emeletek, nyikorgó lift, szemben zöldségkereskedők és konfekciósok tanyáz­nak. Berliner dr. a szobájában ül és egyik ma­tematikussal .számol. Hosszú, virzsinia-szivar van a doktor ur szájában, sötétszürke ruhája lomposan lóg rajta, kopasz fejére rátüz a j napsugár. Ártatlan kék gyermekszeme fi- j gyelmesen hajlik a papír fölé. Uj tarifán dol- I goznak. Tele van fantáziával ez az uj táb- j lázat, korszerű ötletek, variációk és lehető­* ségek rejlenek benne. A tarifa 20 órás szaka­datlan munka után elkészül és már másnap s .világgá röpítik. Pár perccel azután, hogy a \ tarifa elkészült, Berliner dr. már Parisba re- f püi, ahol Ausztriát képviseli a béketárgyalá- I sok gazdasági kérdéseinél. Visszajön. Kor- ! mánykörök nagyon elégedettek az eredmény- 1 nyel. Berliner dr. újra az irodában ül, nyolc ; telefon van bekapcsolva, Varsó, Belgrád, ; Jeruzsálem, Bucureşti, Budapest, Paris, Prága, j Beyruth várnak a hívásra. Lezajlik -a beszél- ! getés és a doktor ur repülőgépbe ül. London- 1 ha utazik. Kísérője az egyik titkárnő. Lon- i donból Varsóba repül, onnan Prágába, majd t vissza Becsbe. Az uj táblázat meg tette -a i magáét, ömlenek az üzletek. A konkurrencia > felkiált: „Nem lehet áron alul dolgozni, a Phönix dobálja a tabellát. a dijakat.“ És lekopirozzák Megjelenik a díjtartalék 1923-at Írunk. A viszonyok xnindenütt konszolidálódnak. Az államok ráérnek a biz­tosító intézetekkel is törődni. Hozzálátnak a díjtartalékok rendezéséhez. Magasan repül a Phönix-madár A Phönix formában. Magason repül, minden­ki fölött csapkodja szárnyait. Diadalmasan hasítja az eget és 32 államban rakott fész­ket. Uj és uj tabellákat agyainak ki a Phönix matematikusai. Megszervezik a kollektiv biz­tosítások hatalmas hálózatát. Szervezetekkel, test öleitekkel, szövetségekkel, gazdasági és po­litikai érdekeltségekkel köbnek úgynevezett Pr&S. Dr. Veress frozmef krémie MELY A KIVÁLÓ DERMATOLÓGUS PROFESSZOR UTASÍTÁSAI SZERINT KÉSZÜLT: táplál ja, konzerválj®, regenerálja az arcot 5 FŐLERAKAT CLUJ: EMKE ÉS RÓZSA DROGUER A kedvezményes szerződéseket. A mammut -Phö­nix uralja a biztosítási piacot. Dr. Berliner rendületlenül napi 18 — 20 órát dolgozik és ejjel hálókocsiban tanulmányozza három ak­tatáskája tartalmát. Még mindig a régi szür­ke ruhát hordja. A magános ember, se ro­kona, se ismerőse nincs, csak a Phönixnek él. Nem hivatásnak tarja, hanem úgy van vele, mint a festő az ecsettel, az iró a tollal, a zenélsz a hegedűvel. Berliner dr.-nál a Biz­tosítás művészetté emelkedett. 1931 október 21-ikén a prágai belügyminisztérium a szokásos reví­ziót tartotta az egyes biztosító intézeteknél, így a Phönixnél is. Ekkor fantasztikus hiá­nyokról beszéllek, de hivatalosan kiderült, hogy a Phönixnél nagyjában minden rendben van, csak a díjtartalékok felduzzasztása nem megy olyan gyors tempóban, ahogy az kívá­natos lenne. A mérleg kielégített. Az ügynö­kök dolgoztak, Berliner agya frissen műkö­dőit, újabb pénzügyi tranzakciók megint te­temes hasznot hoztak. Minden rendbejön majd, csak várni kell. Néhány újabb és ötle­tes fáblázat, azután az egyszeri dijfizetéses biztosítások hatalmas állományt eredmé­nyeztek. De egyre nagyobb lett a differen­cia az állomány és díjtartalék közt. A Phö­nix-madár magas röptében nekivágódott né­hány sziklának és sebet kapott. A nagy re­pülés, a terjeszkedés megártott neki. Túlbe­csülte erejét. örvények fölött repült a Phönix-madár. A gazdasági válság örvénye mellett ott tátongott a politikai ör­vény. A közmondásos Phönix-bőkezüségbői a politika Is meríteni akart. A fasiszta Becs ki­vetette karmait a Phönixre. Fey alkancellár- korában megjelenik a Riemergasseban, be­megy Berliner dr. szobájába, nem találja pit, erre egy másik igazgatóhoz megy. És 2 mil­lió sillinget hoz ki a Helmvehr céljaira. Olykor-olykor igen magas személyiségeket segít ki a Phönix pillanatnyi kölcsönnel. Az akták most kerültek elő és a bécsi ügyész­ségen vannak. A ragadozók rászálltak a Phö­nix-madár testére és lakmároznuk belőle. A Phönix le akarja rázni tolláról az -idegen, fa­lánk, mohó élősdieket, de az örvény szélén már nincs ereje hozzá. A spekulációk nem váltak be, nagy veszteségek voltak. Óvatosan tudtára adják, hogy nem tanácsos ugrálni, mert akkor jön a Díjtartalék és ebből baj Középfültőgyulladás és díjtartalék Berliner dr. utazik, vonaton, repülőgépen, autón. 1935 december. Prágában az egyik venceltéri szállóban ül a doktor ur es pana­szolja munkatársainak, hogy fáj a füle. Meg­fázott. Majd orvost hivatunk, jó, doktor ur? A válágérc sem. Azok kuruzslók — igy Ber­liner. A középfültőgyulladás pedig terjed, egyre jobban terjed. Kis kvarclámpát visz magával és azzal gyógyítja a fájó fület. Időn. kint javulás áll be. Mintha semmi sem tör­ténne. De Berliner dr. .megkezdte utolso, nagy véaskodását két elleni ölével: a díjtarta­lékkal és a középfültőgyulladással. 1936 feb­ruár 17-én hajnali 5 órakor meghalt a bécsi kórházban. Előző nap Varsóból szállították haza repülőgépen, mert inár 40 fokos láza volt. A legkitűnőbb sebészek sem segíthettek rajta. Szép temetése voíit. Egy fillér nem ma­radt vissza utána. Úgy halt meg, mint a hó­nap végén egy leégett biztosítási ügynök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom