Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-25 / 95. szám

8 ^BlLBWríJC J9J6 iprllin 2 ö. Véres harcot kezdtek Addis-Abeba előtt l urópa külpolitikai válságának kit ungi kérdésében, a/. olasz alir.ss/in háborít és a I ajitavidéki \ Ls/alv kérdésében egyelőre széleseiül uralkodik, mely clfíreláthfltédag nem les tius'./n tartanul. V franciák a közeli választásokkal vannak elfoglalva, a londoni kormány a keletafrikai háború körüli visszavonulásával kapcsolatban igyekszik az. angol közvéleményt megnyugtatni. A jelek .szériái ez bizonyos fokig sikerül is, semmi jele nem mutatkozik a felháborodásnak, mely annak Idején az. utólag tekintélyben nagyon megnőtt Sir Sámuel Iloare-t söpörte el helyéről, bizonyos forrongás azonban mégis ész­lelhető nemcsak a közvéleményben, hanem a parlamentben, sőt a kormányzó pártban iv Erről a forrongásról nyíltan említést is tett tegnapi beszédében a konzervatív párt egyik vezető egyénisége, Lambert Ward képviselő. Szerinte a konzervatív képviselők egy csoportja szeretné megbuktatni Baldwlnt és latent, hogy az olasz -abesszln viszályba való erélyes beavatkozás politikáját érvényesítse, még az esetleges háború árán is. Lz a bes/éd egy Baidwinhoz közelálló képviselő részéről, bizonyos tekintetben nyilvánosság elé való menekülést jelent. Az angol közvélemény ugyanis, bármennyire Is szemben áll (Has/ország afrikai politikájával, mégis teljes erejével tiltakozik egy angol olasz hábo­rúnak még a lehetősége ellen Is. Két nap előtt elterjedt a hire, bogy Eden a loearnól hatalmak nevében Németország­hoz intézendő kérdések megtárgyalására Berlinbe utazik. A bírt. mely a válság folya­mán most már másodszor merült föl. Illetékes angol kormánykörökből megcáfolják, ami nem zárja ki, hogy az utazásra később mégis sor fog kerülni. A Németországhoz intézendő kérdések átadása igy diplomáciai utón fog közelebbről megtörténni. Londoni lapok szerint a kérdéseket Eden tiz pontba osztotta be. Mindenekelőtt azt fogja meg­kérdezni a németektől, bogy most már garanciát nyújthatnak-e arra, hogy ezután min­den körülmények között álla ni fogják az önként aláirt szerződéseket. Meg fogja ezután kérdezni, hogy a Hitler által ajánlott kétoldali szerződések annyit jelentenek-e, hogy ha Németország megtámadja valamelyik államot, akkor a kétoldali szerződésben lekötött államok közül egyik sem siethet a megtámadott segítségére a Népszövetség külön enge­délye nélkül. A kérdések közt szerepel ezután, hogy hajiandó-e Németország a későbbi megállapodásokig elállaui a Rajna-vidék megerősítésétől és hogy hajlandó-e alávetni ma­gát vitás nemzetközi kérdésekben egy nemzetközi bíróság döntésének. A többi kérdések között szerepel az is, bőgj- hajlandó-e Németország Ausztriában beszüntetni a nemzeti szocialista porpagandát, mely Ausztria függetlenségének bevallott, vagy leplezett feladá­sát akarja elérni. A Németországhoz intézendő kérdések és a Berlin által adandó válasz révén igy tisztázni akarják az európai helyzetet a május 11-én fienflven összeülő tanács­kozásokig. Véres harcok Abessziniúban • RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Asmarai i Mentés szerint az Addis-Abebától 120 mért- ioidnyire északra fekvő Media-i szorosban véres harc folyik az elönyonniló olasz sereg és a védekező abesszinek közölt. A harc ki­menetele egyelőre bizonytalan. A tegnap este kiadott hivatalos hadijelen­tés szerint a szomáli fronton az előnyomuló lybiai hadosztály 600 tevéből álló élelmiszer- szállító karavánt zsákmányolt, azonkívül el­fogott több teherautót is. Több kisebb jelen­tőségű várost elfoglaltak az olaszok. Az erit- reai fronton tegnap nem történt semmi je­lentőségteljes. iX>NJX>N. (Az Ellenzék távirata.) A íReu- ter-ügynökség jelentése szerint a Szudán— abesszin határon az angol hatóságok messze­menő védelmi intézkedéseket tettek. Két hadosztály katonaságot rendeltek le Egyip­tomból, több repülőteret létesítettek és ha­tármenti erődöket építettek. Kaszakla körül erős csapategységeket vontak össze. a mi kul pnliti ktink irinlliclcllcn polilikn, aaiij'lycl ueui órLutcncJj liel.sö hmm Luk, ha jicjn, :uucly íiz egységes román állam illan dó •.'lik.séglcU’ibÓl, .»üt életfeltételeiből fakad Iliién. a hékrszer■/ödé.seklie/., rimelyek :■/< nte Hitették történelmi jogainkat, biten szövet­ségeseinkhez és hu rátáinkhoz. Români« kül­politikája nem kísérelhet meg semmiféle el­térési és akármilyen kormánya is legyen, nem lehel egyebet, mini folytatja e/l a publi­kál, amely a harejne/ököui .szövetségeseink mellelI jött létre, amelynek célja határaink .védelme a szerződések é.s a béke megvédé­sével. .Folytatjuk és kiböviljiik Titlilescu utján külpolitikánkat, annak az embernek a ré­vén, iilci e politika végrehajtásából életének valóságos apostoli küldetését vállalta magára. A történelmi fejlődés vonalán csak mosolyog­va tekinthetünk azokra, akik Ik-Isö ellentéte­inkből ilj’en vád'ikat kísérelnek elterjeszteni. Ez a támadás annál clitélendóbb, mert nincs ebl*en az országban egyebén párt, egyetlen felelős ember sem, aki más politikát köve­telne. Ha 'létezik a lelkek egyhangúsága, úgy az épp ennek a, politikának helyeslésében áll, amelynek menetét semmiféle emberi erőszak nem tudja megváltoztatni. Ezért ítéljük el és bél vege zz ük meg a politikusságnak ezt a szomorú hadjáratát. Felhívás az összefogásra ►— A külső körülmények minden ország­ban m/Xg.iLa ,/állást, nyugalmat 1 f< ;:%• hn< 1 követelniük. követelik kbhiiióseji a l*Tó <• lentétek éh mozgalmak beszüntetését 1 su lyos napokban minden 1« l< !<;• <mf< rn< m ■; kell fékeznie szenvedélyeit es ala kell lemül- nie a pártérdekeket az ország érdekeinek. Ma az. összes pártok aggodalomrml tekintene), a jövülie. Minden más országban a bel síi hurcol. eltűntei; és n Iclkiik/nrrctcl. csendes mozgósítása Lnnél leérett be Mi leszünk talán az egyet Ion. ország, amely erejét apró viszályokba® és önmarcangolás ban fogja szétforgácsolni? Én hiszem, hogy az utolsó órában a felelősség szava győzni fog és a szenvedélyek lefegyverzésével az izga­tás és bosszú fegyverei szegre kerülnek. Az ország amely nyugodtan és békében dolgozik és amely súlyos küzdelmet viv az. élet nehézségeivel, idegenül áll a mi össze­ütközéseink láncolata előtt. Az. egész, ország parancsolja ezt a leszerelést. — Akárhogyan is fog azonban történni, a kormány mindvégig telj<*siteni fogja felada­tát. (Maradjunk egységesek a nagy felelős­séggel szemben, mely a ma és holnap ne­hézségeiből származik. Legyünk méltók di­cső tradícióinkhoz, amelyek a megpróbálta­tás óráiban éltető forrásunk marad. Marad­junk azok, akik voltak elődeink: végrehaj­tói a nemzet parancsainak, hü katonák a haza és a király szolgálatában — végezte beszédét Tătărescu miniszterelnök. A HÉT SZENZÁCIÓJA! A francia filmgyártás újabb nagy diadala!! lg. MOZGÓ! AHAZAÁRULÓ Főszerepekben: Pierre Richard Willin és NAGY KATÓ uj Világhiradó. Előadások vasárnap délelőtt 11 órától! Hagyományos magyar—lengyel kapcso­latok felújításáról beszélt Budapesten a lengyel miniszterelnök ü Normally niscfâsc; (Első oldali cikkünk folytatása.) — De nem felejthetjük el — folytatta emelkedett hangon' a miniszterelnök—, hogy bár nemzeti állam vagyunk, mégis a la­kosság 25 százaléka kisebbségi elem, mely- Igel szemben államérdekből is a megértés politikáját kell követni, biztosítva nyelvét, hitét és a törvények keretei között szabad fejlődést. Azt mondottam, hogy államérdekből, mert a más nyelvű és más hitű velünk együttélő eleinek ellen veze­tett agresszív politika következményeiben épp az állam ellen fordul. A faji rvagy felekezeti támadás, erőszak és üldözés, gyűlöletre izgat, megerősíti az ellenállást és a reakciót ké­szíti elő, amelynek előbb vagy utóbb ki kell törnie, mindig olyan formában, ami az állam egységét gyengíti. Másrészt a kisebbségek beolvadása, azoknak az állam fegyelmébe való beolvasztása, amely állam célkitűzései idővel az övék is kell le­gyenek, nem érhető el a gyűlölet politikájá­val és kilengésekkel, A kormány és a jobboldal — A nemzeti eszme elsőbbségét nem a gyűlölet politikája utján keli gya­korolni, hanem -aizon az utón, amit a román elem fej­lesztési politikájának nevezhetünk a törté­nelmi igazságtalanságok jóvátétele keretében. Minden téren, gazdasági, szociális és kultu- ráflis tekintetben a roma® elemei fel kell emelni e bárom szemszögből arra a rangra, ami megilleti, mint a mi nemzeti államunk többségi elemét. A nemzeti eszme elsőbbsége azonban nem jelent üldözést, hanem munliát, tehát nem izgató és romboló sovinizmust, ha­nem teremtő nacionalizmust. Ezt követelik hazánk állandó érdekei. így fogja fel a mi pártunk a ncaionajizmust, így gyakoroltuk és igy gyakoroljuk mi a nacionalizmust, amit igy értelmeztek a Brt3<t tanuk is, akik a liberális párt politika; alapjául a nemzeti jelszavakat helyezték. így valósítottuk meg mi a nacionalizmust, amikor nemzeti eszmé­nyünket ebbe a jelszóba foglaltuk össze: Prin noi insine. (Mi a magunk erejéből.) így hajtottuk végre a nacionalizmus paran­csait minden kormányunkban. A mi nacionalizmusunk nem tartalmaz sem erőszakot, sem üldözést, hanem csak vé­detmet és ösztönzést a törvények kereté­ben. Ezért van köztünk és a jobboldali párlok kö­zött szakadék a felfogásban és szakadék a módszerben. A mi módszereink a rábeszélé­sen, programunk vonzó erejében, kormány­zási akciónk eredményességében alapszik. Visszautasítjuk azoknak az eszközöknek egész arzenálját, amelyek csak arra vannak hivatva, hogy a tömegek képzeletét befo­lyásolják és amelyeknek talán lehet ered­ményük más népeknél, más gondolkozásu­nknál, de a mi hazánkban csak egg alsóbb­rendű utánzást jelentenek és egy politikai divat átmeneti szokását — Mindenekelőtt visszautasítjuk az erőszak és az erőszakos kilengések alkalmazását, mint propaganda- eszközt és ezt veszedelemnek tekintjük nemcsak közéletünk normális fejlődésére, hanem az állam nyugalmának és rendjének súlyos fenyegetését is látjuk bennük. Azon a napon, amikor minden politikai párt gár­dákat alakit, ez az ország a polgárháború min den borzalmának színhelyévé fog átalakulni. Köztünk és a jobboldali pártok között nem lehet semmiféle hasonlóság, semmiféle köze­ledés, az ő világuk, nem a mi világunk. Megtorlás Thíarescu miniszterelnök ezután a Tg.- Mures-i diákkongresszussal foglalkozott. Le­szögezte, hogy a kilengéseket független bíró­ság bírálja el, mely az „eltéveiyedett ifjak el­szomorító tüntetésével szemben“ a törvényes megtorlásokat alkalmazza. Felhívást intéz ^z ifjúság irányítóihoz és arra kéri őket, őrköd­jenek jobban az uj nemzedék gondolkodásá­nak kialakításán.. Hangsúlyozza az egyetemi légkör és fegyelem gyökeres reformjának szükségességét. Külpolitika — Azzal vádolnak — folytatja—, hogy tűr­jük és bátorítjuk a jobboldali pártok akció­ját, annak tudatában, bogy ezek a pártok meg akarják változtatni külpolitikánk tenge­lyét. Nevetséges támadás, amely nevetést kelt, de nemtelen hadjárat is, amely méltatlan­ságot idéz elő. Az egész ország kötelessége rendre utasítani ezeket a felelőtleneket. Ami engem illet, kötelességem emlékeztetni a té­velygőket és a jóhiszemüeket, akik tájékozó­dás lüjján e hadjárat csapdáiba esnek bele, hogy BUDAPEST. (A: Ellenzék távirata.) Koscialkovski lengyel miniszterelnök tegnap délben érkezett Budapestre, ahol a fellobogózott pályaudvaron nagy ün­nepélyességgel fogadták. A várakozók között jelen voltak a kormány tagjai Gömbös Gyula miniszterelnökkel az élü­kön, aki nagy melegséggel üdvözölte Koscialkovski miniszterelnököt. A len­gyel miniszterelnök a délután folyamán megkoszorúzta az ismeretlen katona sír­ját, ahol diszszázad tisztelgett előtte, majd föliratkozott Horthy kormányzó­nál és délután két órakor Leskovski bu­dapesti lengyel követtel látogatást tett Gömbös miniszterelnöknél, aki fölhasz­nálta ezt az alkalmat, hogy átnyújtsa Lengyelország miniszterelnökének a Horthy kormányzó által adományozott magyar érdemrend nagykeresztjét. — Koscialkovski miniszterelnök ezután lá­togatást tett Kánya külügyminiszternél, majd a Pázmány Péter Tudományegye­tem által tiszteletére adott ünnepélyen vett részt. Este Gömbös miniszterelnök adott vacsorát Koscialkovski tiszteletére és a vacsora folyamán úgy Magyaror­szág, mint Lengyelország miniszterelnö­ke meleg szavakkal méltatták országaik­nak történelmük egész folyamán végig­vonuló és jelenleg is tartó barátságát. Gömbös miniszterelnök kiemelte, hogy a két ország között az egész történelem folyamán soha viszály nem keletkezett, mindkét nép egy volt a haza és a nem­zet szolgálatában. Ez a szolidaritás, — mondta Gömbös miniszterelnök, — ma sem veszett ki a lengyelek és a magya­rok között. A lengyel föltámadást Magyarország lelke mélyéből csodálja. „A világháború sebei, — végezte beszé­dét Gömbös miniszterelnök — még nem hegedtek be, máris újabb sötét felhők gyűlnek a láthatáron. Mégis azt remé­lem, hogy a mostani nehéz helyzet nem uj harcok, hanem a békés uj kor vajú­dását jelenti.“ ‘ Koscialkovski miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy Lengyelország népét és öt jogos büsz­keséggel töltik el azok a történelmi események, melyek a magyar és len­gyel nép őszinte barátságának bi­zonyságai. » Bizonyítják azok az események, bogy a két nép baráti kapcsolatai éppen olyan távolra nyúlnak vissza, mint a történel­mük. Kijelenthetem, — mondta Kos­cialkovski, — hogy a feltámadt Lengyel- ország szintén ragaszkodik azokhoz a hagyományokhoz, melyek többévszáza­dos múltjában Magyarországgal forrasz­tották össze. Az államvezetőknek min­dig számitaniok kell a múlttal, de tekin­tetbe kell venniök a jelen adottságait is. Mi bízunk Európa konszolidálódásában, de úgy Magyarországnak, mint Lengyel- országnak a népek együttműködésében egyenlő jogokat követelünk, MA DÖNT A VÁDTANÁCS A MA- NASTUR-I GYILKOSSÁG ÜGYÉBEN. Baciu loan szolgalegényt, Albu Iosif Ma- nastur-i lókereskedő gyilkosát és az ál­dozat feleségét, akit bünrészességgel vá­dolnak, átkisérték a helybeli ügyészség fogházába. Breban vizsgálóbíró harminc napos vizsgálati fogságot rendelt el ve­lük szemben. A törvényszék vádtanácsa ma dönt a vizsgálati fogság ügyében. — Albu losifot egyébként tegnap temették el. Temetésén a Manastur egész lakos­sága résztvett. Lapzártakor jelentette a rendőri sajtóiroda, hogy a gyilkos bűn­társát, Chis Ioant is sikerült kézrekeriteni. Románia összes vámosai számára keres erdélyi ipar­vállal t tapasztalt és tehetséges egy átírási könyvelés bevezetésére. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akiknek keres­kedői tehetségük, valamint lakóhelyük és eset­leg annak környéke gazdasági életével kapcso­lataik vannak. Ajániatokat életrajzzal és fényképpel ellátva, román vagy német nyelven „Könwelő" jeligére a lap kiadóhivatalához kell beadni. könyvelői! Felelőt szerkesztő: Dr. GBOIS LÁSZLÓ, — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT, « Ellenzék „Coneordia“ müíntézetéaefc körforgó oyoaiáMs, GENSCBAIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom