Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-25 / 95. szám
X 0? ÄRA 3 T*XÁ POSTÁUL PLĂTITĂ < IN NUMERAR No. 141» 163/1929. Sz-crkcsztőség és kiadóhivatal; Ckij, Colaa* Moţilor 4 Fiókkiadó hi votai és köay vosztály : Piara Unirii 9 tz£m. — Telefonszám; 109. — Levélcím: Cluj, postifiók So MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS IVa LVII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM. SZOMBAT Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 1936 ÁPRILIS 2 5. A hebehurgya itö-rvéugalkotásnak keserű levét fogjuk meg- ium városunkban nemzetiségi különbség nélkül. Tekintélges serlegbe öntött nagy levet. 'Az uj közigazgatási törvény módot kínál, hogy a városok széles illet ékad óztatást vezessenek be és szinte vámtarifa-szérűén zárkózzanak el a „behozatal“-tói, vagy, ha nem lehet, ennek a tejfölét egészen leszedjék a saját külön háztartásuk számára. A város öncél, zárt eggség lesz igg, mint a középkorban. A közel jövőben az országok Önellátá- strs rendszerének az utánzásához látunk az egyes városban: valami kezdetleges autarkiás alakzathoz. A háború befejeztével, a forra- ds$BÚ zűrzavarban láttunk már ily kísérletet: egy-egy város, egg-egg megye sajátszerű külön gazdasági életre rendezkedett be, sőt volt, canelg külön pénzügyi életet kezdett és a városi pénzek Jancsi -borító it nyomatta. Ilyesmihez teltetünk esetleg kezdő lépést, ha nem tudjuk megváltoztatni városunk rendelkezését, amely most a képzelő erő szinte költői végtelenségével s a leleményesség szinte angolszász változataival az illetékek egész tömegével és tekintélges mértékével rémisztette meg polgárságát. Tagadhatatlan, hogg az aj közigazgatási törvény jogot ad erre. Azonban, sajnos, nem határolta körül, ami pedig okvetlenül szükséges lett volna, amikor igen mérsékelt felelősségű átmeneti bi- : cfttfégok kotorásznak a zsebekben, 1 ’ott ideiglenes jellegük folytán bizonyos szűzi tartózkodást gyakorolhatnának. Elismerjük, hogy a városoknak csakugyan szükségük vari uj jövedelmekre, hisz súlyos állami terheket sóztak a nyakukba; de a jól megfontolandó törvényhozúsnalc intézkednie kellett volna, funire maguktól is rájöhetnének itthon is, hogy ezeknek a terlieknek a fedezetét elsősorban bölcs takarékossággal, másodsorban uj termelő források megnyitásával kaparják ki, ne kellő megfontoltság nélkül a murd:a legkönnyebb oldalát megragadtaim velük: az illetékeket, az újabb illetékeket, a még újabb illetékeket. Meg kell állapítanunk, hogy városunk a fölkínált alkalmat fenékig kiaknázza és ezzel Erdély legdrágább helyét még drágábbá szédíti. Közöltük, hogy mennyi és milyen magas illetékeket vetnek majd ld. Lám, nemcsak a tartályokban behozott, szóval idegen földgázát, ezt a türelmetlenül várt jövevényt adóztatják meg, hanem az itthon termelt, hogy úgy mondjuk, hazai villanyáramot is, amit a vállalatok állítanak elő olyan eszközökkel, amit már az illeték valamely más címen fülön fogott. Nem baj, ha megadóztatják a pezsgőt, de már mégis csak fáj, ha lakbérre újabb nyomtatékot helyeznek és ezzel többszörös arányban megdrágittatják a lakásokat. Aztán az élelmiszereket, amelyek az itteni élet egyedül maradt könnyebbségétől, az élelmezés olcsóságától fognak .,megmenteni“. Nem baj, ha illetékeket vetnek a szénsavas vízre, vagy nem bánjuk a baromfira, de már az mégis csak a nagy tömegérdek ellen szól, hogy a húst és a kenyeret fényesen megdrágítok. Minek folytatni! A városi tanács az alanyi költészet hangulatoskodásával, csengő-bongó ütemben megdrágított mindent, amit meg lehet drágítani. Illetve, mégse mindent, mert a levegőről megfeledkezett és a szívdobogásról is. Megfeledkezett az üdítő álomról is. Vájjon emlékezte- tik-e őt majd a tömegek képviseletében, hogg vannak még a háztartásnál! más módozatai? Vájjon a román társadalom szociális érzékű tekintélyei párikiilönbség nélkül élünkre állanak-e, hogy világosság derüljön az útra, melyen u városvezetés és a vezetett közönség érdekei pompásan találkozhatnak? Hogyan, ennek a megállapítását is< a szakszerű város politikusokra bizzuk. De igg az illetékrendszer nem tombolhat. Város és vezetőség nem vi- celhet polgárháborút. .4 miniszterelnök a* kisebbségek bely veiével is S©^ia!k©z©tt- — Támadás a lehbeSd^llak eilen. — A kormány legközelebbi tervei BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.% Á belpolitikai válság tegnap forduló-’ ponthoz ért: — Tatarescu miniszterelnök beszélt Ploesti-ben s kifejtette a kormány programját. Politikai körökben élénk feltűnést keltett, hogy Dinu Bratianu, a kormánypárt elnöke, távol maradt. Rövid levelet intézett Tatarescu miniszterelnökhöz — a Raza jelentése szerint —, kimentette magát azzal, hogy azonosítja magát mindazokkal, okik „Duca emlékének hódolnak‘‘ Dinu Bratianu tehát a Iamandi miniszter vezetése alatt áll’ó „Szabadelv'-cso- port mellett marad, mig a Bejan hadügyi államtitkár vezetése alatt álló „H“- csoport Ploesti-ben igyekszik segítséget nyújtani Tatarescunak. Általános feltűnést keltett az is, hogy a miniszterelnök és a kormánypárt elnöke a Ploesti-i gyűlés előtt nem találkoztak. Ezúttal Tatarescu kerülte el Dinu Bra- tianut úgy, hogy vidéki birtokán tartózkodott az utóbbi napokban. a tűz ellen, amely határainkat fenyegeti és bármilyen nvomasztóak is, úgy kell elviselni, mint olyan uj áldozatot, ami kiegészíti azt a véráldozatot, amelyet a mi nemzedékeink a nemzet egysége érdekében hoztak. Bírálat és gáncs hangjait hallottam, mint egyébként minden munkánál, amit kormányzásunk alatt végeztünk. Nem akarok — különösen ebben az órában: nem — vitát kezdeni azokkal, akik kritizálnak és fecsegnek. De ha mégis kénytelen leszek ezt tenni, rámutatok majd arra, mit tettek mások és mit tettünk mi, vagy helyesebben mondva, mit nem tettek mások és mit végeztünk mi és kérem, higyjék el, hogy ebből a vizsgából mi emelt fővel fogunk távozni, mig másokat a felelősség terhe fog meggörnyeszteni. Mean esi|§eJ Hinn tlf lanti Egyelőre tehát mindkét fél kerüli a harcot. A Viitorul pontos beszámolót közöl a „Szahadelv‘e-csoport Piaira-Neam- ti gyűléséről, melynek kapcsán tudtul adja, hogy Manolescu-Strung a és Slavescu volt miniszterek, továbbá Cancicov föld- mivelésügyi államtitkár is Iamandival tartanak. A kormány tagjai közül Bucuresti-i hírek szerint Anghelescu, Sassu és Pop Valér dr. miniszterek a két irány között haladnak abban a tudatban, hogy megegyezést kell létrehozni valamikép Dinu Bratianuval. A Raza jelentése szerint az erre irányuló törekvések egyelőre eredménytelenek maradlak. A liberális párt elnöke minden rábeszélés dacára Ploesti-ből távol maradt. Tatarescu beszéde A Ploesti-i Duca-szobor leleplezésén Tătă- rescu miniszterelnök vezetésével a kormány összes tagjai megjelentek. A leleplezési ünnepségen Báján hadügyi államtitkár, a Pra- hova-i liberálispárti tagozat elnöke tartott Tatarescu miniszterelnök hosszasan foglalkozott a hadfelszerelés kérdésével. — Ennek az ülésszaknak a folyamán is folytattuk a hadsereg megerősítésének politikáját — mondotta. — Folytattuk azt a nagy erőfeszítést, amit kormányzásunk kezdetével megindítottunk. Erre az évre 1 milliárd 200 millió lejt vettünk fel a hadsereg költségvetésének emelésére és ennek az emelésnek a megvalósitására nem haboztunk újabb áldozatokat kérni az összes adózó osztályoktól. Fölhasználom az alkalmat, hogy világosan beszéljek az országhoz. Tudnia kell az országnak, hogy a hadseregért hozott áldozatok olyan parancsot képeznek, amelynek teljesítésétől egyetlen román sem vonhatja ki magát. Olyan időket élünk, amikor az egész emberiség a fegyverkezési verseny színjátékéi nyújtja. A szomszédban és a távolban az összes arzenálok és mu- niciógyártó műhelyek éjjel-nappal dolgoznak és az összes népek utolsó tartalékait fegyverekké és munícióvá kovácsolják. A katonai felkészültség e versengése évek óta tart. Nem a mi kormányunk bűne, hagy emlékbeszédet, majd Tătărescu miniszterelnök a kormány, Inculet belügyminiszter Besszarábia, Nistor miniszter Bukovina és Valér Pop dr. miniszter Erdély nevében beszéltek. A szoborleleplezést közigazgatási megbeszélés követte, melynek során Tătărescu miniszterelnök emelkedett szólásra s a kormány munkáját ismertette. Legnagyobb érdemnek tartja, hogy a kormány bat év után deíiciímentes költségvetést alkotott s az ország pénzügyeit rendbe tette. Ezután sorra veszi a reformokat. Rámutat a közigazgatási törvény jelentőségére, melynek az a hivatása, hogy hosszú időn át előmozdítsa a nemzeti érdekeket. Hangsúlyozza, hogy a biintetőtörvénykönyv és a bűnvádi perrendtartás megszavazása fontos lépést jelent a törvények egységesítésében. Kiemeli, hogy politikamentes legfelsőbb gazdasági tanácsot állítanak fel a gazdasági élet megszervezésére. Védelmet nyújtanak a szőlőtermelőknek s uj ipartörvényt hoztak a nemzeti munka védelmében. A költségvetési keretek között gondoskodtak a rokkantakról, hadiárvákról s katonai nyugdíjasokról. zetelés hasonló előkészületek nem kezdődtek meg nálunk is régóta. Ez a kormány kezdte meg ós napról-napra mind többet valósit meg belőle. Ezt az előkészületet azonban nem lehet pénzügyi források nélkül végrehajtani. A hadsereg felszerelését nem lehet programokkal vagy pénzügyi fedezet nélküli rendelésekkel megvalósítani. A felszerelésnek ezt a furcsa rendszerét alkalmazták a múltban és az ország sinyli még ma is a következményeket, mert ma drágábban kell megfizetnie ezt, amit nem fizetett meg annakidején, tegnap. , Újabb terhek — Ezért — folytatta Tătărescu miniszter- elnök — kénytelenek voltunk eredeti programunk ellenére újabb terheket róni az összes adófizetők vállaira. Tudom, hogy ezek az adók súlyosan nyomasztók. Megdrágult a dohány és a gyapot, de tudom azt is, hogy minden lej, ami az uj adókból befolyik, az ország védelmére, a hadsereg megerősitésé- re jut, minden áldozat határaink oltalmára szolgál. Az aj adók biztosítási illetéket képeznek Uj munkaprogram Tătărescu miniszterelnök ezután uj munkaprogramot adott. Mindenekelőtt a köz- igazgatási törvény végrehajtása következik. Útépítés, iskolák, kórházak, menedékházak építése van soron. Mezőgazdasági központokat létesítenek, megszervezik a paraszthibelt, szövetkezeteket és gazdasági egyesületeket s uj munka kezdődik az aranytermelés fokozására. A miniszterelnök a munkaprogram elmondása után enyhe célzást tett azokra a hírekre, melyek a kormány távozásáról keltek szárnyra az utóbbi napokban: — Bizalommal tekintek e program végrehajtása elé — mondotta. -— Nem látom e pillanatban mi akadályozhatja meg ennek megvalósítását. Bizonyos, nem tévesztem szem elől a nehézségeket, amelyek előttünk állanak, sem a hadjáratokat, amelyekkel szembe kell szállnunk. A nehézségeket le fogjuk győzni, a harcot meg fogjuk nyerni. Megszoktuk a nehézségek legyőzését és ellenünk irányzott hadjáratok ártalmatlanná tételét. Gyanúsítások A miniszterelnök részletesen foglalkozik ezután a kormány elleni támadásokkal. — Két irányú hadjáratot indítottak ellenünk — mondotta. — Egyik céljuk az, hogy bizalmatlanságot keltsenek velünk szemben, másik irányban pedig nyíltan kormányt alkarnak buktatni. Ami az előbbit illeti, ai gyanusitások utóbbi időben egyenesen vádakká alakultak, melyek hivatva voltak, hogy zavaros légkört teremtsenek bennt és kinnt is. Ez a hadjárat amennyire lehetetlen1, flny- nyira állhatatos. Úgy állit be bennünket, mint akik közvetlenül vagy közvetve támogatjuk a jobboldali pártokat és türjük vagy bátorítjuk ezen pártok által; elkövetett kilengéseket. Itt a pillanat, hogy ezt a mesét szét- oszlaissuk. Köztünk és a jobboldali pártok közt nincsen semmi közösség, köztünk és a jobb oldali pártok közt csak szakadékok vannak, szakadékok a felfogásban és a módszerben. Ami a joblxüdali pártokat jeFemzí, majdnem az összes jobboldali pártokat az: agresszív nacionalizmusuk. (Folytatása a 8. oldalún)
