Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-19 / 91. szám

IROD/ÎLOM Házasságtörök J*r> >t'i /'<fith és Vághidi Ferenc regénye. ( Victorii kiadós Undo pest ) Jnoohi 1 ditJi nevét ismerjük. Tőlünk in- <iti í ki <-s kötött ki Budapesten, ahol a Ko- ,N kölyök vinni darabjáról irt sorok ré- ■ b.unar-bb megismerték a nevét, mini i< u’v uiegs/ö'alhatott volna. Darabja haana- > vi sziurvkerül ,s a közbeeső időben Ja- >iii 1 difh verseket irt. Káoszon különös és d.-ii Forróhangu vnodnl a lura posti Pei tüné$t keltett velük. Most •‘■Lg regeim vei lép oléffiik. Hegén ve is follü- ■-vl ke'iett és költ Ez a fúrtál lány annyi- I egyéni o" más, hogy minden irásoi Ih'szóI- t magáról még az is, amelynek honul n- ' o ’ma még nem került sor eddig. írónál jó startot jeleníti ez s .lacohi Edith már kilen­dült Írásaival a start idegesítő lendületéből. Az irton jár, uj és merész utón. Regényéi egy fiatal íróval Vághidi Ferenc- >1 irta meg. de úgy érezzük, hogv annyi mondanivaló ;a vans hogy legközelebb nem dolgozik (társszerzővel. Nem őzért, mintha ' hiba lenne ecvnél a regénynél, mely el- gondohásáhajn és kivitelében meglepően nj- /orü. Hogy lát egy bizonyos eseményt., lelki konfliktust, házassági problémát a férj s ugyanazt a feleség. A regényt ketten mond­ják el: Juha, o lipótvárosi gazdag lányból ott mai pesti feleség, aki kozmetikus, tehát do.gazó asszony, de minden atomjával, egész Isi beállítottságává 1 csak anyaságra vágyik - és Péter, a mérnök férj. aki szereti és gyűlöli A feleségét egyszerre, ideges, kapko­dó. passzív mai férfi — és akinek nem lehet gyermeke. Egy mai házasság vonni fel a könyvben, minden apró intimitásával, válságává.!, vesze­kedésekkel, emlékével, megkötöttségével — rohanó és feszült eseményeken át. S a két ember önkinzó, boldogtalan, egymást tépő és mardosó napjait mégjobban elsötétíti a világ­ka fctsz tró fáitól. a háborútól való páni féle­lem, amely sötét vezérfonalként húzódik vé­gig történetünkön. Mindketten tisztánláló. intelligens emberek, problémákkal ép a mii- g;isaibbrendüség utáni vággyal. A napi harco­kon át o>fct robban ki házasságunk katasz­trófája, mikor az asszony megtudja, hogy az urától nem lehet gyermeke. A férfi pedig ön­maga ellőtt is megmagyarázhatatlan neurózi­séiban, szabadulni akar feleségétől, akit pe­dig szeret és önmagától, amelyet nem ért. Két heti szabadságra utazik és felszólítja fe- ' őségét, hogy csalja meg őt. Retteg ettől és látni akarja, hogy megtes-zi-« az asszony, anyaság utáni emésztő kívánságában., hogy egy egészséges férfié lesz-e, akitől gyerme­ket kaphat. És Julin — megteszi, természe­tesen, hiszen ezért Házasságtörők a enne a regénynek. Izgalmas események közepette sodródik tovább a két ember sorsa. Péter egjT külvárosi lány karjaiba keres menekvést, aki melleta viswzaálmodja maga mellé Júliát, akii tuTajdonképen szeret s akit nem tud el­felejteni. És elválnak ketten. Júliának gyer­meke lesz. A mai nagyváros lüktet a sorokban, a mai hajszolt ember él, mai típusok vonulnak fel, minit egy pergő filanszalagon. Julia harminc­on felüli barátnője, aki mindenáron férjhez aikar menni s akinek ez nem sikerül, mert ijesztően butám, bánik a férfiakkal, akik ma kül-öníben sem akarnak megnősülni. Julia szeretője, akivel az asszony egy szilveszter­este ismerkedik meg, táncol vele és megkér­dezi tőle: Mondja, kicsoda maga lófejü ide­gen? — de aki később romantikus szerel­messé alakul) át s megmenti Júlia férjét a vizsgálaití fogságból, ahová az a külvárosi lá&nyaS való kapcsolata s a lánynál kötött ismeretségei miatt kerül. És a többi, akit né­ha csak odavetve és mégis élesen jellemez a könyv, amely a ma tükre, a mai házasságé, amely, hogy a könyvet idézzük: ..Két ember, ezer ember, millió ember ugyanabban az ágyban: mig egyszer valaki fel nem lázad, el nem (tiporja, össze nem tördeli, szét nem rombolja és meg nem újítja ezt az idősze­rűik®, korhadt intézményt, amelyet úgy hív­nak, hogy: házasság“. (M. L.) Húsz emberi csontvázat találtak. Bucu- resti-ből jelentik: A Braila-i munkásbizto- sitó palotájának építésénél dolgozó munká­sok húsz emberi csontvázat találtak a föld­ben elásva. Azt hiszik, török temető volt azon a helyen, ahol dolgoznak. Szöílőoíiványohai, valamint amerikai sima és gyö­keres vesszőt a legismertebb fa­jokban garantált fajtisztán szállít: CASPARI FR., Medms, neubuISer’ Árjegyzék ingyen Nem kap kultursegélyt Targu-Mures magyarsága Tárgu-Mures. (Az Ellenzék tud ősit újá­tól.) Szerdán délután tartotta meg mi des havi intéző bizottsági ülését a ma­gyar párt Tárgu-Mures-i tagozata. Az iidé/öbi/oltsági ülés ezúttal is súlyos sé­relmekkel foglalkozott. Az intézőbizott­ság előtt Rudó Sándor volt polgánncs- teihelyettes sorakoztatta fel azokat az újaid) sérelmeket, melyeket a város ez- évi költségvetése jelent. A költségvetés ugyanis teljesen mellőzi a kulturális se­gélyek kiosztásánál nemcsak a magyar egyházakat, de az iskolákat és egyéb kulturális testületeket is; s ugyanakkor hatalmas segélyekben részesíti nemcsak a városban lévő román egyházakat, is­kolákat és kulturális egyesületeket, liá­néin a környező, sőt távol eső községe­ket, városokat is. Az idei költségvetés megalkotása előtt benyújtotta i város­hoz kulturális segélyért kérését a rof. egyház, a róni. kát. egyház, református kollégium, katolikus gimnázium. Magyar Tunoncotthon, Magyar Iparos Aggnun- ház. Katolikus Misszió, a Kemény Zsig mond Irodalmi Társaság. Mindezektől megtagadta a város időközi bizottsága o törvényben előirt kötelez', kulturse- Qélyt TG.-A1URES. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Ismeretes, hogy a CFR vezérigazgatósága fegyelmi bizottsága utján 1932-ben tömege­sen bocsátotta el szolgálatából a magyar ki­sebbségi alkalmazottakat azzal az indokkal, hogy az állam nyelvét nem tudják. A CFR vezérigazgatósága 122.834 RA/934. és 137.725 RA/934 szánni rendeletekkol újabb nyelv­vizsgát rendelt el és ezekben ugv intézkedik, hogy mindazok az alkalmazottak, akik egyálta­lán nem tudják az állam nyelvét. 0—3 számmal osztályozandók. akik annyira tudják a román nyelvet, hogy remény van arra, hegy román vidékre való áthelyezé­sük által meg fogják rövidesen tanain), azoknak 4—6-os osztályzatot kell adni, akik pedig tökéletesen bírjak a román nyelvet, azok 7—10-ig terjedő jegyet kap­nak. A rendelet arról is intézkedik, hogy a 0—3-as osztályzatnak elboesátandók ál­lásukból. mig akik 4—6 osztályzatot kap­tak, el nem bocsáthatók és áthelyezendők olyan vidékre, ahol az állam nyelvét elsa­játíthat jak. a 7—10 osztályzatnak meg- tartandók szolgálatukban. Az államvasutak bizalmas rendelete elle­nére tömegesen bocsátott el állásukból olyan alkalmazottakat, akik négynél jobb jegyet érdemeltek ki a nyelvvizsgán. Érdekes an­nak a hat vasutasnak sorsa, akiknek ügyé­ben a Cluj-i üzletvezetőség fegyelmi bizott­sága 1935 október 21-én tartott tárgyalást. DIÓSIG. (Az Ellenzék tudósítójától.) El­térünk a nyugat felé tartó sínpártól s Diósig környékén alma és cseresznyevirágba öltö­zött dombokat látunk. Korán tavaszodik errefelé. Araszos buzavetéseket borzolgat az áprilisi szél s helyenként nyíló orgonát ta­lálunk. Megtudjuk, hogy nyolcezer lakosa van a községnek, ebből négyezier reformá­tus, a másik négyezer pedig római katoli­kus, görög katolikus, baptista és izraelita. Főleg gyümölcs és szőlőtermelésből él a falu, talán nevét is diófáiról kapta. A fagy itt még keveset ártott. Ébred már a tavasz mindenfelé. A Jankai-hegy fehér ruhát vett magára, hogy majd gyümölcsöt rakhasson az asztalokra s jóizii bort töltsön — bufeledtetőnek. A hires Diosig-i bikavásár kora tavasszal, március első hetében szokott lezajlani, ami­kor szép magyar bikákat szállítanak innen mindenfelé. I A szegénység azért ide is eljutott. Jókül­és ugyanakkor 500 500 ezer lejt jutta­tott a görögkeleti és görög katolikus ka- tedrális céljaira. Mureşeni nrk 200 ezer lejt utaltak templomépitésre. Segélyt kapott Orosfaia, Pagocsan, Stupiu, Muri- ser, SÍAntu-Gheorghe, Boduu, Comma, Voiniceni, még Dej is 5000 10.000 lejig terjedő összegekben. Mercurca-Niraj-i és Reghini Astra 5—6 ezer lejt, a Căminul Cultural Deda: 5 ezer lejt. A román szín­ház segélyezésére 100 ezer lejt juttatott a városvezetöség. A román dalárda cél­jaira pedig 50 ezer lejt. Ebből a bőkezű segélyhullatásból kimaradtak a jogos magyar igények, holott a törvény előírja, hogy a nemzetiségi megoszlás arányában részesítendők kulturális segélyben. Ennek a városnak magyar lélekszáma több, min! 80 százalékát teszi ki az össz­lakosságnak és ebben a: arányban kivan részesedni a törvény erejénél fogva a kulturális segélyekben a terhekkel szemben. A magyar párt Tárgu-Mures-i tagozatá­nak intéző bizottsága ezúttal is a törvé­nyes keretek megtartásával felebbezést nyújtott be a városi költségvetés ellen. különös uj intézkedése A nyelvvizsgára utalt hal CFR alkalmazott 4—4.5-ös osztályzatot kapott és a fegyelmi bizottság uz elobhbi rendeletre hivatkozással 94/935. számú határozatában mind a hat alkalmazottat nemcsak megtartotta, de ha­tározottan leszögezte, hogy közepes osztály­zatuk miatt nem bocsáthatók el a szolgálat­ból. Az elbocsátás veszedelmétől igv megsza­badult hat vasutas boldogan tért vissza szol­gálatába. Négy Cluj-ra, keltő pedig Targu- Mures-re került. Boldogságuk azonban rövid ideig tartott. Április 5-én ugyanis a GFR vezérigazgatósága 51.935 RA/936. számú ren­deletében közölte velük, hogy a román nyelv nemtudása miatt azonnali hatállyal elbocsátja őket a szolgálatból. Akkor, amikor a Cluj-i üzletvezetöség fe­gyelmi bizottsága elégséges osztályzatuknál fogva meghagyta őket állásukban, ezt éppen a CFR vezérigazgatóságának 122.834 RA/934. és 167.725 RA/934. szánni rendeletére hivat­kozással tette és most ugyanaz a CFR vezér- igazgatóság a hat vasutast jó számjegye el­lenére megfosztotta állásuktól. Ezzel önma­gával került ellentmondásba. A hat vasutas közigazgatási pert indított a GFR ellen. A pert emberi számítás sze­rint meg kell nyerjék és ezzel eldől majd azoknak a nagyszámú kisebbségi vasutasok­nak sorsa is, akik a nyelvvizsgán szintén ki­elégítő nyelvtudásról lettek bizonyságot és ennek ellenére elbocsátották őket. sejü cserepesházak és egyszerű nádfed eles kunyhók között megyünk a piac felé. Az Ér pusztítása Az Ér szabályozása lenne itt a legsürgő­sebb tennivaló. Tervbe viették már sokszor — mondja Szánthó Béla igazgató-tanitó — de a munka megkezdése mindig elmaradt Valahol gáncsolják az elindulást. A Dio- sig-iak minden évben meghatározott össze­get fizetnek „Berettyó-szabályozásra“, az Ér azért minden évben nyugodtan végezheti pusztításait. Még mindig nem lehet megdol­gozni az Ér környékét, pedig a mocsarak lecsapolásával óriási területet tudnának meg­menteni s a levegő is megszabadulna az egészségtelen mocsárszagtól. Talán jobb vol­na és biztosabb lenne, ha ki-ki munkájával járulna hozzá a szabályozáshoz. Tavasszal, mezei munka kezdése előtt alább ásnák a folyó medrét s egy-két év múlva már nem kellene félniük a tavaszi áradástól. Zlrhy Ferenc gróf level*“.ládája < A Zichy-kast/ly helyén állami vincellérX D iskola működik. (írót Zichy Tivadar lakotlJ) benne utoljára Ma is inkább kastélynak, nézné az ember. Magas kőkerítés *•*■ bűvé, /0* fák közé húzódott, mintha régi laJtarn valói lennének. Ide járt haza néha nyaralni gróf Zichy Ferenc, ki az 1848 49-iki • /. hódságban: idején s annak leverése nLé ib mint „országos teljes hatalmú királyi IV, biztos“ működött Ferenc/ József <s Rác i szolgálatában. A főbiztos ur levelesládáját' most nyitotta fel Sas Kálmán. A gyászláda' szomorú titkokat őriz: seregs/úmra érkez­tek levelek, névtelen és aláirt feljelentések, rágalmazások Zichy grófhoz, mig aztán el­készült jelentése. Széchenyi lakása A községháza előtt megállunk pár percre. Egyszerű, fehérre meszelt épület. 1908-ban emléktáblával látta el a falu. Az emléktáb­láról leolvassuk: „E házban lakott gróf Széchenyi István, • mint a llessen-IIomburgi huszárezred kapi­tánya 1820—1852“. A községházán a falu egészségügyi álla- - ' pota felől érdeklődünk. Komolyabb ragá lyos betegség nem bántja a községet. Az orvosi rendelőhöz érünk. Lengyel dr. ren­del itt, szegényeknek díjtalanul. •Mire a faluvégre érünk, száll is már csen- desen az alkony. Szótlanul haladunk az állomás felé vezető utón, köszöntjük a hazatérő szőlőmunkúso- kát s a szép Érvidékre gondolunk. Ádám Zsigmond. Halálosvégü lakodalmi hívogató. Targu- Sácuesc-röl jelentik: A Treiscaune-megyei Bretcu községben a székely hagyományok szerinti lakodalom volt özvegy’ Paizs István­ná házában, melyre Székely Sándor fiatal legény hívogatta a násznépet. A bokrétás >... hívogató legények a község utcáján össze­találkoztak Borcsa István községi gyepmes­terrel, aki rokonságával együtt részeg volt J: s belekötött a legényekbe. A veszekedés nagy / lármájára a kicsi falusi utca lakói vala­mennyien figyelmesek lettek, kigvültek a kapuk elé s a tömegben elvegyülve Székely Sándor elmenekült. A részeg cigányok azon­ban keresésére indultak és hatalmas doron- -r* gokkal állták el a kaput. Azt hitték, hogy üldözöttjük ide menekült s Borcsa, a gyep- mester, irtózatos erővel sújtott le az első emberre, aki a kapun kilépett. Az áldozat, Ji aki a halálos ütést kapta, Paizs István 19 c! éves legény volt, akit a kíváncsiság csalt a kapu elé s akinek egyáltalán semmi tudo­mása nem volt a verekedés előzményeiről. A gyilkos cigányokat letartóztatták. Társasutazás Rómába Útirány : Oradea-Budapest-Trieszt- Velence- Firenze - Róma - Firenze- Velence- Trieszt-Budapest-Oradea Részvételi dij személyenként: 5250 Lei Pontos indüiás május 6-án Dradeárói Az uiszás időtartama 9 nap. Ró mai tartózkodás 4 nap, velencei tartózko­dás fél nap, Firenzei tartózkodás 1 nap Mi foglaltatik a fenti összegben? 1. Ora- dea-tól Rómáig és vissza gyorsvonat Hl. o. vasúti költség. 2. Rómában 4 napi teljes el­látás a Gitta del Vaticano területén fekvő Santa Marta szeretetházban. Napi három­szori, minden igényt kielégítő étkezés. El­szállásolás: 3, 4 és több ágyas szobákban. 3. 1 napi firenzei tartózkodás, teljes ellátás­sal, a legjobb penziókban. 4. Rómában az utasok és csomagjaiknak az állomástól a szállásig és vissza a szállástól az állomásig való beszállítása. 5. Szakszerű vezetés Róma összes látnivalóihoz. 6. összes átmeneti ví­zumok. 7. Menetközben vacsora Budapesten. Ezenkívül a rendezőség mindent elkövet, hogy’ megszerezze az ingyenes belépést a vatikáni és a firenzei múzeumokba. Akik Rómában szállodai elszállásolást igényelnek, azok 750 lejjel többet fizetnek. A II. o. utazók vasúti többletköltsége 1850 lej. Külön kirándulás: Nápolyba és Pompei- be. Ennek többletköltsége 1250 lej. Más kirándulás tehető Ostiába. Tivoliba vagy Castel-Gandolfoba. Ezen külön kirán­dulások külön költsége kb. 20—30 lírába fog kerülni, amely összeg Rómában a ki­rándulás előtt lesz fizetendő. Jelentkezéskor a részvételi dij egyhar- mad része, vagyis 1750 lej előre fizetendő. A részvételi dij befizetésének utolsó ha­tárideje: Í936 április 25. Az utazáshoz egyéni útlevél szükséges, mely április 25-ig beküldendő az Ellenzék utazási osztályához. Az utazást az Erdélyi Lapok rendezi. Jelentkezőket csak korlátolt számban veszünk fel, ezért csatlakozási szándékát idejében jelentse be mindenki. Kérjen részletes prospektust az Ellenzék utazási osztályától. Hogyan történik a kisebbségi vasutasok osztályozása? A CFR vezérigazgatóság Látogatás az Ér-vidéken Ahol Széchenyi István gróf katonáskodott. — Színes élmények az Érmelléken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom