Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-17 / 89. szám

4 »EKBJTTlîJT 19 36 April I » 17. Örökéíeíü történetek Cull humor Valaki arra körte ('.outi herceget, hogv p rolóval ja N n-poknui császárnál. Már csuk Istenben bízhatom, herceg in t s öhIh'ii fejezte !><■ kérését. S a herceg mosolyogva felelte: I n éppen mi ketten számítunk legkeve­sebbet az ntlv árnál. * A 95 esztendős Fontenellenek egy csak­nem olyan idős hölgy ezt mondta: Azt hiszem, hogy kettőnkről egész éji megfeledkezett a halál. Pszt! Asszonyom — válaszolta Fonle- nelle — ne beszéljen olyan hangosan! Fgy alvó oroszlánt nem szabad fölkelteni! * Montesquieu egy tudóssal tudományos kérdésről vitatkozott. — A fejemet adom önnek, ha nem az én állításom az igazi! — erösködölt a tüdős. FI fogadom az ajánlatát — felelte a filozófus — mert kis ajándékok erősítik meg a barátságot. Esznek a filozófusok özhátat is? — kérdezte Montesquieutöl egv beképzelt fran­cia udvaronc: Cartesius. — Hát azt hiszi ön — felelte a hires filozófus — hogy az özeombot csak az osto­bák számára sütik? Napoleon diadalívének és a luxori-obelixnek évszázados ünnepére készül a francia főváros Chamfort egyszer társalgás közben igv határozta meg. mi egy szép asszony: Fgy szép asszony a szemnek paradi­csomi gyönyörűség, a léleknek pokol, a pénztárcának tisztitó tűz. Ugyancsak Chamfort egv- sok sikert elért, de goromba orvosról: Nagyon könnyen meg lehet érteni a sikerét. Mihelyt belép egy házba, minden betegség menekül előle a félelem miatt, hogv nagyon rosszul bánik velük. Voltaire-rel egyszer egy ismerőse közölte, hogy 70 esztendős kora dacára elvett egy huszesztendös hölgyet, bár már nem igen lehet utódot remélnie. Remélnie nem — jegyezte meg Vol­taire — de félni tőle: igen. Madame Stael ezt mondta egy öreg, de nagyon szellemes úrról: Várrom, amelyben szellemek kísérte­nek ... , * Arnauld Sophienak, a hires színésznőnek egvik ismerőse jegyezte meg: —- A podagra az egyetlen betegség, mely tekintélyt szerezhet a világban. — Igen — felelte Arnauld Sophie — a podagra a galanteria rendjele. * Egy francia nemest megbotoztak s a ne­mes nem kért elégtételt bántalmazójától. Arnauld Sophie, mikor ezt elbeszélték neki, nevetve mondta: — Nos, elég esze van. hogy ne törődjék azzal, ami a háta mögött történik. * Robespierre kivégzése után egy gascognei: — ^ alahányszor Robespierre nevét emlí­tették előttem, mindig levettem a kalapo­mat, hogy lássam, nem marad-e benne a fejem? * Conti lierceg. Napoleon császár irodafő­nöke egyszer a szokottnál későbben távozott Castelnau tábornokkal Napoleon hálószobá­jából, ahol a császárnak iratokat olvasott föl. Az ajtónál szolgálatot teljesítő huszárokat mély álomban találta. A herceg pillanatra megtorpant, mikor látta ezt a kötelesség­mulasztást, de aztán mosolyogva mondta a tábornoknak: — Nézze csak! Istenemre, a szerencsétle­nek bizonyosan hallgatóztak. (k.) A gyakorlati élet, az egye­temes tudás tárháza lesz! Minden kötet 47o lej. Kötetenkinf kapható: Ellenzék könyvosztályában. Piaţa Unirii No. 9. Kérje a lexikon 40 oldalas ingye­nes prospektusát! TE PARIS, április hó. Az idén két leghíresebb építészeti nevezetességének százéves születés­napját ünnepli Paris: júliusban a világhírű Arc de Triomphe, októberben pedig a Place de la Concorde büszkeségének, a luxori obe- liszk felállításának századik évfordulóját. Mind a két építmény drámai körülmények között és hosszas vajúdások után került mai helyére. Az Arc de Triomphe körül zajlik le ma Párisban minden nevezetesebb ceremónia, itt vonul fel a francia hadsereg julius 14-én a nemzeti ünnepen, c körül verekszenek jobb­os baloldali szervezetek, amikor tisztelegni járulnak az Ismeretlen Katona sírjának öröklángja elé; a diadalkapu alatt ünnepelte az ujjongó Franciaország a fegyverszünet nagy eseményét és idevezetik a francia apák vasárnap gyermekeiket áhítatot meríteni a múltból. Napoleon tervez ... 1806 február 18-án, az auszterlilzi csata után, határozta el a császár. I. Napoleon, hogy az Elysiumi mezők enyhe dombjának kis fensikjára egy monumentális diadalem- léket állíttat a köztársaság és a császárság hadseregének dicsőségére. A császár ötlete tulajdonképen nem is volt egészen eredeti, hiszen röviddel a nagy forradalom előtt so­kat beszéltek Ribart építész különös tervé­ről, aki ugyanezen a helyen egy gigásza elefántszobrot akart felállítani, amelynek hasában egy nagy bálterem és egy hatalmas étterem lett volna mulatsá­gok és ünnepi lakomák rendezésére. A császár azonban feladta ezt a kissé bi­zarr tervet. Az ő diadalemlékét kevésbé ere­deti, de méltóságteljesebb formájúra tervez­te. A császár két hires építészre, Chalgrinre és Raymondra bízta a terv kivitelét, akik ismerve Napoleon türelmetlen imperátori gőgjét, azonnal hozzá is láttak a közel húsz méter mélységre siilyesztett alapépítmény munkálataihoz. Az alapkövet 1806 augusztus 15-én, a csá­szár születésnapján tették le. De bizony az épités minden igyekezet dacára lassan ha­ladt és négy' évvel később. Napoleon és Má­ria Lujza esküvője napján a diadalívnek még csak egy csonkja volt készen, amire nagy hirtelen fából építettek egy ideiglenes diadalkaput. La jos Fülöp befejez ... Az építészek civakodása lassította meg egy időre a hatalmas mü építését és 1814-ben, Napoleon bukásának idején még messze volt a befejezéstől a hatalmas diadalmü. Egy ideig azt rebesgették, hogy a Bour­bonok leromboltatják a ..bitorló“ diadalivét. De aztán XVIII. Lajos rászánta magát, hogy befejezteti a munkát. Lajos Fülöp azután kiadta a parancsot, hogy éjjelt-nappallá téve be kell fejezni az Arc de Triornpbe-ol. amely 1836 első hónap­jaiban el is készült. Pontosan harminc esz­tendeig tartott építése. Nem kis izgalmak előzték meg felavatását sem, mert nem ültek el még a politikai iz­galmak és a kormány attól félt, hogy a dia­dalív felavatása a császárhü és köztársasági tábor tüntetésére adhat alkalmat. Szerencsére nem lett azonban semmi az aggodalmakból és 1836 julius 29-én aránv- lagos nyugalomban ment végbe a felavatás. Érdekes, hogy az Arc de Triomphe deko­rációja — talán éppen a tömérdek civódás miatt, amire okot adott — sohasem készült el teljesen. Szobordiszitései meglehetős ve­gyes értékűek. A Marseillaise-t szimbolizáló szoborcsoport Rude müve, hires szép alko­tás. A ..Diadal“, a „Küzdelem“ és a ,,'Béke“ elnevezésű csoportjai azonban már kétes ér­tékűek. A diadaloszlop homlokzata szintén csak véletlenül maradt csupaszon, mert az építészek nem tudtak megegyezni abban, hogy szobrokat, oszlopokat, vagy pedig a győzelmes Franciaország kardot tartó gigá­szi szimbólumát helyezzék-e a tetejébe. A luxori obeliszk A másik ..ünnepelt“ még furcsább törté­net után került a Concorde-tér közepére. A 22 méter magas monolitkö, amelyet Mahomed Ali luxori kalifa ajándékozott a restauráció kormányának, majdnem iDanai- da-ajándéknak bizonyul. Hiszen elszállításá­ra külön hajót kellett konstruálni, amely szerencsésen elvitorlázott ugyan a Nilus-del- táig, de amikor 1830 julius 17-én neki akart vágni, hogy felhajózzon a Níluson Luxorig és bebizonyítsa a nagylelkű ajándékozónak, hogy a francia kormány nemcsak meg tudja becsülni a kitüntető ajándékot, de el is tud­ja szállíttatni azt. zátonyra futott és fél ra­kományát kellett kirakni, hogy megszaba­duljon fogságából. Mahomed Ali kirendelt csapatai vontatták dicső barátjának, a fran­cia királynak hajóját 120 mérföldnyire fel a Níluson. Közel egy hónapig tartott az uta­zás, de a nehézségek még csak ezután kö­vetkeztek. A francia tengerészet kitűnő mér­nöke, Lebas külön utat építtetett a Pharaok palotájától a kikötőig, külön veteményes kerteket csiklandozott ki a homokból, hogy a tikkasztó forróságban táplálni tudja em­bereit, a skorpiók, a mérgeskigyók hadával küzdött, szerencsésen megmenekült egy pes­tisjárványtól, mig végre a fellahok bámuló seregének örömujjongása közben és az akkori technikai berendezések mellett emberfeletti erőfeszítések árán november elsején a luxori kikötőbe érkezett értékes rakományával. Ekkor derült ki, hogy a hajó tulrövid és az orrán fűrésszel hatalmas rést kellett nyitni, hogy elférjen fedélzetén az obeliszk. Kerek egy hónapig tartott ez a munka. A megáradt Nílus szerencsésen elvitte az­tán a sebesült hajót a tengerig és óvatosan a partok mellett hajózva 1833 augusztus 15-én érkezett a havrei kikötőbe a Luxor. Innen a Szajnán hajózott fel Párisig, hol óriási izgalmak támadtak a körül, hová állítsák fel. Részben ez a vita, részben pedig a végte­lenül körültekintő technikai előkészités volt az oka, hogy csak 1856 október 25-én került abba az állapotba, hogy nagy' ünnepségek közepette, komplikált emelőgépek, állvány­zat és sok száz munkás segítségével felbil­lentsék alapkövére. A végső ceremónia az uralkodópár, a kor­mány és sokezer ünneplő közönség szeme- láttára játszódott le és hosszú percekig úgy látszott, hogy csúfos kudarcba fullad és vé­res katasztrófában ér véget. Minden körül­tekintő számitás és szerkezet dacára úgy látszott néhány percig: elszakadnak a feszi­tő kötelek, mert az óriási súrlódás és teher kigyullasztja ezeket. Lebas azonban példát adva saját hősies bátorságával (mindvégig a lezuhanással fenyegető obeliszk árnyéká­ban maradt, mint később elmondotta azért, mert kudarc esetén nem akarta túlélni szé­gyenét), néhány munkás a pattanásig feszülő és gyulladással fenyegető kötelekre vizet locsolt és evvel kivívta a végső diadalt. (a) hnfBI " xztrtház legközelebbi játéjerr/xjjén >r deker. újdonságok szereltnél. Bemutatóra kerül licit (ti Jenő verses játéka, a hl emu le verde, Fittyen Alicr-ol és Kovái* hi/üryy gyei a főszerepekben, nz Untára/, /.Unity Lajos nj darab jü, amelynek előadását a szer ző az összes nirtiki színházul; közül egyedül u mi színházunkban engedte meg Flőmljn n színház a MiHöxácjos asszonyt, Mese n (Irani I lot eiben-t és 3 egyfelvonásost Banff y Mik­lós gróf Noplegendájáit, Áprilg Ijijo: Iduhe. gyi pásztorok-jót és Mól;leni Sándor \ fe j(delem rózsáját. Bánffy Miklós tervezi a bárom darab díszleteit; hoyy Sólymosán Magda egyik legközeleb­bi szerepe o /' atár járás í.izája .\ kedves pri madonnát o napokban megnézte Sóstó Mi­hály a Román Opera neves ;// dircklóra a Mórica grófnőben s előarlás után melegen gratulált a primadonnának; hogy Harmath Jolán, a kiváló drámai szí­nésznő pompás szerephez jul a Házasságban, amelyben ö já'sza Lázár Mária hires szere- pét. Az U rihínyban is érdekes feladat hoz jut H ormot h; hoyy Adorján András a napokban váro­sunkba érkezik és mayával hozza uj ope­rettjének [xrrtituráját. A darab hamarosan szinrekerül a színházban o tehet séges szerző vezényletével; hogy Sándor Stefi 38 fokos lázzal, súlyos hűtéssel játszoda, énekelte és táncolta végig az Éva reprizei, olyan önuralommal, hogy senki sem vette észre, hogy beteg; hogy Miriam Hopkins, a hires amerikai filmcsillag Parisból Budapestre érkezik, ahol egy hetei szándékozik töke ni. Miss Hoplzins a Lubitsch filmek főszereplője és nagyon népszerű a magyar fővárosban; hogy Bulla El ma uj filmje, amelyben Kiss Manyi is szerephez jut, nem más, mint a Vallomás cimü nagysikerű dráma, amelyet a film számára Szatmáry Jenő irt át Meller Rózsi darabjából; hogy Joe Pasternak, aki nemrégen érké­zéit meg Hollywoodba, a legújabb Margaret Sullivan fi met készíti el a filmvárosban; hogy a Meseáruház cimü operettnek óriá­si sikere van a pesti Fővárosi Operettszin- házban; hogy Irene Dunne 3 éves szerződést kötött a Paramount-tab; hogy Darvas Üli Bucurestiben is fog ven­dégszerepelni a Theater in der Josephstadt társukitával. A nagy magyar művésznő a Nagy szerelem főszerepét is eljátszó Bucu­restiben; hoyy Shaw Szent Johannáját 50-szer ját­szotta el a pesti Belvárosi Színház; hoery Földes Andor, a kiváló, fiatal ma­gyar zongoraművész nagy sikerrel koncerte­zik Hollandiában; hogy a Pármai ibolya cimü uj Szilágyi— Dolecsko-operett, amely a pesti Városi Szín­házban került szinre, nagyon tetszett a kö­zönségnek. VÉR-, BŐR- ÉS IDEGBAJOSOK igyanak he­tenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF1 keserüvrzet, mert ez mindig aiaposan kitisztítja és méregteiem- ri a gyomorbélcsatomát s ezenkívül az emésztést és sz anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Az orvosi tudomány legjelesebb képviselő: mar rég­óta hangoztatják, hogy a FERENC JÓZSEF víz hatásával minden tekintetben meg vannak elé­gedve. Turistaság AZ AURORA TURISTA CLUB április i9-«ţ gyalogki rándulást rendez Cetatea Leonca, Teuti iránnyal. Indulás reggel S órakor a Kemény cuK- rárzda előd. (Ser. Jorga $.) Vendegeket szívesen lát a vezetőség. Vezető: Major Ilonka. Még nem késő jelentkeznie az olaszországi társasutazásra Siessen részvételét még ma be­jelenteni, mert a jelentkezési határidő április 15. rohamosan közeledik. Utazás tsréama 9 nap. 21"*“dii 5250 lei Római tsrtózkodás 4 nap. Firenzei tartózkodás 1 nap. Velencei tartózkodás félnap. Külön nápolyi- és pompeji kirándulások. indíufás 1935 máiuB 5-s^p Kérjen részletes prospektust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom