Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-16 / 88. szám
BCtBiVZÍJr I 91 ft ip rill* mmmmmmmmmmn I 6. BERLINI LEVÉL Hogyan nevelik a mai német ifjúságot? Fiatalok regénye filmen és az életben BERLIN, április hó. Annak a regénynek, amelyről Írni szeretnék, csak a közepe je- Iént meg nyomtatásban, könyv tormájában, I eleje, meg a vége azonban, amennyiben üár a befejezésről lehet beszélni, nyílt valóság, szerzője az lilét maga, amely nagyobb : e eg! epet esekkel dolgozik, mint a költői képelet. Tipikus, legújabb korú berlini regényről van szó, amelynek háttere még a politika, a kommunizmus lezajlott, éles, véres harca a nemzeti szocializmus ellen, a hőse egy kis Hitler-ifju. aki páratlan elvhiiséggel magára zúdítja a vörös front gyűlöletét és letét veszti. Fgy a sok közül, de szomorú vége beletartozik a múlt napok történetébe. Regényének írója Quex-nek keresztelte el, ezen a néven ismeri a német ifjúság, ezen a néven lett filmhős és Schemsingen regénye sok százezer példányban forog közkézen. Quex mellett pedig mindenütt olt tündököl a kedves, okos, szeretetreméltó Hitler-leány, akit a regényben Lilának hívnak .. . Filmen a regény hősök Amikor a regényből filmet készítettek és az uj film ünnepi előadásban, a Führer jelenlétében. bemutatóra került, a véletlen elémbe vetette a két hőst, a kis Quex-et és Lilát. Nem a történet valódi szereplőit, nem is a regényíró megelevenedett elgondolásait, hanem a film hőseit, akiket a rendező sok -z.áz berlini ifjú és leány közül válogatott össze. Együtt repültünk a bemutatóra Berlinből Münchenbe. Nagyon boldogok voltak. Ott szorongtak egy ülőhelyen, megosztották az utravalóul kapott cukorkákat, de már látszott rajtuk a színpadi gyakorlat,, bátran felelhettek a sok kiváncsi kérdésre. Egy pontban megegyezett a véleményük: többé filmezni nem akartak. Megtették a kötelességüket. eljátszották szerepüket ügyesen, okosan, bizonyára jobban, mintha igazi szi- nészeket szerződtettek volna, de nem vágyódtak újabb babérokra. Érthető, mert fizetést nem kaptak, fellépésükért a filmtársaság csak a Hitler-ifjuság központjának adott nagyobb összeget, Quex-nek és Lilának csak az ingyen repülés jutott, meg egy kis ünneplés Münchenben és azután mentek tovább az iskolába, tanulni és dolgozni a jövendőért. Vájjon lehet-e két ilyen gyermeket, akik belekóstoltak a film dicsőségébe, akiről a kritika dicsérően emlékezett meg, arra késztetni, hogy megmaradjanak a maguk pályáján? Más országokban aligha sikerült volna ez a kísérlet. Németországban lehetséges volt. mert felsőbb intésre Quex és Lila csakhamar lekerültek a napirendről. Nem kinálgatták szerződésekkel őket, nem csalogatták magas fizetésekkel, nem akadtak házi szerzőik, Quex még egy darabig dobolt a filmek közepette téli adományokért, de azután elhallgatott. Ulláról még kevesebbet hallott a világ. Csodálatos dolog, véletlenül felemelkedni a magasba, az események homlokterébe kerülni, azután — elnémulni. Münchenben nagy csapat Hitler- ifju és leány fogadta a repülőgépen érkező hires kollégákat. .Este Hitler Adolf maga tapsolt nekik és az előadás után a Führer vendégei voltak. Es mégis három nappal később Quex és Lila az iskolapadokon ültek és tanultak szorgalmasan . .. Mai német ifjúság Azóta több mint két esztendő mult el. A minap kezembe került egy berlini képes lap. Az első oldalon pedig hatalmas képen téglák közepette, munkásruhában — Quex ült, éppen reggelizett. Előtte sörösüveg, kezében nagy darab kenyér, tányérján német szokás szerint virsli. Büszkén jelezte a kép aláírása, Íme Quex-ből épitőmunkás lett, kezdete egy uj pályának, mert ma az építésznek is gyakorolnia kell magát a tudományban, amelynek később a mestere óhajt lenni. így választotta meg hivatását a kis Quex. Amikor a repülőgépen megkérdeztem tőle, isiîîaeiiîal Szálloda Az a hely, hol a jó kő- 2«fc? B 70 r ség j Ó 1 Dohány-u. 42. | érzi magát e Legmcdernebb szállodai kényelem, elsőrangú étierem, zene, tánc, színházak, szórakozó helyek és a kereskedelem központjában. Mérsékelt árak! Garage a házban hogy mi akar lenni, ha nem filmhős, mosolyogva felelte: Sok pénzt szeretnék keresni, de nem filmmel, hanem valami köznapi mesterséggel. Talán házakat fogok épileni, talán palotákat. Ha IJlIa segíteni fog ... Lila büszkén nézett a hősére... A kömüveslegény-képből persze hiányzott Lila. Mint iskolát végzett leány már kétségkívül vezetője egy apró Hitler-leány csoportnak. íme a különbség a régi és az uj Berlin között. A régi időben az iskola után következett az élvezet, ma ott kisért mindenfelé a vezetés gondja. Meri nem oly egyszerű dolog egy 20—2ö tagú csoportot hetenként háromszor komolyan foglalkoztatni. Megbeszélni velük a napi eseményeket. .Felolvasni i nekik tanulságos dolgokat és közben felelni, okosan, óvatosan sok száz. kiváncsi kérdésre. És tekintélyt tartani. A tekintély ugyan benrejlik a címben, a rangban, már csak azért is, mert aki nem engedelmeskedik, kizárják n H»t- ler-ifjóságból, ami az egész, életpályát megronthatja, mégis a tekintély nem elegendő a rend fenntartására, ha nem párosul az ifjúság szeretet ével, ragaszkodásával. Lilának kétségkívül sikerül az is. hiszen már két esztendővel ezelőtt is úgy festett, mint egy nagy leány... Még egy szerelmes pár Itt megakad az én regényem, mert nem tudom, hogy még ismerik-e egymást Quez és Lila? A régi Berlinben nem lett volna nehéz reájuk találni, mert akkor még a sze- relmespárok vagy a potsdami téren a Jósában, vagy a Tiergarten apró söröskertjeiben találkoztak. A Jostinál az előkelőbb világ, a ku sörős-kertökben, ahol esténként azines villanylámpák ragyogtak, a nép. Sokáig nem tudtam megérteni, vájjon miéri szeretnek a Iwrliniek éppen a potsdami téren, a világváros kocsilorgatagának közepén, u soha-ein szünetelő lármában kávézni, újságot olvasni és tereferélniV Lám, a köznép már sokkal okosabb, kerüli a zajo« terel és inkább a Tiergarten óriási, árnyas fái között keresi az üdülést. A magyarázat nagyon egyszerű: a Josti általános találkozóhely volt, Berlin randevú- helye, az ln den Zeiten sörkertjeiln* azonban nem találkozni, hanem — ismerkedni jártak az emberek, az ismerkedést követte a Bánc es a mulatságnak csak ritkán akadt folytatása. A régi ImtIíiií regényeken ennek megfelelően a Josti volt a találkozóhelye a hősöknek és az intriknsok is ott .szőtték rendszerint hálóikat. Ma, az uj világban, a pos'dami téren inkább csak az idegenek adnak találkát egymásnak, szerelemről is kevesebb szó esik, annál több az üzletről. Berlinben a kávéházak, üzleti központok. A fiatal párok azonban a nemzeti szocialista párt szolgálatában állnak. Dolgoznak, közvetítik a munkát, segítenek a szegényeken, gyű járnék, nevelik az ifjúságot. Azt hiszem, Quex és Ulla is közöttük vannak. De van ott még egy pár. amely boldogságát Queznek köszönheti. Quex filmpapája és filnwnamája. Az első az ismert, kitűnő német színész. Heinrich George, a másik a csöndes, de jól játszó Bertái Drews volt. Közvetlenül a film bemutatója u'Já.n megesküd- tek, azt hiszem, hogy Quex és Ulla is ott voltak lakodalmukon. Kétségtelen, hogy a film próbái között ismerték és szerették meg egymás!. Ez a házasság, amelyhez kommentár nem kell, az én berlini regényemnek egyik legszebb fejezete. Talán nem is az utolsó. Érdekes, hogy a kis Herbert Norcust — igy hívták a fiatal immzeti szocialista hőst — a költött Quex név tette közismertté és valóban népszerűvé. Quex azután összeházasította filmszüleit. És most ő maga épiti valahol a házacskát vagy . . . palotát a maga és Ulla szántára. így fest az Élet valódi regénye, amely véres mozgalmak közepette született és most a békés boldogság napsugaras világában közeledik a boldogság réve felé . . . (-y) msm „Kecseszhecsken“ — a legújabb sport ,,Marha! — zúzd szét a pofáját!“ BUDAPEST, (április hó.) Láttak önök már kecseszkecskent? Én tegnapig osnk amolyan műkedvelő előadásokat ‘láttam. Főleg villamosokon, különösen a kisszakaszrészeken. De valódi vérbeli, igazi kecseszkecskent csak tegnap, a Városligetben. A precizitás kedvéért meg kell mondanom, hogy a Városliget csak a háttérben van. Előtérben, már mint az érdeklődés előterében. a Sportaréna áll. A Sportarena, ahol az izomemberek, izomóriások és izomkolosz- szusok ütik, rúgják, harapják, lépik, marják, marcangolják és csiklandozzák egymást. De ne vágjunk elébe a dolgoknak. Tehát mint már enfütettem — háttérben van a vurstli, az Áülatkerttel, a kigyóemberrel, a szakállas nővel, a liliputia:kkai, a madár- fejű Lajcsival és a szokott színes vasárnapi publikumával. Egy közeli vendéglőből andalító tangó bájos hangfoszlányai szűrödnek ás a sport- csarnok falán. ,,Mi lenne most Modem, ha megcsókolnám, Legyen enyém, legyen enyém, legyen egyem.“ — Marha, zúzd szét a pofáját — dübörög egy sztentori hang, amelynek érdessége egyáltalán nem áffl arányban az imént hallott tangó szirupos dallamával. Dehát kérem, ke csesz kecskén mérkőzésen vagyunk a Sportarénában és a csarnok állóhelyein jó Angyalföld szülöttei szoronganak, akik nagyon is élnek a s-zabad véleménynjül- vánitás jogával. A reflektorokkal megvilágított kiizdőtere- pen pedig javában folyik a küzdelem. Rajta! Két férfi... várjunk csak. hel'yesbitem... izé, — nem lehet innen valahogy jól látni... nem lehet tudni pontosan hány... tudniillik csak egy fej látszik... és két izé., na igen. De most már kétségtelen, hölgyeim és uraim, két férfi gyűri egymást. Csak az előbb az egyiknek fejét valahogy összecsomagolta a másik, és úgy elrejtette valahová, hogy a két egymásba gomolygó embertest valami csodálatos mitológiai szörnyre emlékez teteti. De most mindkettő kibontakozik. Teljes terjedelemben:!. Felállnak. Hatalmas, vastag- karú, vastagnyaku, vaslagcombu, fürdőmezes birkózó mindkettő. Térdüket kissé behajtják, nyakukat eíőredugják, fogukat csattogtatják és egyelőre csak dühös, vérbenforgó szemekkel néznek egymásra. A közeli vendéglő zenekara most egv más dalba kezdett: ,.A két szeme olyan szép, mint májusban az ég.“ Szemmelláthatólag a két gladiátor is elér- zókenyül a szentimentális dallamtól, mert nem igen ambicionálják a birkózást. Csak nézik egymást. — Mi az, farkasszemel játszatok? — süvít fel az állóhelyen egy élés hang. — Gyerünk azzal a hiriggel. — Marha, zúzd szét a pofáját! — szólalt meg ismét a már említett hang. A két birkózó, — nevezzük az egyiket röviden Kopasznak, a másikat meg Sörényesnek, — munkához üát: Kopasz megfogja Sörényes nyakát. A Sörényes merev nyugalommal tűri s íágranyitott szemmel várja a fejleményeket. A Kopasz a Sörényes szájába nyúl, aki erre az inzultusra felhagy fagyos nyugalmával és dühös prüszkölós közepette a másik felé rúg. Ez azonban ügj'Csen elugrik s egy vérfagyasztó csataord itassak ráveti magát ellenfelére és leteperi azt a főidre. Zúzd szét a pofáját! A közönség őrjöng... egy nő a számozott ülőhelyen boldogan felsikolL.. a pereces nagy izgalmában kiejti kezéből a tálcát s az állóhely ütemes biztatásba kezd. A következő biztató mondatokat sikerült egy csokorba szednünk: — Spékeld fel, — igy egy fiatal hölgy. — Huzd be, — igy egy micisapkás fiatalember az állóhelyen: — Marha, zúzd szél a pofáját, — igy a már kétszer említett sztentori hang: — Csomagolt össze! — így egy idősebb ur az utolsó sorokból: A jóakaratu biztatásnak meg is van az eredménye és Kopasz bizony hamarosan két vállra teregeti ellenfelét. Már késő este van, a szomszédban az Angol Park csendesen ásiiozik. a közönség lassan hazaszéled. A kijáratnál látom, hogy az az ur, aki állandóan ..Marha, zúzd szét a pofáját“ című bemondásával keltett feltűnést, a kapu előtt virágot áruló kisfiútól egy csokor ibolyái vesz, (—y.) f£Hszai<uBzäli«idäs ohozld az auióbusz- szeroicsíilScnséüef CÂMPULUNG. (Az Ellenzék tudósítójától.) 11 irt adtunk arról, hogy tegnap este súlyos autószerencsétlenség történt a város közelében fekvő Meteas hegyen Most közöljük a tragédia részleteit A 63 1). jelzésit autóbusz, amely Câmpulung ból Brasov felé indult, a város észak részén az országút melletti Lunka Garti közel 100 méter mélységű szakadékba zuhant. Az autószerencsétlenség szemtanúi azonnal a szerencsétlenség színhelyére sietlek, mig mások a Campulung-i hatóságokat értesítették a történtekről. Az első pillanatokban Câmpulung városában rémhírek keltek szárnyra, mert azt hitték, hogy az autóbusz zsúfolva volt utasokkal. A helyszínre kiszállott hatóságok azonban megállapították, hogy az autóban Iosif Anton Hascu sof- főrön és Francisc Carol 31 éves Rasnovi származású helyettesén kivid mindössze három utas foglalt helyet. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szerencsétlenséget a vadonatúj autóbusz fékszalag elszakadása okozta. A megmenekült jegyszedö vallomása szerint a fékszakadás olyan hirtelen következett be, hogy mielőtt bármit is megkisérelhetettek volna, az autóbusz szédületes sebességgel a szakadék felé rohant, ahová bele is zuhant. Francisc Carol soffőr rémületében kiugrott az autóbuszból; azonban olyan szerencsétlenül esett el, hogy’ a gépkocsi alá került, amely azonnal megölte. Az autóbuszban maradt utasok, valamint a jegyszedő csak egész lényegtelen sérüléseket szenvedtek és ma már el is hagyták a kórházat BÁGYADT, LEVERT, DOLGOZNI KÉPTELEN EGYÉNEKNÉL minden reggé: éhgyomorra egy pohár természetes , ;FERENC JÓZSEF* keserűvé a- bélmczgást csakhamar megélénkíti, az emés2£<5 csatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi és a gondolkodó- és munkaképességet emeli. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a FERENC JÓZSEF viz gyomorsavas szellemi munkásoknál, neuraszténiás embereknél és bete. geskedő asszonyoknál is rendkívül jótékony hátáét Rit ki. Szergei Piai®now: Oroszország iörténeíe a legújabb könyvszenzáció, fordította és függelékkel ellátta Trócsányi Zol'án. Az orosz nép története kezdetétől napjainkig. Legérdekesebb történelem, ragyogóan élvezessen megírva. 420 lap. Athenaeum kiadás, remek kiállítás 132 lei Lepagenál, Cluj, postán utánvéttel. Kérjen ingyen jegyzéket. PÉKEK DAGASZTÓ-GÉPEKET TÉSZTAELOSZTÓ-GÉPEKET K1FLISODRÓ-GÉPEKET, KEilíIESEK részére KUTTEREKET HUSFARKASOKAT KO LBÁSZTÖ LTŐ - GÉPEKET BÉLT1SZT1TÓ-GÉPEKÉT szállít elsőrangú kivitelben: RIEGER A NB. Gépgyárak R.-T., Sibiu Ajánlatok,képes ismertetők bérmentve, szakemberlátogatás INGYEN!
