Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-16 / 88. szám

2 ELLENZÉK I13f> áprllin If,. Rejtélyes öngyilkosságra derített fényt a magyar „tisztánláió“ Kele János «■KanHoanHHBMMnnB MIT ÍR A ROMAN SAJTÓ Templom. Iskola. Közvéle­mény. Ol Ul.M I L: »Szól :i hantiig .1 S/ékelyföl- dön Szomorú és mégis fönséges hangokat ad. Ar utcák telve vannak hívőkkel, ar egy- liá oltáráról erős ..Dominus Vobiscum“ halls/ik a római katolikus lelkész ajkáról s a székely szegény és gazdag egyaránt — mi rhatottan helyezkedik el az oltár körül. ( z az övék maradt. Innen indul a bátorítás, magyar ellenállás s jövőbe veteti hit. Ki ne tudná, hogy ezek a római katolikus lelké­szek nem mulasztanak el alkalmat. hogy igazi érzésüket nyilvánítsák. tMily kár, hogy legalább ezen az ünnepen nem hagyják hi- veik lelkét nyugodni. Az egyszerű és békés székelyt, aki mindenkivel szemben lojális és alázatos. Bejártok Ciuc-mcgye nagy ré­szét. Gyermekekkel találkoztunk, akik piros és fehér virágokat vittek zöld levelek között a falu templomának oltárára. A pap aztán hol a virágokra, hol a hivökre pislantolL Miért nem hagyják békén a székelyt, mikor a husvét ünnepe elősegítené a népek meg- békülését Az egyik színházban magyar ér­telmű darabot játszanak s magyarul énekel­nek. A magyar pap rendezi ezt is a székely- földi falvakban. UNIVERSUL: A székellyé változtatott te­rületen nagy fontossága van az iskolának. A román elemek magyarosítása úgy folytató­dik, mint 1914-ben. A román hatóságok nem méltatták ezt a kérdést komoly figyelemre, mig a magvar lelkészek és tanítók — a ma­gyar irredentizmus ügynökei — nagy pénz­alapokkal folytatják munkáikat azzal a ro­mán állammal szemben, mely táplálja őket. Néhány román tanerő érkezett a Székely­földre. Kellő vezetés és lelkesítés mellett dolgoztak, ami nélkül nem lehetett volna a mai eredményeket elérni. A vezetők egyi­ke. Petre Ghirca, az egész Székelyföld köz­oktatásügyi inspektora. 1931—1932 tanév­ben küldték ide. a legválságosabb időben. A tanítók akkor kétévi fizetésüket követel­ték az államtól s szó sem lehetett arról, hogy a lakosság segítse őket. A székelyek igen rosszul fogadják azt. ami román. A községek iskolafenntartási kötelezettsége holt betű maradt, miután az. elöljáróságok tagjai mind magyarok voltak. Ezzel szem­ben a magyar felekezeti iskolák nagyszerű épületekben nyertek elhelyezést és jól voltak felszerelve. Pontosan és jól fizették tanítói­kat. Pétre Ghirca első teendője az volt, hogy az állami tanítók tekintélyét megmentette. Tanító-bankot állított fel s nagy pénzbeli segítséget nyújtott számukra. A fizetés és az ilyen vidékeken járó többlet is pontosan megérkezett. Ugyanakkor propaganda indult az elmagyarositott románok visszarománo- sitására. Ehhez jól felkészült, lelkes elemek­re volt szükség. Ghirca a szünidőben tan­folyamokat tartott e célból Grheorgheni-ban és Christurul-ban, hol a közoktatásügyi mi­niszter által kirendelt professzorok adtak elő a hallgatóknak. Lassan-lassan sikerült megszerezni a nép bizalmát. .Minden köz­ségben iskolát emeltek s a tanulók száma emelkedőben van. Négy év előtt száz fele­kezeti iskola volt itt, ma alig van harminc. Ellenőrzik a felekezeti iskolák tanulóit s megállapítást nyert, hogy úgyszólván min­den iskolában törvénytelenül román eredetű, elmagyarositott nevű gyermekek voltak be­íratva. Voicut Vukuynak. Olteanut Oltvnak, Negreat Nyegreynek, Rusut Rusulynak ne­vezték. Irredenta és revizionista tanköny­vekből tanítanak iskoláikban. Papjaik és ta­nítóik a szünetekben a román állam ellen izgattak. Tüntetőleg nem akarták megtanul­ni az állam nyelvét, mig a román tanítóság munkája előrehaladt. Csupán Ciuc-ban lOő állami iskola van több mint 400 tanítóval s hatvan óvodával. A tanulók szorgalmasan járnak iskolába s a tanköteleseken kívül nem csak felnőtt analfabéták, de azok is felkeresik az iskolát, kik a román nyelvet akarják elsajátítani. NAŢIONALUL NOU: Demokrata uralom alatt a közvélemény jelenti azt a legfelsőbb fórumot, mely a politikusokat irányítja. Nincs pontos törvény erre nézve. A bíróság a holt betűt alkalmazza, a közvélemény ellenben lelki kérdéseket is boncolgat. A közvélemény a népi önérzetből fakad s csak akkor ér­demli meg nevét, ha valóban a nép áll mö­götte. Bizonyos nevelésre és műveltségre azonban mégis szükség van. Szükség van pontos meghatározásokra. Demokrácia, dik­tatúra, bal és jobboldal, humanizmus, stb. pontos értelem nélkül csak zűrzavart okoz­nak. A mi politikusaink nem törődnek ezzel, csak a mandátummal, tekintet nélkül arra, hogyan szerzik meg azL A tömegmegmozdu­lás ezért nálunk nem jelent még közvéle­ményt. A háttérben közönséges haszonlesők láthatók, akik csúfságot űznek szavazóik­kal. Hogyan lehet pontos meghatározást kö­vetelni, midőn maguk a vezérek is változtat­ják pártjaikat? Hogyan lehet szabad gon­dolatról, érvényesülésről beszélni, midőn a kinevezést politikai befolyás irái^űtja? Ho­gyan lehet állandóságról szó, midőn egyik kormány a másik reformját megváltoztatja? Ily körülmények között nem beszélhetünk a közvéleményről s ennek hatalmáról. A’ megállapítás elég fájdalmas. BUDAPEST. (A? Ellenzék tudósítójától.) A budapesti főkapitányság életvédelmi osz­tálya az utóbbi időben többször segítségül hívta eltűnések kinyomozásához az osztály uj tisztviselőjét, Kelő János „tisztánlátót“. Több alkalommal kitűnő eredményt ért el Kde és ez országos nevet adott a főkapi­tányság „pártfogó" tisztviselőjének. Levelek serege érkezik napról-napra a rendőrségre: eltűnéseket jelentenek be, azt kérve, hogy Kele János vegye kezébe a reménytelennek látszó nyomozást. Különösen érdekes az az eltűnés, amelyet a napokban nyomozott ki Kele. Eltűnik egy asszony Hat évvel ezelőtt V. Margit tanítónő férj- hezment Homonnán a tanítóhoz. Fiatalok voltak, szerették egymást, boldogan éltek. A fiatalasszony imádta a gyermekeket és min­den vágya az volt, hogy neki is legyen gyer­meke. A gyermekáldás késeit és Margit asz- szony orvostól orvoshoz, fürdőhelyről fürdő­helyre járt. Az orvosok intették a tanítónőt, hogy ne erőszakolja azt, amit a természet megtagad tőle, mert szervezete nein alkal­mas arra, hogy gyermeket hozzon világra. A fiatalasszonyon már a lelki meghason- lottság jelei mutatkoztak: nem tudott bele­nyugodni abba, hogy ő, aki egész életét gyer­mekek között tölti, ne nevelhessen fel egy gyermeket, aki az övé. Házasságának ötödik évében végül gyer­meket várt. Hónapokig szenvedett, beteges­kedett. de tűrt, mert anya akart lenni. Végül az orvosok jóslata teljesedett Iw: a szeren­csétlen asszony halott gyermeket hozott a világra. A tragikus eset után két hónapig feküdt betegen. Testileg meggyógyul!, de lélekben továbbra is beteg maradt. Folyton halott gyermekét siratta, férje és családja már-már azt hitte, hogy lelki egyensúlya is felborul és ezért Homonnáról elvitték hozzátartozói­hoz Galgócra. Az uj környezetben látszólag megnyugo­dott a fiatalasszony, csendesen üldögélt az ablak előtt, nézte a gyorsan száguldó Vág folyását, amelv ott kanvargott a ház előtt. PÁiRLS. (Az Ellenzék tudósitójától.) Lep- lée-t meggjűlkolták! . . . Azok a párisiak és idegenek, akik ismerik Paris éjszakai életét, megdöbbenve értesültek a hires „GernyV“- bár népszerű tulajdonosának tragikus és rejtélyes haláláról. A „Gerny's“ a Champs Elysées egyik mellékutcájában egyike Páris legdivatosabb mulatóhelyeinek, ahol kitü­nően lehet vacsorázni, vagy vacsora után betérni egy pohár borra és régi francia da­lokat hallgatni. Leplée. ez a mindig mosoly­gó, vidám, ötletes és jókedvű bártulajdonos igazi „párisi“ volt, aki pontosan tudta, mi­lyen attrakciókkal kell szolgálni közönségé­nek. ö maga is énekelt, gitározott és szóra­koztatta vendégeit. Mostanában a „GernyV' sztárja Paris életének egyik groteszk énekes­nője, „Piaf mamuska“. A „mamuskát" Louis Leplée fedezte fel és tette népszerűvé épp úgy, mint az elmúlt években a párisi éjszaka sok kedvencét. Most ezek — köztük .,Piaf mamuska“ is — megrendültén siratják gaz­dájukat. Louis Leplée az Avenue de la Grande- Armée egyik palotájának heLedik emeletén lakott kétszobás garzonlakásában. Mint éj­szakai ember, mindig hajnaltájban tért haza és délig aludt. Egy öreg olasz takarítónő járt hozzá. Mindennap reggel kilenc órakor érkezett Lepléehez és mialatt a ,,Gerny‘s“- bár igazgatója a hálószobában aludt, a nagy hallszerü szalont rendbehozta és reggelit ké­szített Lepléenek. így történt a gyilkosság reggelén is. Félórája tartózkodott a lakás­ban az olasz takarítónő, amikor Leplée la­kásának ajtaján kopogtak. Nem csengettek — ami a nyomozás szempontjából fontos — mert Leplée ismerősei tudták, hogy kora reggel nem szabad csengetni, a csengetésre ugatni kezd Leplée kutyája és a bártulaj­donos felébred. Nyilvánvaló, hogy aki kopo­gott, tisztában volt Leplée házi szokásával és nem először jelent meg az Avenue de la Grande-Armée hetedik emeletén. Az olasz takarítónő ajtót nyitott. Négy férfi lépett az előszobába. Mielőtt az öreg nő szólhatott volna, az egyik férfi torkon- fagadta. és kloroformos ruhát nyomott ai­ujabb bravúrja Kézimunkázott, olvasgatott, mindennap tem­plomba járt. Egy délután mosolyogva meg­csókolta édesanyját: ezen a napon különö­sen csendes volt, reggel gyónt és áldozott. Azután elköszönt testvéreitől, azt mondotta, hogy meglátogatja egy régi iskolatársát. Este nyolc órára mondta, hogy hazajön, de soha többé nem tért vissza. Kétségbeesett családja felkutatta Galgócot és a városka környékét. Csendőrök kutattak az eltűnt fiatalasszony után, rádión keres­ték és kértek mindenkit, hogy ha valaki tud valamit a fiatalasszonyról, értesítse az őrü­let határán álló anyát. Semmi sem használt, Margit asszonynak nyoma veszett. Munkában a „tisztánlátó“ Napokkal ezelőtt történt, hogy az eltűnt fiatalasszony hozzátartozói Budapestre írtak levelet, a főkapitányság életvédelmi osztá­lyára Kele Jánosnak. A levélhez mellékelték az eltűnt fiatalasszony fényképét és kérték a „tisztánlátót“, derítse fel a tragikus rej­télyt. Kele János kezébe vette az eltűnt asszony fényképeit és látta az asszonyt, amikor reggel elindul a templomba, amikor gyónás, áldozás után visszament házukba és egész napja azzal telik el. hogy hursuzkodik övéitől. Aztán délután kilép a kapun, a Vág partján sé­tál, később kiles egy pillanatot, amikor a sötétedő parton senki sem járkál és bele­gázol a folyóba egész addig, amíg a hullá­mok ellepik. Kele sohasem voh Galgócon, mégis pontosan lerajzolta azt a helyet is, ahol a fiatalasz- szonv öngyilkos lett és azt a helyet, is ahol a holttest a part egy magas mélyedése alatt láthatatlanul megakadt. Kele elküldte vála­szát Galgócra a pontos rajzzal együtt és Galgócon a hatóság emberei orvossal együtt szálltak ki a megjelölt helyre, ahol csakugyan megtalálták az öngyilkos asz- szony holttestét. A szerencsétlen fiatalasszony gyermeke után ment a halálba, mert nem tudott gvermek- kaengás nélkül élni. cára. Ezután összekötözték, száját betömték és fejére egy zsákot húztak. Az asszonyt be­cipelték a nagyszobába. Az egyik férfi mel­lette maradt, mig a másik három bement Leplée hálószobájába. A takarítónő nem vesztetle el eszméletét és hallotta, amint Leplée igy kiált támadóinak: — Pusztuljatok piszok gazemberek! A következő pillanatban revolver dörrent, majd a banditák sorra feltörték a szekrénye­ket. Tiz percig maradtak a lakásban és el­mentek. A megkötözött öreg takarítónő nagy nehezen feltápászkodott és sikerült kinyitnia a lakás ajtaját. Felment a lépcsőn a nyol­cadik emeletre, hogy segítséget kérjen. A .lépcsőházban találkozott egy moziujság tit­kárnőjével, aki a házban lakik és a szer­kesztőségbe sietett. A titkárnő értesítette az­után a rendőröket, akik nyomban a hely­színre érkeztek és megindították a nyomo­zást. Leplée meggyilkolása sok tekintetben em­lékeztet a Dufrésne-esetre. Dufrésne-t, a Pa- lace-varieté igazgatóját ugyancsak meggyil­kolva találták lakásán. A Palace igazgatója is a párisi éjszaka ismert alakja volt. A rendőrök holtan találták az ágyban Leplée-t. A gyilkosok fekete álareot, álkulcscsomót és kloroformos kábításra használt ruha­darabokat hagytak a lakásban. Mindez arra mutat, hogy a párisi alvilág emberei ölték meg Leplée-t, feltűnő azon­ban, hogy a lakásból — bár a szekrényeket feltörték — nem vittek el semmi értéket. Az égjük szekrényben lezárt borítékot talál­tak, amelyben 20.900 frank volt. Kihallgatták Leplée nagyszámú baráti kö­rének több tagját, akik elmondották, hogy az utóbbi időben valaki zsarolta Leplée-t. A „Gerny“s“-bár igazgatóját ez az ember egy alkalommal személyesen is megfenyegette, hogy ha nem ad át neki 20.000 frankot, akkor megöli. Ebben az irányban folyik a vizsgálat, hogy tisztázza a zsarolás hátterét. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elő harcosa. \ párisi alvilág megggilftoila a mrcs „flerggy-gar miajfloiwsát Borítékban buszezer frankói talállak a rendőrök a gyilkosság után az áldozat lakásán Minden reiidnen van, ha a gyomor fii miihödis A gyomor egy kír/.vri irő r-arrily sy/rrp- tölti Ív a nyelőcső és ,i belek í-.o/öti. J11 !, . jmx/.ódnak lel «•/. ételek, egy bi//>nyo éjei­éi innen szívódnak lel az. égés/ svxrve/erbr. Mikor ey u tartály hibás, az av egész //-r vezet re kihat, nem lévén úgy táplálva, ih<v a sziiksvég mqgkivánja. A Császár gyógyszertár Bucureşti, C ile. Victoriei íz 4. nálunk is forgalomba hoz a „Gastro D“ nevezetű gyógy-zm (vidékre Lei 130. utánvéttel küldi), mely <1 gyorur és bél betegségek gyógyításában fdül-mu ha táti]an, mely viasza adj:' a gyomor rendc működését és ugyanakkor megóv mindenki a rossz, gyomor ifürhelerlen fájdalmaitól. Mi az a husvét? Nagyszombat délelőttjén fiatal, olajbarna- börü hindu világjáró cserkész volt fenn 1 szerkesztőségünkben. Meginterjúvoltuk -s mi­után megnéztük a róla szóló hatalmas mennyiségű újságcikkek gyűjteményét, fény­képeit. bélyegeit, emlékalbumát, kérdésem azt válaszoltuk, hogy a róla szóló cikk csak kedden jelenik meg. jövő hét keddjén. — Miért néni hétfőn? — kérdezte ragyogó foga mosolyával — kedden már nem leszek ebben a városban. — Hétfőn nem dolgozunk. —Miért? — ünnepünk van. — Mii yen ünnepük? — Husvét. A mi legnagyobb ünnepünk. — Mi az a husvét — kérdezte és mi cso­dálkoztunk. Pedig mi sem tudjuk, melyik a parsi vallás legnagyobb ünnepe. S ő Af­rikából és Ázsiából jött. Európában kevés időt töltött el eddig. — Nem tudja, mi a husvét? Mentegetöz-ve felelt: Én parsi vaílásu hindu vagyok. Halot­tam a husvét szót. De nem tudom, mit je­leni — Hát nem tudja, ki volt Jézus Krisztus? Jesus Christ? — Jesus Christ? — kérdi különös angol­ságával — ó, igen tudom. Hallottam róla. — Jézus alapította a mi vallásunkat, a ke­reszténységet. Meghalt értünk a kereszten. Es feltámadott és megváltott minket. — Igen. igen — bólint — és art paran­csolta. hogy szeressék egymást és szeressék Istent. — Önök keresztények. És — és Európában sok keresztény van és mindenütt, ahol át­utaztam, azt láUam hogy ellentétek vannak, harag, féltékenység és gyűlölet. Én keveset tudok Krisztusról, az önök szelíd megvál­tójáról', homályos emlék él bennem arról, amit az iskolában idegen vallásokról s köz­tük a kereszténységről tanultam. Csak azt tudom, hogy a szeretet vallása, a kiengesz- telődésé és megértésé. A legszebb vallások egyike. Istene a legmagasztosabb Isten. Mért nem teljesítik hát parancsait? Csönd van. Eljön ide hozzánk. Bombay- ból egy idegen ifjú ember, aki nem tudja, mi a husvét, miért ünnepeljük. Jézust is csak halványan ismeri, de tudja a krisztusi taní­tás lényegét. Átutazik keresztény országo­kon és megkérdezi: Miért nem teljesitik is­tenük parancsait, mért gyűlölnek, féltékeny- kednek. mért nem szeretik egymást? Ez hát a mi kereszténységünk KrisztuA irtán 1936 esztendővel. M. L. ARANYÉRNÉL. DERÉK. ÉS KERESZTFA- JÁSNÁL. A MÁJ ÉS A VÉGBÉL FELÉ IRÁ­NYULÓ VÉRTOLULÁSOKNÁL az igen enyhe hatrsu természetes „FERENC JÓZSEF“ keseru- viz lehetőleg minden nap reggel és este féi.féipo. hárnyi mennyiségben használódó. Az orvosok ajánlják. Nem hozott a vasút semmi hasznot a múlt évben. 'Bucuresti-ből jelentik: A Raza jelen­tése szerint 10 milliárdra rug a GFR elmúlt évi költségvetése. A lap megállapítja, hogy a vasutba fektetett 6ó milliárd lej ily nagy­arányú kiadás dacára semmi hasznot nem hozott A város legszebb helyén, a tavasz kellős közepében tavaszi sör, flekken és ki­tűnő bor kapható a Hatvani vendéglő nyári kertjében. a Házsongárd tetején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom