Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-18 / 64. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre zio, félévre 441^ évente Fiókkiadóhi va-tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 n-rw mil'J 'e 840 leí- — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 __ Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 3o, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több ÄRA 3 ttí TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. L¥ÎJ. ÉVFOLYAM, Ó4. SZÁM. SZERDA 1936 MÁRCIUS 18. Becsületes együttműködést akarnak a többségi iparo­sok a kisebbségiekkel. Ezt szögezte le a helyi iparosok közgyűlésén az 1 partestület elnöke. Nyílt és őszinte az a hang, amelyet az ipar- testületi elnök megszólaltatott. Örömmel hal­lottuk román ember szájából, hogy ott, ahoi az iparosság gazdasági és szakmai kérdései­ről van szó, nincs helye a politikának. Az ipartestületi elnök ezt a nyilatkozatot abból az alkatomból tette, hogy az Ipartes­tület megváltoztatta eddigi alapszabályait. Az aj alapszabály értelmében, amelyet még a magyar impérium alatt a kereskedelmi mi­nisztérium rendelete alapján hoztak, az ipar- testületi elnököt és a tisztikart a jövőben nem a közgyűlés, hanem a közgyűlés által választott elöljáróság fogja megválasztani. Ezzel ki akarják küszöbölni az iparosság ke­beléből az áldatlan személyi vitákat és a sok­szor késhegyig menő választási harcokat, amelyek nagyon gyakran gátat vetettek az Ipartestület békés működésének. /I helybeli iparosság vezetője kötelességének tartotta, hogy ünnepélyes színvallást tegyen az alap­szabály-módosítás alkalmából a vezetőség szempontjairól. Emelt hangon mondotta, hogy az elnökségnek nincsenek rejtett céljai ezzel az indítvánnyal. Kifejezést adott annak a ki nem mondott, de szavaiból nyilván érez­hető gondolatnak, hogy a többségi elem nem akarja az uj alapszabályok alapján puccs­szerűen átvenni a hatalmat az Ipartestület hi­vatalában. Ebben a testületben nincs és nem is volt helye a nemzetiségi kérdésnek. ű-„ > gos, hasznos állampolgárok parlamentje ez a testület, ahol az az elv érvényesült minden­kor, hogy nem az összesség van az egyénért, hanem az egyénnek kell harcolni az összes­ségért. Az iparosság egzisztenciális kérdéseit tárgyalják a testület gyűlésein. Szakmai kér­désekről, közös tervek megtárgyalásáról ta­nácskoznak itt az iparosok képviselői, akik szigorúan csak kari szempontjaikat vizsgálják a határozathozatalnál. Az az ígéret, amely az ipartestületi elnök beszédéből elhangzott, bizonyára nem volt üres kortesfogás. Amint, hogy a testület tag­jainak szavazata bizonyította is az iparosok egyöntetű bizalmát. Az elöljáróság előrelát­hatóan a jövőben sem fogja azt nézni, hogy milyen nemzetiségűek a választmányi tagság­ra jelölt iparosok és az elnök nacionáléját sem fogja vizsgálat tárgyává tenni. Ezeknek a fontos tisztségeknek betöltésénél csak az jöhet számításba, hogy megérdemlik-e a je­löltek hivatalukat és tudnak-e dolgozni az őssziparosság érdekében. Egy-két disszonáns hangtól eltekintve Er­dély és Bánság iparossága a városunkban legutóbb tartott közgyűlésén is megmutatta, hogy egy test és egy lélek, amikor kari ér­dekekről van szó és ünnepélyesen tiltakozott az ipartestületek feloszlatásának terve ellen. Kínai falként ellenáll ez a testület minden olyan törekvésnek, amely az iparosok auto­nómiáját sérthetné. A mult példái és a jelen biztosítéka késztette arra városunk iparosait, hogy vezetőségünk megválasztásának jogát át­tették elöljáróságuk kezébe. Jól esett látnunk ezt az egységet és halla­nunk a tárgyilagos hangot szélsőségekkel ka­cérkodó napjainkban. Bizalmat önt a kisebb­ségi sorsban élő állampolgárok szivébe és re­ményt nyújt arra, hogy talán eljön az az idő, is, amikor a közélet minden fórumán becsü­letesen és őszintén együtt akarnak dolgozni a többségiek a kisebbségiekkel. Útjelző volt a; ipartestületi elnöki székből elhangzott nyilatkozat, amelynek hatása akkor volna teljes, ha az államnak minden polgára meg­szívlelné és a többségiek minden téren együtt dolgoznának a kisebbségekkel az ország gaz­dasági helyzetének felvirágoztatása érdeké­ben. Az ipartestület példájára ki kellene kap­csolni a politikát a városvezetésből is. Meny­nyire üdvös volna, ha kormány férfiak részé­ről is hallanánk már a várvavárt nyilatkoza­tot, hogy a városok fejlesztése csak a kisebb­ségi és többségi lakosság teljes együttműkö­dése esetében lehetséges és ez az elv az idő­közi bizottságok kinevezésénél is érvényesülne. Londonban számítanak Németország megjelenésére a népszövetségi tanácsülésen ................... ■ Lényegben visszautasító, de formailag kedvező választ adott a népszövetségi tanács Hitler kívánságaira.«— jesztette a németek szerződéssértésének megállapítására vonatkozó indítványt. — A szankciók kérdése Berlini kieléglii az első pontra adott válasz, a másodikkal szemben él rÄ népszövetségi tanács tegnap megadta a választ a németek meghívásához fűzött berlini feltételekre. Ez a válasz meglehetősen diplomatikus, lényegileg a feltételek mi­nősített visszautasítását tartalmazza magában, mégis nyitva hagyja az utat a németeknek arra, hogy durva visszautasítás látszata nélkül jelenhessenek meg a rajnai vitát tár­gyaló népszövetségi tanácsülésen. Kezdetben úgy látszott, hogy a német feltételek min­den tárgyalást kizáró visszautasításban fognak részesülni. Azt a követelést ugyanis, hogy a meghívás elfogadásával szemben p népszövetségi tanács kötelezze magát Hitler indítványainak tárgyalására, angol részről is a legerélyesebb határozottsággal utasítot­ták vissza. A fenforgó nagy érdekekre való tekintettel azonnal megindul tehát a diplo­máciai munka London és Berlin között s a németek a válaszuk által keltett rossz hatást látva, helyesbítették az eredeti szöveget. Ezt a helyesbítést a német válaszban szereplő „alsbald“ szó magyarázata tette lehetővé. Az utólagos német magyarázat szerint ugyanis ez a szó nem azt jelenti, hogy Hitler indítványait késedelem nélkül tárgyalás alá kell venni, hanem azt, hogy: „hasznos időben, megfelelő időben“. Az uj magyarázat lehetővé tette, hogy a népszövetségi tanács is elfogadható formába öltöztesse Berlinbe küldött válaszát. A váiasz Hitler második követelésére kijelenti, hogy ez nem a népszövetségi tanács hatásköréhez tartozik, Németországnak evvel a locarnói hatalmakhoz kell fordul­nia. Az első követelésre viszont biztosítja a németeket, hogy az ellenük benyújtott pa­nasz tanácsülési vitáján ugyanolyan jogok mellett vehetnek részt, mint a többi hatalmak képviselői, csak szavazati joguk nem lesz. Viszont, mint vádló feleknek, Franciaország­nak és Belgiumnak sincsen szavazati joga. Londonban valószínűnek tartják, hogy a Berlinnek adott válasz alapján lehetővé tették a német kormány számára, hogy a népszövetségi tanács ülésén megjelenjék. Jő jelnek tekintik, hogy a német külügyminisztérium jogi tanácsadója tegnap megérkezett Londonba. Ha a német válasz, amint valószínűnek látszik, kedvező lesz, akkor a jogi szakértő részt fog venni a német küldöttségben. Mindez természetesen csak az első lépést jelenti a javulás felé, a vita érdemére vonatkozólag változatlanul fennállanak az eddigi nehézségek. A franciák szilárd magatartása eredeti követeléseik mellett semmit sem változott és az angolok jól tudják, hogy a népszövetségi tanács mai összetétele mel­lett alighanem a francia álláspontnak lesz többsége. A tanács tegnapi nyilt ülésén Flan- din Franciaország és Belgium nevében már be is terjesztette indítványát, hogy a tanács állapítsa meg Németországgal szemben, hogy megsértette a békeszerződés 42-ik és 43-ik szakaszait és a locarnói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az indítványt ugyan nem tárgyalták még, de az adott tényállások alapján kétségtelenül elfogadják a következő ülé­sen. Az elfogadás után következő lépés kétségtelenül a megtorló intézkedések francia és belga részről való követelése lesz. Minden arra mutat, hogy Flandin nem a locarnói szerződésben szereplő katonai szankciókat, hanem a Népszövetség alapszabályai által előirt és a mult év április 17-én a szerződésszegőkkel szemben különösen Anglia által ajánlott gazdasági és pénzügyi szankciókat fogja kérni. Angliának, mely Olaszországgal szemben szigorúan követelte a szankciók betartását, igen nehéz helyzete lesz ebben a tekintetben. Számítania kell ugyanis azzal, hogy a francia javaslat visszautasítása esetén Paris viszont Olaszországgal szemben szünteti be az angolok kívánságára elfogadott gaz­dasági és pénzügyi szankciókat. Emellett Németország visszatérése a Népszövetségbe szintén a tanács tagjainak egyhangú szavazatától függ, már pedig a francia kérés visz- szautasitása esetén úgy a franciák, mint a szovjetoroszok Németország visszatérése ellen szavaznának. Pillanatnyilag azonban a németek meghívása körül elért megoldási mód Is enyhülést hozott a londoni tanácskozások légkörében. Kedvező momentumnak tartják, hogy német részről visszavonulót fújtak a meghívásra adott eredeti válasz kérdésében és kedvező jelt látnak abban is, hogy a Hitler tiszteletére Frankfurtban tervezett nagy katonai ün­nepséget nem tartották meg. Németország válaszának megérkezéséig egyelőre elnapolták a tanácsülést A locarnói hatalmak képviselői ma délelőtt Eden lakásán tanácskozásra gyűlnek össze. Londonban a tanácsülésre érkezett államférfiak szüntelen megbeszélése­ket folytatnak. Flandin és Eden ismételten tanácskoztak egymással, majd kiilön-külön hosszabb megbeszélést folytattak Litvinovval. Igen tevékeny szerepe van a megbeszélé­sekben Van-Zeeland belga miniszterelnöknek is. A tanácskozások előreláthatólag hosz- szabb időre fognak elnyúlni. Flandin csütörtökön jelentéstételre Párisba utazik vissza, de pénteken újra Londonban lesz. Németország képviselőjeképen Neurath külügyminisz­tert várják Londonba. Elnapolják 0 népszövetségi ülést LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A nép- szövetségi 'tanács tegnap délutáni titkos ülé­sén Flandin válaszolt a német jegyzékre és a német ajánlat alapjában elfogadható, de lényegében vissza kell utasítani azt. orosz, Beck lengyel és Rusdy Áras török külügyminiszter is. Flandin-nel szemben el­lenvéleményt jelentett be két delegátus. A titkos ülés után tizenöít1 percig tartó nyilvános ülés következett, amelyen Flandin a következő nyilatkozatot 'tette: ■— „Alkal- ; utam volt az előző ülésen kifejteni azokat zz okokat, amelyek Fanciaországot arra indítottak, hogy a népszövetségi tanács utján állapíttassa meg, hogy Németország megsértette a !o- camói és versaiilesi szerződéseket anélkül, hogy mis magyarázattal szolgálhat­nék, van szerencsém a francia és bellga kor­mányok nevében a következő megoldási ja­vaslatot előterjeszteni: — A népszövetségi tanács Belgium és Franciaország 1936 március 8-án előterjesz- jesziBett kérésére megállapítja, hogy Német­ország megsértette a versaiilesi békeszerződés 43-ik szakaszát, amikor katonaságot vonul­tatott be a rajnai katonamenites övbe és meg­sértette a 42-ik és a következő szakaszokat is, valamint a locarnói szerződésben vállalt kötelezettségeit, amikor ott katonai tábori erődítményeket állított fai A tanács fölhív­ja a népszövetségi főtitkárságot, hogy az alapokmány 4-ik szakaszának második be­kezdése alapján késedelem nélkül értesítse a locarnói szerződési aláíró államokat erről a megállapításról. Flandin után Bruce elnök a következőket jelenhette ki: — Az a véleményem, nem keli azonnal áttérnünk a megoldási javaslat vitájára, előbb azt alaposan tanulmányozni' keil. Javaslom, napoljuk el az ülést. Egyenlő elbánásban részesül Né­metország Bruoe ezután hozzátette, hogy Avenol fő­titkárt felhatalmazták, küldje el a német kor­mánynak a következő táviratot: „Van szeren­csém közölni az önök március 15-én kelt táviratára a népszövetségi tanács válaszát. Németország részt vehet a belga és francia kormányok által előterjesztett kérdés tanács­ülési vitáján, ugyanazon jogok mellett, mint a többi hatalmak képviselői. Franciaország­nak és Belgiumnak Németországgal egyenlő jogaik vannak a szerződések értelmében a viták során, de minthogy a két ország vád­ló, Németország pedig vádlott, a szavazatok összeszámlálása során három szavazatot nem fognak számítani. Ami a második német ké­rést illeti, a népszövetségi tanácsnak nincs joga megadni a német kormánynak azokat a biztosítékokat, amelyeket kér“. (Folytatása a 10. (v. j.) kijelentette, hogy Flandin álláspontjához csatlakozott LitvinoY

Next

/
Oldalképek
Tartalom