Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-12 / 59. szám
SOK mmmmä Eicikcsztfiség és kiadó hi vfltal: Cluj, Calea Morilor 4 Fiókkiad 6 hivatal és k 5 n y v o sz t í 1 y : Piaţa Unirii 9 pz£m. — Telefonsz ám: 130. — Levélcím: Cluj, postafiók 80 X.V11. ÉVFOLYAM, 5 9. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS _c «; fi T ö R T ö K Előfizetés árak: havonta 70. negyedévre no, félévre 420, l-rent« 84c lej. — Magvarors-zágra: negyedévre io, félévre 20, fr»íc fa pengő. A többi külföldi államokba c*«k a portókülSabAzestai :őbbi 193 6 MÁRCIUS 12. & ÁRA3 LEI' TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 14t.iff Londonba hívták össze Ü O am & ® M Jf §B8$ B BP BP m a nepszovetsegi tanacs ülését A locarnói halai mák párisi tanácskozását csütörtökön folytatják az angol fővárosban. — Hmm hoztak döntést a párisi megbeszéléseken. — Szoviel- oroszország tiltakozik a németekkel való tárgyalások ellen Hitler megnemtámadási javaslatát kiterjesztette Csehszlovákiára és Ausztriára is Az európai külpolitikái válság tegnapi napja, melyen egész sor jelentős esemény történt, szintén nem hozott döntést a gyorsan egymást követő eseményekben. A locarnói hatalmak Németország kizárásával tartott párisi értekezletét, nyilván óvatosságból, azzal nyitotta meg Flandin, hogy ez a tanácskozás csak vélemények kicserélésére, nem döntésre szolgál, mert a döntés egyedül a népszövetségi tanácsot illeti meg. Ez az eszmecsere elég gyorsan be is végződött, estére azonban újra összeültek a locarnói hatalmak képviselői és váratlan döntést hoztak. Azt határozták, hogy tanácskozásukat Londonban folytatják és ezúttal kivételesen Londonba hívják össze a népszövetségi tanács ülését is, amely közvetlenül a locarnói hatalmak tanácskozása után fog kezdődni. Ennek az elhatározásnak párisi politikai körökben többféle magyarázatot adnak. Egyik magyarázat szerint a népszövetségi tanács ülését azért hívták össze Londonba, mert előreláthatólag elküldi oda képviselőjét Németország is, melynek nevében Hitler tegnap egy ujságnyilatkozatban még határozottabb körvonalakat adott pár nap előtt hangoztatott béketerveiről. A másik, valószínűbbnek látszó magyarázat szerint a népszövetségi tanács és a locarnói hatalmaknak ezrt megelőző londoni tanácskozása azért vált szükségessé, hogy a döntéseket az angol kormánnyal szoros összefüggésben hozzák meg. A tegnapi tanácskozáson ugyanis, mikor Flandin a Németország elleni szankciók szükségességéről beszélt, félbe kellett szakítani a megbeszélést, hogy Sir George Clerk angol nagykövet telefonösszeköttetésbe lépjen Baldwin miniszterelnökkel. Ez a beszélgetés több mint egy óráig tartott és akkor is csak azzal az eredménnyel, hogy a kérdést további megfontolás alapjává kel! tenni. Flandin viszont erélyesen hangoztatta, hogy a Németország által vállait kötelezettségek flagráns megszegésével szemben sem Franciaország, sem a kis- antant nem elégedhetik meg tisztán erkölcsi területre szorítkozó megtorlásokkal. Ugyanezt a véleményt hozta az angol kormány tudomására a londoni orosz nagykövet is, aki tegnap lord Oambone külügyi államtitkárnak kormánya nevében bejelentette, hogy Szovjct-Oroszország mindaddig tiltakozik a németekkel való népszövetségi tárgyalás ellen, amig a német haderőt ki nem vonják a rajnai Övbői. Az orosz kormány azonban készen áll arra, hogy résztvegyen mindazokban az intézkedésekben, melyeket a Népszövetség szükségesnek talál a mai helyzet megváltoztatására. Párisban azt remélik, hogy a népszövetségi tanács ülésén sikerül elfogadtatni Franciaország álláspontját. Amint a félhivatalos „Petit Párisién“ írja, Anglia egyelőre az ítéletet várja, mely még nem hangzott el. Az ítélet előreláthatólag pénteken hirdeti ki a népszövetségi tanács és minthogy ez nem lehet más, mint a szerződésszegés megállapítása, Anglia is előreláthatólag teljes mértékben meg fogja tenni nemzetközi kötelezettségeit. A francia politikai pártok legnagyobb része tegnap szintén határozatot hozott, melyben Sarraut és Flandin külpolitikájának támogatását határozták el. Feltűnik ezek között a határozatok között a szociáldemokraták erélyes hangú határozata, mely a német lépés elleni tiltakozás mellett sürgős tárgyalások megkezdését követeli a Népszövetség keretében úgy Szovjet- Oroszországgal, mint Németországgal. A vita főérdckeltjei közül a francia kormány erélyes hangú nyilatkozatot terjesztett be tegnap a szenátusban és a kamarában, Hitler pedig Ward-Priee-nak, a németbarát angol újságírónak adott újabb nyilatkozatot. A francia kormány főleg a német lépésijén megnyilatkozó szerződésszegésre fekteti a fősulyt. „A német kormány — mondja a nyilatkozat — olyan lépést tett, amelyhez egyetlen nemzet sem járulhat hozzá, amig a népek közötti érintkezésben a nemzetközi jogot irányadónak ismerik el. A nemzetközi jog nem egyeztethető össze az erőszaknak azzal a tanával, amely a befejezett tényeket az önként vállalt kötelezettségek tiszteletbentartása elé helyezi“. Ezután Hitlernek “azt az állítását cáfolja, hogy a francia—szovjcíorosz paktum a locarnói egyezménybe ütközik. Ha azonban a németek ezt hitték volna, — mondja a francia kormánynyilatkozat — akkor Is kötelességük lett volna, hogy az egyezmény előírása szerint nemzetközi bíróság döntése elé vigyék a kérdést. Franciaország ezt többször Is felajánlotta a német kormánynak. Sőt, megtette azt is, hogy Hitler egyszerű ujságnyilatkozatára, elküldte berlini nagykövetét és pontos adatokat kért arról, hogyan képzelik Berlinben a Franciaország és Németország közötti szoros közeledés lehetőségét. Erre a kérdésre a rajnai bevégzett tények szolgáltatták a választ. Franciaország a kérdést most a Népszövetség döntése elé viszi. Hitler újabb nyilatkozatában hangoztatja, hogy a megnemtámadási szerződésekre vonatkozó javaslatát általánosnak kell tekinteni, amely vonakozik Csehszlovákiára és Ausztriára is. Emellett hajlandó kötelezettséget vállalni arra is, hogy a rajnai övbe bevonult hadsereg létszámát nem fogja emelni. Londonnal filisezih a népszovefsfgi nagnfanács PÁRLS. (A Rador távirata.) Eden tegnap a párisi angol nagykövet kíséretében este fél 8 órakor érkezett meg a külügyminisztériumba, miután előzőleg az angol nagy- követségen megbeszélést folytatott van Zee- land belga miniszterelnökkel. Eden után Cerutti párisi olasz nagykövet gépkocsija állott meg a külügyminisztérium feljárója előtt. A tanácskozásokról a következő hivatalos jelentést adták ki a sajtónak: A locarnói szerződés aláíró hatalmainak megbeszélései csütörtökön Londonban fognak folytatódni, mert az angol kormány megkérte a Népszövetséget, hogy a nagytanács ülését Genf helyett Londonba hívják össze. A népszövetségi nagytanács a locarnói szerződés aláíró hatalmainak második értekezlete után azonnal kezdetét veszi. Bruce, a népszövetségi tanács jelenlegi elnöke szombatra hivta össze a tanácsülést Londonba, ugyanakkor Genfben elhatározták, hogy a üzenhármas bizottság ülését a tanács ülése utánra halasztják el. Eden és Halifax angol miniszter ma reggel repülőgépen Londonba utaztak, ahol megérkezésük után minisztertanácsot tartanak, amelyet délután minden valószínűség szerint egy másik minisztertanács fog követni. Eden és Halifax beszámolnak párisi tanácskozásaiknak eredményeiről, majd véglegesen határoznak Anglia magatartásáról. Pénteken a népszövetségi tanács összeülése előtt újabb minisztertanácsot tartanak Londonban. A íocarnöl RataSinah fanácshoiása Flandin a locarnói hatalmak tegnap délelőtti értekezletén körvonalazta a francia álláspontot, amely egyezik a francia kormánynak a parlamenthez intézett üzenetével. Flandin nem beszélt azokról a nemzetközi kényszerítő intézkedésekről, amelyeket a népszövetségi tanácsnak javasolnának, ezekről csakis maga a Népszövetség dönthet. Ebben a kérdésben is megállapították, hogy a népszövetségi tanács összeülése előtt semmiféle határozatot nem hoznak. Van Zeeland beszédében azt követelte, hogy a locarnói szerződés záradékában foglalt kölcsönös segélynyújtási kötelezettséget valósítsák meg a gyakorlatban is, ami azt jelenti, hogy a belga kormány álláspontja az angol és a francia álláspont között áll. Az angol küldöttség minden valószínűség szerint azt akarja, hogy Franciaország álláspontját pontosabban jelöljék meg, de nem árulják el az angol álláspontot. Az olasz delegátus csak a megfigyelő szerepét vállalta az értekezleten. Politikai körökben nem kételkednek abban, hogy a római kormány teljesíteni fogja a locarnói szerződés aláírásával vállalt kötelezettségeit, bár helyzete rendkívül kényes lenne, ha neki Is alkalmaznia kellene a Németország elleni megtorlásokat. Hivatalos angol körökben hangsúlyozzák, hogy Eden és Halifax tegnapi megbeszéléseinek eredményei abból folynak, hogy a tegnapi értekezleten megnyilvánult mennyire komoly a nemzetközi helyzet és hogy Németország bejelentései komoly veszélyeket idéztek elő. Ugyanezek a körök erélyesen cáfolják, hogy az angol kormány megváltoztatta volna álláspontját, amely többé már nem volna azonos a francia magatartással és hozzáteszik, hogy Londonban most már teljesen megértették a francia szempontokat Hivatalos körökben ugyanakkor kijelentik, hogy a német kezdeményezés Belgiumra legalább annyira veszélyes, mint Franciaországra, bár Belgium nem kötött katonai szerződést Oroszországgal. A német érvelés, amely szerint Németország elhatározásait a francia—orosz szerződés váltotta ki, sokáig nem állhatja meg helyét. Flandin holnap reggel repülőgépen indul Londonba. A londoni tanácskozásokon Belgiumot van Zeeland miniszterelnök, Olaszországot Grandi nagykövet fogja képviselni. Hir szerint a londoni népszövetségi tanácsülésre Németország is kiküldi képviselőjét, aki valószínűleg Ribbentropp lesz. Ezt a hirt azonban diplomáciai körökben kételkedéssel fogadják, minthogy Hitler közvetlen környezete ellenzi azt, hogy Németország a népszövetségi tanácsülésen képvisel tesse magát Hitler IcgnfaDb millaílfozafa LONDON. (A Rador távirata.) Hitler interjút adott Ward Prióénak, a Daily Mail számára. A kancellár az újságírónak a következő kijelentéseket tette: — Németország javaslatát, amelyben megnemtámadási szerződés megkötését ajánlja fel keleti és nyugati szomszédainak, általános jellegű javaslatnak kell tekinteni, amely nem ismer kivételezést és egyaránt vonatkozik Csehszlovákiára és Ausztriára Is. Véleményem szerint a német kormány által javasolt megnemtámadási szerződés megkötéssé semmi különösebb nehézséget nem jeI lent, ha az érdekelt államok közvetlen megegyezések formájában igyekeznek azokat megvalósítani. Kívánatos volna, ha a biztonsági szerződésekre szoruló áilamok — mint egyrészről Németország, más részről Franciaország. Belgium és Hollandia — elsősorban a biztonsági szerződésekért kezességet vállalt nagyhatalmakkal] vitassák meg a kérdést. Mindazonáltal Németország szívesen venné, ha Anglia vállalná a közvetítő szerepét és békés megoldásokat ajánlana e kérdések megoldására. ffiVlvtatása H 8- pldalonl
