Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-01 / 50. szám

IO bllbniúk 1936 mirc>u« i. ivjvkou'io ivgan cixvk a cinic. A magyar ivtcs'ink*'!', a sv ahadsághaiv es emigráció W'i.u in:i ovei; Igvckczeut mcgroi/olm Wt- s -Al.ig egvóni eleiekben, konfliktusokban; clóvc tenni szervesen a k<>r liartliro/atât, r\\ I.- <-g vének ulori he.lv ol, körülményeit coiUup. S.*'lv*N tlöllCUKHl kuUlâsoJut ' Cg- ' i c könyvhöz. I clcsc.;c megjegyzi, mikor c rol Ivxftéi, hogy „két evoc tököli el ele- cmi>i>l kiiiöailxv/ö köny vi áruikban". J ok '.adom azt ín, hogv Sárközi tehetségének sok családi korlátot kellőit áttörnie.. Vasutasnak > óvták. Öteves kis fin n.igyon elcsodálko- \, mikor lukija, Ivogy ez a foglalkozás nem csábította. Mindennapi életerői, önmagáról cgyxk vpűószerü cikkében calálram néhány nőit; ,,Nappal egy könyvgy árban keresőin a ke­li yercmaf. Kék zubbonyt húzok szellemem- re... Odaálkxk a gépiié?: elől betököm az i-ódáimat, hátul kijön a könyv. Parancs sze­nt fekete vassal etetem <1 gépet. De néha, mikor nem név. oda senkii, ti tkon egy-egy .mái forró aranyat csapok a vas Közé: ; annyiul hanvitőrom meg a vásárt!.“ Sárközi egy nagy könyvkiadó lektora. A \írásiét, a piac vezényszavára bírál. S estük iii kon: szive szeri ni, hivatalos óráiban. De nyíltan, szive szerint saját lapjában. Szegbő Júlia. tulipán csokrok, 4»/-ai lilikül Ideié lii/vc. Virú gus kalapoJv estélyi tiilllojdi.szok, erősen einlékezlctve Moliére hölgyeire. Maiié Ar- donne, aki a Metro (ioldw vn divat lerve/őnö- j. volt lloüvwoodlvan, most Párishau nyitott ilivntiniileriiiel. Nagy toaldtokhe/ e'i év/aténl iKi.sznál, nappali rnháho/ ícJliinü kevés cm- jirrniél inkább krepes liiniiizolszei ii selymei, N/.al<-iit és /.sor/sellel. \ .loan (.raw lord-lele hullámos nagy galJéis»kaI o lans/iroz/a Jeg- lnveseNvm. Sok angol kus/lümöt és sklss/ig érő rö­vid, liöhiitu kabátot imitálnák, Fehér kosz- tiimöt Ida blúzzal, sót élik éket lila diMKel, fekete szoknyát sárga-fehér-lila kaltittlal, fe- J1 ér l>!lizzul. Kgváltalábaii sok a pepita. A ruhák egyenes .szabásnak. széles, kitömött vállai, hátul slicceit, elöl halos vagy bera- költ szoknyává)]. Érdekes, hogy kép alig van a kollekcióban, estére is inkább linzotthaln muszlin kabátokat látni. ^mrr>’VJsavTr'. — Közbirtokosságaink súlyos helyzete Termnsiési szövetkezetek a válság megöld sara HIVAT ______Rovatvez.ető : JULES EROS«________ Itt a tavaszi divat Az uj tavasza és nyári dívni nem vakarni égbekiáltóan izgató. Hogy mit hoznak a ta­vaszi kollekciók? Ahány ház, annyi megfe- j>elés, annyi váratlan uj öllel. ShiapureLli .szinte pazarolja az ötleteket. Iágységes di- v at irány persze van. Ez a fiatalos ró váj ka­bát és ruhák, melleit dönt. Az angolok részére készült kollekciók nagy részét az angol király váraikul halála követ- | keztében meg kellett változtatni, a vonalak , és a szín -komoran akkaknazkodik a kilenc J hónapig tartó mély gyászhoz, amely Anglia- J ban nemcsak az udvart és az. ahhoz közel­állókat éiinti. hanem az angol társadalmat Is. Az angol gyász Ca-pt Molyneux kollekcró- játban érezhető -leginkább. Rengeteg fekete és lila és fekete-lilái ensemple. Lilaacoessziorok nagy számban. Lila antilop kesztyű, táska, öv. cipő és kalap. A nappali ruhák olyan rövidek, hogy szin­te a térdet mutatják. A hátul feLshccelt es- I tél virul iák szintén térdig engedik látni a láb­szárat. Szövetruhákon csavart színes gyapjú- I övék. Az öviekbe hatalmas fehér és sárga ; GLUJ. (Az Eílienzók tudósítójától.) A ro­mániai szövetkezetek irányító és ellnőrzo központja szabály zatai dolgoz ki, moly ben az ország valamennyi közbirtokosságának ügy­vezetéseit egységeri Leni kívánja. Az. erdőszö­vetkezetek és közbirtokosságok egységesítő szatbál vzata — melynek tervezetén most dolgoznak — magában foglalja egységes terv szerint az összes idetartozó törvényes intézkedéseket, -miket az adói örvény és a szövetkezeti szervezed törvény tartalmaz. Ennek .szüksége azért merült tel, mert úgy az erdélyi, mint az ókirályságbeli erdőbirto- kosságok, bár lényegében azonos' ügyvezetés rendje szerint kezezettek, — mit az 1923. évi erdőtörvény vonatkozó rendelkezései ír­tak eíő —, ez inkább az. erdők technikai cl- - lenőrzésére vonatkozott. Az 1935- évi uj szövetkezeti törvény azonban már egyes in­tézkedéseket Tartalmaz az erdőbirtoKosságok ügyvezetésére nézve is. így merült lei an­nak .szüksége, hogy e különböző törvények rendelkezéseinek összhangba hozásává.; egy­séges szabályzatot dolgozzanak ki, mely á!- talánosan vonatkozzék az er dobi rtokoss ágok ügyvezetésére és ellenőrzésére az előbbi, mint az utóbbi megkönnyítése céljából, hogy úgy az erdőtörvény általános rendelkezései­nek, mint a szövetkezeti törvény álltai az erdőbiiTokos-ságok részére előirt ügyvezetés érdekeinek érvényesítése egységes módon és egyaránt keresztül vihelő legyen a gyakor­latban. Erdő és iiegalőközbirtokosságok az ország valamennyi uartorninyáhan vannak, a leg­több Erdélyben, számszerűit 1152, az óki- róíyságban 238 és legkevesebb Bukovinában: j 39. Valamennyinek tulajdonjoga évszázados jellegű. Az ókirályság és Bukovina erdőbir- tokosságai, románul „obştii de moşneni“ területeit & vajdák adták annak idején -egyes családoknak vitézi és egyéb szolgalatokért jutalmul, mély családok leszármazott jói, a mosnének a jobbágyság idején is szabadok volhak és &z ő jogukon birtokolják ma is tulajdonközösségben a birtokosságok tag­jai e terű ikreket. Erdélyben is a közbirto­kosságok (komposs zeszor átu sok) eredete több évszázados. Az erdélyi erdőbirtokosságok megoszlásának, tagjaik számának: és terüle­tük nagyságának adatain a következő táb­lázat taucatja: .tok osságokkal, tulkiyomó részt az ókirályság terül «oei-n alakül rak, mégpedig az utolsó két év tized aJei-cc. Mint nevük, is mutatja, tagijaik erdőki termelés céljából tömörültek szövetke­zeti alapon, minek érdekében erdőterülete­ket bérűinek, azokat kihasználják, tehát ügyleteket kötnek, termelő üzemeik vannak, közzétett mérlegeikben nyereség-veszteség tételek szerepelnek. Az erdélyrészi erdőtermelő szövetkezetek megoszlási megyék szerint a következőt Tar nava-Mictfv 2, Bihor t, Brasov i, Fagaras i, Maramureş 4, Satu-Maré 4, Somes 1 és Turda i, összesen is szövetkezet. A székely megyékből Ouc megyében a .ki­kul t a mull évben egy erdőtermelő szövet­kezett. Közbirtokosságok küzdelmes élete Köztudomású, hogy közbirtokosságaink költségvetései évenként növekvő veszteség­gel zárulnak. A terhek szaporodnak, mert a kezelés, őrzési költségek jóval meghaladják az elérhető jövedelmeket, ezen felül terhe­lik még a közbirtokosságokat különböző köztartozások is, községi, iskolai hozzájá­rulás kötelezettségei és egyéb kiadások. Ugv, hogy még a legjobban menő közbirtokos- .ságnáy is jó esetben a jövedelem éppen fe­dezi a terhekel és igy a közbirtokosság tag­jai végeredményül tulajdon faszükség Jetü­ket is pénzen veszik meg. Közhír ro kos-ág 1 vagyon okban milliárdos értékek teküsznek. A fentvázolt helyzet kö­vetkeztében ezek a milliárdos értékek gyü- mölcsözés szempontjából ma a semmi vei egyenlők. Sőt tekintél’yes tehertételként sze­repeinek. E parlagon heverő értékek nagyságát szemléltetően mutatja az alábbi táblázat, mely a négy székely megye közbirtokossága adatait tünteti fel: „„ . , , Küzb. terű­Meeye Közbirtokos- Kozb. tagok j„te hektú­ságok szárna száma rakban Ciuc 54 32.104 104.000 Treiscaune 96 13.400 33-000 Mures 47 8.725 13.000 Odorhei_____________70 5.903 18000 Összesen 267 60.129 168.000 Közbirtokos­ságok száma Tagok száma Terület nagysága hektárokran Alba 52 10.623 20.000 Arad 112 9.2S7 15.000 Bihor 90 9.031 10.000 Braşov 12 1.600 935 Caras 8 690 98 Ciuc 54 32.100 104.000 Cluj 95 13.400 18.500 Fagaras 43 1.455 2.300 Hunedoara 204 15.900 64.0C0 Maramureş 30 8.900 17.500 Mures 47 8.725 13.000 Odorheiu 70 5.950 18.000 Satu Mare 46 3.500 4.200 Salaj 59 3.0C0 5.700 Sibiu 5 5.503 3.800 Somes 24 2.100 2.800 Târnava Mare 26 2.700 5 400 Târnava Mică 34 1.540 1.800 Timis 11 2.O41 92 Treiscaune 96 13.400 33-000 Turda 34 5.150 19.000 1.15Ü 1Ü5.962 359.76 j Az ókiráiyságbeLi és bukovinai erdő-birio- kosságekmak kevesebb taglétszámuk és na­gyobb .'területeik vonnak aránylag, mint az erdélyi közbirtokosságoknak. Erdőtennelő szövetkezetek Egészen más '<!er.mészetüek az erdőtermelő- szövetkezetek, melyek szemben az erdőbir­E táblázat szerint -a négy székely me­gye közbirtokosságának vagyona tóS.oco hektár, vagyis kereken 3 36.000 hold. Érte­ke 200 Pejt véve alapul 67.2 milliárdra rúg. Fis ez az óriási vagyon ma csiaik súlyos Te­hertételt jelent, mely évről-évre no. Ez a 'teher 5c—60 ezer családra nehezedik, úgy, hogy e súlyos kérdés megoldása végeredmé­nyül 200 ezer lelket érdekel. A feloszlatás elé azonban elsősorban anyagi tekintetben mai körülmények között leküzdhetetlen nehézségek gördülnek. Mert a felmérés és feloszlás költségei holdanként á-blog 2c lejt tesznek ki, ugyanakkor az erdő átlagértéke holdanként nem több 300 lej­nél. Tehát, ha a régi terhek törlesztését is tekintetbe vesszük, ami természetesen a fel­osztással egyidejűleg napirendre kerüli az erdők elérhető eladási árát fölemésztené a fölosztás költsége és a terheik törlesztése. Ez a megoldás léhát nem vezethet ered­ményre. Volna ugyan még egy lehetőség, fia kellő ■tőkebefektetéssel egységes terv szerint és e célra tervszerül ég beáilstort ás állandóan alkalmazott műszaki személyzettel vinnék keresztül.! megyénként az összes közbirtokos­ságok felosztását, mely esetben a költségek tetemesen apadnának. Azonban egyrészt a közbirtokosságok felosztásához szükséges egységes hozzájárulás megszerzése, másrészt a szükséges tőke előteremtése olyan kérdé­Az öröftké é o világ­irodalom képviselj 70 százalékos ideiglenes árieszáliitásban! DoH7.tojevn7.ky : A félkegyelmű (G72 üld.) Lei „ A játékon (I61 old.) — — , k „ Goly.'kin ur haHonmása (1Ö7 o) „ „ A kamaB7. (660 old.) — — „ >-0 9 Kamarazov testvérek (1074 old) „ 120 „ Megrnétfilye7.ettek (780 old.) — „ 2 „ Szegény emberek (142 old.) — „ , özvegyének emlékiratai (600 o) „ 7 Tolsztoj; Háború éa béke (1700 old.) f-ve „ 180 „ Háború és béke (1700 old.) kve „ 200 Geotho : Életemből, Költészet és valóság r • í France Anatole: Ludláb királyné, Bon­nard Sylvester vétke — — * 43 Targenyev: Apák és fiuk — — — „ 48 Zola E. t A föld — — — — — ,4 „ A mestermü — — — — „ 86 „ A pénz — — — — — „ 60 „ Az álom — — — — — „ 4 , Az emberi duvad — — — »48 „ Az összeomlás — — — — »00 „ Családi tűzhely — — — „ 4 „ Hölgyek öröme — — — » 26 James: Három különös lány története „ 20 Mauriac: A méreg ke verő — — — , Ost-nso: Szállnak a vadludak — — „ 1 Schnitzler: Ut a szabadba (2 kötet) — „ 0 Wharton : Félálomban — — — — »40 Wilier: Az androsi lány — — — »32 Well9 : Wi.liam Clissold (2 köt kötve) „ 7'» Wells: Szenvedélyes barátok 12 k. kve) „ 70 Minden kötet kitűnő papíron jelent meg. — A fenti árak csak március hó 15-éig érvényesek. Korlátolt példányszánj ban kaphatók az EllenzékkünyvöEZtáiyáüa , Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Vidékre azonnal szállítjuk, utánvéttel is ! ■ IIIMMMI PIWIIIIII miHUÍ sek, me'yek a mai körülmények között min­den túlzás nélkül megöl db irtat! unoknak te­kinthetők. Erdőkitermelőszövetkezetek létesítése. Az erdőtermelő szövetkezetek üzleteréti­mén y.kimu tatás aiból kitümki hogy egyszerű falusé szövetkezeteknél, melyek főkép az óki- ráiy.ságban az utóbbi években alakultak, kel­lő tapasztalat és szakértelem hijján, a leg­súlyosabb válság éveiben is mintegy kétezer annyi erdőtermelő szövetkezet dolgozott nye­reséggel, mint veszteséggel. Amikor szak­szerűen vezetett, megfelelő tőkével rendel­kező hivatáisos és régi gyakorlatú fatenmeiő cégek sorra buktak, vagy csak nehezen tud­lak eredményekei elérni. önként vetődd; fel igy a kérdés^ nem-e az a helyes megoldás, ami ma keresztülvi­hető, ha a közbirtokosságok nem adják el vágósterülelüket latermelő cégeknek, hanem szövetkezeti alapion maguk termelik ki ezt? E közbirtokosságok tagjai túlnyomórészt olyanok, kik értenek az erdőmunkához, igy elsősorban maguk munka és kereseti alka­lomhoz jutnak, másrészt kellő üzem és üz­letvezetés mellett gyümölcsözővé tehetik azt a közvagyon^ ami ma csak súlyos gond és tehertétel a nyakukon. Gyakorlatban. & meg­oldás úgyis keresztülvihető, ha a kiterme­lést a község, vagy környék lakóiból alakult szövetkezet végzi, melyben résztvesznek a közbirtokosság tagjai is, akik igy részben közvetve jutnak vagyonrészük gyümöicsöz- tetéséhez, a kitermelési munkában való rész­vételükké]' pedig mellékkeresethez A megoldást fokozott mértékben sürgeti az a veszély, ami taz erdőbirtokossági köz­vagyont két oldalról is fenyegeti. Egyrészt a tartozások állandó növekedése folytán oda jut a helyzet, hogy' a közvagyon árverés alá kerül. Eddig 'is többször előfordult, hogy köztartozások fejében lefoglalták a közva­gyont és iákkor bizonyos haladékot kapva, a ragok a zsebükből fizették ki a tartozást. Ennek a lehetősége is hovatovább gyengül, mert az állandó ráfizetések mái' eddig is ki­merítették a tagok anyagi erejét, úgy, hogy előbb-utóbb bekövetkezhetik a szomorú vég. A másik veszély, ami a közbirtokosság! vagyont fenyegeti és állagában már eddig is mélyen kikezdte: az erdőloprisok elharapó- zása. Mindezen mélyen meggondoikoztató tények arra utalnak, hogy-' mielőbb megoldást keressünk közbirtokosságaink életű ehetősé­gének biztosítására. Az uj évi könyvpiac szenzációja! R£snke : Ä pápák töríénet-z Lexikon alak, 750 oldal, 45 mélynyomása képpel, egész vászonkötésben rövid ideig elő jegyzési áron 280 lejért kapható az Ellenzék köayvosztáűyáha, Cluj, Piaţa Unirii. Később drágább lesz ! Vidékre utánvéttel is azonnal szállitjuk! Kérje a könyvujdonságok jegy­zékéi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom