Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-10 / 57. szám

■noma Nyilatkoznak a filmsztárok Mi a kedvenc foglalkozása? — Lepkegyiijtés, újságolvasás, fény­képezés rajz, levélírás s árnyjáték 7 moziszinész üres perceiben BERLIN (Ar Ellenzék munkatársától.) V ijjon, mii von „otthon“ .s mi :i legkedvencebb fogl il’ko/ása, lu nem kell szerepelnie? — kérdezi nem egyszer a mindenre kiváncsi hőlgvközön.sóg mialatt sóhajjal figyeli az ezüstös vásznon éppen akadályt ugrató, el­len lelet leszúró, partnernőjét forrón csókoló, vagy akár szágif'dó repülőgépről kiugró ,, sztárt". Csakugyan: Vájjon milyen ollhoti 07 ün­nepelt filmsz.orepicik élete s mi az, ami a sztrároknak pihend perceiket, amikor nem dk játszanak, hanem magirk is szórakozni kívánnak, időtöltésül szolgál? Mik azok az apró örömök, melyek egy-egy hires moziszi- nész magánéletet kitöltik? — kérdeztük vég­re egyszer mi is, amikor hét ismert német filmművészhez fordult körtelefonbsn oz el­lenzék l»erlini munkatársa. Válaszok Nos a válaszok bizony a legkiilönbözőb- l)ek voltak. 1 .epkegyiijtésldl kezdve, a rajzo­láson át az árnvjátc'kig a privátpassziók egész sorát kaptuk feleletül, megegyezni azonban csak egyben tudtak még minden ö-szebeszé- lé.s nélkül is az urak, amennyiben szinte ösz- szeeskiivés formájában, egyben kivétel nél­kül egyetértettek: minden szórakozás szép, de azért a legnagyobb passzió mégis csak az, ha e<j]í nap nem kel! — borotválkozni! villájába. Láthat olt azután csendélettől kezd­ve frontképig mindent. Dieal egyidőben titok­ban tárlatokra is elküldte, persze álnév alatt rajzait, amikor azonban a kritika is lassan felfigyelt az érdekes rajzok ügyes mesterére, gyorsan abbahagyta a grafikát . . . mert esetleg még túlságosan is kedve kerekedett volna hozzá s mi lett volna akkor a film­mel ? Újságolvasás Hermann Spéci matins következő áldoza­tunk. vallomása szerint ezúttal is éppen ked­venc foglalkozása oz — újságolvasás mellől siótólI n telefonhoz. M't olvas? Mindent ! Sportot, vezércikket, krokit, külpolitikát és közgazdaságot (sunyin teszi hozzá: néha a filmrovatot is) fő, hogy jól s érdekesen le­gyen megírva. Speelxnanns is persze — régi férfi neveletlenség — azért legszívesebben reggelizés közben böngészi át a rotációs or­szág legkülönbözőbb termékeit. Egy falat va­jas kifli, egy iij bekezdés az újságban, egy korty kávé, lapozás a következő old-'Mra . . . Istenem, hát van-e ennél «robb dolog a vi­lágon? Ariig játék No s Viktor de Kowa, halljuk már szinte a hölgyek szemrehányó kérdését. Mivel szó­rakozik vájjon a legnépszerűbb naturbursch? Hölgyeim, Önök nevetni fognak: Viktor de Kowa árn\jjátékkal csaj)ja aggon legszíve­sebben pihenő perceit . . . Igen, árnyjáték­kal. melynek ha egyszer ilyen egyetemet nyit­nak majd. még kedvencük lesz minden bi­zonnyal, ha nem is a rektora, de legalább is a professzora. Mit parancsolnak? Kis kacsáit, vasorru bábát, Gandhi fejet vagy rókapofát? Tessék csak nyugodtan választani, Viktor de Kowa, éppúgy, mint filmjeiben is, e téren is mindent tud, ha pedig társaságban .szerepel Kowa mester, úgy egy szép női mosolyért minden bizonnyal ]>emutatja majd kedvenc árnyjátókál is. Hogy az micsoda? Na, de ké­rem . . . liát mi más is lehetne, mint Kowa feje maga! — Kiváncsiak még valakire? Igen!? No. de erről majd legközelebb 1 . . , Doms Ferenc Iffislemezí 5 és 6 mm. különféle méretben, bármily men ny iség ben — olcsón szállít: Dannbeco Bacoresíi, Calea VWertí 9ö. siáisi Levélírás, parcellán A körnterju első áldozata egyébként az ér­dekes arcú, sokoldalú karakterszínész, Carl Ludvig Diehl volt. Az UFA közismert sztárja saját bevaKása szerint szenvedélyes levélíró, naponta foglal­kozik postával s ha csak lehet, minden leve­lezését maga intézi el. Gyönyörű, antik író­asztalán állandóan készenlétben hever, a vas­kos irótömb, kinyitva a tinta tartó, a levelek pedig beérkezési sorrendben várakoznak tü­relmesen a válaszra. Diehl különben még egy igen szép poroellán-gyüjte.ményt is mond­hat a magáénak, egy szép mésszeni, rosent- hal, vagy sévresi darabért órákig is képes alkudozni, aki tehát neki valami kűíönöskép széppel akar kedveskedni, az legjobban te­szi, ha egy finom herendi poreellánnal lepi meg kedvencét. — A lepkegijüjtés a leggyönyörűbb fog­lalkozás crősgeti ezzel szemben Theodor Loos, a tu- lajdonképeni botanikusnak Ls indult markáns profilú sztár. — Ivl sem hisz', milyen csodás kis szervezete is lehet egy pillangónak . . . — folytatja azután tovább, mialatt sóhajtva teszi hozzá, hogy: Sajnos, a devizarendeletek miatt újabban már alig lehet külföldről is utánpótlás! szerezni! Azl h'szem csak azért fogok majd tavasszal Hollywoodba menni, hogy végre egy kis devizához is jussak, meg azután tudja, van ott Kaliforniában egy ér­dekes lepkefajta, talán a lepidoperia egyik legérdekesebb példánya, nahát azt a szépet... ha én azi egyszer ! . . . Uschi . . x S vájjon mivel szórakozik a német film egyik legnagyobb megnevet lelője, a mndig behúzott vállu, heliegő beszedő Theo hin­gen? Mivel? Hát világos, hogy Uschival. — Uschival? Ki ez kérem? — Nahát ha maga ezt sem tudja? A kis­leányom! — feleli a drót másik végén Lin- gen szinte megsértve, majdnem, hogy hozzá nem teszi; Engem felhívni s Uscbt nem is­merni? ... Ez aztán tájékozatlanság! Uschi tehát a Fingen ház üdvöskéje, ha pedig ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a fialal hölgy már is tulajdonosa egy saját kis Pathé Babynek, melynek eddigi egyetlen sztárja persze — ki más is lehetne — a pa­pa, akkor értjük csak meg igazán, hogy a német film legnagyobb heccmestere, miért is rohan minden nap a műteremből olyan gyor­san haza. Ja igaz is, hogy el ne felejtsük: az „Uschi- Film Társaság“ magától értetődően persze „potya alapon“ forgatja Lingenröl összes filmjeit. Bélyeg Vájjon Willy Frilschről ugyan ki hinné pedig, hogy kedvenc szórakozása viszont a bélyeggyü jtés? Vagy másféltucat pompásnál- pompásabb Schaubeck-albuma van már gon­dosan teleragasztva a világ legkülönbözőbb tájainak bélyegével s a népszerű ,,Willy“-nek bizony leggyönyörűbb pillanatai mégis csak azok, amikor munka után holtfáradtan végre otthon leülhet a hatalmas kandaló elé s pi­pára gyújtva, gusztáihatja végig öl földrész százsz nii kis papirjait. Senki ne csodálkoz­zék tehát ezek után, ha Fritsch barátunk mi­helyt egy külföldivel csak összeakad, azon­nal bélyeg után érdeklődik . . . Rossz nyel­vek szerint képes lenne egg régi bélyegért tikár legjobb szerepét is elcserélni. Grafika Ha azonban valaki szép rajzokat akar lát­ni, az fáradjon el Gustav Dies! grüne w al di Megfosztottál! Murcs-megye magyar iclc- ttaefi iskolái! a községi Költségvetések 14 százalékos, valamim a Korcsmái jöve­delmiek cgyltannags részének segélyétől A várni *gyei í$!ío’as?ék alkoiiriányelienes intézkedése Tnrgu-M üres. (Az Ellenzék tudó siló járt ól.) Faár Ferenc dr., Muresmegye parlamenti képviselője körutat tett a Mures-megyei köz­ségekben és összegyűjtötte a magyarság pa­naszait. A sérelmek között első helyet fog­lalja el a megyei iskolaszék rondelele, moly a közoktatásügyi minisztérium leiratát téve­sen magyarázva, teljesen megfosztja a ma­gyar felekezeti iskolákat a segélyektől, me­lyek a községi költségvetések 1-1 százalékát és a kocsmai jövedelmek egyharmndrészél teszik ki. Mure smegy élxen a helyzet most az, hogy a magyar községekben beszed k az il­letékeket s a magyar iskola részére egv bani sem térül vissza, még olyan helyen sem ahol nincs állami iskola. Törvény és gyakorlat Mull év folyamán kérdést intézett a me­gyei iskolaszék — az iskolaügyek legmaga­sabb megyei hatósága — a közoktatásügyi minisztériumhoz s felvilágosítást kért arra nézve, hogy a községi költségvetések 1-1 szá­zalékát, valamint a kocsmai jövedelmek egy- hanrradát miképen kell felhasználni? A mi- j n.’sztérium 1935 junius 24-én erre világos vá­laszt adott, melyben megállapítja, hogy a tanügyi bevételeket arra az iskolaalapra kell befizetni. melyből a községi iskolákat fenntartják s a szétosztásról az iskolaszékeknek kell gon­doskodni. Az iskolaszék a minisztériumi rendelet bir- i tokában 687—1935. szám alatt átirt a megye- j főnökséghez, melyben közölte a minisztérium I 12.24 5—935. számú leiratát és ennek alapján i arra kérte Muresmegye prefektusát, hogy körrendelet utján intézkedjék, hogy ott, ahol állami elemi ikolák vannak, a községi költ­ségvetés 14 százalékát, valamint a kocsmai jövedelmek egyliarmadál egyenesen az ál­laim iskolaszékhez fizessék be. Továbbá pe­dig, azokban a községekben., ahol állami is­kola nincsen, a segélyeket a megyei iskola­székhez juttassák. Kérését azzal indokolta a megyei iskolaszék, hogy a felekezeti iskolák uggsem tarthatnak igéngt a részesedésre, mert hiszen a mű­ködési engedéig és ngilvánossági jog meg­szerzésekor írásbeli ngitatkozatot adlak ar­ról, hogg minden állami vagy községi tá­mogatás nélkül fenn tudják tartani önma>- gukat. A segélyre tehét a felekezeti isko­lák igéngt nem tarthatnak s a befolyt jö­vedelmekből az állami iskolák építésére kell alapot létesíteni. A vármegyei prefektura ezek után a me­gyei alsóbb közigazgatási hatóságokat o m’- niszteri rendelet valamint az iskolaszéki át­iratban foglaltak tudomásulvételére és végre­hajtására utasította. A megyei hatóságok természetszerűleg csak az iskolaszék ábrá­iét veszik figyelembe és igy állott elő Mu- resmegyében az a helyzet, hogy a községeken behajtják az iskolák fenntartására megállapí­tott összegeket, azokból azonban magyar kisebbségi iskolák részére egy bá­nit sem utalnak ki. A prefektus rendeletének értelmezésére és végrehajtására jellemző a Mercurea-Niraj-l jegyző 992—935. november 6-án kelt rende­leté, melyben nem elégszik meg annak egy­szerű közlésével, de arra is kötelezi a fele­kezeti iskolákat, hogy a már folyósított segé­lyeket fizesse vissza. A magyar párt megyei tagozata jogorvos­latot nyújtott be a sérelmes intézkedések el­len a közigazgatás: bírósághoz. (—dór.) Milyen bankok működhetnek tovább? A bank-törvény módosítása leh tővé teszi a közép- és kisbankoknak is a fennmaradását BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A pénzintézetek működésének szabályozásá­ról szóló törvény számszerűen megállapítja azt a legkisebb alaptőkét, amelynek birtoká­ban a bankok betéteket fogadhatnak el. A pénzügyi válság pusztításai azonban annyi­ra meghaladtak runden várakozást, hogy a törvény eredeti rendelkezéseinek fenntartása mellett az ország legnagyobb részén a helyi bankok kénytelenek lennének működésüket megszüntetni — felszámolni —, mert beté­tek nélkül a hitelezéseket sem folytathatnák. A bank-tanács a Jegybank igazgatóságá- I val egyetértésben elhatározta, hogy a tör- 1 vényt módosítja az életben!evő közép- és kis­] bankok működésének biztosítása céljából. A ! módosítás szerint azok a bankok, amelyek a j törvény életbeléptetéáse előtt, is kezeltek <be- I téteket, a jövőben is átvehetnek gyümölcsöz- tetésre tőkéket, ha igazolni tudják, hogy alaptőkéjüknek felénél többet vesztettek el. A bank-szövetségek vezetősége ismét ki­hallgatáson jelenik meg a bankkormányzó- ná1!, hogy az intézetek álláspontját megismer­tessék a tervbevett törvény-revizióval kap­csolatban. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. AJ kisebbségi és emberi jogok ejőharc®*»* MIT 11< A KOMÁN SA|T UNIVERSUL: A Oiifínw.i hadbíró*!* C t»ncine»cu-IiaM é* uí'rsainalt ügyéi rírvyá'n / vádlottak nyolcar/i/. wau^ hivatkozzak may rájöttek trra, hogy c/ ii kévé. é. még nAA> art m/-y beidévé'ér kérték. Kik evek - tanuk." IA nimerek, volt miniszterek, politikusok, ugynt vezeti hu man ívtuk, q III. InternaciOnálé üy.ynö kei Romániából, Franciaországból. Csch vJovi kiából, Angliából h mis országokból. W. bi tcrriacionálé valóságos mozgóink rendé el, hegy kedvező légkört teremtsen a vádlottak számára Ha már nem tudja fenyegetni, befolyásolni sze rémé «• Ikrákat. Érdekes :v njáték folyik a minden részéből beidézett kilencrzrz tanúval — Ezt a módszere aJkatmazzik az összes kommunis­ta perekben, men a Hl. 1 nternacionálé ez* ajánl. 1 ja. jó vo!na> véget vetni ennek A védők között . Origóra Junian vök igazság;ügymmi*7tcr is he- ' lyt'c foglak aki egyébként tanúnak van beidézve. Mint ügyvédnek joga va-n eljárni ügyie!<ri érdeké­ben, ö azonban elnöke egy politika partnak » ebben a minőségben fontos nyi -«tkozattn adott nemrég a kommunista védnökség abet álló úgy. nevezett Demokrata Biok programjára vonatko­zóan „Mert — mondotta lualan — a Demo, krwta Biok programja azonos azz>l, meyet Di- mKroff, a III. Incrrnacionáié főtitkára jelöl- meg könyvében, ennek pedig éppen a demokrata par­tok szétforgácsoüsa c célja, hogy a kommuniz­musnak nyerjék meg a párnragók“^.“ Ha így van. akkor miért nincs egy véleményen Junhn ügyvéd, juniannal, a pohtrku'saU DIMINEAŢA: Jogos félelem tölt e’, m'dőn látjuk, hogy o'y fegyverkezés folyik, mint a vi­lágháborút megelőző hónapokb-n A különbség csak az, hogy ma még nagyobb fokú a fegyver, kezét, s még tökéletesebbik azok a7- eszközök, melyek pusztításra vannak hivatva'. Elég, ha s. re­pülés fejlődésére mututunk rá, melynek döntő szerepe lesz a jövő háborúban. A bizonyítékot erre Abesszínia szolgáltatja, hol $ repü.ók hozzak meg a győzelmet az olaszoknak A lefegyverzés­re, sőt fegyverkezés csökkentésre indított moz­galom is eredménytelen maradt. Be kell ismer­jük, hogy a nagy mentő gondolat csődöt mon. dott. Ismét háborús idegesség van s a világ még borzalmasabb háborúra keli gondoljon — Egy miisik szomorú körülmény hogy a Népszövetség nem teljesíthette hivatását. Nem tudja megaka­dályozni o háborút, azoknak a- győzelmét, akik­nek nincs igzságuk. Így történt «• Bolivia és Pa­raguay közöli hiborubrn, igy: — japánnak kí­nai térhódítás alka'máva s végűi IcátaVal. F.z nem jelenti, hogy Genf felesleges volna. — A Népszövetség hasznosságát többször bebizonyí­totta. Nélküle még veszélyesebb a háborús gon. dolat. Az igazság az, hogy nem rendelkezik kel. Î5 eszközökkel akaratának ratgs-alósítására. Nem teljesen tökéletes szerv s még tökéletesítésre sző­rű. Addig minden országnak kötelessége, hogy emelje erejét. Szövetségesekre van szükség ér. fő­leg a lelkek egyesítésére az országban. CURENTUL: Nem tagadhatjuk, hogy a szov­jetnek joga van propagandát folytatni. Mi ma­gunk is erodáljuk azokat az eredményeket, me. íyeker az ifjúság nevelése terén elértek Szovjet. Oroszországban. Ezekkel a gon do latok Ital eltelve olvastuk Bucurest'i-ben a nagy plakátokat arró., hogy uj orosz film érkezik hozzánk, melyet Swift Jonathan regénye után „Gulliver a törpék országában“ címmel fognak bemutatni. Azt híVz- cük, hogy a reklámnak megfelelő művészi telje­sítményről lesz szó. Evreinok nagy orosz dra­maturg „Színház a való életben“ című munká­jában bejelenti, hogy a színházról aîkotcstt fel­fogás is forradalmon ment keresztül a kommu­nista Oroszországban. Gulliver alakját azonban nem Ewreinoff felfogást szerint dolgozták fel. Nem színházi, <Je kommunista szempontból ül­tették át filmre történetét. Marxista és kommu­nista lett szegény Gulliverből. Gullivert „továris- nak“ hívjak Gyermekkorunk hőse valóban tör- pe-'lelkü emberkék közé kerül, hogy a kommu­nizmust akiarja. A rendezőnek joga van ahhoz, hogy elvegyen egyes fejezeteket a regényből, de nem mehet addig, hogy olyan gondolatokat köl­csönözzön Jonathan Swirtnek, melyről nem is álmodhatott. Kezdettől fogva két ellentétes vi­lág csap össze a fűmen A törpék a tőkés pociri osztályhoz tartoznak, paraziták, amint Marx mondja. Másik oldalon pedig ott vannak a Ky4” munkások, kiket kihasználnak.. — így történek, hogy Gulliver valami csoda révén kommunista lesz. Résztvesz a munkiisforradalomban, osztály­harcra izgat, minek következtében megdől & ka- piralist?.-rend <■ a kommunisták levegőbe röpítik a hadiszergyárakat. A keresztény Gulliver még a templom harangját is meghúzza hogy híveket toborozzon a kommunizmusnak. A film jó lehet kommunista gyerekek nevelésére, nálunk azon­ban nem szabad előadni. „A Principele Mircea“ társaságnak, mely megszerezte az orosz filmek előadási jogát, nemcsak anyagi érdekei vannak. Mióta helyeTtesitij nálunk Lenin tanítása a nacio­nalizmust? S Romulus Voinescu, az országo? ál- lambiztonsá.gi hivatal volt vezetője elfeledte már régi foglalkozását? EPOCA: Egy jónevü diplomata újságolta mult héten: —- „Dunajj paktumról beszélnek Feltétele­zem, hogy tisztában van ennek nagy jelentőségé­vel minden komoly politikus. Ezelőtt öt évre! Tardieu határozott terv szerint akart^, megszer­vezni Középeurópát. Akkor sokkal jobb vofír a pénzügyi helyzet s Franciaország hitelt ajánlott a dunai államoknak. Nagyszerű indok volt ez Budapest számára. Ma a külügyminiszterek szin­tén erre a tervre gondolnak, anélkül azonban, hogy cserébe valamit kínálnának, mert hiszen nincs kiegyensúlyozott költségvetésük.“ S a- kér­déses diplomata következőként fejezte be nyilat­kozatit: „Midőn minden hozomány dacára visz. sziléptél már egyszer a házasságtól, mert csúnya volt a menyasszony, nehéz elgondolni, hogy sem­mivel vedd d! ugyanazt a lányt nehány év múl­va.“ A magyarok n:e*m léphetnek be abba a tár­saságba, mciybői nem lehet hasznuk s amely- meggyöngiti politikai helyzetüket. Itália, ezt já! tudja. Olyan terven dolgozik, melyet nem fogad­hat ei a kisantant s amely hasznot ajánl mások­nak. A romániai olaszbmátok boldogok lehet­nek. Itália győz s Mussolini a Duna.völgy meg­szervezését bejelentette. „Éljen Mussolini Oosz- orszígaU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom