Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-08 / 56. szám

Amerikai magyar ügyvédit©

az amerikai noroi, férfiról, házasságról

Első prikiiatra mkabb elkétiyeztdBett, szép asszony, mintsem „dolgozó nő" hatását kelti. Hoíknos M. Irén, a magyar származása chi- kagód ügyvédnő, amint igy, fekete selyem pizsamájában, hatafehér máltai kutyását Ciliben. tartva, mosolygósán ül szemköz! velünk, ,,Candy"-t kínál, konyakot, cigarettát, ö maga semmfct sem fogyaszt.

— Alkohol nálunk csak addig voit szo- j-cásban, emsig érvényben voll a — szesztila- icm. Éd-esssgct nem eszem, mert már amúgy is négy kilót híztam az itteni tuijó koszttól, dohányzásnak pedig sohasem hódollíám — magyarázza nevetve.

Megnyugtat) uk karcsúságát) illetőleg és .’’lénkén csodálkozunk, amikor ez a nagyon .iatal, nagyon filigrán teremtés elmeséli, hogy egy 19 és egy 16 éves leánya ’«an.

Nők előnyben

— Váfeozatianiul óriási arányú odakíimi a . nővédebem" feleli orra a kérdésünkre, hogy vájjon nem iörcsnt-e ezen a téren néni módosítás, tjekintettei az utóbbi esztendők elszaporodott, .gyakran botrányos ilyen- fajta pörtire.

— Már-már nem is váUjaijuk szívassa férfiak védelmét mi, nő-ügyvédek. Az amerikai törvény előtt a férj egyszersmind fele- ■ égérjek gyámja, akitől ha el is pártod', az minden erejével melléje álil. Persze mindig akadnak. olyanok — nagyrészt kalandornők —, akik számításból visszaélnek ezekkel az előnyökkel Általában azonban, az. amerikai :.s:-zony hűséges feleség, gondos anya. Meg- ' rokont jelenség volt' például a depressziós idők alatt, hogy hajnaltól estig dolgozott és ő tartotta el keresetéből férjét, gyermekeit.

— Különben bátran álltam, hogy olyan temek dolga von Amerikában a nőnek, mint sehol a világon. Minden férfi boldog és büszke, ha nőtársa; ágban lehet. És az a leány, akinek nem akad estére — teljesen pnitási alapon — lovagja, aki színházba, vacsorára meghívja, „csodabogár" számba megy. Csupán Kaliforniában, Los1 Angelesben nincs igy, ahol tízezerrel több nő él, mint férfi. Csupán itt adódik az asz európaira emlékeztető helyzet, hogy a — lányok udvarolnak a férfiaknak és nem fordítva.

Óvatosság! Férjes asszony!"

— Jótékonyan hat az amerikai házasságokra az „aîenation of affection" törvénye. A feleségnek kevés alkalma nyílik flörtölés- re, mivel nehezen akad erre partner, A merész gavallér, aki férje asszonyra veti' szemét, ugyanis alaposan megjárhatja: „felesége szeretet ének -eiidegenitése" miatt súlyos anyagi kártérítésire ítélhetik őt a sértett férj javára. Sikeresebb orvosság ez mindennemű párbajnál!. Az asszonyok pedig, tudva mindezt, nagyon is megfontoltan ttépnek be a házasságba, miután a flörtöt s egyéb könnyű szórakozást már jóeiőre, leánykorukban ki! élvezték, mikor viszont tökéletes szabadságuk volt.

— Szerelmi házasságokat kötnek általában. Az itt oly gyakori: hozományvadászat oda- künn csaknem ismeretlen. A lányok tudniillik nem kapnak hozosnányit, de még kelengyét sem. Előbbit azért nem, mert a szülők. fiatalosak, maguk is élni akarnak és csak haláluk után hajlandók megválni vagyonuktól, utóbbit azért neny mert folyton változik a divat. Inkább mindig újra megveszik a fiatalok, amire éppen szükségük van. De hogy mégse menjen minden nélküli házasságába a leány: arra valók ai barátnők. Mond- 1 jak, van a menyasszonynak két jó barátnője.

I Ezek egymás között megbeszélik, hogy eskü- I vő előtt mindegyikük rendez egy-egy bridzs- ! teát vagy koktél-partit, amelyre minél több j vendéget hívnak meg. Az egyik zsurt „Haien I showsr"-ne.k, a másikat „silner shover"- nek nevezik el, ami azt jelenti, hogy minden vendég kötetes valami vászonnemüt, illetőleg ezüstnemüt — aszerint, hogy milyen nevet kap a zsur — ajándékba hozni' a menyasszonynak. így egészen szép kelengye j gyűlik egybe, még a legszegényebb meny- I asszony számira, its, kivált, ha nagy az issme- I rétsági köre. De megesik, hogy olyanok is ! ajándékoznak, akik sohasem látták még a j mátkapári. Megható, hogy mindenki meny- i nyíre szereti és pártolja Amerikában a fiata- I lókat. Egyébként ugyanilyen meglepetési zsurokat rendeznek egy-egy ismerős baby * születése előtt, ellátva a csöppséget már elő- í re minden jóval.

„Mental cruelty" és a többi „ko- moly" váióok...

I — Tévesen hiszik, hogy Amerikában minI

' den csekélység miatt felbontható a házasság. Hiszen Nevada-államot és Mexikót kivéve, mindenütt egyedül a házasságtörés szerepei- ( hét, mint válási ok.

] - És a „kegyetlenség" címen felbontott

i házasságok, értsd kegyetlenség alatt, hogy j a feleség rossz ebédet főz, vagy hogy a féri l otthonhagyva nejét, egyedül meg)* bálba?..- — kérdezzük kíváncsian.

— Hogyne, aj nevadai Renoiiban és Mexikó terülteién ilyesmi is elég ok. Sőt, ennyi se kell, már levélbe!! megbízásra, kétszáz dollárért rögtön elválasztja a békéden párokat bármely odavaló ügyvéd. Bizonyr furcsa, l hogy amíg Newyorkban .maradva, soha nem ■ tudnának egymástól elválni, addig egy fél- í órai ut a Hudsonon át szabaddá leheti I őket..

Tizennyolc évesek...

I — Tizennyolc év a házassági korhatár. I Férfiaknak is. Ha egyszer betöltötte ezt a 1 kort a fiú, meg a leány, minden szülői, gyá- I mi beleegyezés nélkül házasodhatnak. Még

Í okiratot sem kell felmutatniok. Csak be kell mondaniok nevüket, éveik számát és fajúikat (fehér, sárga, vagy fekete). Persze, hogyha

I

' később orrú jönnek rá, hogy az, adatok hamisak voltak, megbüntetik öltét. A faj ugyan nem számit, mert csak Loui&ionaban tilos a fehér-fekete házasság, más államokban meg- i engedett.

Szépség: exisztenda

— Nem csupán hiúságból tölti szabadidejének nagyr észét szépségszalónokban. az amerikai nő, de mert exiszitenciális érdekei kényszerítik erre. Csúnya, vagy’ öreges külsejű nőket még irodákban, vagy gyárakban sem alkalmaznak szívesen. Olyan munkára, amely nyilvánosság előtt zajlik le, meg éppenséggel neun szerződtetik. Az a vendéglő például rögtön bezárhat, amelyikben csúnya pincérlányok szolgálják ki a vendégeket. (Amerikai vendéglőkben nők látják el ezt a tisztet.) Híresek a. kaliforniai pincér- nők. Közmondásos, hogy itt elfelejtenek

enni a vendégek, annyira oda varrnak a bámulattól... Itt ugyanis sok vendéglő film- statisztán őket, „extrákat" szerződtet, akik valamennyien gyönyörűek és akik ideiglenes pincér kedés közepette várják filmkarrierjük fellendülését.

— Nagyon, nagyon szépek az amerikai

nők; még 45—-50 éves korukban is üdék, fiatalok, csak talán 'kicsit ml egyformán,

sablonosán, urdformizáltan szépek. A magyar nő egyétnicbben, érdekesebben szép...

Qdkigó és a közbiztonság

— Hiába ib mondanám, itt senki sem

hinné el, hogy soha nem éreztem a közbiztonság hiányát OsikágÓban. Ellenben... Mon.- dok eg}’ példát. Tizenöt éve vezetek autót és bár néha órákig hagyom utcán állni, soha nem zárom be az ajtaját. Bunda, csomag egyetlenegyszer sem mint el belőle. Európában viszont meglepő tapasztalatokat tettem ez, irányban, Minduntalan kiloptak belőle valamit, sőt az üiőpámákat, de még a tartályból1 a gazolint is. Most már kulcsot csináltattam és bezárok mindent. Egyáltalában Amerikában Iris dolgokat nem lopnak és ennélfogva nagyobb a kölcsönös bizalom, Nyugodtan adják ki bútorozott lakásukat az emberek, anélkül, hogy leltárt készítenének a benne lévő ágy*- és asztalneműkről, könyvekről, edényekről. Miért, hiszen eszeágába se jut elvinni azt valakinek.

— Nagy különbség van az európai ás az amerikai kereskedők között is. Amerikai kalap- és ruhaszalonokban mindennap hallani ilyen megjegyzéseket az elárusitónők részéről: „Kérem, ne vegye meg ezt a ruhát, illetőleg kalapot, mert igen rosszul áll. Próbáljunk valami mást, talán találunk jobbau“ Európában őrültnek minősítenék azt a kereskedőt, aki a vevőt lebeszélné egy, a számára esetleg kevésbé előnyös vételtől.

Honvágy — bdajtalanság

—Ez a mi tragédiánk, Amerikábaa szakadt magyaroknak. Odaát gyötör a honvágy f ha pedig hazajövünk, itt sem érezhetjük magunkat teljesen otthon, — sóhajtotta beszélgetésünk vége felé. — Lányaim teli vér amerikaiak — legalább is eddig úgy hittem — és azt gondoltam, jót teszek velük, kellemes szórakozást nyújtok nekik, ha áthozom őket egyszer Európába. Most itt vannak és cn lelki ismereti urdaMst érzek} mert ráébresztettem őket magyar származásukra s ezzel talán örökre talaj talonná lesznek majd oda- künn. Mukkor a kisebbik megnézte a „Brod- way Melody" cimü filmet. Sírva jött haza, hogy meghal & honvágytól, . ha sokáig itt .maradnak. Két nappal reá ugyanez a leányom táras ágból érkezett meg és ismét sirt. Azt .mondta, hogy solia: nem érzi majd magát otthon Amerikában, mert von valami meleg és közvetlen az ötteni emberekben, levegőben, amit. ott sosem érzett és sohasem találhat meg. Elgondolkodik kicsit a csiká- gói magyar ügyvédnő ás azután nagyon lassan mondja:

— Idáig csak férjem cs én ismertük ezt az

örökös vágyódást, ezt a kínzó .«hovatartozást. Gyermekeink gondtalanok, amerikaiak voltak. Most azt hiszem, vége ennek. Rádöbbenitek ők is: a vérségi5 az igazi otthonra... Ő. K.

Munkatörvénv és végrehajtás« utasítása eredeti szövege és szabatos magyar fordítása, azonkívül a végrehajtási utasítás Ismertetése 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 4} lejt küldjenek be pénzben vagy postabélyegben.

Szavak

Kint langyos eső birkózott a téllel. Olyan volt az idő, mint egy szeszélye ■ asszony, aki régi csőkot sirat, de közben már figyel az uj legényre, aki csiklandós szavakkal fülébe súgja az uj csókok ige rétét.

Kelten ültünk együtt, csendes barátok. Az éjszakába nyújtottuk az estét és meri valami ösztönös didergés félte bennünl a magány durva csendjét , amely pőrén megmutat önmagunknak — végtelenül jött szavakat csiszoltunk s aztán cifra csokorba fűztük őket, hogy még együtt maradhassunk kicsit és ne kelljen saját kérdéseinkre választ keresni tehetetlenül.

A barátom beszélt. Valami régi, bus históriára emlékezett. Szórakozottak, nagyon vontatottak voltak a szavai, ahogy beszélt:

— Az igazi bánatot nem lehet elaltatni vigasztaló szavakkal. Minden ilyen kísérlet hasztalan, az akarat céltalan hajszolása. Legjobb, ha engedjük a bánatot, amelyik a telkünkbe harapott, hogy átrágja magát a lélek szövetén és a maga ásta résen át kiessék a túlsó oldalon.

Rövid ideig hallgatott. A szája fáradtan lehajtott. Azután megszólalt megint:

— Magam sem tudom, hogy jutott eszembe ez a bizarrul ható gondolat. Csak jött, hirtelen felbukkant a ködből, ami a mély emberi öntudat, kicsit cinikusan és profánul szavakba tört bennem s most rámfigyel... Mert téves hit az, hogy a gondolatnak nincsen tőlünk független létezése. „4 gondolat él önmagában is, mikor mi már rég elkoptunk mellőle s talán egy-egy hűtlen pálfordu- láskor még az apaságát is megtagadtuk: ő él és a véletlen visszatérő utján egyszer minket is mellbe üt.

— Elképzelem, hogy egyszer majd. az évek köréin ágaskodó fala között, mikor már eltemettem mai énem s a jegyzeteimet is elfeledtem, mikor nem emlékszem régi szavakra, melyekkel most diszitgettem magam, —- lehet, hogy a változott környezetben józanságot rabtó nagy bánat ér el, olyan igazi gyötrődés, amelyben az ember azt hiszi, ez már halál! — és mikor őrjöngve, a pusztulásra csodálkozó, elszédült öntudattal nézem egy drága kincsem összehulló és megmásíthatatlan elmúlását, — akkor valaki majd előmbe téved és minden felett elnéző közönnyel, az érdeklődés nélküliség rut fölényével megtagad tőlem minden résztvevő szót s mig a kíntól ordítok, igy beszél: „Az igazi bána tot. nem lehet elaltatni vigasztaló szavakkal... Legjobb, ha enged jüJ< a bánatot. an\elyik a lelkűnkbe harapott, hogy átrágja margát a lélek szövetén és a maga ásta résen át kiessék a túlsó oldalon...“ S lehet, hogy akkor durván, megcsufolva múltam szelídségét, ököl- és görcsölt kézzel, közönyös arcába ütök.

Azután még sok mindenről beszéltünk riagyképü gonddal és fölényesen.

(VioKótu I

kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKEL i ÁRUSZOBÁT r

1|P

L P©«iwaiilczky*ii- 8Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-34

Budapesten a?

István lírái? SiáSlodáto