Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-08 / 56. szám

B L L UN/. É K rnwraii' un

/ *} .? 6 ui á r c i ii s H.

paAl jób vasárnapi riportja

Viiághirii más vészeli festményei — a Röntgensugarak lényében...

Tizian, Rubens, Leonardo da Vinci ujj és ismeretlen alkotásait fedezi lel a Röntgensugár.— 4festett műremekek a klasszikusok

vásznain. — Hogyan leplezi le a Röntgen a hamisítványokat7

BÉGS, líWfi március elején.

(Copyright by Jób l’aál)

Röviddel ezelőtt nagy feltűnést keltett, hogy a Ln rsi Kunsthistorisches Museum egy festményről, amelyről komoly szakértők is azt állították, hogy a XV. század egyik kiváló németalföldi mesterének remeke, megállapította, hogy: közönséges hamisítvány. Ez a festmény Madonnát ábrázolt, anyaga és technikája annyira egyezett a XV. század pikturájának jellegzetességével, hogy a felfedezés komoly szakkörökben is megdöbbenést keltett.

A képre a hamisítás bélyegét a Röntgensugár sütötte rá. A festményt a múzeumban ’Röntgen-sugarakkal vizsgálták meg. a vizsgalat az első negyedórában kimutatta, hogy a Madonna alatt egy XVI. századbeli ismeretlen német festő .Indítót és Holofernest ábrázoló képe van és igy az első negyedórában nyilvánvaló lett. hogy az a kép. amelyet egv XVI. századbeli német tákolmányra festettek, nem lehet egy XV. századbeli holland mester remeke.

A mai nap délelőttiének mind az öt (Maját a bácsi Kunsthistorisches Museum Röntgen-laboratóriumában töltöttem el. ahol az intézet világhírű vezetője Johannes M ilde dr. lekötelező szívességgel állott rendelkezésemre és magyarázta meg nekem a Röntgen- sugarakkal végzett vizsgálatoknak a képzőművészet terén való nagy eredményeit.

Már Röntgen is X-sugarakkal vizsgált képeket

Röntgen-vizsgálat célja a művészetben

— igy kezdte érdekes előadását Wilde dr.

— a képzőművészetben ugyanaz, mint az orvostudományban: az útvilágítás. A célunk és törekvésűnk meglátni olyan dolgokat, amiket szabad szemmel nem láthatunk meg. Festményeknek Röntgen-sugarakkal való vizsgálata voltaképen nem uj dolog, hiszen maga Röntgen professzor végzett ilyen irányban már kísérleteket, később a nagy gyűjtemények Röntgen-laboratóriumokat rendeztek be. valamennyien azonban átvették azt a bécsi módszert, amelyet a világhírű Holz- knecht professzor, a bécsi egyelem egykori Röntgen tanára dolgozott ki. Ma már a párisi Louvrenak, a stockholmi múzeumnak, különböző olasz gyűjteményeknek is vannak Röntgen-laboratóriumai. Berlinben pedig egy külön állami intézet működik és ez valamennyi német múzeumnak és gyű jteménynek rendelkezésére áll.

— A mi Röntgen-laboratóriumunk voltaképen semmiben sem különbözik egy7 szanatórium vagy klinika Röntgen-laboratóriumától, a különbség talán csak az, hogy ötletesen megszerkesztelt állványok teszik lehetővé bármilyen méretű festménynek a vizsgáló készülék előtt való elhelyezését. Egyébként azonban menjünk át az intézetbe, ahol minden! a gyakorlatban mutathatok meg.

A manhiai herceg két arca Rubens festményén

A Kunsthistorisches Museum világhírű Röntgen-laboratóriuma a muzeum palotájának pincéjében van. Idegen ide nem léphet be. Világhírű mesterek mérhetetlen kincseket érő festményei várnak itt átvilágításra. Wilde dr., aki iskoláit Budapesten végezte és tökéletesen beszél magyarul, Rubensnek egy ragyogó portréját teszi oda a Röntgen gép elé. A kép élénk színekkel egy csodálatosan szép ifjút ábrázol: Gonzaga mantuai herceget. A felség tekintete katonás, parancsoló. Ajkai cseresnye pirosak, gesztenye- szinü haja göndör. Kemény, spanyol gallér van dolmányán.

Most sötét lesz a teremben. A titokzatos sugarak lilăsan szikráznak. A kép előtt ott lóg az a homályos üveg, amelyik tartozéka minden Röntgen-készüléknek. És mialatt a masina dolgozni kezd, az állványon elhelyezett Rubens kép vásznán lassan feltűnik, majd egyre élesebb lesz egy7 másik fej precízen kidolgozott kontúrja. A két arc hasonlít egymáshoz, a vonások rokonok, azonban a most előtűnt ifjú inkább ábrándos jelenség, fejét kissé oldalra hajtja, ruháján nincsen fodros gallér, tekintetéből hiányzik a katonás karakter.

— Rubensnek ezt az ismeretlen portréját, amelyet csak a Röntgen mutat meg nekünk

— magyarázza Wilde dr. — én fedeztem fel. Az én elméletem az, hogy a mantuai herceg portréját a művész elkészítette, de az vagy a mesternek, vagy a rendelőnek nem tetszett és Rubens a már kész képre ráfestetle újabb alkotását, amelyük bizonyára jobban tetszett neki is és Mantua uralkodójának is.

A Cinquecento megszületését mutatják meg a Röntgen-sugarak

Érdekes előadását igy folytatta az igazgató ur:

— A képek. Röntgen-vizsgálatának gvakor- lati és tudományos jelentősége van. A laikus közönség általában azt hiszi, hogy a Röntgen vizsgálat csak a hamisítványok leleplezésén7 szolgál. Ez tévedés. A hamisítványokat a szakértő szabad szemmel is megismeri. Legalább is a legtöbb esetben. Nem mondom, akadnak elvétve hamisítványok, ahol a munkánkat az átvilágítás megkönnyíti, de a vizsgálatnak korántsem ez a célja.

— Gyakorlati jelentősége a vizsgálatnak főleg a képek restaurálásánál van. Nagy mesterek munkái soha sincsenek olyan karban, ahogyan őket mesterük hátrahagyta. A képek részben megsérültek az idők során, részben régebbi restaurálásoknál a restauráló korának Ízlése érvényesült rajtuk. A legtöbb képen maga a mester is javított, mint ahogy ma is javítanak a művészek a képeiken. Az egyik más divatu ruhába öltözteti alakjait, előfordul azután az is, hogy egy aktra ruhát festenek, talán azért, mert a tulajdonos prűd és nem tudja nézni a meztelenségét. Ezeket az átfestéseket a Röntgen egész világosan megmutatja .

— Tudományos jelentősége a vizsgálatnak azután híz. hogy a nagy mesterek egész karakterét megmutatja nekünk. Eklatáns példa erre az a vizsgálat, amelyet a középkor egyik legnagyobb mesterének Giorgione egyik képénél végeztem és ahol a: Röntgen t'tok- zamaitos sugarai alatt láttam meg, hogyan fejlődött Giorgione quatrneentos művészetéből a mester cinqucenfns művészete.

— Giorgione. Tizian mestere, a velencei iskolának egyik legnagyobb művésze volt. sajnos, fiatalon, 33 éves korában ragadta e! őt a pestis. Mindössze hat olyan képet ismerünk, mnclyckről kétségtelenül megállapítható, hogy Giorgione munkája. Ezek közül ke.tő Bércben van, nálunk. Az egyik az a rime: A három filozófus gyűjteményünk egvik 1(“gór!ékesebb darabja. Ilárom keleti ruhába öltözött ember ül egy begy tetején A tudomány véleménye eltérő a tekintetben, hogy mit ábrázol ez a festmény. Az én elgondolásom az, hogy Giorgione képe a napkeleti bölcsekről szól, a.kik a leg*mda szerint minden nap egy hegy tetején várták meg a napnyugtát és megjelenését annak az üstökösnek, amelyik Bethlehem felé vezette őket.

Amikor ezt a képet Röntgen ailatl vizsgáltam meg, megállapítottam, hogy G'orgio- ne hatalmas méretű kompozícióját teljesen elkészítette és azután két év múlva ujra festette a képet. Az eredeti T04—lf»0ő körül, a ma láthatfó kép 1506- 1507. évekl>en készülhetett. Amig a ma nem látható kép a quatrocento tipikus munkája, addig Giorgione uj képe már a Cinquecento gyönyörű alkotása. Amott inkább a részletekre helyezi a mester a súlyt, a figurákon éppen ugv, mint a tájakon, itt már a monument ál it ást domborítja ki és szinte vakon állíthatom, hogy G:orgionenak ezen a képén erősen meg- átszik már a Velencében járt I^eonardo d i Vinci hatása. Az uj slilus forradalma ment át Giorgione lelkében abban a két esztendőben, amig képe porosán bevert műtermének sarkában, hogy aztán újra az állványra kerüljön és ;i meder mindent újra fessen a vásznon.

Grafológia Röntgensugarakkal

Beszélgetésünket Wilde dr. ur igy fejezte l)e:

A grafológia tudománya az ember kezének vonásából tud következtetni a jellemre. Ugyanez történik meg a nagy mesterek munkáinál a Röntgenvizsgálatok, során. A Röntgen a művész keze vonását analizálja előttünk. Megmutatja, hogyan kezelte a mester az ecsetet, hogyan kente fel a festéket a vászonra, mikor dolgozott pasztozusan és mikor vékonyan, hogyan haladtak a vonásai, a Röntgenen át le tudom olvasni, hogy mikor mártotta festékbe az ecsetjét, szorgalmas vo'd-e, avagy lusta, odavetett, mód >n foglalkozott-e a dolgaival, avagy 3elki:smerctesség- gol, mikor takarékoskodott niz anyaggal és mikor pazarolta azt. szóval a művészet történet oknyomozó részének Röntgen tanár korszakalkotó találmánya legfontosabb segédeszközévé lett.

Színes emlékek — színész éleiéből

Régi emlékeit idézi fel Hetényi Elemér

CLUJ, március hó. Hetényi Elemér, a Magyar .Színház volt főrendezője, sok világsikert elért magyar színész felfedezője tiszteletére szombaton, március 7-én este 9 órai kezdettel Hetényi-estet rendeznek a kiváló művész barátai és tisztelő'. Ez alkalomból felkerestük Hetényi Elemért, aki meleg szavakban emlékezett meg 47 éves színészi pályafutásának szép emlékeiről és arról a sok- sok szeretetről. amellyel őt szinésztársai és a közönség mindig körülvette. Adjuk szemelvényként néhány derűs epizódot, amely egy igazi müvészlélek öreg napjait vidám suga»- rakk-ftl aranyozza lóé:

— Nagyon régen, kezdő koromban, kezdte elbeszélését Hetényi, Nyáray Tóniva], a híres színésszel1 voltunk együtt Déesen, Szath- márv Károly szinigazgsitó társulatánál. A

Nagymama'1 bemutatójára készültünk, ö játsza Fodorkát, én meg Ernő grófot. Kelten külön próbáltunk és mire jött az első színpadi próba, súgó nélkül játszottunk. Tóni. a kálvinista templommal szemben, egy üres bolthelyiségben lakott, de hatmar kitették. Az aranyoskedélyü fiú hozzám költözött, anélkül, hogy engem értesített volna. Először megelégedett a heverővei, azután harmadnap reggel, amikor hazamentem, már a>z ágyban találtam, amint édesdeden aludt. Akkoriban még sok ruhám volt, de egy csak egyetlen télikabátom. Egy reggel, amikor el akartam hazulról menni, meglepődve vettem észre, hogy barátommal együtt lékkabátom is eltűnt. de álig telt bele néhány perc, jött á színházi szolga, karján a kabátommal és a ,,művész ur elnézését kérte, amiért néhány pillanatra) kölcsönvette a ruhadarabot“. Ez a rendszer azután állandósult. Hol ő ment a téiikabátommal a színházba, hol én. Amelyik előbb elment hazulról, az vette fel a közös kabátot és azután a másiknak visszaküldte. így jártunk a vendégöőbe is. Először ő ment be a helyiségbe, kiküldte a kabátot, majd bementem én. Vagy fordítva. De a legérdekesebb mégis csak a jutalomjáték volt. A „lisztes Krénier“, a hires bohém —, aki különben arról volt hires, bog

}7 Párisban mosatta a fehérneműjét — gyűjtést rendezett, előadás után hazavitte, összecsomagolta a dolgait és másnap reggel kivitte az állomásra. Csak ott adtam át neki a pénzt. Megígérte. hogy most „ki fog öltözködni“. Meg is tette. Vett egy kalapot, egy felöltőt, egy ruhát, egy inget, egy nyakkendőt, egy zsebkendőt, egy pár harisnyát, és egy pár cipőt. Amikor azonban visszajött iDécsre és leszállt a. vonatról, kölcsönkért szivarra. Nem volt egy vasa sem . . .

— Szép idők voltak . . . Akkor még nekem is nagyon jól ment. Nem volt év, hogy ne utaztam volna külföldre. Hol a Riviérára, hol Tirolba, hol le délre valahova . . . Telt. Naponként megismétlődtek aj pezsgös dári- dók, amelyekről aztán hét vármegye beszélt.

— A „Kis gróf“-ról szeretnénk hallani pár szót . . .

— A régi idők egyik legaranyosabbik operettje. Igazi nagy operett, amelyikkel ma igazán nem büszkélkedhetik szini irodalom. Bá j, szelllem. fordulat osság, könnyedség, derű, csupa vidám móka. Tizenegynéhány éve, hogy nem ment ebben a városban, pedig biztos, bogy most is nagy közönségsikere lenne. A darabot én rendezem és én is játszom a főszerepet, az öreg grófot. A fiatal gróf szerepében Király Jóska, a kiváló műkedvelő mutatkozik be ezúttal a nagyobb nyilvánosság előtt. A zenekart Rezik Károly vezeti. Előadás előtt kabaré Oesz, amelyen ugyancsak nagyszerűen fog szórakozni a közönség. Ha »’kérünk lesz — amiben nem kételkedem — az előadást a római katolikus gimnázium színpadán is megismételjük.

Hisszük, hogy Hetényi Elemérnek sikere lesz szombaton este. Nem lehet, hogy régi közönsége, amely annyit és olyan szívesen tapsoSt évek hosszú során át ennek a nagy művésznek, most ne menjen el a színházba és ne -legyen tanúja egy meleghangulaiu ünneplésnek. (—)

hogy nagy .Here volt csőt őrtől. este az Uj ságirólcliihhan J ekele Mihálynak, (iki Erdélyi színész a XX. században címmel adóit elő, o: ő közvetlen, természetes módján, jellemző ét furcsa történet eket színész és színigazgatói mait jóból. Humora mögött éreztette a ball- fffft ósággal a keserv szí vészsorsol is, mindvégig lekötne a nagyszámú közönséget, aki n rég nem halott kitűnő művészt leli,esen tapsolta;

hogy nagy siker jegyében folgt le a Rósz.- tortűz irodalmi estje Budapesten a Zeneakadémián;

hogy a pesti sajtó uj filmcsillagot fedezett fel Homár Juliska személyében, aki a: Okos mama egyik főszerepét alakit ja. \ kritikák egyhangú elragadtatással állapit jól, meg. hogy Homár Juliskára nagy jövő vár a filmen;

hogy utolsó felvételei folynak Indig Ottó filmjének az Ember a Ind alalt-nak. Csütörtökön este az Erzsébet hifi lábánál helyszíni felvételek készültei: a filmhez;

hogy Jeichi Xinmrához hasonló hírű egzotikus táncos, a hindii Udny Shan Kar lép fel ma a magipír fővárosban. A hires táncos társulatát is- magával vitte Budapestre;

hagy még egy világhiresség szerepel ebben a hónapban Budapesten: Lauri Vnlpi, a hires énekes;

hogy a I)idosaremartin-i Xit rögén a Tekeegylet helyiségében e hő 7-én láncestélyt rendez;

hogy a Di ci o satun a rtin-i ref. nőszövetség a Kárpáti Színházban ugyancsak március 7-én kitűnő műkedvelőkkel adja elő a Három a kislány-t. Az előadást a nöegylet elnöknője, Kovácsy Katalin rendezi;

hogy amerikai filmcégek nagyon érdeklődnek magyar filmtémák és magyar színészek iránt. Ugyancsak puhatolózások folynak amerikai részről a sikeres magyar színdarabok megvásárlásának lehetőségéről is;

hogy a kormány betiltotta a Gulliver a törpék országában című orosz és a Xlayer- lingi tragédiát ábrázoló német filmeket..

íjtven százalékos vasúti kedvezmény és ingyenes vizűm Budapestre. A budapesti Mező- gazdasági Kiállítás alkalmából alábbi utazási kedvezmények és vizumkedvezmények vannak: a magyar vasutak vonalain bármelyik határállomástól Budapestre 1936 március 14-én 0 órától március 25-én délelőtt 9 óráig, Budapestről vissza, illetve tovább bár- meljik határállomásra, március 20-án 19 órától március 31-én 24 óráig 50 százalékos kedvezménnyel (féláru menetjeggyel) lehet utazni. A román vasutakon 1936 március 20-tól március 31-ig történő visszautazás al halmával 50 százalékos kedvezmény, ugyanarra a vonalra, kocsiosztályra és távolságra, mint amelyen az utas Budapest felé utazott. Az útlevél és kiállítási igazolvány felmutatása ellenében 1936 március 14—25-ig vizűm nélkül lehet Magyarországra utazni. A vízumot utólag 2.50 pengő illeték lefizetése ellenében díjtalanul lehet megkapni a kiállítás területén. Az utazási és vizumkedvezménvre jogosító igazolványt 180 lejért lehet az Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii utján megszerezni. Vidékiek 200 lejt küldjenek be és ajánlott levélben postafordultával megkapják az igazolványt. Részletes prospektust válaszbélyeg ellenében díjtalanul küldünk.

INFLUENZA, spanyol járva ny, torokgyulladás, az orr é« garat elnyálkábodásaj, a’ m'andolák meg-, beregedése», valamint izületi bajok vagy tüdő- csucshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „FERENC JÓZSEF“ kés erű viz haíznáÉTa) által gyakran én alapas'-.n krtisztirtassanak. Az orvosok ajánlják.

Letartóztatott ügyvéd. Oradea-ról jelentik: Az Oradea-i rendőrség szenzációs letartóztatást eszközölt, amikor őrizetbe vette dr.! Hunya Benedek ügyvédet, aki többrendbeli sikkasztással és csalással van vádolva. Dr. Hunya Benedek Oradea-i ügyvéd ellen egyszerre többen tettek feljelentést a rendőrségen. A bűnügyi osztály bevezette a vizsgálatot és beidézte a feljelentett ügyvédet a* rendőrségre. A kihallgatás után Cberebetiu rendőrkomiszár letartóztatta dr. Hunyát, akit azonnal el is helyeztek a rendőrség fogdájában. Az ügyvédet ma adják át az ügyészségnek.

BIZONYTALAN időben is BIZTOS termést hoz a

TTiAliTHNER TRAG

Kérje mindenütt az eredeti csomagolású THAUTHNERmapot és ahol nem kapható, forduljon ÎTJAUTHMER DDÖM Román Magtermelő és Magkereskedelmi r. t. igazgatóságához,

smiu, Fi~%^ C’tafl 1.

—