Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-07 / 55. szám
Ara 31EJ mm&m-•I E7crkcsztőség és kiadó hi vatal: Cluj, Ca^ea Moţilor 4 F:ókkigdóhiveta] és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 afm. — TfWonszám: 109, — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVll. ÉVFOLYAM, 5 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS mmamumam SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42a, rţvaXA S40 lej. — Msgyarországrs: negyedévre 10, félévre 1% frm& %■» prnyS. A többi külföldi államokba ci«k a portókülöRbözettei :51k* TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. Mt.ifiţ/tflae törvényjavaslatot tárgyalnak a törvényhozás- han. Nem is tudjuk hányadik ez már az uj és megnagyobbodott állomban. Talán a hatodik vagy hetedik. Mindenesetre jelentős és korjelző dolog, hogy üjabb és újabb megön- téssel keresik e nehéz fontosságú szervezet a lehető legtökéletesebb, szoborszilárdságu végső alakját. Minden kormány felköti érte a munka-kötényt, sőt uralma alatt néha két- szer-liáromszor is. A dolog bizonyára megéri a fáradtságot, az időt és az erő pazarlását. Máskülönben békét hagynának neki. A most napirenden levő közigazgatási javaslat azonban visszafejlesztés: minden eddiginél aggasztóbb a kisebbségek szempontjából. A 14. szakasz lényegesen el akar ütni az anynnyelv használatának a lehetőségétől, amikor előírja, hogy még a színtiszta kisebbségi faluban a tanácsot csak az állam nyelvén írni és olvas- ni tudó választó polgárokból szabad megalakítani és a kisebbségi nyelv egyetlen egyszer való használata már jogot cd a főt oszlatás- ra, aztán átmeneti bizottság kinevezésére. De minderről épp eleget irtunk; most mór nincs sok értelme, hogy a sajtó-érvelés módján próbáljuk a kormány és a többségi pártokat meggyőzni róla, hogy zavar fog bekövetkezni a községek igazgatásában és a kisebbségek 'üdvös és szükségelt részvétele újból, az államélet e fontos területén sokáig — amíg népünk az utolsóig kitünően meg nem tanul románul írni és beszélni — akadályokba fog ütközni. A rólunk, nélkülünk elv alkalmazása pedig régtől fogva s a legkiválóbb gyakorlati és elméleti politikusok szerint kártékony intézkedés volna, főleg a jámbor falu- bajt. Nyilvánvaló ez Pop Ghita közbeszólá- sai szerint is, aki a kisebbségi kérdés legjobb ismerője s aki hosszú időn keresztül tanulmányozta külföldön a kisebbségek helyzetét az első paraszt párti kormány megbízásából. A kisebbségi kérdés közigazgatási vonatkozásait különben e vita során szinte föl- viditó kitűnőséggel s erkölcsi hatással képviselik a kamarában a kisebbségi pártok vezérszónokát: most a szász Roth Otto, előtte és utána Waller, a magyar párt nevében. Fölösleges ismételni, hogyan bizonyították ezek a szónokok alapos fölkészültséggel a kisebbségi elemek a közigazgatási tanácsokból való kiszorításának hátrányait és jogtalanságát; hogyan elevenítették föl a „büntetett előéletű“ múltat, melynek korlátain átlépett a javaslat, mert hiszen nem csak a bíróság előtt, ahol az elnök minden szavát és a vádhatóság egész beszédét lefordították még a magyarul kitünően értő nemzetiségi feleknek is, hanem a közigazgatás minden fajta gyülekezetében szabadon és korlátozás nélkül használták a nemzetiségi tagok anyanyelvűket. Roth híven emlékeztetett, hogy a szász területen kizárólagos volt a német nyelv használata és viszont nyomtatványokkal, jegyzőkönyvekkel, emlékekkel, tanúvallomásokkal bizonyíthatná bárki, hogy a román helységekben hasonló volt a helyzet az anyanyelv dolgában, amit ■— el kell ismernünk — nem tagad le volt magyarországi román sohase. Ismételjük, most már nem akarunk vitatkozni kérdésekről. A vita a méltó helyén és a döntő tényezők előtt folyik. Ml csak két dolgot akarunk itt. egyszerűen leszögezni. Először is a kisebbségi szónokok fájdalmas megállapítását, hogy sajnos, e magasrendü elvi vita idején, amikor a kamara többsége lefojtott hangulatban és türelemmel figyeli a vitát, a legfőbb miniszterek hiányzanak és ha majd nem olvassák el a tárgyalási naplót, ami a nagy elfoglaltság mellett érthető volna, ez a vita épp a legfontosabb helyen terméketlenül múlik el. Hozzá tesszük, hagy a többségi sajtó sajnálatrnméltó mód szintén csak fukarul bánik el ezekkel az alapvető és történelmi dolgokkal. Nincs önkéntes védőnk és önkénytelen barátunk? Másodszor szívesen akarjuk megállapítani az örvendetes tényt, hogy a kisebbségek törvényhozási munkálkodása megélénkült, hogy látszat szerint a törvényhozás légköre is mintha valamicskét javult volna. Belső okokból és külső hatásra, hiszen a nyugateurópai demokrácia és szabadelvüségek a románság barátai, megszilárdultak ép eréiyet. mozdulatokat végeznek. A státus máé elküldi!® válaszát a Népsxövals és hallandó a békére. — Olaszország álláspontlát egyelőre nem leket tudni.—Külpo bonyodalom az angol kötözőkéig bombázása miatt 1 i i Ä Népszövetség felhívása a háborús felekhez, amit Flandin kezdeményezett, éppen úgy, mint az első alkalommal, ÂiMisz-Abebálban már eredménnyel járt. A négus hajlandó békét kötni a Népszövetség keretében és az alapokmány szellemében — ez Abesz- szinia hivatalos válasza a genfi közleményre, mely be is érkezett a főtitkári hivatalba. Az clasz kormány csak szombaton dönt s a terjengő hírek szerint, Mussolini olyan feltételeket fog szabni a legutóbbi győzelmekre való hivatkozással, amelyek esetleg túlhaladják a Laval—Hoare terv kereteit, vagy ha általános jellegűek lesznek, olyan természetűek lesznek, hogy az angolok nem fogadhatják el és a Népszövetség közösségi széliemét sérthetik. Szombat eszerint elsőrendűen válságos napja lesz az európai közéletnek. A légkört némileg súlyosbítja a Quoram-i eset is; az olasz repülőgépek elpusztítottak egy angol Vörös Kereszt telepet s úgy látszik, a vezető angol orvos is halálát leite. Persze Angliában nagy az ingerültség. Amennyiben Olaszország most túlfeszíti a hurí, számolni kell vele, hogy bekövetkezik a megtorlások némi szigorítása, sőt napirendre kerül megint a kőolaj-embargó vitája. Az Olaszországból érkezett hírek alapján a nyugateurópai sajtó még mindig foglalkozik a lehetőséggel, bőgj- a békekisérlet sikertelensége esetén olyan külpolitika következik, amely Olaszországot a Népszövetségből való kilépésre kényszeríti s akkor fölmerül a kérdés: mi legyen Magyarország és Ausztria jövőbeli magatartása? Flandin erősen közeledik Olaszországhoz, de az olasz merevség esetén kényszerül elfogadni a szigorított angol álláspontot. Érdekes, hogy Jéze professzor előadását a diákok megint megzavarták: csak három percig folyhatott. Utána a Quarter Latin-ben tüiákverekedés volt. Ami a harctéri helyzetet illeti, az olasz jelentések a győzelem tárgyi részét egyre kisebbítik. Már csak 10.000 abesszia halottról és 500 fogolyról van szó, a zsákmányt pedig négy ágyúban állapítják meg. Német katonai szakértők szerint a négus híveinek a nyomására rendelte el a kilátástalan támadást, amely dugába dőlt természetesen, de a világért sem döntő jelentőségű még. Az olaszok elérték a Takazze-folyót és lassan tovább visszaszorítják a hátráló abesszáncket, de döntés az északi fronton korántsem történt meg. Az ahesszinek most feltétlenül visszatérnek a guerilla-harcmodorhoz, amely az olasz front mögött olasz bevallás szerint máris kis sikert hozott. Badoglio kijelentése szerint nagyobb előrenyomulás nem fog történni közelebbről: „a vadászat kezdődik'*. Ez nehéz az abesszin taktikával szemben. Minden attól függ, hogy az abesszin belső helyzet nem romlik-e meg, mer! ettől függ a feltartó és morzsoló módszer fenntartása. Az olaszok a Neghelli-i uj olasz repülőtér kiépítése során azt hirdetik, hogy az ellenség most már nem foglalhatja vissza kiürített állásait. Sem az északi, sem a déli fronton egyelőre jelentősebb eseményeket nem várhatunk. Abesszínia hallandó a békére I GENF. (Az Ellenzék távirata.) A tízen hármas népszövetségi bizottság békctelbivására az Addisz-Ahebai kormány távirati válasza tegnap este 11 órakor érkezeti meg Genfbe. A távirat a következőkben válaszol az ellenségeskedések megszüntetéséről szóló felhívásra: „Az abesszin kormány tudomásul veszi, hogy a Népszövetség tizenhárma^ bizottsága a béke helyreállításán;!, hívta fal. j ges másiVányu döntését is megnyugvással fog- s ja fogadni a közvélemény. A lap azt állítja, hogy Mussolini elvben hozzájárul a tizenhár- ! más bizottság javaslatához. Chamibnun római . francia nagykövet állandó kapcsolatban áll j az olasz kormánnyal és tegnap ujbb megbe- \ szálést folytatott Suvich olasz külügyi állam- j titkárral, aki viszont a Dúcéval tart fenn ál- j landó érintkezést. Az abesszin kormány kijelenti, hogy a Nép- szövetség szellemében mindig készen állott a béke megkötésére, de az olasz kormány eddig számtalanszor megsértette a nemzetközi szerződéseket és visszautasitatta a békekötésre szóló ajánlatokat. Mi, a magunk részéről örömmel üdvözöljük a békefelhívást és készek vagyunk a népszövetségi alapokmány szellemében és a Népszövetség kereteiben békét kötni. 7 udomásul vesszük a tizenhárma« bizottság által kidolgozott béketervet és arra részletes válaszunkat párisi követünk utján adjuk meg.“ Mussolinitól függ az olasz béke. A római kormány válasza még ismeretlen, de Rómában Mussolini szándékait illetőleg sem nem bizakodók, sem nem sötéten-látók a jóslatok, A Paris Soir szerint Olaszországban erő;; a bákohoagulat, de Mussolini osedeAz Observator« Romano, a Vatikán lapja mai számában az abesszin—olasz háborús viszály gyors megoldása érdekében száll síkra. „Jó béke csakis az lehet, amdy őszinte, jó szándékra alapszik — írja a lap. — Igazi béke csak az, amelyet nem a csatamezőn kényszerítenek rá a legyőzött félre, mint a világháborúban tették. A nagyhatalmaknak közbe kell lépniök a béke megoldása érdekében“, — fejezi be cikkét a lap. Hogyan történt az angol kötözőhely bombázása? RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Quoram melletti angol kötözőhelynek az olasz repülők által való bombázásának ügyében hiva- I talos közlemény jelent meg, amely rámutat j arra- a körülményre, hogy ‘égy abesszin had- I oszlop fegyvertüzet indított egy olasz repülő- ! j gép ellen, amely bombázással válaszolt a tá- j madásra. A közlemény szerint utóbb kiderült, í hogy a támadó abesszin hadoszlop lőszere- ! két szállított, mig az angolok most arra hivatkoznak, hogy a szóbanforgó hadoszlop az angol kötözőhely kötelékeibe tartozott. Az angol követség csak ma értesítette az olasz kormányt a Quoram-i kötözőhely létesítéséről, igy tehát tekintve, hogy a bombázás már tegnap megtörtént, az olasz hadsereg nem tarthatja tiszteletben a nemzetközi megegyezéseket. A Nemzetközi hírszolgálati ügynökség abessziniai tudósitója a következőket jelenti a> támadásról: A Melley dr. angol orvos vezetése alatt álló Vörös Kereszt különítmény-! tegnap több telitalálat érte, úgy, hogy maga Melley is halálos sebet kapott. Rajta kívül még két halálos áldozata van a bombázásnak. Olasz részről a következőket jelentik: Március 3-án az olasz repülőraj egyik megf gye- lő gépe Quoram-tól délre az országúton hosz- szü gépkocsisort fedezett fel és észrevette, hogy a kocsitábor közepén vörös keresztes lobogó leng. A gép lejjebb szállott, hogy meggyőződjék, nem történik-e visszaélés a Vörös Kereszt jelvényével? Aiz alacsonyan szálló repülőgépre tüzelni kezdtek a kocsitáborból. A megfigyelő ekkor visszatért és másnap a parancsnokság több bombavetőt küldött ki Quoram környékére. Ezeket a gépeket is tűzzel fogadták az abesszinek, mire a re- püloraj bombákat dobott le. A bombák nyomán sürü füstfelleg szállott fel, ami azl bizonyltja, hogy a vörös keresztes osztag lőszert szállított. Ez a cselekedet különben a bosszúra folyton hivatkozó olasz hadvezérlet megtorlása volt. amiért Bardo- lino ezredest repülőgépével együtt elpusztították az abesszin elháritó ütegek. Seyum herceg eltűnt PÂRIS. (Az Ellenzék távirata.) A Liberté abessziniai tudósítójának jelentése szerint a Tembien-i csaták után Seyum hercégnek nyoma veszett, Kassa hercegnek viszont sikerült átmenekülnie az olaszok gyűrűjén. Hir szerint a Takazetől délre fekvő vidéken rejtőzködik. Seyum hercegről a7 a hir járja, hogy- ma is Tembienben van. De ilyen hirek minden abesszin vereség után lábra kefirnek. Abesszin mészárlás RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint március 3-án Tembien környékén egy 500 főből álló abesszin csapat megtámadta az olasz útépítő munkásokat. Véres hsirc fejlődött ki, melynek során az abesszinek 57 olasiz munkást lemészároltak. Ezzel a Keletafrikában életüket veszített olasz munkások száma 346-ra emelkedett. Bizalmatlan Anglia munkássága LONDON. (Az Ellenzék távirata1.) A munkáspárt, az alsóháznak ;* Fehér Könyvvel és a fel fegyverkezési tervvel kapcsolatos vitája alkalmával hétfőn a következő javaslatot fogjai benyújtani: (Folytatása a 8. oldalon) Mussolini válaszától függ az olasz-abesszin háború további sorsa
