Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-04 / 52. szám
P 1. I: PN 7. PK 193 0 tnirclnn 4. I Az újságíró úti naplójából: Feljegyzések Turda éleiéből Miért történik a kisvárosban aránytalanul sok szenzáció? — r. G il Miklós képviselő nyilatkozata az adóügyi sérelmekről TURDA. (A? Ullenzék kiküldött munka- I. : tól.) Kétségtelen, hogy ;i légköri viszonyok komoly kihatással vannak egy város külső megítélésénél. Ez az állilas különösen akkor érvényes, ha egy Turda szerű kisvárosról van szó, amely a megállás nélkül tu rmelezö eső fátyol:« alatt valóban vigasztalan kiné/ést nyújt. A város most szinte igazolni látszik egy helybeli kereskedő panaszát, aki azt állította. hogy Turda ma üzleti szempontból külváros. Cluj külvárosa. Az autóbuszban Turda-ra utaztunkban kél idősebb ur a közlekedési eszközök hallatlan fejlődéséről he- s élgetett. ...Mikor fiatalé inber voltam — mondotta az egyik — és Cluj-on volt dolgom, reggel öt órakor már talpon kellett lenni, négv vagy öt órán poroszkálni a két- lovas kocsival és az ember csak csillagos este érkezett vissza, ha az elintéznivalójával végzett. Bezzeg ma autóbusszal naponta kétszer is kényelmesen megjárhatom az utat . . A fejlődés álka Nos. a fenteinlilctt kereskedő egyáltalán nincs elragadtatva ettől a fejlődéstől. Ha tőle függne, bizonyára ma is kocsival járnának be az emberek a nagyvárosba. Az ö szempontját meg is lehet érteni: az aránylag olcsó autóbuszköllség mellett ma a város nagyrésze Clui-ra jár bevásárolni. Turda-n csak a közszükségleti cikkekei szerzik he, sőt még azt sem mindig. A kereskedő ezt a nagy város varázsának nevezi és lélektani fejtegetésije kezd, amelyet bizonyára még akkor kiagyalt magában, amidőn üzletében a vevőket várta, akik csak nem akartak megérkezni. Eszerint mikor egy Turda-i szépasszony azt hangoztatja. hogy Cluj-on érdemesebb neki vásárolni, mert még az útiköltség beszámításával is jobban jön ki. tulajdonképen „értelmileg1- tudja, hogy ez nem igaz. de „érzelmileg1- mégis ebbe a hitbe ringatja magát Eseménytelen kisvárosi életében a Cluj-i ut élményszerüen hat s önmagát győzi meg. hogy- lényegében célszerűségi szempontokat követ . . . A tu! sok szabad idő sokszor a kereskedőt is filozofálásra ösztönzi. Ezt a megállapítást, hogy: „Turda Cluj külvárosa1-, más formában többször is hallottul! hangoztatni itt. Azt mondták, hogy Turda-n azért történik olyan sok „szenzáció % mert közel van a nagyvároshoz. Vagyis: az emberek afféle külvárosi lények, akik nyugtalan vérmérsékletüknél fogva mindig gondoskodnak eseményről a maguk számára. . . A Goró-ügyet is egy túlbuzgó laptudósitó robbantotta ki. aki nem bírta el az esemény tel enséget. Ugyancsak Goróval kapcsolatban, az öngyilkosság után, akkoriban az a hir járta, hogy az „elsikkasztott“ pénzen villája kertjében a hegyoldal alatt csodálatos földalatti kertet épített magának. Aztán: egyik hónapban gyilkosság, másik hónapban méregkeverés természetellenes viszonnyal súlyosbítva, közben pedig néhány rablás, betörés ... Az üzleti élet Az üzleti szellem szintén virágzik. Nem úgy, mint a többi kisvárosban, ahol ha csökken a kereset, az emberek is szerényebben élnek. Itt még nem halt ki a vállalkozási kedv. Ttt vannak például az alabástroniüzemek. Pár évvel ezelőtt talán csak egy vagy kettő létezett a városban. Időközben rájöttek azonban, hogy egész jó üzlet alabásixom tárgyakat gyártani és valahány kereskedő tönkrement, vagy szakmájával nem volt megelégedve, rögtön áttért az uj üzletágra. Csak az a baj, hogy ma már oly sokan vannak, hogy nem hagyják egymást élni . . . Dr. Gál Miklós nyilaíkozata Turda-i tartózkodásunkat felhasználtuk arra, hogy felkeressük dr. Gál Miklós parlamenti képviselőt a magyar párt megyei tagozatának elnökét, akinek az adóbehajtások rendszerével kapcsolatos interpellációi mindenki előtt ismeretesek. Utunkat az a meggondolás irányította az adóügyek magyarpárti szakértőjéhez, hogy bizonyára a helyi állapotok hivták fel dr. Gál képviselő figyelmét arra, hogy az adóügyekkel behatóbban foglalkozzék. Feltevésünkben nem is csalatkoztunk, mert dr. Gál képviselő saját tapasztalatai alapján szűrte le azt a véleményét, hogy az ország egyik legsúlyosabb sérelme az adóbehajtás. — Az adóbehajtási rendszerrel kapcsolatban — mondja dr. Gál képviselő — mim évekkel ezelőtt megkezdtem az interpellációimat. Tavaly előtt egyik parlamenti felszólalásom alkalmával éles hangon támadtam a mostani rendszert, amelyről azt A Ilitől t m. hogy embertelen és nem méltó az ország többi intézményeihez, amire valóságos vihar támadt és uieg kellett magyaráznom, hogy semmiféle rosszindulat nem vezetett niegállapilasainihnn Ez még Mitica Con- slantinescu idejében történt. Azóta is minden alkalmat megragadtam, hogy fölhívjam az illetékes körök figyelmét az adófizetéssel kapcsolalos sérelmekre.-Mit tarl a képviselő ur a legnagyobb sérelemnek? vetjük közbe a kérdést. Mindenekelőtt itt van a többletfizetés, a kompenzáció kérdése. Most már ha ugyanazon adónemre vonatkozik, megengedik a kompenzálást. De hiába van valakinek túlfizetést* az egyik adóban, azért még a második adónemben, ha hátráléku van, bátran elárverezhetik. Másik rendkívül súlyos sérelem az is, hogy az adóbehajtó közegeknek |Oguk van, ha úgy leiszik, már a foglalásnál »H mindent elvinni. lEgyszerüen azzal kell érveljenek, hogy az adósnál nem látják biztonságban az állammal szembeni adósság fedezése érdekében lefoglalt tárgyakat. Az adóhivatalok nem is hibásak ebben: ők kötelesek meglenni ezt, mert felülről kényszerítik erre őket.. A cél: lii/zel-vassal behajtani az adót. Helyi viszonylatban hogy néz ki ez a sérelmes adórendszer? —- A legnagyobb baj itt. hogy az adókat rendkívül magasan Állapi tollúk meg: ez ellen már nem lehet semmit sem tenni. Az állam nem akar elesni jövedelmeitől Dr. Gál képviselő eseteket sorol fel az adórendszer körüli tarthatatlan helyzet megvilágítására. Turda tehát e tekintetben sem marad el a többi erdélyi városok mögött. A nagy, általános ,„szenzációk“ mellett az egyes embereknek az. adóhivatal is gondoskodik egyéni szenzációkról... (k. a.)’ Elárultat fiogy a rajzfilm feltalálója egy nyomorgó francia aggasíy ín PARIS. (Az Ellenzék tudósilójától.) A francia közoktatásügyi kormány előterjesztésére a közlársaiság elnöke tudvalevőleg , (I becsületrend lovagkereszt jével tűid ette ki Walt Disney!, a világhírű filmrajzolómüvészt, a Miki egér- filmek szerzőjét, aki Hollywoodban él. Az ottani francia főkonzul1 élvitte a kitüntetést a művésznek s egyben a francia nép és a kormány nevében sze- rencsekivánatait fezete ki neki. Walt Disney meghatót tan kösz önle meg a kitüntetést, de kijelentette, hogy az tuto id ónké pen nem neki jár, hanem Emi! Cold jranda művésznek. Gobi a feltalálója a film rajz-sorozatnak, nélküle nem jutott volna a Miki egér gondolatára, egyben felhívta a francia fökonzul figyelmét arra, hogy zseniális honfitársa nagyon szegény ember, valósággoi GENF. (Az Ellenzék tudósítójától.) A tizennyolca® bizottság március 2.-án kezdődő ülésszakát Genfben nagy érdeklődéssel várták. Napirenden a petróleum-bizottság jelentése és az eddigi szankciók alkalmazását felülvizsgáló albizottságok jelentése áll. Az angol alsóházi vita óta biztosra lehet venni, hogy Anglia nem fogja javasolni a petróleum- tilalom elrendelését. E helyett alkalmasint más megtorló intézkedéseket fog kezdeményezni. Először is a nyerstermékek kibővített jegyzékén szereplő vas, acél és szén beviteli Lilaimának elrendelését Olaszország felé. Lehetséges továbbá, hogy szólja kerül az olasz hajók kérdése is, abban az értelemben, hogy az Afrikából visszatérő olasz hajókon a szankciós országok ne szállítsanak, mivet ez devizabevételt jelent Olaszországnak és hogy a szankciós országok ne engedjék be kikötőikbe az olasz hajókat. Végül szó van arról is, hogy Abesszíniának pénzügyi segítséget szavazzanak meg. Addis-Abeba már novemberben kért ajiyagi támogatást, de kérésével csak a januári tanács foglalkozott. Akkor formálás okokra hivatkozva, a kérést elutasították. Ha -most mégis pénzügyi támogatásra is gondolnak, első sorban Angliának, esetleg a domini irmoknak kellene a szükséges tőkét rendelkezésre bocsátani, mert a többi szankciós országok közül nem igen \ látni, hogy melyiknek volna erre a célra fe- ! dezetc. Franciaország nagy deficitjének egy j töredékrészét angol kölcsönnel akarja kiegyenlíteni, de a kapott összegnek egy része Alkalmasint tov-ábbvándóról Oroszországba. Sem a balkán-, sem a kisantant-csoport, sem pedig az északi országok, még kevésbé Oroszország, vagy a dél amerikai államok pénzügyi helyzete nem látszik alkalmasnak arra, hogy a fond perdu tőkét bocsássanak Abess z in i a- re n d el ke zés éré. Ez a kérdés nem is önmagában fontos, hanem, ha csakugyan szóváteszik, inkább a szándék mialt, ami a szankciós hatalmakat vezeti. .Mert ha pénzügyi segítséggel Abesz- szinia ellenállását növelni kívánják, inig ugyanakkor a szankciókat, ha nem is a petróleum-tilalommal, de egyéb rondele lekkel szigorítják, úgy világos, hogy nem számítanak a konfliktusnak békés utón való gyors rendezésével. A vélemények, helyesebben a reménységek efölött a kérdés fölött nagyon megoszlanak. A sikeres olasz előnyomulás után február közepén a számottevő francia lapok és egy része az angol sajtónak, alkalmasnak tartották az időpontot újabb közvetítő kísérletre. Sokak szerint az európai kérdéseket is csak azért tolták annyira előtérbe, hogy sürgessék a keletafrikai viszály elsimítását. A Temps már tiz nappal Eden alsóházi beszéde előtt utalt az ötös bizottság létezésére, mint arra a szervre, amely ősszel elfogadható hékejavaslatokat készített, hangsúlyozva, hogy ezekre bármely pillanatban vissza lehet nyúlni. Olasz részről olyan hírek hallatl- szottak, hogyha) harmadik hatalmak nem lépnek közbe, hanem az afrikai eseményeket hagyják haladni a maguk utján, úgy elöbb-utóbbi a császár maga fog közvetlen alkudozásokat kezdeni Rómával. Részletesebb hirek is jelentek meg külföldi lapok olaszországi tudósitóitól, hogy milyen alapon tartaná (Mussolini lehetségesnek a kérdés rendezését. Ezeket a különböző oldalról felvetett gondolatokat mind összhangba lehetne hozni és beleilleszteni az 5-ös bizottság jelentésének keretébe, mivel az sok szempontból csak irányelveket jelölt meg. A tárgyaló felek jó akaratától függ, hogy milyen tartalommal töltik meg a keretet. Nagyon érdekes és figyelemreméltó, hogy Eden is hivatkozott alsóházi beszédében az ötös bizottságra és alkalmas szervnek minősítette a közvetítő tárgyalások újbóli felvételére. Az olaszellenes körök ugyanis ennek a közvetítő bizottságnak a szerepét befejezettnek akarták nyilvánítani attól a perctől kezdve, amikor a Népszövetség az alapokmány 15. slath mjzxfc/ ínségben él Parisban. A hollywoodi francia fökonzul sietett ezt jelenteni Párisim a szépmüvé.szetek minisztériumának, ahol senkinek sem volt sejtelme Emil Cold raj- zölöm üvész létezésére1. A minisztérium rendőrügynökök utján felkutatta. Páris egyik mess:e külvárosában egy bérkaszárnya legfelsőbb emeletének szegényes szobájában akadtak rá. Emil Cohl 82 éves, a város szegényalapjából havonta 100 frank kegydijat húz, mert teljesen keresetképtelen. A minisztérium megállapította, hogy csakugyan ö a iilm- rajzsorozat feltalálója, de nem volt gyakorlati érzéke a találmány értékes’léséhez. A kormány úgy határozott, hogy Emil Cohl élete fogylág olyan összeget fog húzni az államtól, amelvhöl gondtalanul élhet. Mit várhat a világ márciusi tanácskozásaitól ? Helyzetjelentés — Genfi öl. —* Az uj szankciók kérdése 4udmJsvteA dllin/A szakaszáról áttért a 1G. szakasz alkalmazására. A decemberi sikertelen békéltetési kísérlet után a tanács is a 15-as bizottságot jelölte olyan szervnek, amelyre a konfliktus valamennyi részlete, lehat a békéltetés is tartozik. A nehézkes 13-as bizottság helyett azonban természetesen eredményesebben mü- * ködhelne az ötös bizottság, amelyben Spa- t nyolország képviselőjének elnöklete alatt az angol, francia, lengyel és török megbízottak vesznek részt. A londoni hírekből Ger/oen arra követ- " kezdetnek, hogy Anglia - anélkül, hogy a I szankciós politikáját feladná — mégis fokozottabb mértékben a békéltetési I tehetőségekkel is kíván foglalkozni. Edén maga vezeti a 18-as bizottság ülés- 1 szakára Genfbe érkező angol delegációt, E Flandin is Genfije jön és a többi állam is f vezető államférfiakat küld Genfbe. Mindez \ arra vall, hogy a tulajdonképeni szankciós kérdéseken túl jelentős diplomáciai tárgyalásokra készül- | nek. Megerősítette az optimisták remény- | ségét az a körülmény is, hogy a iS-as bizottsággal egyidejűleg egy szükebb bizottság is ülést tart Genfben a tárnics összetételének újjászervezése végett. Ennek a bizottságnak Rocco olasz követ az elnöke, aki normális időkben Olaszország állandó genfi megbízottjaként szerepelt a Népszövetségnél. Némelyek szerint nem véletlen, hogy két bizottság egyidöben fog ülésezni, hanem jó alkalom, hogy- olasz megbízott is legyen Genfben, akivel esetleg érintkezésbe lehet lépni. Kétségtelen az is, hogy a távolkeleti események nyomása alatt mind sürgősebbé válik a keletafrikai konfliktus gyors befejezése. Ez előtt az érv előtt alkalmasint az angol közvélemény egy jó része is meg fog hajolni. Messzemenő eredményeket azonban korai lenne a márciusi összejöveteltől remélni és minden esetre számítani kell most is a szankciós irány híveinek erélyes követelőd zésével. Szelzula Ágnes. AKI EGÉSZ NAP OTT GÖRNYED AZ ÍRÓASZTAL MELLETT. igyék reggelenként: egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF**' ke. serüvizen, mert az a bélmüködést szabályozza a gyomoremésztést előmozdítja, a vérkeringést élénkíti és a munkaképességet fokozza. Az or. vo:ok ajánlják:: Megkezdődön a bányamunkások kongresszusit BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap délelőtt a Transilvania nagytermében megkezdődött a bányamunkások nyolcadik kongresszusa, amelyen résztvettek az ország bányamunkásainak küküldötteü valamint a csehszlovákiai bányászszövetség megbízottai. Brozik csehszlovák bányászkiküldött beszédében a jobboldali mozgalmak ellen ‘beszélt, amelyek a bányaníiinkások gazdasági helyzetét veszélyeztetik. A hatóságok részéről Emese u, a mu-nkásbiztositó ‘•’gazgatója szólalt fel. aki a biztosító intézetnek a bányamunkásokra vonatkozó rendelkezését ismertette. Felszólalt még Titei Petrescu és több más kiküldött, akik a bányamunkásoknak az államban elfoglalt helyzetéről és szerepéről beszéltek. Hangoztatták a szónokok, hogy- a bányamunkásoknak nemcsak gazdasági, hanem politikai tevékenységet is kell kifej te- niök. Hacseh és Sajó tréfái 3 kötetben, Í5’— lejéri kcíetenkint az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii — kaphatók! Vidéki, megrendelésnél — plusz kötetenkint 3 lej portóköitség — pénzben vagy poscabéiyegben előre kérjük beküldeni. Kérje a legújabb könyvszenzációk jegyzékét. A „Miki egér^-flírnek megkapta a b
