Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-31 / 75. szám
’ Tf$6 Étterein* 31. wz'EBmrám' Szenzációs (annzallomásoh elCYenlletícü meg a Bnrttca-házaspár csaSill eleiéi a Pirosán elit! iSufféicéíaé ^srassrai, barátésiői és r©M©Bia5 — a nagy pesp hosnőjéml.— iíeelvezö a fegyve^szalcéréők ^éiessisézíye- — Szerelmes levelek a luis*éság asztalán — QLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A férj- gyilkossággal vádolt Burticáné ügyének tárgyalásán, a második napon a törvényszék mielőtt a tanúkihallgatásokat folytatta volna, szakértőket nevezett ki a tárgyalás megkezdésekor Rosca fegyverkereskedő, Silny volt térparancsnok és Rátonyi fegyvermiives személyében, akiket megesketésük után Mi- culescu biró vezetésével déli egy órára a helyszínre rendelt ki a bíróság. Ezután a tanúkihallgatásokat folytatták és a szombati napon mintegy tizennégy tanút hallgattak ki. A tanúvallomások ezen a napon kedvező színben tüntetik fel a vádlottat. A tárgyalás második napja is óriási érdeklődés mgllett folyt le. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termeket. Kivétel nélkül mindenki jelen van, aki az első napon bepillantást nyert a rendkívül érdekes és izgalmas tárgyalás lefolyásába. A vádlott Burticáné már otthonosabban mozog. Szinte megszokta az érdeklődő tekinteteket a tárgyalóteremben és védőügyvédéivel a szünetben kedélyesen elbeszélget. Ä tárgyalás alatt nem is látszik már arcán az izgalomtól való elváltozás. Felemelt fővel Figyel és hallgatja a tanúvallomásokat Kezeit úgy ejti ölébe, mintha minden pillanatban készen lenne felugrani és a tárgyalást vezető elnök kérdéseinek rendelkezésére állani. Egyszer-egyszer megigazítja ruháját. Mikor pedig a tanú valami szépet mond róla, szembenülő barátnőivel diszkrét mosoly keretében egy-egy szempillantást vált. Persze, újra dkomolyodik azután. Nem akar egy pillanata sem komolytalannak. elbizakoJott- nak látszani. Ettől eltekintve arcizma sem rândul meg, csak néha-néha nedvesíti meg nyelvével az ajakát. Tanuk — a családi életről Dr. Dunca elnök a szombati napi íárgva- lás első tanúját szólítja: — Coriolan Dragulescu. A helybeli egyetem tanársegéde vallomásában elmondja, hogy úgy az áldozatot, mint a vádlottat nagyon jól ismerte és tudomása szerint családi életükben soha nem volt semmi zavaró körülmény. Burticánét pedig különösen kifogástalan nőnek ismerte. •Dragulescu után ennek feleségét hallgatták ki, aki Viorica Pintilescunak a diák- leányotthonban lakótársnője volt. A tanú elmondotta, hogy Burtica őt kérte meg arra, hogy Vioricával beszéljen és érzelmeit tolmácsolja. Ezután több tanú nevét olvassa fel az elnök, akik azonban nincsenek jelen és ezért az elnök a távollevő tanuk vizsgálóbiró előtt tett vallomásai felolvasását a tárgyalás későbbi időpontjára halassza. így Rosenberg Tibor kerül sorra. Elnök: Tud arról, hogy Burtica célba akart lőni a fürdőszobában? Tanú: Igen, ez a dráma lefolyása után néhány nappal történt, amikor éppen nála jártam. Mikor azonban ötletét végre akarta hajtani, odakiáltottam neki: „Bolond vagy?“ — és lefogtam a kezét. Először rendelik e! a zárt tárgyalást Ezután Mcndelovits Izsák doktornak kihallgatása következik, aki Burticánénak kezelő orvosa volt. Az orvos arra a kérdésre, hogy Burticánét milyen betegségben kezelte, az orvosi titoktartásra hivatkozva megtagadja a választ. Erre a biróság öt percig zárt tárgyalás keretében hallgatta ki. Papiban professzor vallomása A következő tanú Victor Papiban egyetemi tanár. Elnök: Milyen tanulónak ismerte 'viorica Pintilescut? Tanú: /Nagyon tehetséges és kiváló képességű leány volt, aki harminc személyből álló irodalmi társaságomnak, amely saját házamnál tartott üléseket, egyik legtehetségesebb tagja volt Kifogástalan erkölcsű nő. gyermekeimnek több éven át tanította a francia nyelvet. Védő: 'Mi igaz abból, professzor ur, hogy Viorica Pintilescut egyik munkájának meg- jutalmazásában állítólag protezsálták volna? Tanú: Teljesen valótlan állítás. A bizottság tagjai Casiu Maniu. Sergeseu és én voltunk. Teljesen függetlenül mindenkitől, megérdemelten adtuk az első dijat Viorica Pintilescunak. Elnök: Milyen dolgozat volt? Tanú: Nagyon értékes. A címét már elfelejtettem, de emlékszem: Vasile Parvanról irt tanulmány volt. Vallomást tesz a régi udvarié A következő tanú Rónai Antal karmester. A hallgatóság különös érdeklődéssel figyeli a tanút, aki Bnriicánénak közel négy és fél éven át udvarolt. Elnök: Mikor ismerte meg Burticánét? Tanú: 1929 január 18-án és 1933 márciusáig udvaroltam neki. Elnök: És miért nem vette feleségül? Tanú: Erről sohasem volt szó köztünk. Elnök: Mi történt 1935 augusztus 26-én. Tanú: Találkoztam Vioricával egy bútorüzletben és mondtam neki, hogy másoktól hallottam, hogy eljegyezte magát. Erre Ő azt mondta, hogy már meg is volt az esküvője. Erre el akartam menni, de ő azt mondta, hogy maradjak és az üzlet előtt várakozó autóba ültetett be. Azt is hozzátette, hogy várjam meg a férjét, Ő is jön mindjárt Mondtam, hogy ez egy kicsit kellemetlen lenne, de ő nem hallgatott reám és az ekkor odaérkező férjének bemutatva, elmentünk együtt autózni. Elnök: Merre mentek? Tanú: Gilău-ig és vissza, a szokott utón, ahol többször autóztunk Vioricával. A Calea iMotilor-on mentünk végig, amit még régebbi együtt töltött időnk alatt valahányszor arra ga szőnyegeket? Vádlott feleletében azt mondja, hogy Bucuresti-i útjáról soha nem tetl említést, a szőnyegeket pedig egy kolos- 1 torból vásárolták. A revolveres Burtica Dr. Pollák Miksa cluji kereskedő következett ezután. Elnök: Milyen körülmények között ismerte meg Burticát? Tanú: 1932-ben a Leszámítoló Bankban. Később felkértem, hogy könyveljen nekem is. Ezért 2500 lej fizetést adtam neki. Elnök: Október 9-én mit tapasztalt rajta? Tanú: Nagyon levert volt. Megkérdeztem má baja. Erre azt felelte, hogy nagyon ideges, mert felesége több idő óta beteg. Elnök: Csak azért panaszkodott, bogy úgy álfáiéban beteg? Tanú: Nem kérem, megmondta, bogy az bántja őt, hogy nem tud házas életet élni. Elnök: Tudja, hogy revolvere volt Burti- cána/k ? Tanú: Igen, kettő is. Elnök (a vádlott felé): Hallja, két revolvere is volt. Hol van a második? Vádlóit: Nem tudom kérem. Házasságunk óta én csak egyről tudok. Elnök (ismét a tanúhoz): Mit mondott, hogy élnék a feleségével? Tanú: Mindig a legjobbat. Csak a betegségért panaszkodott. Elnök: Mi volt a véleménye különben. Burtică ról? Tanú: Nagyon jó fia volt kérem. Elnök (láthatólag haragosan): Jó Hu? Ez SELECT-MOZGÓ! MAI KEZDETTEL: A DIKTATOR!! Egy szenvedélyes szerelem megrendítő regénye, a főszerepeket jálszák CLIVE BROOK és MADELEINE CÄROLL mentünk el, Calea emotiilor-nak (érzelmek útja) neveztünk el. Elnök: Mit tud ön a gunyversekről, amelyeket a leányotthonban írtak Vioricáról egy professzorral kapcsolatban? Tanú: Hallottam róla, sőt én is többször leveleztem Vioricával versformában. Elnök: Igaz-e, hogy önt figyelmeztették arra, hegy Viorica megcsalja? Tanú: Igen, de én azt mondtam az illetőnek, hogy egy évi határidőt adok állításának bebizonyítására. Miután ez nem történt meg, a leányotthon fegyelmi bizottsága elé vittem a dolgot. Közben az illető leány és szülei bocsánatot kértek. A tragédia estje A következő tanú Weisz Margit, dr. Mátyás Mátyás asszisztensnője. Elnök: ön volt kiküldve dr. Mendelovits- tól Burticáné kezelésére? Tanú: Igen. Elnök: Mivel kezelte? Tanú: /Diatermiáztain 15—20 napig. Elnök: Emlékszik ugy-e, hogy azon a napon, amikor a tragédia történt, hét és nyolc óra között a ház úrnőjét kezelte? Tanú: Igen, ebben az időpontban tért haza Burtica Vasile. Elnök: Mit csinált, mikor belépett? Tanú: Köszönt. Kétszer-háromszor is. őnagysága azonban nem fogadta a köszö- 1 nést. j Elnök: Többszöri köszönés után sem vála- Î szolt? Tanú: Nem, csak mosolygott, I Elnök: (Másnap, mikor hallotta a szerencsétlenséget, mire gondolt? Nem sejtette, hogy veszekedés miatt történt a tragédia? ( Tanú: Nem kérem. Én magam sem tudtam elképzelni, hogy mi okozhatta a tragédiát. Mikor az elnök azt a kérdést teszi fel, hogy mi ellen kezelte diatermiával Burticánét, az ügyész indítványára másodszor is elrendelik a zárt tárgyalást. ^ A zárt tárgyalás után az elnök a vádlottat szólítja és az iránt érdeklődik, hogy Burtica emlitette-e előtte, hogy néhány napra Bucu- resti-be akar utazni. Azután pedig az iránt érdeklődött, hogy honnan vásárolták a dráI olyan, mintha egy lányról azt mondják, hogy I nagyon jó leány . . . Na* szóval többet nem tud . . ; fejezi be az elnök a közönség általános derültsége között. A tanú ezután elmondja, hogy Burtica még házassága előtt lakásának ajtaján célba akart lőni. Általában nagyon ideges ember volt. Spornic védő: Miből következteti ezt? Tanú: 1935 szeptemberében, mikor az egyik barátom megkérdezte, hogy miért olyan levert és szomorú, Burtica* borzasztóan felháborodott és azt felelte, hogy ha még egy szót kérdez, rögtön belelő. Spornic: Igaz, hogy egyszer az egyik bizományosát akarta lelőni? Tanú: Igen, erről hallottam, hogy- ezt az embert is megfenyegette. Különben a* munkájában is a legkisebb figyelmeztetésre azzal fenyegetőzött, hogy felmond. Tréfa — és valóság Zette Julianna betegápolónőt hallgatják ki, aki egy hónapig kezelte Burticánét. A tragédia estéjén a konyhában tartózkodott a szakácsnéval. Elnök: Október 9-én este, mielőtt a lövést hallották volna, mi történt? Tanú: Hát kérem, ha jól emlékszem, éppen vicceltem a leánnyal és füle megett elpukkasztottam egy felfújt papírzacskót. Elnök: Na látja, maga viccelt és komoly lett belőle. Miben kezelte a vádlottat? Tanú: Nőgyógyász atban. A hozomány ügye Dorina Pintilescu, a vádlott húga, következett ezután. Elnök: Van tudomása arról, hogy Vio rácának hozományt adtak hazulról? Tanú: Nem tudok semmit. De azért mindig voltunk olyan helyzetben, hogy ilyen hozományt elő tudjunk kertem. •Elnök: Mit tud arról a levélről, amit magához irt Burtica és amelyben panaszkodik feleségére, majd pedig azt Írja, hogy öngyilkos akar lenni. Tanú: Miután megkaptam a levélét, azon- zal sürgönyöztem neki. Ezt a két szót: „Ne siess‘e. Másnap pedig kaptam tőle egy lapot, amelyben írja, hogy már megnyugodott és kéri, hogy leveléről ne beszéljek senkinek. A törvényszék elrendeli a levél és íevele- [ zőlap felolvasását. 3 Mit mondanak a szakértők? A délelőtti tárgyai6« ezzel véget is ért. Délután 4 órakor folytatódott a tárgyalás. A* 1 fegyverszakértők vizsgálata délben egy órakor a következő eredményre vezetett: Rosca kereskedő az üzletéből egy L. T. Piwer tipusu revolvert hozatott, ugyanolyant* mint amilyennel a tragédiát végrehajtották. Három (lövést adtak le az ágyból a> fürdőszoba csempészett Mára. A golyók azonban! mind a három esetben a szobába pattantak! vissza. Ezután a fürdőszobába sütötték el a revolvert, mely alkalomkor a kilőtt golyó odaesett, ahol a vizsgálat találta azt a golyót, amely a tragédia estéjén az első lövésből szaluét ki. A szakértői vizsgálat alapján tehát inkább valószínűnek, sőt bizonyosnak látszik, hogy az első lövést nem Burticáné adta le, hanem Burtica sütötte el revolverét a fürdőszobában. A szakértők véleményüket Írásban fogják benyújtani ima reggel 9 órakor a törvényszék előtt. A házasélet előzményei A délutáni tárgyaláson elsőnek Medianu Vicloriát hallgatták ki, a leányotthon igazgatónőjét, aki vallomásában elmondta, hogy a vádlottat mindig kifogástalan viselkedésű lánynak ismerte, nem egyszer megcsodálta kulturális és társadalmi téren kifejtett munkaerejét. Tudor Bugnarru, akit az antifasiszta pör- ben tizhónapi fogházra Ítélt a biróság, a következő tanú. Mikor az elnök megkérdi, hogy hol a lakása, azt feleli: a börtönben. Elnök: Hol ismerte meg a vádlottat. Tanú: Az egyetemen. Egy éven jártunk. Elnök: Mit tud azokról a hírekről, amik a kollegák között hangzottak el Viorica Pinti- lescuról és állítólagos viszonyairól? Tanú: Csak annyit, hogy beszélték azt, hogy Viorica nagyon rokonszenves a tanárunknak. Ügyész: Más tényt nem tad? Tanú: Nem. Breban biró felolvassa Bognártunak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben úgy nyilatkozott, hogy észrevételei után Ítélve, a hirek nem alaptalanok. Joan Limbasan, Burtica volt menyasszonyának férje a következő tanú. Vallomásában elmondja, hogy Burticát kiakarta béki- teni menyasszonyával, de nem sikerült. Elnök: A békátésnek pedig az lett a vége, hogy maga vette el? Régi szerelem Tanú: Igen. De Burtica ezután is irt szerelmes leveleket feleségemhez. Tessék itt vannak a levelek. Pedig mikor ezeket irta, •már ő is rég házas volt. Elnök: Revolvert látott valaha Burticánál? Tanú: Hogyne, akartam is venni tőle, de soknak találtam az árát. Mentőtanuk Matei Maria tanú, Viorica Pintilescu volt szoba társnője egész lavina-áradatban beszél a vádlott jóságáról, választékos lelkületéről, képzettségéről, szelíd és békítő természetéről. Alig akarja félbehagyni a vallomást. Elnök: Kisasszony, végezzen már, hiszen annyi szépet mond a vádlottról1, hogy az ügyvéd ur alig győzi imi. Védő: Elnök ur, köszönöm a figyelmet, de én szívesen hallgatom mindezeket. Különben a tanú vallomásának legfontosabb része az volt, hogy bizonyította, hogy a vádlott hazulról havi 3000 left kapott. Azonkívül pedig elmesélte, hogy Viorica Pintilescu egyik nyáron elhalasztotta letenni a licentiatusi vizsgát, mert nem akarta, hogy szülei, akik akkor pillanatnyilag pénzzavarban voltak, eladják az ő erdö- részét, amit tulajdonképen hozománynak szántak neki. A tanú rendkívül sokat jelentő vallomása döntő jelentőségű lehet. Hiszen a sokat vitatott hozomány kérdése, amelyet állítólag n> vádlott attól kapott volna, akivel viszonyt folytatott, ezek után egész más megvilágításba kerül. A tanút megeskették vallomására: Elena Isachivici és Nistor Auton'etta szintén kedvezően vallanak. Herepei Jánosné pedig, akinél Viorica Pintilescu első egyetemi évedben lakott, egyenesen kijelenti, hogy Viorica annyira jó, szelíd és erkölcsös volt, hogy saját lányát sem kívánná különbnek. Akik nem jelentek meg Ezután az ügyész indítványára felolvassák dr. Liviu Bogdan, Pop Ionel, Löhstein Theodor, Melltner Herman, Danica Dobre, Rosmann Mór, dr. Mátyás Terezia és Ecate rina Pintilescu, a vádlott édesanyjának vallomásait. Majd Dunca elnök a vád és védelem képviselőihez fordul és megkérdi, hogy óhajtanak-e az ügyben még tanukat megnevezni. Még csak egyetlen egy tanúnak, Staneiu Victor egyetemi tanárnak a kihallgatását kérik, akinek tudományos cikkeit a vádlott fordította angol és franca nyelvre. Az ügyész indítványára ma reggelre tűzték ki Kernbach professzornak, mint szakértőnek a kihallgatását is. (Folytatása a S. oldalon)