Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-04 / 52. szám
] I i»s3 i&tţ •caia ÄRA £EI IPPIPPS! 1SE Er<rkeszt6ség és kiadó hi v a t a I: Cia j, Calea Moţilor 4 Fíókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9 nim. — Ttlffonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. I.VIÎ. ÉVFOLYAM, 5 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havon« 70, negyedévre 2:0, félévre 420, frent* Í40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre ao, Ivratia i3 pengő, A többi külföldi államokba esek a portókül3nb5zttt2Í röbai Q7FPDA TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/192«. Ms igazi orvos. Steti n ö s*Vá »1© ín ianhn tatami 3í nőd vá nrt. mbal«) iattţbi ií»5n stapft n ;<nmoi íA\b\rl ítanrsb a^zöz « 13<J r.ndtrt itanrsz cinoi «ratio* a mól 0 q*ft fte b t 1 n%^ l%5«ra [snnü \ airj invito bnírm íbioft rt 9Vft 5IT3Í raiqft 1 m nrrai imán zu\V> rrom hon otojj 3«bb nran sbiq \>oA lütz ft (tno y?nt I3t?. loti üsd 9,3b’ llwí ?sn ttsl V.3 23 ţ tn ük \ n [öt rot üft üá l3 »n oß iü m ft íz ft ft 0 1 ií <7 valódi emberbarát ünnepléséhez mindig kész örömmel járulunk hozzá. Mert a város, nz ország, az emberi társadalom, c köz-barátainak az első számai közé tartozik. Különös, kivételes, nagy, igazi örömmel veszünk azonban részt az elismerésben és az ünneplésben, ha érezzük, hogy az igazi jó orvost, aki mesterségének, tudományának és művészetének elsőrendű értése mellett az emberi nyomorúságnak igazi átértő je és a szegénység, különösen az értelmiségi elem nyomorúságának befelé könnyező hűséges hive, ezt az orvost a város, az ország, az emberi társadalom bizonyos hűtlensége és hálátlansága kísérte pályáján, hogy nem adta meg neki a megérdemelt dns javak, a megérdemelt díszes külsőségek ajándékait, ha mindjárt a bölcs ember szemében és a hivaigástalan lélek tudatában értéktelen, henye, nevetséges, kicsi semmiségek is ezek. Ilyen gondolatok, a ro- konszern/ és szeretet érzésétől át-áthimezoe, töltenek meg bennünket, amikor e város, Er- délyország és a láthatatlan emberi társadalom egyszerűen, de bensőségesen ünnepli Filep Gyula dr.-t, amikor érdemeldől roskadozó életének legboldogabb napjára, ifjúság idején szerfölött ritkán tündöklő kitüntetésre emlékezik: a gyémántos királyi gyűrűvel való ünnepélyes orvosi fölavatására. Sub auspi- ciis regis . . . / Emlékezünk red mi, a kor- társak. E város ás Erdélyország életében az első eset volt s a ficrtal egyetemtől kezdve minden hatóságig, úgyszólván minden ember boldog lázban égett érte. Egyetemi hallgató neve országos hirü lett. Az uralkodó személyét rendkívül népszerű és közvetlen minisztere képviselte s amikor díszszázad, katonazene, katonai őrség vonult fel, amikor a fáklyásmenet égő lelkesedésbe hömpölygött végig tüzesen s ragyogi/a, mikor a vén Redout ! termében a polgári és katonai disz minden- j nemű ruhájában s a bajtársi örömtől ragyogó ifjúság lelkendezése közben Filep Gyula elmondta már az irigyelt gyűrűvel az ujján orvosi értekezését — kábító szokcdlanság, ami fiatalon kevésnek jut osztályrészül — s a tudósok meglepett áhítatából kitűnt, hogy ez nemcsak tanulmámji, de tudományos meglepetés is volt, amikor részeg örömmel éreztük, hogy kiváló alkalomból, kiváló életkezlet született meg. Halhatatlan pálya? ... Filep Gyula kitűnő orvos lelt. Megfelelt ,,a hozzá fűzött várakozásoknak“. Embernek is kimagaslott. Ember- szeretőnek, vagy ahogy most divatos középkori régi szóval mondják, humanistának is bevált a szó szoros értelmében. A szenvedésnek és szegénységnek hloséges megértője volt. Segített tudománnyal, munkával, ingye- nességgel és pénzzel, ahol lehetett és ahol kellett. Ez a város különben is páratlan orvosi és emberszerető hagyományokat őriz: a Pur- jeszek és Genersichek hagyományait és ezt az örökséget sok derék szent orvos — Elfér Aladár a vezér hősük — adja tovább, mint a futók az olimpiai fáklyát. Filep Gyula méltóképen társult a nagjj elődökhöz, az ő volt tanáraihoz és elsőrangú érték az ifjabb kor- társak vallás és nemzetiség különbség nél- kütt alakult társaságban, amely örömmel ég el a munkában és önfeláldozásban, amely nem vak és süket a társadalmi nyomorúsággal szemben. Ámde most Filep Gyuláról van szó, szinte azt mondtuk, Filep Gyuláé lett az ige. Valóban az ünneplése igaz kisebbségi ünneplés volt, a kevesek hálája mellett azért, mert fölmerült a sötét gondolat minden igaz lélekben: hát Istenem, nem adósa-e sok és sokféle mindennel a város, Erdély emberi társadalom az élet, az idő? Egrjétemi magántanár lett, holott egyetemi tanszéket kellett volna kapnia, vármegyei főorvosból a Református Kórház igazgatója lett, amit más középszerű emberek is simán elérnek. Ez volt a negyven év előtt fénylő ígéret, ez a negyven év méltó fizetsége? Csak azért, mert szerény volt, csak azért, mert ahogy mondani szokták, nem „horizontálisan, hanem vertikálisan“ küzködött? Mert magyar természetünk egyik titka, hogy pazarul cs hálátlanul herdáljuk az értékeket? Ámde az öntudat szeplőtlen tisztasága s az igazi értékmérés e mai napon az igazán döntő: ez pedig inkább, mint másnál éa máskor: a Filep Gyuláé* íl Népszövetség újabb bébehüzvetitésre bészűl Olaszország és Obesszinla bűzött ■» ■ — Fixáin mss ie&z ifidilváoyi es^e a iizenfiármas híx.®íí%ét% ülésén- — Siiíeráelenségi esetén Eden ikoveieleas fogja a szankciók isiegssigofi- iásái. — ©laszosrszág várakozó éiláspontois Kitter nagy külpolitikai tanácskozást tartott a birodalom hadseregparancsnokainak bevonáséval. Az északi abesszin harctéren elért olasz győzelmek újra az olasz—abesszin háborúval kapcsolatos európai válságot hozzák a külpolitika előterébe. Az olasz katonai sikerek jelentőségét még nem lehet világosan látni, mert az érdekeltek egyik oldalról természetesen túlozzák, másik oldalról éppen olyan természetesen kicsinyítik. Rómának ebben u pillanatban, mikor a kőolaj-szankciók kérdéséről van újra szó és esetleg Genf újabb békeközvetitő kísérletére kerül a sor, mindenesetre magától értetődő érdeke, hogy kétségtelen katonai sikereinek értékelését a végletekig fokozza. Olasz részről már hangoztatják is, hogy Abesszíniával szembeni követeléseik ma jóval fokozottabbak lesznek, mint amilyenek a megelőző békeközvetítési kísérletek alkalmával lettek volna. Mindez azonban inkább előzetes manővernek tekinthető és nem valószínű, hogy ha az olaszoknak előbbi igényeikhez mért békeajánlatot tesznek, ezt az ajánlatot visszautasítsák, Csak az a kérdés, hogy ilyen békeajárdatra a mostani viszonyok között is egyáltalán sor kerülhet. Angol részről nem sok hajlandóságot mutatnak rá s a népszövetségi tagállamok mai összetételét tekintve, szintén nem valószínű, hogy erős ellenállás ne mutatkozzék minden ilyen kísérlettel szemben. Egyelőre azonban Flandin francia külügyminiszter elérte, hogy egy ilyen békeközvetitési kísérlet érdekében újra összehívják a népszövetségi tizenkármas bizottságot, melynek mai ülésén minden valószínűség szerint azt fogja indítványozni, hogy a kőolaj-szankciókra vonatkozó döntés előtt tegyenek még egy kísérletet az olasz—abesszin viszály elsimítására. Ez a lépés Flandin és Eden genfi tárgyalásai első eredményének tekinthető. Eden belement abba, hogy egy újabb békekisérlet érdekében a kőolajzárlat kérdését pár napig levegyék a tizeunyolcas bizottság tanácskozásainak napirendjéről, ha azonban ez a béke- kisériet kilátástalannak bizonyulna, akkor feltétlenül követelni fogja, hogy a kőolaj- szankciók kérdését és esetleg a szankciók mássrányu megszigorításának kérdését is feltétlenül dűlőre juttassák. Ennek megfeíelöleg a bizottság elnöke, Vasconceüos „Anglia és Franciaország óhajának megfelelőied* azt indítványozta, hogy a bizottság egyelőre csak az eddigi szankciók eredményeiről szóló jelentéssel foglalkozzék. Ezután szólalt fel Flandin a tizenhármas bizottság összehívását ajánlva, amit Eiden azzal a fenntartással támogatott, hogy a szankciós bizottság is folytassa tovább a munkáját. Feltűnt, hogy Eden ebben a nyilatkozatában kijelentette, hogy Anglia szükség esetén továbbra is kívánni fogja az olajszankciók életbeléptetését, ha a legfőbb kőolajtermelő népszövetségi tagállamok ennek az intézkedésnek kivitelére hajlandóságot mutatnak. Minthogy csak népszövetségi tagállamokról beszélt az angol külügyminiszter, ebből arra lehet következtetni, hogy London Amerika hozzájárulása nélkül is készen áll az olajszankciók életbeléptetésére. Népszövetségi körök különben azt hiszik, hogy Róma, fenyegető kijelentései ellenére sem fog elzárkózni Flandin jószándékának méltányolásátó! és igy nem zárul el annak a lehetősége, hogy a tizenhármas bizottság eredményesen dolgozzék. A nap fontosabb külpolitikai eseményeihez tartozik a berlini hir, hogy Hitler kancellár a birodalom vezető egyéniségeivel külpolitikai tanácskozást folytatott. A tanácskozáson résztvettek Blomberg hadügyminiszter, Gőring porosz miniszterelnök, Fritsch tábornok vezérkari főnök, Roeder admirális, tengerészeti főparancsnok, Göbbels prepa- gandaügyi miniszter és Ribbentropp báró, Hitler külpolitikai magánmegbizottja. A tanácskozások, hir szerint, a francia—német viszony és a Franciaország és Szovjet-Oroszország között létrejött szerződés körül forogtak. A nap másik följegyzésre érdemes külpolitikai hire Beck lengyel külügyminiszter brüsszeli látogatásával áll kapcsolatban. Noha ezt a látogatást, hivatalos magyarázat szerint, gazdasági kérdésekkel hozzák kapcsolatba, jól- értesülí diplomáciai körök határozottan állítják, hogy a lengyel külügyminiszter látogatásával országának diplomáciai függetlenségét akarta hangsúlyozni, bizonyos tekintetben ellensúlyozni kívánta a varsói német látogatásokat, aminek érdekében közelebbről Páris- ha és Londonba is ellátogat. A diplomáciai látogatásokról szóló hírek közé sorozható az a bécsi jelentés is, hogy Starhemberg osztrák alkaneellár a napokban Rómába utazik. Flanciín nsnfi beszéde GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Népszövetség 18-as bizottsága, amely m Olaszország elleni megtorlások ügyében tegnap ült össze, délután tartotta első ülését, amely teljesen záirt volt. A Havas-ügynökség szerint a zárt ülésen az előadó terjesztette be jelentését az Olaszország ellen eddig elrendelt szankciók hatásáról, majd Flandin beszélt. A francia külügyminiszter utalt arra, hogy a tizenhár- m?Js népszövetségi bizottság, amelyet a megtorlások politikai körülményeinek ldvizsgálására küldtek ki, január i-e óta nem tartott ülést és javasolta, hogy a bizottságot mára hívják össze. A Javaslathoz Eden is csatlakozott «xzal a fenntartással, hogy a 13-as bizottság a 18-as bizottságtól függetlenül folytassa munkáját. Genfben azt hiszik, hogy Eden a tizenhármas bizottság munkájának sikertelensége esetén a kőolajzárlat elrendelését fogja indítványozni, ha a 18-as bizottságban résztvevő többi átemok is csatlakoznak ehhez. Ezután elhatározták, hogy a 18-as bizottságot mára összehívják. Népszövetségi körökben úgy tudják, hogy Eden az Egyesült-Államok részvétele nélkül is hajlandó a kőolajzárlat alkalmazására. A szankciók ügye A Reuter-ügynökség jelentése szerint Eden és Flandin tegnap hosszasan tanácskoztak és részletesen megvitatták az összes európai kérdéseket. A két külügyminiszter megegyezett abban, hogy a kőolajzárlat kérdését egg-két napig leveszik a napirendről, de azután feltétlenül dűlőre akarják a dolgot juttatni. Genfi körökben — irja a Reuter-jelentés —• határozottan kijelentették, hogy a kőolaj- zárlait elrendelése Olaszországra nem elrettentő, hanem ingerlő hatással lesz, különösen akkor, ha az Egyesült-Ál lám ok nem csatlakozik a kőola/megtorlásba® résztvevő államokhoz. GENF. (Rador.) Eden kijelentette a 18-as bizottság ülésén, hogy Anglia hajlandó életbeléptetni az olajszankciókat azzal a feltétellel, hogy egy ilyen határozatot a legfőbb olajtermelő államok magukévá tesznek. Megállapítják tehát, hogy Eden Amerika hozzájárulása nélkül'is hajlandó a kőolaj- sziamkciókra, mert nyilatkozatában csak a Népszövetség tagállamairól beszélt. Flandin a 13-as bizottság holnapi ülésén javasolni fogja, hogy az olajszankciókra vonatkozó döntés előtt tegyenek még egy kísérletet az olasz—abesszin viszály befejezésére. Hogyan látják a helyzetet az angolok? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsóház birodalmi politikai csoportja, amely beutazta Európát, észrevételeit bizalmas jelentés formájában, terjesztette elő. A jelentés öt pontban foglalja össze a tanulmányút megái laipitásait. Ezek a pontok a következők: 1. Az európai helyzet súlyosan aggasztó. 2. Az egyetemes bizottság elve nem valósítható meg a jelenlegi nemzetközi politikai egyensúly bizonytajansága miatt. 3. A kőolajzárlat bevezetése rendkívül súlyos következményekkel járhat a békére nézve. 4. Anglia uj külpolitikai Irányt kell válasszon, ami kevésbé mereven ragaszkodna a népszövetségi alapokmány holt betűdhez. 5. Az általános európai felfegyverkezés szükségessé teszi az angol haderő nagyarányú növelését Mussolini békefeltétclei RÓMA. (Áz Ellenzék távirata.) Általános vélemény szerint a szankciók megszigorítása feltétlenül arra késztetné Olaszországot hogy rendkívül súlyos ellenintézkedésekkel válaszoljon, amelyek teljesen megváltoztatnák a jelenlegi külpolitikai helyzetet. Olaszországnak az utóbbi időben eTért katonai sikerei következtében többé nem áll érdekében, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen. j Amennyiben más oldaPró! történnének békekezdeményezések, Olaszország csak abban az esetben fogadná el azokat, ameny- nyiben valamennyi kívánságát teljes mértékben kielégítik. •(Folytatás) :»
