Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-28 / 73. szám
ELLENZŐK ttm wrr-vn raurtMBf.w& 10 36 m ár c i u H 2 fi. mmmmmeumMmumm RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL Szép a JVyílló s a vidéke... ÓDORHKIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) \Tgigutn/tuiik a Nyikó mentén és fülünkbe osi-na székely né|Klal szítva: szép a Nyikó s a vidéke . . . Bizony szép. Szép a Nyikó tiszta és átlátszó friss vize, a csendes falusi kúriák élete, a falusi székely emberek egyszerű házatája és a fenyvesek titokzatos /ligása. Szépek a pirosszoknyás leányok, hetyke legények, a hatalmas szál emberek, ezen a vidéken a legtisztábban maradt meg a székely nép ősi életmódja, szokásai és viselete. A föld is termékenyebb, mint máshol. a lakosság nincs úgy rákényszerülve, hogy városra menjen a megélhetése biztosítása végett, mint a többi falvakban és ez biztosíték amellett, hogy nyikómenti nép lelke tisztán marad meg még sokáig. Ha azonban közelebbről nézzük a dolgokat, itt is éppen annyi a baj és ezerféle a gond, mint máshol. Az a gazdasági és társadalmi fejlődés, amiről pár évtizeddel ezelőtt hires volt ez a vidék, egyszerre megállóit most, mintha elvágták volna. I)e vegyük sorra a falvakat és vázoljunk rövid képet az életükről. Uj állami iskola — Anghcle.scu szigorított rendeletére Az elmúlt évben töltötte be fennállásának kétszázötven éves évfordulóját a Huganesli-i református felekezeti elemi iskola, igy egyike a legrégibbeknek a Székelyföldön. Viszont a 250 év csak az írásos emlékek fen- maradásától van számítva, de az iskola már azelőtt jóval létezett, úgy hogy közel háromszáz esztendeje áll fenn és végzi népnevelő munkáját Az egyházközség hűségesen hordozta és hordozza ma is az iskola fenntartási költségeit és az intézmény olyan szép eredményeket mutatott fel állandóan, hogy az állami iskolák meg se közelítették. Ide járt az egész falu tanuló ifjúsága felekezeti különbség nélkül és ide jár ma is ennek a néhány unitárius családnak a gyermeke, aki a községben él. Ez az iskola most egyszerre nem bizonyult megfelelőnek a tanügyi hatóságok megállapítása szerint. Nemcsak állami iskola építését rendelték el, hanem az évszázados felekezeti iskola fenmaradását is nehéz feltételekhez kötötték. Ennek az évnek elején kiküldöttek Bra- sov-ból egy alinspektort azzal az utasítással, hogy hibákat fedezzen fel a felekezeti iskola működésében és állami iskola építését rendelje el. Az alinspektor aztán számos kifogást is talált, melyek között a legsúlyosabbak ezek: nem elég nagy az iskola udvara, az iskolának nincs múzeuma, sőt nincs kellő pénzalap, ami a további működést biztosítaná. De hol lehet ma pénzalapról beszélni egy felekezeti iskola életében, mikor boldog az egyházközség, ha a tanítóknak éppen esedékes fizetését kiutalhatja? A törvény értelmében a két tanerős felekezeti iskolába 110 tanuló járhat, itt a tanulók száma 124. Az alinspektor azonban vizsgálata eredméqye- képen leszögezte, hogy a község költségén sürgősen állami iskolát kell építeni. De ki fog ebbe járni? a felekezeti iskola ellen hangoztatott kifogások miatt annak a működését fogják akadályozni? A református egyházközség vezetősége a legnagyobb bizonytalansággal néz a jövő elé. A helyzetet súlyosbítja az, hogy az alinspektor kijelentette, „szankciókat fog alkalmazni'1 a felekezeti iskola ellen, ha a kifogásolt dolgokon sürgősen nem segitenek. — Volt idő — mondja Biró Dezső lelkész — amikor 110 gyermek egy tanitó elé járt és mégis mintaeredményt mutattunk fel. •Hiszen felépitenök mi az állami iskolát is, de teljes mértékben lehetetlen, mert a község ilyen nagy kiadásokat nem bir el. De úgy látszik, mégis muszáj lesz bármilyen körülmények között, mert amint értesültünk, az állami tanitó már ki is van nevezve a községbe. Eddig is voltak kellemetlenségeink, de mindig sikerült kilábalni belőlük. Nemrégen Huma Nicolae „repülő tanfelügyelő“ jegyzőkönyvre vette, hogy tiltott térképet használunk az iskolában. Ez a térkép a Globus kiadású román-magyar feliratú térkép, amit mindenhol használtak. Elrendelte, hogy el kell távolítani az iskolából. A vezetőség megfelebbezte a rendeletet és további intézkedésig a papilakon helyezte el a térképet. A tanfelügyelő ezt igy vette jegyzőkönyvre: „A papnál elkobzott térkép van“. Két hét múlva jött a püspökség utján a válasz, hogy a kétnyelvű térképet lehet használni. De a valóságban mégse lehet. Akadályok az egyházi életben Egy idő óta mindenféle kulturális és vallásos összejövetel meg van tiltva. Újabban oda fajult a helyzet, bőgj? az egyházközségi tanácsüléseket sem engedik megtartani. Biró Dezső lelkész személyesen utazott fel a megyeszékhelyre, hogy engedélyt kérjen a főszolgabírótól a tanácsülés megtartására. De ez sem vezetett eredményre. A szolgahiró ki jelentette, hogy az. egyházközségi gyűléseket meg lehet tartani. A lelkész azonban hiába kérte ki ezt Írásban is, a szolgahiró megtagadta és azt válaszolta, hogy a községeknek szétküldtük a rendeletet abban itz értelemben, hogy a gyülekezési tilalom az egyházi gyűlésekre nem vonatkozik. A lelkész hazajött és a községházára sietett a főbíró válaszával. Itt azonban eféle rendeletről semmit sem tudtak, sőt a római katolikus plébánosnak éppen akkor kézbesítették ki a megyefőnök külön engedélyét, hogy gyűlést tarthat. Ezek után természetesen Biró hiába hivatkozott a főszolgabíró szóbeli engedélyére. „Székely Mózes fejedelem“ falujában A Nyikó kanyargós és sokfelé ágazó vize szerte-széjjel szórta Siinonesti-t, a vidéknek ezl a legjelentősebb faluját. A régi népdal is igy emlékezik meg róla: „Széjjelfutott Siménfalu“. Itt született Székely Mózes, aki Erdély zavaros történelmében nagy szerepet vitt a török uralom alatt, sőt odáig jutott, hogy pár napig Erdély fejedelme is volt. Messzi leszármazottai még ma is élnek a faluban és áll az egykori Székely Mózes kúria, vagy amint nevezik, a fejedelmi kastély. Igaz, hogy kétharmadát lebontották, mert első ura óta sokszor cserélt gazdát. Mellette még sok nevezetes család kúriája áll a faluban, a Szalánczy családé és a Jakab háziaké, amelyeket egyformán megvisellek a nehéz idők. A község lakossága ma református és unitárius vallásu. Ezelőtt száz évvel még egyetlen református sem volt a faluban. Ekkor történt, hogy a Szalánczy Jusztin leányát elvette Kis Zsigmond és az unitáriusokkal való ujjathuzás következtében egymaga építtetett a saját költségén református templomot. A birtokán lévő embereket aztán református vallásra térttel te és igy épült ki lassanként a református egyház, melynek megalakulása ilyenformán az öreg Szalánczy Jusztin és Kis Zsigmond nevéhez fűződik. \ Szalánczyak birtokába került Székely Mózes kastélya is, amely körül akkor még hatalmas hirtok és több holdas park terült el. A iNvikónak egyik ágát ezen a parkon vezet ték keresztül, hogy díszesebbé tegyék. A nagy családok azonban állandóan pusztultak s ma oda jutott a helyzet, hogy például a .Szalánczyak kétezer holdas birtokából csak a „hennvaló“, a kúria maradt meg. A Székely-család ma Kiss néven él női ágon, beházasodás folytán. Község, melynek inkább csak múltja vau il)e nemcsak történelmi, hanem kulturális, társadalmi és gazdasági tekintetben is ennek a községnek inkább a múltja szép, mint a jelene. A világháború előtti évtizedekben olyan nagy virágzásnak indult volt, hogy sok tekintetben a járási székhellyel vetekedett. IMa is büszkék arra, hogy gimnáziumot akartak valamikor építtetni. Ez a terv akkor merült fel, mikor a járási székhelyen lévő unitárius gimnázium faépülete a mult század elején leégett. Pálffy Antal és József egyházköri gondnokok ekkor azzal a kéréssel fordullak az egyházi hatóságokhoz, hogy az uj iskolát ide építsék fel. Sokféle akadály miatt azonban a terv nem valósult meg. A falu népének kulturális igényeire jellemző, hogy évszázadokon keresztül általános szokás volt, hogy minden családból egy fiút taníttatnak. Jelenleg is két unitárius pap ebből a faluból került ki, emellett sok ügyvéd, tanitó, sőt magasrangu biró, egyetemi tanár és a szellemi élet minden egyéb terén működő munkás. Ma azonban már csak igen kevés gazdának van módjában a fiát taníttatni. inkább ipari pályákra megy az ifjúság. Addig virágzott a község, inig megvolt a régi unitárius felekezeti iskolája. Ma már hire-pora sincs ennek, lebontották még a magyar állam idejében és állami iskolát építettek helyette. Ma is csak állami iskolája van a falunak. Szász Ferenc tanitó és Németh István pap emlékét még ma is elevenen őrzik az emberek. Ök szervezték meg az első ifjúsági egyletet és dalárdát, kultur- házat építettek és tagositották a határt. A halottakat dalárdával kisérték ki a temetőbe. — Nem lesz nekünk még a temetésünk sem olyan szép, mint a régieknek — mondják. Régi szép dolgok voltak azok. A kulturház- ban külön kaszinót állítottak fel az intelligenciának. Urak és falusi emberek egyformán művelhették és képezhették magukat. PALMAOKMA tittlOSVAl» » A L fi 4# Â szövetkezetek bölcsője A Székelyföldön itt volt az első Hangya szövetkezeti fiók. Hatalmas raktárt állították fel olcsó árak mellett, úgy hogy n járási székhelyről is ide jártak vásárolni. A szövetkezeti és gazdasági életben ma is központi helyet foglal ez a falu. habár különösen gazdasági tekintetben sokat esett visz- sza. A békevilág utolsó évtizedeiben az első mintagazda Elekes Dénes vármegyei törvényhatósági bizottsági tag volt ebben a községben. Az ö birtokán láttak a székelyek először takarmánysarjut és gazdasági gépeket. Különben is nagy tevékenységet fejtett ki a székelvség érdekében és még mindenki emlékezetében él. hogy temetése alkalmával Kuncz Aladár öreg rabonbánnak nevezte. A szövetkezeti élet fellendülése, ami egyúttal a község és a vidék fellendülését is jelentette, szintén az ő nevéhez fűződik. Utóda, Elekes Béla szövetkezeti főellenőr szintén innen irányítja a székelyföldi szövetkezetek életét. Ennek a vidéknek az állattenyésztés volt legfejlettebb foglalkozási ága, ez azonban az utóbbi időkben rohamosan romlik. A gazdák elveszítették az irányítást. A megye gazdasági egyesülete megszerezte volt I. G. Dúca község vezetőségétől az ottani hires tavaszi bikavásár jogát olyan feltétellel, hogy két százalék az eladási árból az övé. Újabban azonban az időközi bizottság a Mezőgazda- sági Kamarának adta a vásárjogot és a vidék kiejtette kezéből saját ügyeinek vezetését, ami rohamos visszafejlődést vont maga után. Most márciusban is megtartották a vásárt és kiállítást, de teljes érdektelenség jegyében. A népköltészet szülőföldje Átmegyünk Cadari községen, amelyről a legtalálóbb jellemzést úgy hallottuk, hogy „magának élő falu“. Csendben intézi a maga dolgait és főleg gyümölcstermelése fejlett, ebben kiválik a szomszédos községek közül. Cohortesti-röl azonban már sok érdekes dolgot hallunk. Valóságos szülőföldje a népdaloknak és a népköltészetnek. A Székelyföldnek egyetlen vidéke sem volt, amely olyan sok anyaggal járult volna hozzá Kriza János „Vadrózsák“ cimü népköltészeti gyűjteményéhez, mint ez a falu. Az idevaló születésű Gálffy Sándor királybíró lelkes gyűjtője volt a népköltészetnek és Kriza püspöknek is fő segítőtársa gyűjteményének összeállításánál. Ebben a faluban tetten lehet érni a népet, hogy miképen születik a népdal. Nem úgy, hogy egyik legény vagy leány mond valamit, a másik ismét hozzátesz és igy lassan kialakul, mint ahogyan a legtöbben szeretik elképzelni. A népdal is éppen úgy egy ember leikéből születik, mint a mükőltészet. ‘Ebben a faluban sok népköltőre emlékeznek, akik szebbnél-szebb nótákat és meséket „csináltak". A legutolsó ilyen költő Deák Ferenc volt s bizony nem ifjú dalia, hanem öreg ember korában mondta a legszebb dolgokat. Egy-egy szót változtatnak önkéntelenül a versein, de az egészet úgy éneklik ma is, mint az ö korában. Többek közölt tőle származik az a nóta is, mely igy kezdődik: Ezernyolcszáz hetvenbe Csór esik a szemembe Ferencnapi vásáron Csilkót vettem nagy áron. De nemcsak szöveget, hanem ami talán még érdekesebb, dallamot is „találnak ki“ itt az emberek. Régente hires muzsikusai voltak a falunak, akik uj nótákra tanították a fiatalokat. Az egyik ember kitalálta a szöveget, a muzsikához értő talált hozzá nótát, tökéletesen úgy született a népdal, mint ahogy a müdalokat csinálják. Teljesen egyformák, ezért olyan nehéz eltalálni éppen azt, ami mégis különbség közöttük. A népköltő Deák Ferenc már közel húsz éve meghalt, de nem akadt utódja. Nincs is szükség ma uj nótára a Nyikó mentén, mert amit tudnak, azt sem igen énekelhetik. gyA SZENVEDŐ, BETEG NŐKET reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű víz 2—3 óra afatc könnyű, Mgy bélkiürüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hétássa! van a beteg szervek, re. A női betegségekre vonatkozó tudományos irodalom több nagynevű alapvetője írja müvei, ben, hogy a FERENC JÓZSEF vízzel elért kitűnő eredményekről saját kísérletei utján is alkalma volt meggyőződést szerezni. , Kiselejtezik a törvényszék régi irattárát. Dr. Augustin Andrei, a helyi törvényszék elnöke hivatalos hirdetményben adja a közönség tudomására, hogy április 15-én megkezdik a törvényszék régi irattárának kiselejtezését, az 1S72—1905 évig terjedő időkből teljesen, a következő évekből pedig részlegesen. Mindazok, akik a régi irattárból valamilyen iratot meg akarnak szerezni, vagy továbbra is meg akarják őriztetni, junius elsejéig közöljék a törvényszék elnöki irodájával. UJ PULLOWER DIVATLAPOK a tavaszi és nyári szezonra nagy válasz« tékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. A f*ALMA OKMA talp vízhatlan, rugalmas és OLCSÓ. Minden cipőre felszerelhető és annalc tartósságét jelentékenyen emeli. TARTÓSSÁG TAKAROSSÁGOT jelent. MIT ÍR A ROMÁN SAITÓ Anyanyelv. — Lamour. — Orvosok. DIMINEAŢA•• Az összes erdélyi k^ebb.ségi képviselők szóvá tették a parlamentben «z ?-nya-. nyelv hosz-nálatinak kérdését. Mind az erdélyi román?ág vezéreinek munkájára hivatkoztak, «ki a magyar parlamentben, mint nepgy üléseken s sajtóban a román nyelv használatáért harcoltak- A kisebbségi magyar és német lapok egész teriede'me- ben közölték Wilier dr. és Hans Oltó Roth képviselők beszédeit s magyarázatot füzaek ezekhez. A kére kisebbségi politikus tapintatossn foglalkozott ezzel a kérdéssel s Vasile Godisra s Teodor Mihalira hivatkoztak. Következetesek volnánk, ha kitartanánk a régi elvek mellett, melyekért tegnap harcoltunk. Azok kedvéért, akik fasizmust hirdetnek nem szabid elhanyagolni ezt a kérdést. A közigazgitás jó menetének egyik feltétele az ügyek mentő! tökclete'ebb elintézése. A kisebbségek által lakoLt területen a tanácsokban az általuk beszélt nyelven kívül más nyelvnek kierőszakolása nincs megengedve. Nem volna bölcs megoldás és kinos is lenne, ha állandó tolmácsokat alkalmaznának a falusi tanicrokban. Eltekintve attól, hogy más államok mily példát nyújtanak ennek a kérdésnek megoldásira, a gyakorlati élet maga is megfelelő megoldást nyug mindnyájunknak. — Kár minden önkényeskedés, és erőszak, mert ez nem változtathat a tényeken. Meg kelj kímélni a román államot a felesleges tévedésektől Békepo- litikát éo a haladás politikáját kel] szolgálni. Az anyanyelv használtát épp oly fanatikusan szolgálják, mint a vallásszabadságot. CURENTUL: Nem ismerjük személyesen Philippe Lamour urat. Csak jót sikerült arcképét láttuk; mikoT megtudtuk, hogy ügyvéd s a radi- kál-szocialista pártnak jelöltje lesz a most következő franciaországi választásokon. Ez a fiatal ügyvéd Bucuresn-bc látogatott, honnan Chisi- nau-bi utazott. Amint mi ismerjük a franciákat, a hosszú ut nagy áldozatot jelenthetett. Nyilván, való volt tanúvallomásának ce’ ja Constannnescu- J«si professzor perében. Rokonszenvet akart ébreszteni a vádlott személye mellett. ^Franciaországban a legnagyobb kincs a szabadság — mondotta — a fasizmus viszont korlátozni akarja qX egyén; 'szabadságot.“ „Franciaország részben felelősséget érez. mert Constantinescu-Jasi tanárt :ly szerencsétlenség érte.“ „Nem lehet egy latin eredetű állomban üldözni senkit meggyőződéséért.“ „S mindez annyival fájdalmasabb, mert a vádlott Pársban tanult.“ Ez volt a lényege Lamour nnuvallomástó burkolt védőbeszédének. Aztán táviratot küldött a haditörvényszék elnökének, a miniszterelnöknek; a belügyi, hadügyi és igazságügyi minisztereknek, melyben valami nemzetközi egyesület nevében közli hogy az_ által» fel sorolt antifasista vezéreknek elítélését jelentené a vádlott elítélése. A vezérek között a kommunista Torrep neve is fel volt emlitve. Ez a legfőbb bizonyíték szélsőbaloldali állásfoglalásuk me.Jett. A szép fiatalember fel akart bennünket^ „dunai barbárokat világosítani“. — A kommunisták — mondotta —, azért csatlakoztak a Népfronthoz, mert ők is antifasisták. Megtörténhet azonban hogy mindez nem hatja meg a dunai barbárokat. Megszoktuk már a nagyköveteket; akik sértik nemzeti önérzetünket a humanitási nevében, miközben afrikai gyarmatokhoz hasonlítanak bennüket. Hitler nem tudna ennél Jobb francia-ellenes propagandát kifejteni. Szerencse, hogy Franciaország nem jelent Lamourrai egyet. EPOCA: Ismét szóvá akarjuk tenni a faluk egészségügyi helyzetét. Megállapítást nyert hogy] legtöbb haláleset nálunk fordul elő Európában. Ez elég indokot jelent elhatározásunkra. Mit tettek eddig a román parasztért? Körülbelül ezer körorvos'unk van 14 millió 500 ezer falusi lakos mellett, azaz: 14 ezer falusi lélekre jut egy orvos. Még sötétebb a kép, ha arra gondolunk, milyen körülmények között dolgoznak ezek az orvosok. Három—négyezer lej havi fizetést kapnak s nem bocsátanak semmiféle gyógyszert rendelkezésükre. így aztán nem tudnak eredményt felmutatni. Nem lehet ma már orvosi felszerelés’ ép gyógyszer nélkül eredményt elérni. Szaklap; nem jár részükre, nem rendelik-be őket közpon.; ri oktatásra, és nem állnak laboratóriumok rendelkezésükre. S mégis azzal vádolják őket, hogy, nem végeznek apostoli munkát a falvakban. — Láttunk néhány ilyen apostolt. Falusi szőttesből készült ruhát és csizmát hordanak, nagy a hajuk' a kucsma alatt. A parasztok nem hisznek bennük éss továbbra is öregasszonyok gyógyítanak a falvakban. Úgy kell fizetnj, őket, mint egy diplomást, csak akkor ehet a falusi orvosok szaporítására gondolni. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcusa.
