Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-27 / 72. szám
) Î93 6 március 27. ;ELLENZÉK \ ihil Irin BX2 TRíI ást ,ngl Şort ?siv éS3l visa náq mig Ibi E> ţrrav »luo in •flas?. eb-G »rí ß VTKl/i JÍIOif riad dósa ól&rí iK DU 5d A áriig ÍL&sa .Cl ilsrrf. ivói íibni .ib 1 J-ir löiM ÉO-if hZzoíL savai iT&iß ?ßbo>[ lém M am -Ante ? .s\ dmsv ÖOS3 ríIBOit ŞÎbsq A gaa drót Sí liöx J%v Ißidß dsöil Oá-BB WL D ÍO B> a ied qnn Isi 2 tayg ^od noq A íren I ,*L ioV tns!‘ dől Mié I 89d TÄf, srb ov rgO gO léi U r,d ■m Magpránp s€loemc§eiüp€§i€siieh lőttek nyomára a Sia»§i§l|fé!eif DEJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helybeli pénzügyigazgatóság bizalmas feljelentés alapján értesült, hogy Kremer Mendel mészáros lakásán állítólag nagymennyiségű za- harin van elrejtve, amit a határon csempésztek át Romániába. A helyszíni vizsgálat alkalmával Nagy Ignác dr. pénzügyigazgató megállapította, hogy zaharincsempészetről szó sincs. A vizsgálat azonban egy más, szenzációs leleplezésre vezetett. Kremer Mendel lakásán az istálló egyik félreeső részén nagymennyiségű selymet találtak. Azonnal jelentést tett a pénzügyigazgató az ügyészségen, ahonnan Simon Ban ügyész Burian rendőrkomiszár- ral azonnal a helyszínére szállott ki. Rövid vizsgálat után megállapították, hogy mintegy kétezer méter selyem becsempészéséről vau szó. A nyomozás szálai egy Satu-Mare-i 85. rendszámú autóhoz vezettek, amelynek tulajdonosa és soffőrje nyomtalanul eltűntek a városról. Az autóval csupán egy kisegitő sof- főrt, Seress Ferencet hagyták hátra. Az a gyanú merült fel, hogy a csempészést ezzel az autóval követték el. A nagymennyiségű selymet és az autót beszállították a rendőrségre. A vámbírság körülbelül háromnegyedmil- iió lejt fog kitenni. A nyomozás nagy eréllyel folyite Napfényre kerülnek holnap a Burtica-ügy rejtélyei Á védelem állásponttá sseffsni ásiaílassn! Bariicáné CLUJ. (Az Ellenzék tudósítója lók) A törvényszék második szekciójának Dunca—Mi- cu lesen tanácsa holnap reggel kezdi tárgyalni városunk múlt évi legnagyobb bűnügyi szenzációját: a Burtica-ügyet 1S35 október 9-én, este 3 és fél 9 óra között Burtica Vasile a helybeli Leszám! toló Bank tisztviselője Str. Marechal Foch 65. szám alatti lakásán a konyhán foltozó szolgáló rövid egymásutánban két revolverlövést hallott a szomszédos szobából, majd pedig éles csengetés hívta a hálószobába. Amikor belépett, gazdája feleségére borulva az ágyon feküdt és.bal szemének sarkából pedig sűrűn folyt a vér. A házbeliek dr. Mucuta orvost hívták segítségül, aki a kihívott mentőkkel együtt beszáll totta Burtica Vasilét a sebészeti klinikára. Burtica a klinikán éjjel fél egy órakor anélkül, hogy öntudatát visszakapta volna, rövid agónia után meghalt. A rendőrség megindította az ügyben a vizsgálatot. Burt cának dr. Ciora.nhoz, a Nemzeti Bank igazgatójához irt leveléből, amelyben öngyilkossági szándékáról tett emPtést, megállapitotta, hogy Burtica október 9-én este fürdőszobájában öngyilkosságot kísérelt meg s miután a golyó célt tévesztett felesége ágyához szaladt, aki ki- akarta kapni kezéből a revolvert és a dulakodás hevében másodszor is eldördült most már a halált okozó lövés. Néhány hét múlva aztán a halóságok lázas nyomozásba kezdtek, mert az a feltevés alakult ki, hogy Burtica Vasilet felesége lőtte le. Ennek enedményeképen a vizsgálóbíró november 7-én szándékos emberölésért Burti- cané letartóztatását rendelte el. Közben Bur- ticanét szabadlábra helyezték, az ügyészség pedig elkészítette a vádiratot. A vádirat A lefolytatott vizsgálat alapján az ügyészség a következőképen állapította meg a történteket: 1935 október 9-én este a házastársak között heves vita folyt le. A veszekedést két levél robbantotta: tó, melyeket Burticané férje aktatáskájában talált meg és a veszekedés közben, mialatt Burtica a fürdőszobában mosakodott, kihúzta férje revolverét annak táskájából, vagy az éjjeli szekrényből és rálő It. Miután a golyó nem talált, a férj berohant a szobába, dulakodni kezdtek és ekkor az asszony másodszor is ehütötte a fegyvert, amely férje balszemének sarkán hatolt be. Mit mond a védő a tárgyalás előtt? Burticané, született! Viorica Pintilescu tehát szándékos emberölésért fog felelni a holnapi tárgyaláson bírái előtt. Védői dr. Fabius Stefan és dr. Spornic ügyvédek lesznek. Tárgyalás előtt felkerestük dr. Fabius ügyvédet hogy pár szóval ismertesse a védelem álláspontját. Azzal kezdi, hogy mindaz, amiket mond, nemcsak a védőügyvéd álláspontja. — Itt van nézze, ebben is ugyanazt találja, amit mondani fogok. — És elém teszi Ilié Voiteseu táblai tanácselnök írásban adott véleményét, aki tudvalevőleg a vádhatározat fe- tebbezésnél annak megerősítése ellen, foglalt állást Ezután pedig dr. Fabius Burticáról kezd beszélni a szerelmes levelek nagy kultiváló- jáeól, a többszörös vőlegényről, aki a tragédia áldozatául esett. —- Burtica Vasile túlzottan exaltált ember volt. Azt is mondhatjuk, hogy lelki egyensúlyát vesztett beteg ember, aki következetlen egymásnak ellentmondó tetteiben, szavaiban, egyszóval bukdácsoló életében mindig a halállal, öngyilkossági szándékkal foglalkozott. Még jóval a házassága előtt, 1935 márciusában azt irta a vádlottnak, még akkor csak menyasszonya volt neki, bogy elküldték a Nemzeti Banktól, mert beteg vagyok. Hidd el jobb volna, ha az Isten megkönyörülne rajtam és elpusztítana a föld színéről. Nem tudok semmiben boldogságot találni és az ég nem adott nekem más boldogságot, mint azt, hogy övök re elégedetlen legyek. Egy március 28-i levélben a következőképen ír: én egy nyomorait vagyok, de nem úgy, ahogy te érted, hanem a szó valóságos értelmében. Bármikor szikesen hagynám, hogy megölj, ha akarod elmegyek hozzád, ha nem pedig gyere te ide Clujra és itt végezz ki, de felélj, hogy mindent, végrendeletet, aktákat és egyebeket elintézzek. De amikor megölsz, még akkor is szeress! Ezekből az utolsó szavakból is kitűnik Burtica exal tál tsága — folytatja dr. Fabius. — 1935 április másodikán azt írja, hogy nem tudna soha lemondani menyasszonyáról és ennek dacára nehány nap múlva, április 21-én eljegyezte magát egy Bucuresti-i lánynyal. Kitűzte az esküvő napját is. majd június 22-én felbontotta az eljegyzést. Augusztus 5-én pedig elvette menyasszonyát, a jelenlegi vádlottat. Mindezek után tehát, ha feleségét' minden ok nélkül féltékenykedésekkel illette, ezt nem lehetett komolyan verni egy olyan embertől, aki egyszerre hárommal jegyes, állandóan hisztérikus hangú leveleket ir és m'n- dig hitetlenkedik mindenkiben, aki soha négyszemközt nem beszélt ilyenekről feleségével, mintha idegenek lettek volna egymás előtt és harmadik személyekhez intézett leveleket, amelyekben panaszolja kapkodó sorokban fantazmagóriáit. Véletlen szerencsétlenség:! Burucának ezek a viselkedései egyáltalán oem robbantották ki közvetlenül a tragédiát. Hiszen, amint mondtam, egymással szemben soha nem tárgyaltak ilyeneket. Sőt a tanuk vallomásából be fog bizonyosodni, hogy békés családi ételiét átek. Dacára minden fogadkozásnak, Burtica Vaisile nem kísérelt meg öngyilkosságot. Védencem ártatlanságának legjobb bizonyítéka az, hogy az első pillanattól kezdve, kihallgatásain hangoztatta, hogy szó sincs öngyilkosságról. Mint ahogy nem is volt. Hanem a dolog annál sokkal egyszerűbb: véletlen szerencsétlenség történt. Burt'ca a fürdőszobában revolverével 'babrált, amely kezei között véletlenül sült el, azután pedig berohant feleségéhez, aki betegen feküdt az ágyban, rávetette magát és meginti gyermekes fenyegetőzésekkel mondotta, hogy öngyilkos lesz. Felesége ekkor felkapta a revolvert, hogy azt az éjjeli szekrénybe tegye. Burtica utána kapott és a dulakodás hevében eldörrent a halálos lövés. (E napon különben feltűnően sokszor hangoztatta, hogy öngyilkos lesz. A bankban falatozás közben mondotta a telefonos kisasszonynak: ez az utolsó villásreggeli. — a vizsgálat is mánkét igazol, hiszen megállapítást nyert, hogy az első lövésből eredő golyó a fürdőszoba falában felülről lefelé halad. — A vádirat szerint ezt a lövést Burtlcáné adta le az ágyból. Ebben az esetben a golyó iránya éppen fordított kellene legyen, szóval alulról felfelé fúródott volna a falba. Ennyit egyelőre a tragédia lefolyásáról. Ami a szándékos emberölési vád összeáll!tását illeti, sokféle képen magyarázták a körülményeket. A tragédia hatamegett érzelmi és anyagi okokat sejtettek. Az érzelmi ok, amelyre jelenleg a vád enged sejtetni az lenne, amint már tudjuk is, hogy Burticané mást szeretett és férjétől szabadulni akarva ölte meg őt. Mese a levelekről Rengeteg lefoglalt levélről tettek említést, amely mind a Burticané házasságon kiviili és előtti viszonyaira vonatkoznának. Nyolc évre visszamenőleg. A vizsgálat során állítólag 174 levelét kobozták el Burticanénak, amelyeket egy karnagyhoz irt. A tényállás ped g ezzel szemben az, hogy az akták között egyetlen egy levél sincs, amelyet védencem Irt volna. Mindössze egy levél van az iratok között, amelyet a karnagy irt hozzá s amelyben részleteket ir te dr. Bauer Bernád „Nő“ című sexuál tanulmányáról írott könyvében. Nyilván azzal a szándékkal, hogy viszonyt folytasson vele. A szándékos emberölés hátterében emlegetett anyagi okok is megdőlnek. Burticané soha nem pályázott férje vagyonára. A tragédia megtörténte után pár nappal férje hozzátartozóinak mindent átengedett, csupán a bútorokat tartotta meg magának. Az igaz, hogy Burtica Stössel barátja előtt többször hangoztatta, hogy mindenét a feleségére hagyja, de erről védencem nem tudott. És ezeket a kijelentéseket nem lehetett komolyan venni, hiszen egy ízben Burtica azt mondta Stösseínek, hogy az ő kis lányára hagy mindent. A tárgyalás folyamán különben tó fog derülni többek között az is, hogy a tragédia megtörténte után miért csak közel egy hónappal indirottak vizsgálatot szándékos emberölés miatt. Holott az emberölés bűntetténél minden körülmények között azonnal megszokták indifani a vizsgálatot, hogy a legfrissebb nyomokat ne veszítsék el. Mindent egybevetve, védencemet legfeljebb gondatlanság terheli a tragikus véletlen szerencsétlenség lefolyásában, ha ugyan gondatlanságnak lehet nevezni azt, hogy a revolvert be akarta dugni az éjjeli szekrény fiókjába. Mikor az ügyvédi, iroda előszobájából távozunk, Burticanéval találkozunk. A fiatal özvegy gyászfátyollal a kalapján várja, hogy védőjével a tárgyalás előtt még egyszer beszéljen, augusztustól októberig tartó rövid házaséletének szomorú végű tragédiájáról. <7. Z.) Megszavazták a kereskedelmi szakoktatásról szóló törvényt Az ipartörvény javaslatának alkotmányellenes intézkedései BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kamara tovább folytatja a szőlőtörvény javaslatának tárgyalását. A 38. szakaszt oly értelemben módosítja, hogy az ipari szesz termelését 1936—37-től kezdve öt évenként 20 százalékos fokozatos csökkentéssel megszüntetik, a borból készült szesz termelése évenként 20 százalékkal fog emelkedni. A szeszgyárak által vásárlandó bor árát minden év október 1-én a földművelésügyi miniszter javaslata alapján minisztertanács fogja meghatározni. A szőlőtörvény javaslatának szakaszonként történő letárgyalását a következő napra halasztják és a kereskedelmi oktatásról szóló tervezetet veszik elő, melyhez Raducanu után Laár Ferenc képviselő szól, ki a kisebbségi, szempontokat ismerteti. A javaslat szerint két tagozatra oszlik a szakoktatás: az első tagozat négyosztályos, a második líceumnak van nevezve s szintén négy osztályt foglal magában. Laár képviselő rámutat arra, hogy a középiskolák (felállításáról szóló törvény értelmében a kisebbségek saját tannyelvű, tagozatot állathatnak fel azon a területen, ahol nagyobb számban élnek. Kéri, hogy ezt a rendelkezést vegyék át a javaslatba s engedjék meg, hogy a cluji magyar és timişoara« német tagozatok a kereskedelmi iskolák mellett tovább működhessenek. Anghelescu közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a két kisebbségi tagozatot meghagyja. TSMÉT A NÉPFRONT Az esti ülésen parázs vita keletkezik a Népfront körül s Nasta liberálispárti azzal vádolja Ghita Pop Hunedoara-i képviselőt, hogy kommunista. Argetoianu: Miért szabad a kommunistákat dicsérni Londonban s miért nincs ez megengedve Timisoaran? Nasta: Ghita Pop együtt vett részt a forradalomban Constantinescu Jasival és a többi kommunistákkal. Ghita Pop: Maga a magyar párttal kötött paktumot! Rocca vaidista Leanca itmianista képviselőre hivja fel a figyelmet, aki antifasiszta vallomást tett a chisinaui hadbíróság előtt, ahol tanúként volt khallgatva. A SZENÁTUS av ipartörvény reformját tárgyalja. Sándor József magyarpárti szenátor rámutat arra, hogy a kisebbségek ellen, irányul Nister miniszter javaslata. Vizsgát kell tenniök a tanoncoknak, segédeknek, sőt a mestereknek is, ami egget jelent a numerus-klnuzussal. A javaslat megszünteti az ipartestületeket és ezeknek vagyonát a munkakamarának adja, melyekben maga az iparosság alig van képviselve. Az intézkedés alkotmányellenes. A kisebbségeltenes rendelkezések a nemzetközi szerződésekbe és kisebbségi egyezményekbe ütköznek, ezért nem emelkedhetnek törvény erőre. Az ipartörvény vitájának megszakítása után az est folyamán a szenátus az ügyvéd- törvény módos-tásának vitáját kezdte meg, melynek során Pistea lelkész indítványt tesz, engedjék meg az erdélyi körjegyzőknek 50 ezer tej értékig okiratok kiállítását. A szenátus 5000 lejről 10 ezer tejre emeli fel az értéket s a vitát szakaszonként tovább folytatja. NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha, kabát, kosztüm) mér hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvoastályá- ban, CIu]| Piaţa Unirii, ■
