Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-24 / 69. szám

Jţ/gtA Uj élet Napról-na prii n helyzet roMsz-abbodásáról olvasunk szomorúbbnál -szomorúbb híreket. Hadd kősoünk néhányat csokorba és nyújt­suk at újból, mint egy olyan tükröt, mely luien adja vissza a mai társadalom drágalá- tos képét. C’uj város tanácsa megfelelő alapok hiá­nyában, beszüntette a népkonyhát, szelnek eresztette azokat a szerencsétleneket, akik i]v módon jutottak naponként legalább egy­szer ételhez. \ kormány a cluji egyetem fenntartásához szükséges hozzájárulási összeget érzékenyen leszáll tóttá. Az egyetemi tanács döntése stze- rint amennyiben a kormány nem változtatja meg elhatározását, április elsejével kénytelen bezárni a klinikákat, laboratóriumokat és diákasztalokat. Hasonló sorsban van a .Ta­si-i egyetem is. Végül, lehet-e figyelmen kívül hagyni azt a megállapítást, melyet Lloyd Georghe egyik cikkében tár fel. mely szerint, ha Németor­szág beszüntetné a hadiszer gyártásait, ak­kor munkán étkük érinek száma óriási mérték­ben emelkedne, lázi még megrázkódtatlahbá teszi Churchilnak kijelentése, hogy: Német­ország belső csődbe kerül, vagy kénytelen lesz háborút indítani. Mindenki tudja, vagy legalább is érzi, hogy nehéz időket élünk. A nagy iramban folyó fegyverkezés mindenütt arra kényszeríti n vezetőket, hogy az alkotó munkát szüntessék l>e és a. népek testi-lelki szükségleteivel édes keveset vagy' semmit se törődjenek. Látjuk, hogy a legelemibb köz­szükségletnek sem tudnak eleget tenni. Válságról, nyomorról, parázs alatt lappan­gó elégedetlenségről és az. ennek következ­tében előálló zavaros helyzetről senki som akar tudni. Csak a háború és a háborúra va­ló készülődés foglalkoztatja az illetékeseket. M ntha az emberiség cél ja a háború, nyomor és sötétségben való botorkálás volna. V tör­ténelem és az abból levonható tanulságok, mit sem számítanak. Azt gondolják, hogy ezek nem mindenkire vonatkoznak s kivétel lehet azon általános szabály aJól. mely igy szól: „Minden bűn, maga irtán vonja a. bün- hődést“. A hitet s a tudományt is, semmibe veszik. Legalább a tudománynak hódolnának, mely szntén nem ismer különbséget ember és em­ber között. Nem teszik. Csak a félrevezetés és eln-émitás eszközeire alapítják életüket, sorsukat. Semmibe sem veszik azt a verebek által is csiripelt történelmi tanulságot, hogy sohasem sikerült egy természetellenes, igaz­sággal, logikával és józan ésszel ellenkező helyzetet állandósítani. Az élet, az igazság, amikor a,z idő arra megérett, úgyis feltör és a szembe állókat, akamokokat épp úgy el­söpri, akár a forgószél az útjába eső haszon­talan porszemeket. Szüntessék meg a háborút előidéző oko­kai, mert akkor a háború magától múzeum­ba, lomtárba kerülne. Olyan életet teremtse­nek, melyet érdemes mindenkinek leélni. Mert lehet. Pocol Vidor. H3 K0RYI7EK Vígjátéki bonyodalmak a rubeles főnyeremény körül SINCLAIR LEWIS: Ez nálunk lehetetlen, (380 lap.) A Nobel­dijas író uj regénye --------— GRAVES: Claudius, az Isten és fel sége Messalina. (Agr rphia, Nero Anyja gyilkossága, stb.) 470 lap ' — GRAVES: Én Claudius, (400 lar) vászonkötésben — — — 165 Lei W. G. HARDY: Ábrahám, szen­zációs bibiiai nagy regény, (~84 lap)---------------------— KÖRMENDI FERENCZ: A bol­dog emberöltő II kiad. Óriás regény, (850 lap) BORPOU H3: Tarzan az ős erdőben------ — — — ­MAUGHAM: Egy levél megrez- dül, (280 lap)' — SZíMONíDESZ: Napjaink val­lási forradalmai — —------­MAI OLASZORSZÁG: Irta Vil­L1GET1 LAJOS : Kina ----------­Stb. stb. Postán utánvéttel küldi, ingyen jegyzékkel. LEPfICIE, jen Jegyzéket 132 Lei-------— — 158 Lei 158 Lei — 132 Lei 63 Lei — 50 Lei 40 Lei 27 Lei 27 Lei Lecsukták, mert nyerni merészeli MOSZKVA. (Az Ellenzék tudósítójától].) Tragikomikus eset történt az orosz állami sorsjáték egyik tizezerrubcles nyereményének legutóbbi boldog tulajdonosúval egy vidéki város hatóságának túlbuzgósága következté­ben. A nyertes elhatározta, hogy pénzének javarészén orosz állami kölesünkét vényt vá­sárol. Az üzletet nem tudta már Moszkvában lebonyolítani, mert mint állami tisztvsetöt, szolgálati ügyben vidékre küldték. Így hát Rils/k városában intézte eJ a dolgot, amit an­nál is inkább megtehetett, mert az állami köl- csönköt'V én veket forgalomba hozó ugya ncsak állami takarékpénztárnak ott i-s van' fiókja. Az állami sorsjátékon nyert pénzből 0300 rubelt juttatott vissza ilyen mórion az állam- pénztárba, — de vesztére, meri „nagyszabású költekezése“ feltűnést keltett és a takarékpénztári igazgató értesítésére a rendőrség elfogta. Hiába volt minden1 magyarázat, a vidéki hatóság büszke volt. hogy végre bokros szol­gálatot tehet az államnak egy veszedelmes üzérkedő lefülelésével: az állam sorsjáték nyertesét, aki fölött egyszerre beborult az ég, lecsukták, kötvényeit elkobozták és elvet­ték tőle azt a 3749 rubelt is, amit még kévz- pénzlxui nála talállak. A szerencsétlen ember kért, könyörgöll: járjanak utána Moszkvá­ban, hogy nem törvénytelen utón jutott hoz­zá a tízezer rubelhez A vidéki rendőrség meggyőződött arról, hogy fogig a igazat orr//, de ennek ellenére arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ennyi pénzért állami köl­esünkül vény! vásárolni üzérkedés, még ha nincs is törvény, amely ezt Iáit ja. Azután alig leplezett büszkeséggel megírt jelentés ment a „sikeres fogásról“ a kerületi székhely köz­ponti hatóságához. Ez azonban nem történt meg egyhamar, a központban sem derült ki egy-kettőre a gyanúsított teljes ártatlansága és igy a szerencsétlen fogolynak jó pár hétig kel­lett laknia a rilszki rendörfogdában büntcliésül azért, mert az állama sorsjátékon nyerni merészelt. Az eset leírását bő részle­tekkel nagy leleplező ri|>ort keretében közli a moszkvai l/Avesztija. Ellopták: a fürdőszobát egy budai villából BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A budapesti rendőrség krónikájában alig for­dult elő még olyan nyomozás, amilyen most indult Soproni Ferenc építész, éptési vállal­kozó feljelentésére. Soproni Ferencnek, aki a Ranoldcr-uIcá­ban lakik, Budán villája van. A Diósárok­ul 1. számú villában lakik nyaranként a családjával. Télire mindig beköltöznek a vá­rosba és a villa ősztől késő tavaszig gazdát­lanul áll. A szomszédok most meglepő felfedezésre jutottak. Egy reggel észrevették, hogy a villa bejárain fel van feszítve és a ház külső képe betörő járás nyomait mutalta. Értesítették Soproni Ferencet, aki azonnal a villába ment és meglepetten konstatálta, hogy mit csináltak • betörök. A tettesek be­hatoltok a villába, ahol azonban scan buton. scan mais értéktárgyat nem találtok, mire egyéb zsákmány után néztek. A fürdőszobából elvitték a kádat, a firrdő- .szob: kályhát, leszerelték a v >z vezet ék-be ren­dezést. az ajtókról leszedték a kilincseket, de nemcsak a villa belsejében dolgozlak, hanem felmásztak a tetőre, lefeszítették a vizvezetö csatornákat, a rádió antennát, sőt még a vil­lámhárítóról sem feledkeztek meg. A betörési ügyek nyomozásában szakava­tott detektívek csodálkozva álltak meg a vil­la előtt, amikor kihívták őket, a gyakorlatuk­ban Íven esetre még nem is volt példa. Tel­jesen érthetetlennek tartják, hogyan végezhet­ték el a tettesek a rengeteg időt és szakértel­mei igénylő munkát, azonfelül alighanem kocsira is szükségük volt. hogy a sok súlyos holmit elszállíthassák A rendőrség most eré­lyes nyomozással igyekszik kézrekerileni a betörökéi Romantikus adatok az ifjabb Vanderbilt Kornelius mozgalmas éleiéből PÂTMS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A fia­tal Vanderbilt Kornelius ez idő szerint inkog­nitóban utazik Európában * Mikor Vanderbilt Kornelius tízesztendős volt, származásánál fogva élvezett határtalan hiteléti arra használta fel, hogy valamennyi iskolapajtásánnk biciklit vegyen. Édesapja ezért zsebpénzét havi tiz centre redukálta s panaszkodott fia „tékozlása*' mi- aft Roosevelt Theodorenál. aki éppen láto­gatóban volt <a Vanderb lt-palotában. A kis Korneliust betanították, hogy az elnök jelen­létében illedelmesen viselkedjék. Kornelius azonban igazi tudásvágyó amerikai volt s egész sereg kérdést intézett az elnökhöz: — Kivégeztetheti az elnök azokat az em­bereket, akiket nem szenvedhet? — Sok vadállatot tartasz a Fehér Házban;? — Az elnöknek is engedelmeskednie kell szüleinek? Roosevelt igen jól mulatott a romantikus kérdéseken s készségesen felelgetetl, * Vanderbilt Kornelius szüleinek yachtja, ..North Star“ pontosan a világháború előtt Kelben horgonyzott, hogy jelen lehessen a német flottagyakorlaton. A yachton vendé­gül láttáik Vanderbilték Vilmos császárt s a fiatal Vanderbilt majdnem a tengerbe esett a fedélzetről. Az utolsó pillanatban kapta el II. Vilmos császár. Azután jött a háború. Kornelius akkor 16 esztendős volt. * 1917-ben a. 19 esztendős Kornelius a Bro­adway egyik plakátján ezt olvasta: „Jelentkeztél már felvételre a hadsereg­nél? Vagy azt akarod, hogy Newyonk szé­gyenkezzék mattad?“ Kornelius nem akarta, hogy Newyork szé­gyenkezzék miatta és már égy csap átszáll i tó­hajón volt. mikor szülei, akik a Fehér Ház­ban interveniállak, leszállították a hajóról. Nehány hét múlva azonban Kornelius keresz­tülvitte akaratát s a francia frontra érkezett. Gépkocsi-segédtiszt lett. 1917 végén könnyebb gázmérgezési szenvedett. Elhagyottan, eszmé­letlenül feküdt egy mezőn egész éjszakán ke­resztül. A reggeli szürkületben magához tért s gyalog ment tovább, miután motorkerék­párja hasznavehetetlenné vált.- Végre meglátott egy, az utón veszteglő au­tót. Négy mvgasrangu angol tiszt ült az autó­ban, köztük egy tábornok. A fiatal. Vander­bilt ötlépésnyi távolságra ment az autóhoz, olt feszesen megái lőtt. tisztelgett s jelentet!«: — Vanderbilt segédtiszt utón hírekkel ! Egyik tiszt se válaszolt. Vanderbilt köze­lebb lépett s látta, hogy mind a négy tiszt halott. Ugyanaz a gáz, mely öt eszméletlenné tette, végzetükké vált . . . A háború után a fiatal Vanderbilt meg­kérdezte Roosevelt Theodoretól, mit csinál­jon? — Nem ismered Disraeli mondását — fe­lette Roosevelt —, aki az ifjúságot a bolond­ságok korának, a férf ikort a nehéz küzdel­mek korszakának s az öregkort a megbánás korszakának jelölte meg? Hát sose törd a fejed, hanem csinálj bolondságokat! * Egy napon arra határozta magát Vander­bilt. hogy újságot fog kiadni. 1923 augusz­tusában jelentette be a „Fife Gents-Times“ megjelenését, azzal, hogy az újság harcolni fog a nyilvánosság minden ellensége ellen. Ez a merész program azzal az eredmény* nyel járt, hogy egyetlen háztulajdonos sem engedte felragasztani a plakátokat1. Vanderbilt erre 15 repülőgépet bérelt, ak k egy egész napon keresetül röpködtek Los-Angeles felett ş hangszórókon hirdették az újság megjele­nését. Ezenkívül a legszebb májnnekineket / 9 3 6 mi r c i r/n 24 fürdőruháiban vonultatta fel az. utcákor. i velük (mttatta szét a röpcédulákat. Az ú jság el«ő v/..árira 1923 »Zepternber 2 án jelent meg. Vanderbilt ez alkalommal n-gy bankettet adott barátai számára a a banketten többek közt ott volt PirJtZord Mary, Ián banks Douglas, Rogers Will és Chaplin Char ley. Az utolsó [/i'll ana tiran « nyomda gépei fel­mondták a szolgálattól. A korrkurrencia egy I embere munkájának eredmények épen. Egy óráig tartott, rnig a gépeket újra rend behoz­ták. De ép [Mm ez a késedet«tii tette lehetővé, hogy Vanderbilt hi.pja szenzációs újdonság­gal startolhasson. Egy hírszerző iroda felhív- ta és közölte: — Földrengés Japánban! 5000 Íratott' Igy éppon a késés miatt Vanderbilt lapja volt esa. egyetlen, mely a borzalmas hírt és első részleteit közölte. Eredmény: a száin1- tásba veti 50 ezer példány helyett 125 ezer példányt adtak el. A konkui-rencia megverette Vanderbilt rik­kancsait és minden hónapban 50—100 kór­házi számlát fizetett ki. Vanderbilt „mártír­jainak“ av •arcképét lapjának első oldalán közölte, alatta vastag hetükkel: — Los-Angeles civilizált lxdy, vagy ős­erdő? * Az újság példányszámú azonban gyorsan visszament s Vanderbilt kénytelen volt 1925- ben beszüntetni. A családjától neki szánt pénzt elköltötte. Ekkor egy olyan lakást bé­relt ki, melyben csak egy ágy volt és mikor Mix Tom. vag1.’ Chaplin meglátogatták, a földre kellett ülniük. Azóta Vanderbilt, aki éppen úgy nem akar ta családjától semmit, miit ő tőle a családja, iró. 37 esztemdös és joggal lehet rá számí­tani, hogv következő évei is olyan mozgalma­sak lesznek, mint amilyen mozgalmas első 37 esztendeje volt. (—) DUCULÁS ÉS ARANYERES BÁNTALMAK, gyomor, és bélzavarok, máé és lépd űzz ad £:, a has álbndó puffs<±tsága és a rekeszizom gya­kori felto’ódása. hát- és derékfájás ellen a ter. mészetidta „FERENC JÓZSEF' keseriiviz ki­sebb .átlagokba elorzova., naponta többször beve­vő. hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfi­gyelések beigazolták hogy a FERENC JÓZSEF viz alhaj; megbetegedések eseteiben — tukáp- Jált, vérbő egyéneknél >s — gyorsan, bíznom és mindig enyhén hat Valóban jól kezdődik a tavasz... A szerencse bevonult Clujra Alg egy-két hete irtunk arról, hogy a* idei tavasz a legjobb előjelekkel indul, jó ta­vasz lesz és máris példákat hozhatunk fél, hogy a tavasz tényleg jól kezdődik és ha ilyen jó kezdődik, úgy már kíváncsian vár­juk: mit hoz még a jövőben és milyen jól fog végződni ? A tavasszal bevonult a szerencse Clujra. Már a mosd kezdődő X. sorsjáték első húzá­sán sikerült az fliescu-Bank üzletfeleinek az első nagy nyereményeket megütni: az 500 ezer tejes és egy 100.000 tejes nyeremény jutott Chij-uak. Az 500.000 lejt — kerek félmilliót — a 26995. számú sorsjegy nyerte. Négy negyedét a legkölönbözőbb társadalma álláshoz tarto­zók vásárollak meg: egy kesztyűs, egy nyu­galmazott alezredes, M. S. ur és egy diák . osztoztak a félmillión. Hogy a mui világban j mit jelent egy diák, egy iparos, egy nyugal- ! mázott katonatiszt számára, egy félm Ili, ne- j gyede, azt felesleges magyaráznunk. De as szerencse nem válogat és kezdve oz alezrede­sen. végezve a diákon, mindenkit részeltet ke­gyeiben — ha az illető kezében tartja a sze­rencse kulcsát: az Állami Sorsjáték sorsje­gyét. Cluj úgy látszik a szerencse városa, mórt nem most Jut első Ízben hatalmas nye­reményhez. A milliók egész sora került már eddig is Erdély fővárosába és valószínű, hogy az első húzás sikere csuk biztató előjele a további nagy nyereményeknek. Clu jón kívül Baia-Mare is a kiválasztott Szerencseiészkek közé került: az egyik mel­léksorsjegy. a 139.992. számú, kerek 1GO.OOO lejt nyert, ugyancsak az Hiescu-Bank kellék- túrájában. A tavasz Erdélyben jól kezdődik . . . Ha igy folytatódik tovább, a tizedik sorsjáték rekordot hoz Erdélynek és Cl újnak. . . . Csak1 az kelt, hogy minél többen tartsák kezük­ben a szerencse kulcsát, az Állami Sorsjáték sorsjegyét. WCISZ ZSIGK0ÎD "1 640 lap, 537 ábra, 4 színes tábla. Finom műnyomó papíron. Egész vászonkötésben 1200 Lei ( Postán utánvéttel. Előrefizetve franco KÉRJEN FOGÁSZATI JEGYZÉKEKET! LEPMEal,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom