Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-24 / 69. szám
ü» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatíd és könyvosztály: Piaţa Un-rii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Llöhzetéri árak: havonta 70, negyedévre 210, télévre 440 évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több X.V11. ÉVFOLYAM, 6 9. SZÁM. KEDD &P -ÄRA 3 1.0 TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. SH A német válasz tartalmát azonban még nem Ismerik, — Miller erélyes kiielenSései. — „A népek közötti viszonyt ni alapokra kell 11 Olaszország, Magyarország és Ausztria római tárgyalásai mé§i 52:®!”©sa!ibá fűzték a károm állam közi Mi yiszonyi A Rajna-vidékkel kapcsolatos európai válságban az utolsó két napon nein történt olyan esemény, mely a dolgok menetén bármilyen irányban változtathatna. Londonban érthető feszültséggel várják a német választ, mely aszerint, hogy mit tartalmaz, lehetővé leheti a további tárgyalásokat, vagy elzárja azok elől az utat. Egyelőre azonban a válasz tartalmáról semmi sem került nyilvánosságra. Ribbentrop báró, aki közben Hitlerrel tanácskozott és résztvett a birodalmi vezér breslaui ünneplésén is, tegnap este repülőgépen visszaérkezett Londonba. A visszaérkezést jó jelnek tekintik és a további tárgyalások lehetőségét remélik tőle. Hitler breslaui nagy választási beszédében kitért ugyan a külpolitikára is, de önérzetes kijelentései megint általánosságban mozogtak és így a német válasz pozitiv tartalmáról nem lehet belőlük következtetéseket levonni. Bár nagy határozottsággal jelentette ki, bogy nem hajlandó lépéseinek megváltoztatása felett egyezkedni, békés együttműködésre való hajlandóságának erős hangoztatásából mégis azt lehet következtetni, hogy a német válasz nem lesz olyan mértékben vissza utasító, amely eleve elzárhatja a megegyezés útját. A világtörténelem keresztutján állunk — mondta beszédében Hitler. — Uj alapokra kell helyezni a népek közötti együttműködést, még pedig úgy, hogy egymás életének fenyegetése helyett lehetővé tegyék egymásnak az életet. Párisban Herriot tartott a londoni eseményekről beszédet, hangoztatva, hogy két lehetőségről van szó: együk az általános megegyezés, amelyben Németország is részt- venne, a másik az, hogy továbbra Is érvényben marad a locarnói egyezmény esetleg a németek nélkül, olyan értelmezéssel, amilyent erre az esetre Flandin és Van-Zeeland adtak utolsó beszédeikben. Az események párisi megítélésében meglehetős szerepet játszik a küszöb előtt álló választási harc s a jobboldal igyekszik Francaiországra különösen veszélyesnek feltüntetni a németek által elfogadhatatlannak látott londoni terveket is. Weygand tábornok, volt vezérkari főnök, aki a jobboldal együk erőssége, tegnap kijelentette, hogy a francia vérrel elért győzelem ma már rongyokban hever. Feladták a Rajnát — mondta Weygand tábornok — bizonytalan Ígéretekért, melyeket biztosan nem tartanak be. Franciaországnak az a kötelessége, hogy erősítse magát fegyverkezéssel és szövetségesekkel. A londoni tárgyalási szünet alatt a külpolitikai világ érdeklődése áthelyeződött Róma felé, ahol a római paktum három állama, Olaszország, Magyarország és Ausztria tartottak értekezletet. Az értekezlet eredményéről a mai nap folyamán adnak ki hivatalos jelentést. A résztvevő államférfiak tegnap elhangzott beszédeiből és a lapoknak adott kijelentéseiből azonban arra lehet következtetni, hogy az értekezlet teljes sikerrel végződött és még szos'osabbá kovácsolta a római egyezmény államai között fennálló szoros viszonyt. A tanácskozások a Palazzo Veneziában tegnap tartott megbeszéléssel be is fejeződtek. Mussolini este kilenc órakor a vendégek tiszteletére nagy diszlakomát adott, melyen nagy számmal vettek részt Róma előkelőségei. Mussolini pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a római egyezmény államai két év előtt kötött megállapodásukkal az európai újjáépítés útjára léptek. A mostani értekezletet azon elhatározás kifejezésének kell tekinteni, hogy eddigi megegyezésüket még szorosabbá fűzzék. Gömbös miniszter- elnök válaszában hangoztatta, hogy a római paktum, mely a béke és igazság jegyében igyekszik a kérdéseket megoldani, fontos tényezőjévé vált az európai politikának. A három állam megegyezésének cél ja az, hogy elősegítse a nehézségekből való kibontakozást. Schuschnigg kancellár, aki hasonló értelemben beszélt, tegnap a „Popolo di Roma“ munkatársának hosszabb nyilatkozatot is adott. A mostani római értekezlet célja — mondta Schuschnigg — hogy újra megerősítse a három ország között fennálló gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat. Célunk megvalósítása — folytatta kijelentéseit —- egész Európának érdeke. Megbeszélésünket nem tőlünk távoleső imperialista tervek irányították, hanem azoknak a nehézségeknek megoldására való törekvés, melyek Európa legutóbbi feszültségére vezettek. A most létrejött egyezmény újabb lehetőségeket teremt a három állam együttműködése számára és fenntartja a lehetőséget arra, hogy más államok is csatlakozzanak ehhez az együttműködéshez. A mostani európai események nem követelik meg eddigi politikánk megváltoztatását. Tárgyalásaink — végezte be kijelentéseit az osztrák kancellár — nemcsak a jelenlegi helyzetre szorítkoztak, hanem a jövő lehetőségeinek és esetleges fejleményeinek megbeszélésére is. Római körökben elterjedt általános vélemény szerint Olaszország, Magyarország és Ausztria vezető államférfiadnak megbeszélésén teljes megegyezés jött létre abban az irányban, hogy a három állam között Fennálló eddigi kapcsolatokat még szorosabbra fűzzék. Különösen eredményesnek tekinthető a megbeszélés gazdasági téren, alirl a három állam gazdasági kapcsolatai számára uj lehetőségeket Is nyitottak meg. Hiller IcMatt elvei mellett BERLIN. (R'ador.) Hitler birodalmi kancellár tegnap Rreslauhan tartotta meg hatodik választási beszédét. A választási gyűlésem Ribbentrop báró is résiz-tvelt, aki előző' napon repülőgépen érkezett haza Londonból. Hitler beszédének bevezetésében a nemzeti szocialista kormány által végzett munka fontosságát hangoz lakta és kijelentette, hogy a nemzeti szocializmus fogta össze szoros egységbe a német népet befelé és a külföld felé helyreállította Németország tekintélyét. „Németország szabadsága és becsű le lé egyetlen más népnek sem lehet hátrányára. Három éve küzdünk azon, hogy eltávolitsuk mindazt, amit már nem akartunk elviselni. A j világtörténelem keresztutján állunk. Uj ala- I pokra kell helyezni a népek közötti együttműködést, úgy. hogy egyik a másiknvtk tegye tehetővé az életet. Versailles nem volt alapköve a dolgok uj rendjének, hanem olyan kő volt, amely egy mult sírjának fejénél állott zárkő gyanánt. Ha egy népet, amely saját szuverenitását követeli, megfenyegetnek, ez azt jelenti, hogy a dolgok uj rendjét a!f- kottuk meg? — tette fel a kérdést a kancellár. — Nem hajolunk meg ilyen elképzelések előtt. Hisszük, hogy legelemibb alapja a népek közötti együttműködésnek az, hogy mindegyik nemzetet hagyjuk úgy élni, ahogy akar. Németország nem fenyeget senkit és nem köuetel mást, mint, hogy felségjogait elismerjék. Nem akarok szólamokat, 25 évre békét akarok egész Európában. Más népeknek is ugyanez raz őszinte vágyuk. Az idegen államférfiak megkérdezhetik népeiktől, hogy mit kívánnak inkább: hogy megerősítsék a katonai szövetségeket, vagy azt akarják, hogy az esztelen háborúknak végre örökké vége legyen. Én a magam részéről feltettem a kérdést a német népnek, amely felelni fog erre. Ha becsülettel teljesítettem kötelességemet, a váltasz csak ez lehet: „Igen, kötelességedet teljesítetted ...“ Ha elfogadja politikámat, a válasz újból csak igen; lehet. Német vagyok — fejezte be szavait Hitler — hiszek népem erejében, becsületében és jövőjében és azt akarom, hogy jobb békét kössünk, mint a múltban. Kinyilatkoztatem ezt íme az egész világ előtt és te, német nép, gyere és állj ide mellém“. A negyvenezer főnyi tömeg, amely végigL^fc** gali. a kancellár beszédét, hosszasat, éjenez te a kancellárt. Herriot beszéde PÁRIS. (Rador.) A Rajna-vidék radikál- szocialista szövetségi tanácsa tegnap gyűlés' tartott, amelyen Herriot mondott beszédet. Herriot megelégedését fejezte ki a Londonban kötött egyezmény fölött és kijelentette, hogy abból két következmény származhatik: vagy általános megegyezés, amelyben Németország is rés-ztzenne, vagy tovább is érvényben marad a locarnói egyezmény, amelynek uj értelmezésit a francia kép viselő házban Flandin, a belgi kópviselöházban pedig Van- Zeeland körvonala? ta meg. Világlapok *“■= és az uj local's!©! határozat iPÁRIS. (Az 'Ellenzék távirata.) A^francia sajtó tegnapi lapjai tartózkodóbban Írnak a locarnói hatalmak megegyezéséről, mint az előző nap megjelent lapok. A jobboldali sajtó a még fennálló nehézségeket már választási szempontból is kiélezi a kormány ellen. A nacionalista Echo de Paris nagy cikkben foglalkozik a megegyezéssel és azt írja, hogy az angol kormány az alsóházban komoly ellenállásra számíthat és könnyen • megismétlődhetik Hoare esete. „Az angol kormánynak számítani kell azzal, hogy az angol közvélemény tiltakozik a Németországgal szembeni megtorlások ellen — folytatja az Echo de Paris — amely gúnyolódva ir a Rajna-öv nemzetközi csapatok által való megszállásáról: Az Üdv-hadsereget kell bevonultatni a Rajna-vidékre, igy talán biztosíthatják ott a statusquot“. LONiDON. (Az Ellenzék távirata.) Az Ob- serverben Garwin, aki egy idő óta élesen bírálja a kormány külpolitikáját, feltűnést keltő cikkben foglalkozik a megegyezéssel és azt teljesen elhibázottnak minősiti. „Hogyan is engedhetné meg Németország — írja a lap — hogy a szuverénitása alá tartozó területeket idegen csapatok szállják meg.  legnagyobb sértés ez, amellyel egy hatalmat illethetnek. Vájjon Anglia belemenne abba, hegy a fenhatósága alá tartozó területeken idegen katonaság helyezkedjék el és a szovjetszövetség, amely a legélesebb hangon követelte a Rajna-vidék idegen I hatalmaktól való megszállását, vájjon nem utasltaná-e vissza felháborodva, ha Japán külső-mogol területre vonatkozóan fenn© ilyen ajánlatot? I — Mit csinálhatnak Hágában? — folytatja fejtegetéseit az Observer. — Ki hisz ma abban, hogy ilyen kényes politikai kérdésben igazságos bírót lehessen találni? Ez teljesen lehetetlen. Ha azt akar juk, hogy a nemzetközi szerződéseket tiszteletben tartsák, azoknak elsősorban tiszteletreméltóknak kell lenniök. A napokkal ezelőtt elkészült uj-Locarno-terv már nem is tragédia, inkább bohózat. A Raj- na-vidéknek szabadnak kell maradnia. Elég volt a tizenhét éves megaláztatásból — fejezi be cikkét a nagytekintélyű angol folyóirat. A római konferencia RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Rómában tartózkodó magyar és osztrák államférfiak szombaton két Ízben tárgyaltak Musso- linivel és olasz vezető politikusokkal, igy Suvich külügyi államtitkárral és Aloisi báró külügyminisztérium’! kabinetfőnökkel. A két miniszterelnök külügyminisztereik társaságában tegnap délelőtt az egyetemi negyedet tekintette meg, ahol katonai ünnepségekkel fogadták őket és az egyetemi rektor intézett hozzájuk üdvözlő szavakat. A vendég államférfiak ezután több kórházat és középületet tekintettek meg. A közönséget, amely mindenütt nagy számban jelent meg, lelkesen éljenezte őket. (Folytatása a & oldalon)
