Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-18 / 64. szám

Jelentés a fa iáéról Kemény, puha és tűzifa forgalom CLUJ. (Aj EUkenzxák uid(Wu>i.rtóL) A tü­üapiaoon. a ix-jj któny kaárcnak uekinnhetŐ, .. fogyásától imnrmálü, a kerestet egészen idenitók telén és esik <gy<s vagonokra szorit- -.ozik. A Jetei lkuk crcskcdcleín jixxsi már csak az. eíkerüüiiMJteclenül szükséges mennyi- >egcr szerzi be, mminvit, hogy* a mapróül-napna csökkenő fogyasztás fennakadás nélkül ■kidté- giehető legyen, mivel Április hó i-én már -létbe lép a mónsékdít nyári. orda. A temve- endő tameimyiséjgrc vomckozóilag meg nem Írbe» inegbizhaló adatokat beszerezni, mi­vel a tewneiQs egyes helyeken még most is rolyamztbuin van. Armyi kétségtelen, hogy a legtöbb erdóüjjemben [gondosan ügyelnek arra, nehogy & legközelebbi idényben tul- <Mtgy készfteíek halmozódjanak fel, melyek azután leszorítják az árakat. Abból a kö­rülményből, hogy már őszi termelésű fa is a piacra került, rncgáflaprtbaiftS, hogy ;uz. enyhe tel dacára sem. maradtak ml nagy készletek vissza. Eraeiletr. szól egyébként az a körüStmény as, bogy a CFR. igazgatósága .vital megtanxsa1 versenytárgytalásan, a kiirt 32.000 vagon tűzifa, helyütt 45.000 vagpnt, vagyis r y.000 vagonnal többet ajánlottak el, holott az ezelőtti években kétszeresen, <ot haramszonosan ajánlóitok ozl a kürt ín-ennyiséget. Az árak kissé dăsayhcicak és vagonon­ként 100—2300 lej esést mutatnak. A kister­melők ós összevásáráó kereskedők a szezon befejeztével eszjuftol is, mind imádig, piacra dobják a megmaradt készSeteket, ami nyo­mást gyakorol az árakra, habár a nagyter­melői árok még mindig tárcának. Arad-, Hunedoara-, Timis- és Cantsotegye tekintélyesebb ifceraaeäoi újból elővették azt a három érv előtti tervüket, hogy a tüzifa- termelésük elhelyezésére közös eladási iro­dát létesítsenek. A tervet a legtöbb termoiő- váöejlot me^aicVíithatónak tartja és az erre- vonatkozó tárgyalások a legjobb mederben haladnak. A magyarországi export jelenték­telen. A keményfa ptóacon csupán töigyfnzekben van változaitíibmrl élénk kereslet, mag min­den egyéb dombfaanyarban az érdeklődés normális keretek között mozog. Diófaanyag- bon és cEófurnárban az árak hirtelen, felszök­tek, mivel, a kormány a furnirgyáraknál és néhány gőzfürésEnál elfekvő diórönköket ile­l'ogl. illa. Külföldi szóinlkira mindennemű lom hanyagban \tm érdeklődés. A statiszti­kai hivatal kimutatása szerinti’ február hó­napban a, Constantái kikötőből a következő lomb fa-anyagokat szállították el: 98 ingón bükk fűrészáru, 17 vagon töilgyfürészáru, 35 vagon nyárfarönk, 20 vagon gyértyarörtk, 12 vagon bükkrönk, 7 vagon Hölgydonga, 159 vagon bükktalpfa, 24 vagon bük-kfn- fonagvány, 6 vagon enyvezett 'lemez és fél­vagon tölgyfniz. Az összes tengerentúli piacok részére van kereslet, de eLsőworbain Egyiptom részére, ahova non csupán tekintélyes mennyiségű tölgyfü részárut és itöilgyfrizit', hanem hárs- anyugot is keresnek. Tölgydongában a ke­reslet jóval felülmúlja a kínálatot és bükk- anyagban is van állandóan élénkülő érdek­lődés. A belföldi fenyöanyagpiocon ezidőszerint a télutó és tavaszelő közötti az a rövid átt- meneli időszak van, amidőn a forgpiLoca csak BUDAPEST. (Az Ellenzék tud.) A ma­gyar-román fizetési egyezmény ügyeben a tárgyalások már közel négy hét óta folynak. Március 7-én jött Hétre a fizetési forgalom újabb szabályozásáról szóló egyezmény. Az egyezmény visszaállítja azt a régi állapotot, i hogy a Romániából Magyarországba impor­tált áruk pengő ellenértékének negyven szá­zalékát a román nemzeti banknak az általa megbízott budapesti pénzintézeteknél veze­tett számláin keLl befizetni. Az uj fizetési egyezménynek ez a rendelkezése mar már­cius 9-cn életbe is Aépetil. A negyvenszázalé­kos pengő ellenérték lefizetésére vonatkozó S megállapodás az ezen február 1—március j 9-e között eszközölt áru hbehozatalra is vo- I noitkozifk, kivéve azokat a tételeket, amelye- I kot mind magyar, mind pedig román rész­ről már lebonyolítottak. Az egyezmény szerint a magyar-román fi­zetési forgalom lebonyolítására vonatkoezó­egés/. krirányu. A delai1tedepoken kereshet tűik kcritésoK/lopban, viklilx-n és a kisebb- szerű tavaszi ji.i vilási 11 m nkátai ok hoz szük­séges egyéb apró anyagokban van. Az áru- beszerzés us nagy részben szünettel és c.vtk ki­sebb üzüetkötcsek történnek. A detailfake- reskedclcm a (tavaszi száikiséglétét beszerezte és teljesen felkészülve várja .1 forgalom meg­indultál. Az. a reménység, hogy íebruár hó máso­dik és március hó első felőlien a termelőhe­lyeken elfekvő gömbfának még egy tekinté­lyes része Elfuvarozható lesz., teljesen szét- foszlott. Véglegesen beállott a tavaszi idő­járás. vontatásra alkalmas szánuttol még a legmagasabban tekvő erdőüzemekben som leln-t már számitni. A szükséges gombia­mén ny őséggel csak azok a nagyobb üzemek vannak cliilítva, melyek erdei, iparvau trail, vagy más mechanikai hozatali berendezke­déssel rendelkeznek, miig azoknak a kisebb üzemeknek, melyek a nyersanyagot szánon vontatják a feldolgozó telepekre, a gömbifá­juknak a legnagyobb része az. erdőben ma­radt. Kirágott fában a kereslet normális, a kiná- iatt tartózkodó, az árak szilárdak. A fara­góit fa, termelők éts nagykereskedők várják a roméin—magyar kereskedelmi tárgyalások eredményér és amennyiben tényleg megfe­lelnek a valóságnak azok az elterjedt hirek, hogy a magyarországi faragottfa kontingenst 60--80 százalékkal felemelik, úgy az árak további szi 1 árdulásávul lehet számit áru. lag további intézkedésig a műk. év junius 5-én a Magyar Nemzed Bank által kiadott ■tájékoztatóban, valamim: az im port-deviza- csoport múlt év szeptember 18-án kelt kör­levelében és a 185. számú körlevélben lefek­tetett irány-elvek ’léptek újból érvénybe. A magyar-román fizetési egyezmény újabb szabályozásától függetlenül a romániai kivi­telben érdekelt magyar iparvállalatok nagy érdeklődéssel várják ez év második negye­dére -szolö behozatali engedélyek kiosztását. Eredetileg március 14-ig kellett volna a ro­mán importőröknek a behozatali engedély­kérvényeket benyújtani, de ezt a határidőt most április 30-ig hosszabbitorta meg a ro­mán külkereskedelmi bizottság. Ezzel kapcsolatban a magyar külkereske­delmi illetékes tényezők isméteken felhívják a magyar exportőröket arra, hagy romániai ügyfeleiket a legsürgősebben figyelmeztes­sék a behozatali kérelmek benyújtására. Munkában .1 Murc*-mcgyei l’öldmuvt . Szövetség. Tg.-Müresről jelenük: A Műre* megyei földműves Sző vei vá.- legutóbb* gyű­li wilo kertészeti lanfolyamát március 1 H közötti időben tartotta s azon a gazdák*>. kivid íj iparos, 10 irbtellcktuef és egy 1 nuJló is részt veti. Ez annak a jele, hogy .1 legszebb gazdasági fogLaJkozása ág ma iß nép szerű maradt. A taniolyamot Tövissi Géza bankigazgató, Tövissi Ödön borlokoß, Já falvi János ny. tanító és Seress Albert állo­mási önök kövremüködésé'v-el rendezte a Szö­vetség. A tanfolyam előadója Anghi Báház.s volt. Logközcllobb szőlészeti és méhészeti tanfolyamot -tan. a Szövetség Bandon, majd május ii—24. közöut Tgc-Murosen, a köz- ponti fekvésű főtéri Barátok iskolájában tart­ja újabb igyümölcskertészeci Hanf oly am ál, melyre jelentkezést a Barátoknál is elfogad­nak, oly célból, hogy a tanfolyam iparosok s kereskedők által is látogatható Hegyen min­den este 6—9 órák között lesznek megtart­va az eftőadások. A tanfolyam előadója An­ghi Balázs lesz. A banoli tanfolyam vizsgá­ján Mákó elnökön, dr. Sándor István, Ugrót* István birtokosokan kávái- nagyszámú kö­zönség vett részt. Gazdasági szakiskolák a budapesti mezőgaz. dasági kiállításon. Budapestről jelenők: A ma gyár földművelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó gazdaiági szakoktatási intézmények múlt évekhez hasonlóan gazdag, váldozatos és tanulságos anyaggal szerepelnek az ide-, meze. gazdasági káilitá'On. A hároméves beosztásnak megfelelően a gazdasági akadémiák közül ebben az évben a debreceni; m. kir. gzedarági akadé­mia mutatkozik be a kiállításon hat tanszéké, nek részvételével. Az állattenyésztési tanszék mangalica sertésre vonatkozó különböző tudn:- valókat fogja bemutatni, az áí-lategészségügyi ta-nszék többek között a Nagy Hortobágy állat- egészrégügyí adfutait fogja ismertetni az üzemi ra-nszék az aTöldj és északi dombosvidéki szim- t&rtásvcz-ető kisgazdaságok, valamint egy ezer. holdas szabolcsi gazdaág üzemi viszanyopról fog tájékoztatni, a műszaki tanszék tz erőmérés kérdését, valamint a kocsi gazdasági használatát fogja m égvilág tan 1, a növénytermelési tanszék az akadémia homokcafaján az 193 s. aszályos esztendőben folytatott vízgazdálkodást mutatja be, a. növénytani és növényélettani tanszék u tápláló oldatnak a növények fejlődésére gya­korolt hatásáról ad képet A többi intézetek kö­zül a karcig- mezőgazdasági szakiskola a sziki gazdálkodásra, ia nagykáilói mezőgazdasági, szak­iskola a homoki gazdálkodásra vonatkozó tud­nivalókról ad képet, a kecskeméti gazdaság szaktan it óképző intézet és éleim ezéstani szaktan­folyam a szabás-varrás és kézimunka, valamint a h?íztartás- és élelmezés köréből származó anyag­gá fog szerepelni a jánoshalmi téli gazdasági is­kola s Jántcsha1 ma-környéki jóhirü gyümölcs­termesztésről és a továbbfejlesztése érdekében kifejtett munkásságáról ad tájékoztatót, végül a baranyaszentlőrinci Horthy Miklós téli gazd- sági iskola ez őszibarack hdyes nevelésére és ápolására- vonatkozó tudnivalókat: foglalta össze tanuLágos kiáliáasa keretében. Külön kiállítási csarnokban vesznek részt az önálló gazdasági népiskolák a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének gyűjteményes csoportjában. Létrejött a magyar—román fizetési egyezmény A kontingens elosztási határidőt április 39-ig meghosszabbították mmm iblgfs g g ~~g A MÁSIK VILÁG 48. Ifi Fordította: PINTÉR LÁSZLŐ G3rerm.ek után sóvárgott. E'gyszer meg is mondta Betty nek: „Betty, mit gondolsz, milyen nagyszerű lenne, ha gyermekünk lenne!“ Betty azon­ban kurtán visszautasította: „Gyermek?! Arra igazán semmi szükségünk! Én sem vagyok hálás szüleim­nek, hogy a világra hoztak, miért is hoznék én vi­lágra valakit?“ Ezen az éjszakán sokáig álmatlanul feküdt és arra az estére gondolt, mikor Asminah be­vallotta neki. hogy gyermeke lesz. A kis Dúl. Meleg vonzódás töltötte el, mikor maga előtt látta a kis Dúlt, amint felé tipeg szobájában, ahogy rémülten megállt előtte, feszes kis pókhasával, kerek, fekete szemével. És utána eszébe jutott utolsó estéjük, mikor a veranda sötétjében Asminah és közte egyszerre csak felbukkant a gyermek sötét alakja... Dúl, akit elen­gedett, akit a benszülöttek közé küldött. Mikor erre gondolt, lelkiismeretfurdalásai támadtak, majd heves vágyat érzett utána. Vájjon mihez kezdett Asminah? Férjhez ment talán? — És ez a kérdés, mint ólmos súly nehezedett rá, hogy miért, azt maga sem tudta, hiszen végül is szerette Bettyt. Igen. szerette Bettyt. Tudta, hogy nem birná el az életet nélküle és azért is tértek vissza állandóan nyugtalanságai. Vájjon ő hívja van Beeket oly gyak­ran hozzájuk? Valahányszor van Beek náluk volt. felmerült előtte ez a kérdés. És utóbbi időkben egyre gyakran láthatta van Beeket házukban. Maga előtt látta nevető kék szemét, vakító fogsorát. Ho­mályos gyanakodás ütötte fel fejét Pieterben. Tudta, hogy* gyanúja alaptalan. Történt valami? Nem. Hár­man laktak a szigeten, három európai egy magányos szigeten. Gyakran összejönnek és közömbös dolgok­ról csevegnek. Ebben igazán semmi nincsen. Van Beek vendég náluk, különben is alárendeltje és be­tartja a formákat Soha sem észlelt semmit, ami azt bizonyította volna, hogy* más viszonyban lennének. Bettym sem látni semmi változást. Ilyen volt mindig, kezdettől fogva. És mégis, valami van a levegőben. Valami bizonytalan, valami, amit nem lehet megne­vezni. És ez táplálta nyugtalanságát. Ezért szalad­gált össze-vissza az ültetvényen, magában tudva, hogy semmire sem ügyel, egyre csak azt lesi, meg­pillantja-e az asszisztens fehér alakját. És, ha azután végre meglátta, valami furcsa kettős érzés kerítette hatalmába: megkönnyebbült és valami csalódást ér- zett. Megkönnyebbült, mert rájött, hogy rémképeket kerget és csalódott, mert bár világos volt. hogyr kisér- tetet lát, mégis tovább őrölte a gyanakvás. És ha nem találta meg van Beeket, akkor is ugyanezt érezte: Hirtelen fellobbanó, csaknem fojtogató meg- bizony-osodását, hogy gyanúja alapos és valami gyű­lölettől fütött kárörömöt, hogy végre mindent tud, most mindent felfedezett. Ilyenkor néha vái’atlanul hazarohaivt, megállás nélkül Betty szobájába ment. Betty ágyban feküdt, vagy* a díványon pihent. Néha Pieter belépése riasztotta fel álmából. „Mi baj? Miért jössz ilyen korán?“ „Semmi... semmi... valamit itthon felejtettem... ne haragudj, hogy zavartalak...“ És újra kiment az ültetvényre, azzal a kínzó tudattal, hogy most megint nevetségessé tette magát. Mikor aztán hazatért, Bettyt rendszerint a veran­dán találta, csinosan felöltözve. Mialatt teáját szűr csölte, lopva átpillantott az asszonyra és arra gon­dolt. vájjon van Beeket. várja-e? .Valószínűleg. Szép ruhát vett fel. — Ha Betty* nem öltözködött fel, csak pizsamában ült, akkor még erősödött gyanúja: Ma Ijiztosan őt várja. Jól tudja, milyen csábitó pizsamá­ban. — Ha van Beek mégsem jött, Betty nyomott hangulatától növekedtek aggodalmai: Persze, hiába várta1 — Ha van Beek eljött keserű elégtétellel gon­dolta: Ugy-e, igazam volt? Egyik sétájuk alkalmával találkoztak van Beekkel, aki hozzájuk csatlakozott és egész este velük maradt. Ezután, ha megjöttek sétáikról van Beeket gyakran találták a verandán. Megvárta őket. „A boy azt mondta, nemsokára haza­jönnek. Remélem, nem veszik rossz néven, hogy egyszerűen leültem és megvártam magukat“. Hát persze, hogy nem maradhattak sokáig távol! Csak nem mászkálnak a koromsötét szigeten éjfélig?! És rossz néven venni? Azt csak nem mondhatja. „De igen, vedd tudomásul, hogy rossz néven veszem. Ma­radj veszteg saját házadban!“ Ha ő, Knechtm^ns, vagy* van der Steeg lenne... De, hát ő sem együk, sem másik... így csak magában zsörtölődött: Szemtelen fráter! Biztosan megbeszélték! — Azután egész este együtt. Betty mindjárt jobb kedvű. Vidámabb, mint mikor kettesben ülnek. Nevetgél. Mintha izgatottabb is lenne. Felhúzza a grammofont, koktélt kever. Pie­ter feszülten figyeli minden mozdulatát, hangját, igyekszik odafülelni beszélgetésükre. Megpróbálta magára erőszakolni van Beek könnyed modorát, de közben félszemmel mindig csak Bettyt figyelte. Váj­jon, észre veszi-e kedélyességében az erőltetettséget? És ha észreveszi, mire gondol? Hogy leplezze félté­kenységét, igyekezett még kedvesebb lenni van Beek- hez, hivta jöjjön minél gyakrabban hozzájuk. Van Beek kapott a meghívásokon és sűrűn megfordult náluk. Ahányszor csak belépett, Pieter mindig csak azt gondolta: — Hivta-e Betty* is? Vagy csak magá­tól jön?... Életét feldúlta állandó önkinzása. Mit tehetnék? Mit tehetnék? — kínozta a gyötrelmes kérdés. Meg­próbált magyarázatot találni: Hiszen van Beek, sze­gény, olyan egyedül van, oly*an fiatal még ehhez a remete élethez. Hát nem jöhet egyedül csak azért, hogy megszabaduljon őrjítő magányától? Hm... gondolta Betty is, vájjon van Beek csak azért jön, mert nem birja már sivár házát? Csak azért, hogy kihasználja a sziget egyedüli szórako­zási lehetőségét. Vagy talán akkor jön, mikor ugyanazt érzi, mint ő: — Nem bírom tovább! — Gyakran beszélt erről van Beeknek. Van Beek azt felelte: „Nehéz is itt ki­tartani! Ha nem mennénk el minden évben szabad­ságra... Nem is értem, hogy* birja ezt ki...“ Erre Betty azt válaszolta: „Magam sem tudom hogyan, de ki kell bimonri“ Egy pillanatra dermedt csend támadt (Folytatják.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom