Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-09 / 32. szám
e ELLENZÉK I 9 3 (j február 9. \ V Románia skéí legm gyobb történerfiró{o a iwasjyaa* és roimán uéja> sors* ©íességérííl Bdlcescn és lor^a u történelmi leg imfoWladitn iorzsollíodát ellen.— Előadás a romnir-niiJ^yar történelmi kapciolaioból CLUJ. (Az Ellenzik tudósítójától.) Xz Erdélyi Muzeum Egylet előadás-torival ín.ik ke- ■ etében rendkívüli érdekes előadási tarlott ll ró Sándor tanár a román-maiivá r történelmi kapcsolatokról. Az eőidó mindenekelőtt mególikpitotoi, hogv a:' utóbbi időben !jpiszvaMiató rosszabbodás a román-magyar viszonyban teljesen indokoWannak I írszik, ha visszapillantást vetünk a ké: nép törtért almi múltjára, amely különösen Erdélyben olyan összefolyást és együttmüködá.1 mutat tél, hogy Útmutatásul kellene szolgáljon a jövőre is. Ez a feszült viszony ?z előadó szerint a legmagasabb szelikroiségi rétegekben épp olyan kevésbé nyilvánul meg, mint ahogy a mélyebb néprétegek sem ismerik a káros szembenállást. Nicolae Balcescu. a mult század legnagyobb román történésze sóit az első, aki felemelte szavát n gyűlölködés szelleme ellen és rámutatott a magyar és román' nép sorsközösségére. Balcescu az „Istoria Romanilor sub Mlhai Vodă Viteazul“ című kitűnő müvében következőképpen ir az erdélyi magyarság és románság közös elhivatottságáról: „Erdélyben az volt és ma is az a megoldásra váró kérdés: Hogyan lehetne azt elérni, hogy « románok, magyarok, szászok és székdydt ne arra törekedjenek, hogy csak ők maradjanak az országban és a többieket kiűzzék onnan, hanem hirdetvén és gyakorolván a közös jogot, illetve az egyének és nemzetek egyenlőségét, a békés együttélésre keressenek lehetőséget...“ A ma cöő legnagyobb román lörténet- ludós, Nicolae Jorga szintén Balcescuhoz hasonló álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Kifejezésre is juttatta ezt az 1932-ben ,.A román és magyar nép közödJti gyűlöltet eilen“ címen kiadott nöpiratóban. A nagy román történelemtudós meleg szavakkal ír a magyar és román nép megbékélésének érdekében és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy: „A gyűlölet csak úgynevezett feüső rétegekben van meg, újságokból és könyvekből táplálkozik és az iskolákban ‘terjesztik.“ Kissé fentebb pedig a következő szavakban tesz hitvallást ti történél na- leg indokolatlan oorzsaikocások eliten: „E két nép közül az egyiket szerelem, mert az én népem, a másikat pedig tisztelem azért a történelmi munlíáért, amelyet elvégzett és azokért a nagy képességekért, amelyeket még máig U megőrzött. Be fogom mutatni milyen gyakran adódtak elő olyan körülmények, mikor a két nép együtt harcolt, együtt küzdött egy nagyobb politikai, vagy műveltségi eszméért...“ Biró Sándor a magyar-román történelmi kapcsolatokról tartat:! előadásában szintén erre vállalkozott: történelmi áttekintést > nyújtott az erdélyi magyar és román nép együttéléséről, közös történelmi elhivatottságáról, a mflly cu múltban «zámtailamzor kifej r/ésre jutott a külső ellenségek ellen együttesen folytatott hősies védekezésben is. A magyar és román nép — állapította meg az előadó — a Xll-Lk és a XUI-ik században került először közelebbi érintkezésbe egyniástul. A .kövretkez.ő .században pedig a két nép már egymást támogatva hurcolt az országukat fenyegető török és tatár veszede- lem ellen. Nagy Lajos idejében — amint azt a román történellemjrók is csaknem valti- mennyien elismerik —, a magyar királyság már hathatós támogatást nyújtott az akkor még állami élete leg,kezdetén álló román népnek és döntő szerepet játszott a moldovai j fejedelemségnek kiullatkülásábam. Nem ke rés- j be lebecsülendő az a támogatás, amit a két ; nép kölcsönösen nyújtott egymásnak a törökök ellen folytatott évszázados küzdelemben. Zs! gmond király keresztes hadjáratában a havasalföldi fejedelem is résztvett, mi- után előzőleg ő voit az aki magyarok se- gitségévdl tudta trónját és országát megnten- teni. Mircea ha vasalii öld: fejedelem ugyanis a roppant erejű török h-.rdscreg elől, amely országába betört, kénytelen volt Erdélybe menekülni, hogy később a magyarok segítségével kiűzze az ellenséget országából. A szerencsétlen végű nikápolyi csatában Zsig- mond király és Mircea együtt küzdöttek a törökök dien. Nagy' István moldovai fejedelem hadseregének egyik legértékesebb eleme a székely katonaság volt. A XVI-iik század végén megalakul az önálló erdélyi fejedelemség és ettől az időpont- : tói kezdve a két nép sorsa mé: Jobb an össze- 1 forr. Különösen Báthori Zsigmond idejében | fontosak eztek a kapcsolatok. Ö volt ugyanis az, aki Vitéz Mihály, havasalföldi vajdával szövetséget kötött és segítette később a törökök által helyébe küldött uralkodó elűzésében. Később ugyancsak ő volt az, aki ajánlólevelet küldött érdekében a török szül- j tártnak. 1594-ben aztán a két fejedelem for- I malis szövetsége: kötött a török ellen. Mi- 1 Irály- vajda leghíresebb vezére a székeily Ki- : rály Albert volt, kinek hősiességéről Bal- j cescu legnagyobb elismerés hangján emléke- ‘ zik meg. A Targoviste-i csatában például j Mihály' vajda seregéből mindössze tizenöt- 1 ezer havasalföldi katona volt, míg a többiek i a székely ség sorából kerültek ki. Ez a vi- j szón v később el hidegül:!, mert Báthory Zsig- j mond beleegyezett hab a, hogy a törökök visszavonják Mihály'’ vajda szabadságlevelét. A reformációval kapcsolatban a román történ elemi rók egyrésze azt a vádat hangozhatta, hogy' a kálvinizmus tulajdonképpeni célja a románság elmagyarosiitása volt. Jorga A kocsiban.az asszony az urához simult. — Ezután Így tesz, kedvesem. Veszek egy' perzsa bundát is. Igaz. vegye! nekem egy üveg „Dandy“ paríőmöt. Ez a legjobb. — Horniét tudod? Az asszony mosolyogva vállat vont. — Mi asszonyok, ha akarjuk, mindent tudunk. — Úgy? — szólt borúsan a férj. — És mennyibe kerül az a paridra? Az asszony könnyedén lökte ki: — ötven pengőbe. A férfi hevesen megmozdult. — És a ruha, meg az a bunda... De hiszen nem muszáj épp>en perzsát venni? Az asszony bájosan húzta meg a vállát. — Ha az ember igazán elegáns akar lenni... Kell egy pár ékszer is... Öt-hatezer pengőből az egész kitelik... Vettem más holmikat is... Két pár édes kis cipót, kombi- nékat... majd meglátod... És gyönyörű háziruhákat... Meg egy kékselyem pizsamát, is. A férfi visszahőkölt. — Úgy? Az asLszonv ragyogó arccal bólintott. — De most szép leszek! Tetszeni fogok Palinak, meg a házmesternek is. A férj egy kicsit fanyalogva ette meg a vacsorát. Az ital sem Ízlett neki. Az asszony hozzád imul t. —• Nincs valami jó kedved, drágám? Pedig neked öltöztem fel. Otthon az asszony a hálószobába ment, levetette a selyem ruhát és a kék pizsamában ! jött vissza. Odalépett az urához, végig msu- j tatott magán: — No, hogy tetszik? A férjnek megcsillant a szeme de rezignáltján vállat vont. — Tetszik, de... Az asszony átkarolta a nyakát: — Tudod mit, kedves? Jó lesz nekem, majd egyszer később, ha pénzed lesz, egy kis szilbunda is. Ez nem drága. A francia paríőmről is, meg a Többiről íamondütrn. I Mindössze arra kérnélek, hogy ezt a pizsamát hagyd meg nekem. — És ez mennyi? De a zöld .selyemruhát k beleszámítva? Az asszon}' hozzásirauk az ura arcálvoz: j — A boldogsággal együtt, havi harminc. 1 Hathavi részletre. A férj végigsímitotta a homlokát s könynyebbülten, .sóhajtott. — Csakhogy nem ötezer! Nagyon megijedtem. " Az asszony szeme rácsJlant. — Még ezeket is visszaküldi:éljük. — Nem! — kiáltott fel a férfi. — Tudok én gavallér is lenni! Az asszony hozzásimult. Az ura szemébe nézett. — Csak azt mondd meg, hogy hová rejtetted a pettyes ruhát? —. Soha! — harsogta ijedten a férj. — Pedig — susogta az asszony — fel lehetett volna még frissíteni-,. Valómkor olyan kedves ruha vök. «oemboízáal cxaei o tdfoţgâual és kétyégtete nül megilljKpitjia, hogy a reformációi törtekvtéket k zirólugosnn vallásost miaK/.iói. s/em pontok vezették é. annál kevésbé lehetet céljuk a románság dnugyaiositása, mert » XVLI. században nemzeti érvén még nem is létezett. Ezzel szemben a reformációnak kö- r/önlvute a románság a neanxen nyoLvne». orz. egyháza életbe való bevezetótet. A jobbágy kérdési szerinte szántén féirema- gyarázzák, mert Jorgjw, megállkpitása nzeiánt már az. 1437-es pararwxlázadás k. szociáflle jellegű vök és nem a magyarság, hanem a társadalmi rendek ellen irányult. A román paraszthág a magyar falusiakkal karölrve harcolt ;i földesurak elilen. A Hora és Closca- félte parasztiáj^idás már távolabb esett a magyar parasztságtól, de ez is első torban az uralkodó rétegek elleni harcbem nyilvánult meg. Az. 1S48—49-es magyar forradalma«: Erdélyben ideálizmus vezette, amit az vs b:- zoruyit, hogy okkor mondották ki a jobbágyság felszabadítását. Balcescu ugyanekkor fontos politikai szc- rep>et játszott hazája, 1848-as forradalmi mozgalmában, ö, ak; az oroszoktól akarta megszabadítani hazáját, érthetően rokonszenvezett a magyarok asztrákcilcnes törekvéseivel. Balcescu Erdélyben is járt, ahol Kossutha! tárgyait, hogy egységes frontot létesítsenek az orosz és osztrák abszolutiza legideálisabb idegcsillapitó ! Szüntet, gyógyít: Hülést, Grippát, fej- és fogfájást! mus ellen. A kibéküléá folyamai azonb.i mégis hajótörést szem vedet*, mert Hatvani öriaagy, aki magyar részről az Avram Jan- cuval való tárgyalással voílt megbzva, oUyan hangnemet használt, orré eleve is tehetetlenné tette a megegyezést. Jorga professzor 1932-ben kiadó®: röpu-a- tának igazi célja — az előadó szerint — ép p>en az volt, hogy bebizonyítsa a két egymás mellett élő nép egymásrautaltságát s a kiegyezés szükségét, hogy közösen brkóz- hassanak meg a románság ex és a magyarságot egyaránt fenyegető szláv és germán veszedelemmel. Bíró Sándor szerint a két egymás mellleut élő nép kibékülése elsősorban, történeti -alapon kell, hogy megtörténjék, mert a közös mu.R gazdag példaadása különös erővel szól a megegyezés szüksége mellett. Bü^özolée^ gyógyító kfiitikátf fel ÂEiţgliâban Ü;sértété3c ptzicliclúgiíci gyógyitö inőds<e;rel. — 4 hidal' slahi líényiieiképjelelí szerepe Egyik legelső európai ország, amelyből • valósággá vált a bűnözők orvosi kezelése, • Anglia. A konzervatív Angüa, ahoi ma is van halálbüntetés s ahol a bírák ma is paró- j kában hozzák meg ítéletüket. Anglia első ; volt azok között az államok között, amely j orvosok és bírák közös munkájaként meg- ! alapitólt egy olyan klinikát, ahol kizárólag j bűnösöket gyógyítanak. Az uj klinika hivatalos neve: Institute for : the Scientific Treatment of Delinquency. ! Az erre alkalmasnak -látszó bűnözőket pszt- j chológiui módszerekkel gyógyítják itt és ál- j iandó orvosi felügyelet alatt tartják, mm bármely mái klinikán. Bírósági lárgyilá- j son trra már gyakori jelenet, hogy az ímu- ló bűnösnek nem egy havi börtönt, hanem egyhavi kí.nikai gyógykez.elést ir elő az i angol bíró. A bűnösök klinikájának érdekes története 1 van. Megalapításának eszméje dr. Grace Pailthorpe, a hires női szociológus nagysike- rü köny'vénck, az „Akiket börtönbe kül- j dünk“-nek óriás hatásából fakad. Olyan | mély benyomást keltett ez a ragyogó bu- j dássál, lélekismerettel és igazsággal megrt j könyv a Leghíresebb londoni orvosokban is, j hogy megalapították az intézetet. És mi j itöbb saját zsebükből alapító',iták meg. Az uj intézet segítségére siettek aztán az i angol társadalom vezetőegyéniségei: H. G. j Wells, John Masefield, a yorki érsek. Lord i Hör der, Lord Dawson ás mások sokan. A bírák pedig szívesen küldik az ilyen gyógyításra alkalmasnak látszó bűnözőket az intézetbe, amely barátságos, szép ház, az angol főváros legelőkelőbb negyedében, a Mar- f túr-ben. Kik özek a ■szerencsések, akik odakerülnek? Akik alapos orvosi feltevés szerint a 1 bűnt akaratuk ellenére követik el, vagyis a pszichológus nyelvén: akiket tadatalatitü énjük vezet a tett elkövetésénél. Ha a bűntett nem tudatos, oka áiiari brutalitás, hiúság vagy keitendszeretec — az intézet foglalkozik a bűnössel, mert az ilyen bűnözőt nem lehet egy szkitae állítani a tudatos bűnössel. Az ilyen ember mustjában az intézet vezetőinek föltevése szerint legtöbször gyermekkorában van egy olyan esemény', egy olyan történés, amely oka annak, hogy évekkel később olyasmit követ el, ami bűn a törvény szerint. Egy esetről .számolunk be, amely első sikeres „büngyógyitása" vote ■ az intézet orvosainak. X. megrögzött tolvaj, visszaeső bünü®. Gyermekkorában anyjától, nővéreitől, nagynéniétől lop. Később idegen nőktől — de furcsa módon, mindig csak nőktől. T3ob- ször lecsukják, javulást ígér, de mindig újra visszaesik. Családja köztiszteletben állt és színvonalas életet éh. Jó tanuló volt, átlagon felül inteliigens. Pszichológiai kezelése a’att kiderült, hogy lénye legmélyén hamis elképzelés uralkodik az életről 65 saját jogairól — anélkül, hogy tudta vo:na ezt. Anyja özvegy volt, a fiú egyetlen gyermek. Bátyja meghalt a háborúban s 5 úgy nőtt fel eg}r nagy vidéki házban, aunt a család egyetlen férfiingje, becézettje, szeme- fénye. Szinte magátóléroerődően, agyonké- nyeztetve, az vök önmagáról és saját neméről a véleménye, hogy nekik minden szabad s joga van elvenni a nőktől, akik aiárendeltjci és szolgai hízelgők — amit csak akar. Ez az áiiiíponr relnőtó korában is öo- tudica alatt uraíikodotí benne. A lelki kezelés világossá tette előtte azt, hogy az élettel szemben elfoglal* álláspontja harms és szembeálilá torta a valósággal. Sem büntetés, se börtön nem gyógyíthatta meg, amíg rá nem vezették a klinikán arra a meggyőződésre, hogy nincs Joga lopni. Tudatalatti lénye úgy vezeáite addig, hogy a wát tesz, helye?. és jogos. Hányán vannak még hozzá hasonló bűnösök, akikre így gyógyulás vár, nem büntetés s akik megjavulhatnak, ahelyett, hogy dzüllenének — mert orvosok és emberbarátok küzdenek azért, hogy megmentsék tévelygő életüket . (M, L.) Ml??§! Bim icbraíri tavaszi száras 29 tejért következő tárolómmal jelene meg: Az e»5 tavaszi modellek (ruhák, kosztümök, kabátok). — Bájos gyermek ni fiáik. Férfi febéroímiik. 12 okkí kézimunka melléklet, ingven nsgyitote minwk- irekkel Zsurasztaí, Anyai örömök, anyai kő^e- 'tessetek. Szebjunk. varriunk. Érdekes ujdcetsigok az orvostudomány körébe. A kezek beszélnek. Modera szépségápobb Egyes szám ára 20 '-ej; 25 tej pénz vagy postahely tg beküldése ellenében azonnsti küldi zz EBenzék köoyv«9s*sáh'». Chij, Plata Unirix. Előfizeeé* árak: aecyeiévre 6oy félévre 120, egész évre 240 lej. Hogyan ékjén a ctskofhe*e& ember ? Tanácsadó és szakácskönyv cakorbeíegek részére. — írták: Dr. Jakab László ig. főorvos és dr. Rácz Hanna szanatóriumi diétás vezető. — Ez a könyv, amely bi tos kézzel vezeti a cukorbeteget, az élet minden vonatkozásában. — Ez a könyv tanitja a cukorbeteget arra, hogy éppen olyan gondtalanul, éppen olyan vidáman élhessen, mini akinek nincs dolga a szénhidrátok mennyiségével. E könyv alkalmas segédeszköz arra, hogy a cukorbeteg sohasem érezze, hogy beteg, ellenben tisztában lesz azzal, mit kell tennie. Minden cukorbetegnek ezt a könyvet használnia keli! — 240 oldal, csak 125'— lei az ELLENZÉK K0NYVGSZIÂJLYÂBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal utánvéttel is szállítjuk!!! _
