Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-06 / 29. szám

TAXA POSTAI-A PLĂTITĂ IN NUMERAR No. T4t.t(ţhţnQ.

Ara 3 tFj

Szerkesztősig is kiadóhivatal: Cluj, Gal&a Moţilor 4 I;iókki adóhivatal is könyvosztály: Pieta Unirii 9 aim. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

jLVIl. ÉVFOLYAM, 2 9. SZÁM.

Óvakodtunk

________:Ti«a®3SS9»£*5(Htsaa2Kaa-CSÜTÖRTÖK

Előfizetés árak: levonta 70, negyedérre 210, félévre 420, íycaío £40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő A többi külföldi államokba csajt a portókülönbözetrei több

1936 FEBRUÁR 6.

Párisiben tovább folynak a diplomáciai megbeszélések..— Ausztria állítólag hajlandó arra, begy a üaksbairg-kérdé$ megoldását a kisantant * államok beleegyezésétől tegye függővé

I fasiszta nagytanács lilHililiiaila Mussolinit isugi szükség e§d€n Olaszország nevében lépten ifi a Népszövetségből

 párisi diplomáciai tárgyalások eredni ényeiben még mindig nem lehet tisztán látni. A Havas-ügynökség azonban tegnap egy közleményt tett közzé, mely kétségtelenül illetékes forrásból ered s amely megállapítja, liogy az osztrák függetlenség körüli tárgyalások végül is arra vezettek, hogy a kérdés megoldását a Népszövetséghez teszik át. Illetve megállapodtak abban a módozatban is, amely állal a Népszövetség volna hivatva Ausztria függetlenségét biztosítani. Az alapokmány sokat szereplő íG-ik szakaszának értelmezését kell e törekvés szerint véglegesen úgy megállapítani, hogy Ausztria függetlenségét is biztosíthassa. Az uj meghatározást külön egyezményben fektetnék le, amivel él- vrriilh'»f’*ék az Ausztriára vonatkozó k"’ '■ ( gyczniény megkötését.

tíz a megoSriás, melyhez természetesen még a Népszövetség teljes ülésének is hozzászólása lesz, csak akkor lehet eredményes, ha a népszövetségi tagállamok együttműködését katonai téren is úgy tudják általánositani, ahogy az olasz—abesszin konfliktussal kapcsolatban megtörtént, vagy készülőben vau. Az osztrák függetlenség biztosításának előfeltétele igy egy nagyobbszabásu újabb megegyezés volna, mely a Népszövetség cselekvő erejét fokozza s amelyről a iondoni és párisi tárgyalásokon szintén szó lehetett. Biztosnak látszik azonban, hogy Ausztriával kapcsolatban eredetileg nem ez volt a terv és csak az eredeti terv kivihetetlensége után jutottak a népszövetségi megoldás tervéhez. Szovjet-Oroszország ugyanis, mellyel az osztrák függetlenség garantálásában Olaszországot akarták volna helyettesítem, nem mutatott hajlandóságot ennek a kötelezettségnek elfogadására. A szovjetoroszok, mióta a Népszövetségbe beléptek, ortodox népszövetségi taggá váltak és minden nemzetközi megoldást népszövetségi keretek közé igyekeznek helyezni. Ez jól felfogott érdekeik közé is tartozik, mert a népszövetségi megoldások szükségképen általánosított megoldások, aminek következtében Ausztria függetlenségének és területi épségének garantálása bizonyos fokig a többi tagállamok megtámadhatatlanságának garantálásává szélesedik ki.

A félhivatalos párisi „Petit Párisién“ Károly király őfelségének és Htuleseunak párisi tárgyalásaival kapcsolatban megállapítja, hogy ezek szorosabbá tették a Francia- ország és Románia közti kapcsolatokat és a két ország elvi és politikai érdekeinek közösségét. A párisi lap egyik szerkesztője beszélgetést is folytathatott Románia uralkodójával, aminek folyamán Őfelsége a következő, fontos kijelentéseket tette:

— Külpolitikánk egyenes vonalat követ. Nem lehet eltérés benne, a mi hitünk és hajlamunk megváltoztaíhatatlanok. A felmerülő eltérések levezetésére is, ha ilyesmi előfordulna, megfelelő eszközöket találnánk. Én magam őrködöm az egyenes vonal fenntartásán és ez mindig igy lesz.

Az újságíró a fontos uralkodói kijelentéshez hozzáteszi, hogy ez teljesen eloszlathatja a tévhitet, melyet a franciák a romániai közvélemény bizonyos mozgalmainak értékéről alkottak. Világos és határozott szavak ezek — mondja a Petit Parisáén szerkesztője — és minden bizonnyal tartós visszhangot fognak kelteni.

A Londonban kezdődött és Páriában továbbfolytatott tárgyalások természetesen élénk visszhangot váltanak ki nemcsak Olaszországban, hanem Japánban és bizonyos fokig Németországban is. Diplomáciai körükben újra határozottan állítják, hogy Berlin és Róma között szoros közeledés jött létre. Berlinben még fenntartásokkal beszélnek a dologról, Rómában azonban erősen hangoztatják, hogy az olaszok és némelek olyan arányban közelednek egymáshoz, amilyen arányban erősödik a viszony Moszkva és London között. A japán sajtó pedig azon a véleményen van, hogy a most már kétségtelen angol—-orosz közeledés csak ahhoz járulhat hozzá, hogy a Japán és Oroszország között elkerülhetetlennek látszó háborút siettesse. A londoni külpolitika határozott irányát azonban ez a szélsőkeleíi fenyegetés már aligha változtathatja meg. Rómában tegnap az a hír terjedt el, hogy a fasiszta nagytanács felhatalmazta Mussolinit, hogy szükség esetén lépjen ki a Népszövetségből. Ezt a hirt még nem erősítették meg.

Őfelsége itagpfonlossago ngiiafifozata

az utánzatoktól. Ez a szólam sűrű szálló ige volt valamikor. Mintájára most érdemes volna divatoztatni ezt a mondatot: „óvakodjunk a túlzásoktól". Mert a túlzásoknál: lehet nagy sikerük, de legtöbbször fölégetik a valóságot és bajba sodornak. A túlzások farsangja kezdődik. Amióta V. György angol király temetésére Lomionba sereglett sor uralkodó és külügyminiszter, amióta java részük Parisba helyezte át a tanácskozások szinterét, napról-napra fokozódó hévvel kapkodik a sajtó és a vi lágkö zv éle mégy izgaioliabbnál- izgatottabb kúlkőzéleti képzetek és képletek után. Esd a ragadó hangulatot megelőzte ScJmsclmigg kancellár prágai látogatása és Hodisa Milán csehszlovák miniszterelnök ismételt kijelentése a Dana-völgy gazdasági szövetkeztefésérő!. Távol pedig a kőolaj megtorlás réme vicsorog és az uj olasz háborús toüoezetés szerint előbb egy zárlatot fog sugallom és csak azután nagyobb arányú háborús válságot előidézni. Talán tegnap és ma forrt fel a túlzás halija a legmagasabb hőfokra. Feszülő és dagadó izgatottsággal kezdik beszélni és írni világszerte, hogy kábító gyorsasággal megváltozik az európai helyzet. Az érdekek csoportulás>a végleges és világos lesz. Németországot teljesen elszigetelik és Oroszországot teljesen bekapcsolják helyette; Olaszországot könyörtelenül átengedik sötét végzetének a kőolaj tilalom és a földközi- i tengeri zárlat alkalmazásával; a Dana-völgyi j megoldást elsősorban Ausztria biztosítására í korlátozzák és a jövendő gazdasági összefo- j gást niüsteitiár nem teljes egészéber, Isnerr , bizonyos kizárással építik föl a kisantant kiegészítő talapzatán; a Balkán szövetséget összekovácsolják, mert egyetlen állam se marad ott kivül; Lengyelországot is visszaterelik eredeti vonalára. A főtengely Párís

—London lesz és az egyenlítő átmérője a Bécs— Bucwesti-i kisantant, valamint az egész Balkánra terülő szövetség . . .

Nyomasztó tökély ez. Túlzó elképzelés. Ennyire még se lehet egyszerűsíteni a dolgokat és igry összeötvözni nem lehet a barátságos hangulatú sok érdekeket se. A természet sem egy naprendszer. A békének ereje nem vetekedik a nehézkedéseivel. A javuló gazdasági helyzetben most már lehetetlenség a teljes elszigetelés, amint azt Oroszország visszatérése az európai és világ közgazdaságában erősen bizonyítják. Európai kizárólagosság se lehet a világ összefüggéseiben. Se a hiileriznuist, se a fasizmust nem lehet gyors és végleges bukásba dönteni most már, hiszen ez kiszámíthatatlan hatású történelmi földrengést okozna. Oroszország senkit és semmit se helyettesíthet: ezekben az országokban a világ forradalmasításról lemondva, nem űzhet mást, csak a Népszövetségen alapuló közös biztonsági politikát. A német belső forradalomba való belenyugvás jele, hogy a zsidóság kitelepítését elkerülhetetlennek látják és már előkészítik; az olasz fasizmus szinte J:ezdettől fogva inkább külpolitikai vállalkozásban volt aggasztó, amit hamar megszoktak és a háború ellenére is a kellő mederbe szorithatónak reméltek, ezért nem aggódnak, hogy Lovai olasz hajlandóságú kűlközéleii vonalára Flandin meleg angol szerelme telepedett. Egyetlen, igazi közös érdek van: a világháborút mindenki el akarja kerülni, mert a látszólagos döntő fölény is az eddigieknél még közösebb végzetet okozna. Ezt az egyetemes kötelezettséget még áldozatok árán is tisztelni fogják, már pedig nem lehet Olaszország végsőkig való megalázásával: a macchiavelizmus forró és pathetikus hazája nem ijedne meg végső kétségbeesésében a vízözön fölidézésétől. A Duna-völgyi kérdést sem lehet egy vagy két tényező kizárásával, a világháborús büntetés és bosz- szu folytatásával vagy pedig ez óriási kérdés Ausztria megmentésének szűk ládikójába való szorításával megoldani. Amiről morí' képzelődik az emberiség, túlzás, amelytől mindig óvakodni kell, de különösen óvakodni kell most, amikor a béke megmentéséről vagy a háború kockázatáról kell dönteni, amikor az igazi megoldás csak a valóság és igazság nagy nevezőjén lehet. Az ember ne túlozzon, ha mámoros biztonság érzés vagy vak kétség karmai nyúlnak feléje.

PÁR IS. (Az Ellenzék távirata.) Károly fcírály^ őfelsége tegnap érdekes és feltűnést keltő nyilatkozatot adott az Intransigoant

munkatársának, őfelsége kijelentette, hogy szerelné, ha Franciaország Bucur estiben az eddiginél nagyobb politikai tevékenységet

fejtene ki, mert a nehéz órákiján szüksége van a franciáik jótanácsairn. ö fells ege Károly király kedden délijén háromnegyed egy órakor dezsőnét adott a párisi román követségen Lehrun francia köztársasági cflnök ősz- teletére. A dezsönén jelen voltak a többek közt Sárráut miniszterelnök, Flandin külügyminiszter és a francia kormány több tagja,

Pauí Boncom*, Sir George Clerk', a párisi angol nagykövet., a ülengyel, török, jugoszláv, csehszdovák és görög követek, Petain marsall, Franchet dTüspcray marsa,H, Längeren párisi rendőrfőnök, számos magasrangu liiszt és előkelőség, továbbá1. Tilulescu külügyminiszter, Paul Anglielescu, Vidor Anlonescu, Lapedatu, Caramfif, Cesianu párisi román követ, Louis Dreyfuss román konzul, Ilasie- vici marsall, Urdareanu tábornok, valamint a román követség tagjai.

II. Károly király őfelsége tegnap délután a legnagyobb, vallásos román érdemrenddel, öz „egyházi szót gálát'1 nag y keres zí j é vei iünj tette ki Sarratrt miniszterelnököt és Flandin j külügyminisztert. Lebrun köztársasági elnök ' ma Károly király Őfelségének a katonai érdem-keresztet adományozta, amely a legnagyobb francia kitüntetés.

Olaszország kilép a Népszövetségből RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A fasiszta nagytanács ütése a hajnali órákban ért véget. A hivatalos jelentés szűkszavú és csak áLtalánosságban tájékoztatta a nyilvánosságot a gyűlés napirendjéről. Eszerint

a nagytanács igazolva látta azt a külpolitikai irányúoncdat, amelget az olasz kormány eddig követeit és megállapította, hogy az olasz kormány intézkedései, amelyeket a decemberi politikai eseményekkel és az angol—francia javaslattal szemben tett, helytállóak voltak.

A nagytanács ezután azokkal! a lehetőségekkel foglalkozott, amelyek az olaj-szankció elrendelése esetén beáll hatnak.

A párisi Temps ezzel kapcsolatban úgy értesül, hogy az óta. j-szankció elrendelése után az első visszahatás Olaszország részéről a Népszövetségből való kilépés lesz.

Római köröket élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy a kőolajzártat bevezetése után Olaszország 'továbbra üs tagja marad-e a Népszövetségnek. Az olasz álláspont, illetve a petróleum-szankciókra. adandó válasz még nem ismeretes ugyan, de az olasz lapok az európai ifjúsághoz intézett fasiszta kiáltványt utolsó figyelmeztetésnek tekintik ezzel kapcsolatban. A lakosság körében az a hir terjedt el, hogy a fasiszta nagytanács felhatalmazta Mussolinit, hogy a szükségesnek vélt pillanatban Olaszország lépjen ki a Népszövetségből. A Gazeta del Popolo cikkel közöl, melyben rámutat arra, hogy a szánkéi óknak a kőolajra való 'kiterjesztésre amúgy sem jelentené a háború végét, ami jelenleg mindössze gyarmati viszálynak tekinthető, ezzel szemben a szankciók szigorítása esetén a háború Európára is átterjedne.

Közös német—oíasz sérelmek iRÓíMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz lapok tartózkodóan Írnak a Párásban most folyó nagvfontosságu nemzetközi politikai megbeszélésekről és az európai politikában vár ható fejleményekről. A Stefani-ügynökség szerint mértékadó olasz körökben a következőképen Ítélik meg a helyzetet: A jelenleg Párisban folyó nagvfontosságu tárgyalások két célt szolgálnak:

Ausztriát belevinni a kisantanlba és Bnl- gáriát a Balkán szövetségbe. Mindkét lehetőség egyaránt sújtaná Németországot és Olaszországot is, amelyeket igy megfosztanának barátaiktól.

Úgy látszik, hogy Anglia támogatja ezeket a törekvéseket és beleegyezését adja az uj Duna-medencei csoportosuláshoz. Erre vall az a körülmény, hogy Anglia és Németország között, ha nem is súlyosbodott a helyzet, de a jóviszony mégis pang, mig Edén és Litvinov közölt teljes a megértés.

(Folytatása u u.. , .

Berciében akarták biztosítani