Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-25 / 45. szám

4 WrVNlăK 1936 túbrrrár 2 5. Fontos ülést tartott a Sfatul Cosissa szewâriofr nagy beszédben mwÉarfotí rá a LüibereslíedeUmi rendszer hibáira mg(is?ius közepén országos miniavásár 8esz sárosunkban CLUJ. (Az Ellenzőik tudósítójától.) A Sfii­tul Negustoresc helyi tagozatúnak vákisrt- mâny» nagyfontosságu ülést tartólI. A/ ülé­sen, melyen Comsa Ionel szenátor elnököli, a választmányi tagokon kívül több érdeklődő tag is részt vett. Az ülés megnyitása után Comsa Ionel el­nök uapioneiul előtt a> gazdasági élet aktiráilis problémái vad foglalkozott. Az expozé kereté­ben kuLőnösen a kereskedelmet éixleklő kül­kereskedelmi kérdést boncolta. Megállapitót­tá, hogy mindig a mostohán kezelt kervske- dőosztály sínylette meg ezt is legjobban és az amúgy is gúzsba kötött kereskedelemnek további nehézségeket okozott. Romániában, a külföld intézkedései irtán mint szükséges rosszat vezették be ezt a rendszert, azonban sehol sem alkalmazták annyim nehézkes, a rendes kereskedelem részére leküzdhetet­len akadályokat okozva, mint nálunk. A legális kereskedelem kárára' utat kaptak az alkalmi importőrök és exportőröli., kik a ren­des kereskedelem nagy kárára óriási nyere­ségeket váglak zsebre rövid idő alatt. A rend­szer folytonos változtatása az egész gazda­sági életre igen- súlyos visszahatással volt és van. Éppen ezért ezt a kérdést állandóan t'eiszrneo kell tartanunk. Miután pedig a normális keretekbe való visszatérés csak fo­kozatosan lehetséges. ki kell lvarcohuMik. hogy ebben a nagyfán tosságu kérdésben praktikus, igazságos és méltányos intézke­dések történjenek a tisztességes kereskede­lem és ipar érdekeinek kívánalmai szeriül. A MÁSIK KÉRDÉS ! túlhajtott állami beavatkozás, ami ellen küzdeni kell. — A kivetés és behajlás tulliajtásait — mondotta Comsa elnök — le kell faragnunk. Küzdeniink az igazságos, egyenlő teherelosz­tás és teherviselés megvalósításáért, mert ed­dig a kereskedelem mindig erején felül volt megadóztatva. Megállapítja Comsa elnök, hogy az adótúlfizetéseknek a törvény világos rendelkezéseivel szemben- való el nem isme­rése és jóvá nem irása égbekiáltó igazság­talanság. Ez ügybon a szenátus legközelebbi ülésében feL fog szólalni. A KBRESK EDELMI ÉS IPARKAMARAI TÖRVÉNY terv be vett módosításával, ka peso! a l ban. a ke­reskedelem és ipar többi szenátoraival együtt őrködni lógnak azonban, hogy a módosítás olyan irányú legyen, amely a kereskedelem és ipar érdekeit szolgálja. Bejelenti Comsa elnök, hogy e kérdéssel kapcsolatban min­dent el fog követni, hog}' Salaj megye, amely 80 évig tartozott a cl-uji kamarai körletbe és amelyet két éve csatoltak el tőle. vissza- csatoltassék a cluji kamara körletéire. ismételten: fel fog szólalni a parlamentben az igazságtalan italmérési illeték ellen-, kérni fogja, hogy a termelési helyen vessék ki ezt, mert a mai rendszer, amikor a helyi­ség bére arányában fizetendő, a keresettel egy áltáléin aránytalan és igazságtalan. A KÉNYSZEREGYEZSÉGI TÖRVÉNY keletkezését és közben eszközölt módosítá­sait tette ezután szóvá. Figyelemmel fogja kísérni és közben járni, hogy ez a törvény úgy módosíttassák, hogy abban a tisztessé­ges és a gazdasági helyzet folytán válságos helyzetbe került kereskedő védelmet találjon és lehetőséget arra1, hogy' tisztességes nevét megőrizhesse és munkásságát tovább foly- t a th assa. A cégbejegyzési törvény életbeléptetésével feleslegessé vált iparengedélykötelezettség törlése érdekében eddig elérte, hogy a sze­nátus törvényt szavazott meg, de megakadt n képviselőházija®. Az uj kamarai törvény módosításában már fel van véve egy' cikkely, amely törli az iparengedély kötelezettségét. AZ ÉRTÉKVÁM (Laxa ad valorem) ügyét is felemlítette, mely az élet drágítása mellett csak folytonos zak­latásoknak és felesleges idő és muirlcapaizar- 1 ásnak tette ki a kereskedőt és iparost. Ez ügyben a város vezetősége annak idején ki- jentelte, hogy egy évi próbaidőre vezetik be ás azután az elért eredmény megismerése után fognak újból foglalkozni a kereskede­lem és ipar kép viselőinek kifogásaival és javaslataival. Közeledik a próbaidő lejárta. A kérdésit újra napirendre tűzik és felveszik a tárgyalások fonalát a kérdés megnyugtató rendezése érdekében. Végül megállapítja, hogy még sok kérdés van, ami a kereskedelem életét érdekli és amelyeket mind felszínen tartunk és keres­sük a kereskedelem érdekében való megol­dást. Megállapítja azonban azt is, arait ál­landóan szükségesnek tart Imugoztatni, hogy úgy a szenátorok, mint a« érdekképviseleti ogyesülebek cwnk úgy fejthetnek ki eredmé­nyes és hasznos munkálkodást, ha azt a kereskedők egymás megértí-se, együttműkö­dése. összetartása, az egyesületek anyagi és erkölcsi t á-mogai ása segíti elő munkájukat. Hadsereg nélkül még egyetlen hadvezér sem nyert csatát, már jjedig a kereskedelemnek óriási csatákat kell megvívnia és ezt csak erős és nagy hadsereggel1 lehet megvívni, ezért meleg felhívással fordul a> kereskedők- hoz, hogy lépjenek be a/ egyesületbe és er­kölcsi és anyagi 'támogatásukkal teremtsék meg a lvelyzetet, hogy tekintéllyel! és suly- íval, eddigi eredményeit felülmúlva, még hal- hatósabljan tudj-3) az elvértelencdett, legyen­gült kereskedelem érdekeit megvédeni, meg­újhodást szolgálni, vezetőit pétiig lénylege- sen és hathatósan támogatni közcélú mun­ka jukham. \ KAMARA Dr. Borbély István, kamarai alelnök ró- mutatott arra, hogy a kamam mai vez.etösé- gének kinevezésében: a Sfatul Negustoresc, mint elismert professzionális szervezel elérte, hogy saját kipróbált munkaerőit is beküld- hette. Ez a jórészben a Sfatul tagjaiból ál­ló vezetőség h-l ki ismeretes, önzetlen és sza­kadatlan munkával el tudta érni, hogy a nagymultu intézményt megmentette a pusz­tulástól, rendbe szedte anyagi helyzetét, élet­képessé lelt újból, átszervezte irodáit és visz- sznemelkedett a régi nagy nívóra, ugyannyi- ra. hogy ma tökéletes rendlxm működik, minden probléma' és minden ügy gyorsan elintéződik é-s részt vesz a közérdekű ügyek megoldá&'tban. Ma már mintaképül szolgál a többi kamaráknak és a kereskedelemügyi minisztérium a többi kamaráknak a. cluji mh)tára való átszervezését vette tervbe. TERVEK A kanvara ma ésszerű gazdálkodással és minden felesleges kiadás elkerülésével abba a helyzetije jutott, hogy költségvetési felesle­ge mutatkozik és mórija van rá, hogy közér­dekű dolgok megvalósítására terseket dolgoz­zon ki, ami mind a kereskedelem és ipar általános érdekeit szolgálja. Ebben a hely­zetbe® gondolhatott most nagyszabású áru­mintavásár rendezésére is. melyen a kamarai kerület termékein kivid az egész ország ter­mékei, gyártmányai is képviselve lesznek. A vásár augusztus 14-től szeptember 8-ig tartana. A cél nem a kamara anyagi haszna, hanem a tényleges ipari és kereskedelmi ér­dekeket szolgálta, amelynek használ látják a cluji kereskedők és iparosok is. Tervije van véve a> vásárok kérdésének rendezése is, amelyek mai formájukban ke­vésbé szolgálják igazi céljukat, hogy azok az illető vidék termékeinek tényleges képviselői legyenek és hasznossá válhassanak célszerű összpontosítás és időrendi berendezés alapján. A kamara mai vezetőségének további terve egy kereskedő és iparosmenház létesítése az elagolt és leszegényedeü kereskedők és ipa­rosok számára. Alapjául a kamara mai ipa- rostanoncotlhona szolgálna. A várossal kö­tött szerződés rövidesen lejár és már a leg­közelebbi időben Ize lehetne állítani a cél szolgáliaitába. A kamara (várható jövedelem­szaporodása módot fog adni a. berendezésre és fenntartásra. A választmány nevében Comsa elnök örömmel veszi tudomásul dr. Borbély alel­nök bejelentéseit, köszönetét fejezd ki az eredményes és önzetlen munkáért és biztosít­ja a kamara vezetőségét az egyesület és tag­jainak bizalomteljes támogatásáról a keres­kedelmi érdekek védelmében folytatandó munkájában. ÖSSZETARTÁS Ezután Romanovici Gr. vezértitkár, a 'ka­mara vezetőségi tagja emeli fel szavát a ka­ri összetartás és egyesülés érdekében. Erre most különösen szükség vau, mert a legutób­bi napokban eherne lett jónevü és valamikor vagyonos kar társunk szomorú esete kiállóan bizonyítja az egyesülés szükségességét. A 30 évig fennálló cég tulajdonosa a válság folytán pár évé be kellett szüntesse műkö­dését anélkül, hogy valamit megmenthetett volna mOga és család ja részére.. Kartársai se­gítették, hogy megélhessen. Az egyesület nem tudta segíteni, halála után1 pedig alig tudott valamit adni. Annak idején szép terv meg­valósítását kezdte meg a Sfatul, mely azon­ban nem fejlődhetett oda:, hogy egy ilyen esetben azt a segítséget adhassa a hátrama­radottaknak, amelyet szeretett volna, .amelyet valóban segítségnek lehetne nevezni. — Ez a szomorú eset kell kény szentsen l>eiuiiriiket mondotta Roauaiiovici ve/ér- titkúr ÍK>gy megs/erve-z/ük uj alapokon egyesületünket és a keljeiébe® működő v- gélyvgyexilletet. E/ megköveteli minden társ együttérzését, támogatását, szolidaritá­sé t. Rét-három vezető bánnilyeiu me gf «-sziléi t mimikája sem tudja megvan) ósi kuni terveit a tömegek összetartó «a, ‘tórmogaláva nélkül. l)r. Spitzer jogtanácsos a választmány ne- vében fejezi ki köszönetéi i vezetőségnek. Bizalomra újai m a vezetőség jövő munkája iránt és bízik annak ered mén yesflégéljen. Somogyi Miksa elitéli a közömbös ken*ske- döket. Szükfiégcsmik tart ja a segitőegyesölet mielőbbi újjászervezését. Azután a/ utazó- kereskedők panaszát teszi szóvá, akinek mi n h ik öllek e i óját is érlékvámmul sújtják a város szervei, melyre nézve a választmány azonnali közijén járást határoz el. Multh Mihály titkár ezután a központi Sfa­tul megkereséseit ismerteti a csődtörvény. l)üntetőtönvóny módosítására nézve. Az uj birósági Eforia-bélyeg ellen tiltakozó felter­jesztést készítő ttok. A N vugdijszövetség átiratára a választ­mány elhatározta, hogy csatlakozik a villa­mosúm tervezett áramdijfclomolése elleni mozgalomhoz és a közösen, a többi profesz- szionális szervezetekkel együtt alakítandó bizottságba Comsa Ionel elnököt, dr. Borbély István, Romanovici Gr., Fodor Viorel, Rosea Nicolae, dr. Spitzer József és Steiner János tagokat delegálja. Nürnberger Ernő a munknsbiztositási tör­vény hiányait és a minden terhet a munka­adókra hárító rendelkezéseit teszi szóvá. A választmány a törvény érdekében mozgalom megindítását határozta el és erre felhívta a Kereskedelmi és Iparkamarát is. Comsa el­nök szenátor a kamarák szenátorai nevében csatlakozott a mozgalomhoz. Fodor Viorel javaslatára a választmány az egyesület vezérlő bizottságának legköze­lebbi napokban való összehívását határozta el. hogy a tárgyalt kérdéseket és elsősorban az egyesület erőteljesebb megszervezését *s a vidék megszervezését előkészítse s a vá­lasztmány közelebbről összehívandó újabb ülésében a szükséges munkát megindítsa. Az ülés a késő éjféli órákban ért véget. Március eíseiétő \ 60 perces órákat kell tartani a közép­iskolákban Délután is fesz tanítás az aj ren­delet érielmében QLAJJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A köz- oktatásügyi minisztérium tegnapelőtt közölte a középiskolák igazgatóságával, hogy már­cius elsejével kezdődőleg az. összes osztá­lyokban az. eddigi f>0 perces órák helyett GO perces órákat kell tartani és a tanítási idő nem csak délelőtt, hanem délután is fog tartani. A rendelet bizonyára éles visszhangra íog találni, mert ezáltal a tanárok és diákok egyaránt minden szabad idejüket elvesztik. Különösen a nagyobb városokban tanuló ifjakat érinti érzékenyen a rendelet- akik­nek naponta kétszer kell nagy utakat meg- tenniök. Délben alig tudnak haza menni az iskolából, fél háromkor újból ott kell legye­nek. hogy a délutáni' két órás előadáson résztvehessenek. A minisztériumi rendelet szigorúan intéz­kedik, hogy az uj rend.szert minden iskola március elsőjétől szigorúan köteles betar­tani. Négus-divat a pesti álarcosbálahon Sörösüveg-, katicabogár- és nem is szólva a pattogatott kukoricáról... BUDAPEST, február hó. Egy Muzeum- köruli jelmezkölcsönzöben vagyunk. Tarka össze visszaság és egy idősebb ur fogad a Muzeum-köruti jelmezkölcsönzöben. Az üz- 'Jetbe.ni kardok, cowboy-kalapok, torreádo­roknak való vörös posztó, magyar ruhák, ki­rályi koronáik, tiarák hevernek egymás mel­lett poizar szinpompában. — Milyen jelmezeket szeret a közönség? — kérdezzük. — Érdekes, hogy mig külföldön mindenki a leglehetetlenebb komikus jelmezbe Öltözik, hogy a társaság többi tagjait mulattassa, ad­dig nálunk betegesen irtózna]; erz emberek a komikus hatástól. Számtalanszor megtörtént, hölgyekkel és urakkal egyaránt, hogy mikor felajánlottam egy ilyen groteszk jelmezt, a legerélyesebben j tiltakoztak ellene. ,,Jaj, Istenem, ezen ne­velni fognak!“ — felkiáltással. Nálunk, kü­lönösen a férfiak hősöknek, királyoknak, torreá­doroknak, trubadnroknak szeretnek öltöz­ködni. — Milyen idei jelimez újdonságok van­nak? — Az olasz—abesszin konfliktus ezen a téren, is érezteti hatását. Nincs egy olyan jel­mezbál, amelyen legalább öt-hat négus ne jelenne meg. Ez a jelmez aránylag a leg­olcsóbb és » legkönnyebben előállítható. — Miből áll egy négus felszerelés? — Egy hosszú fehér kabát, fehér ing, fe­kete ernyő és trópusi sisak. Ennyi az egész. Mindössze. négy pengő a köicsöndija az egésznek. — A néguson kívül milyen poléttkíö jelme­zek örvendenek népszerűségnek? — Nagy favorit rajta kiviil XIII. Alfons spanyol király . . . — Melyek az örökké divatos jelmezek? — A Pierrot és Pierette-el minden bálon találkozhatunk. Tapasztalatból mondhatom, hogy azok az. emberek, akik a bálokon bo- hócrlibákba, öltözködnek, azok a magánéle­tükben majdnem minden esetben a legsava- nyubb, at legmogorvább és a legkedélytele- nebb emberek. — Milyen jelmezek mentek ki tavaly óta a divatból? .— Ezen a téren a legnagyobb meglepetés, hogy a tavaly még oly népszerű I Gandhi az idén teljesen eltűnt a bálokról. I Kiszorította a négus a helyéből. Rajta kivid1 kivált a forgalomból az azelőtt még nem egy divatos púderpamacs-jelmez és az Éj ki- ráJ ynő je. — Könnyen választanak jelmezt az embe­rek? — kérdezzük. A tulajdonos arca most borúsra fordul és elkeseredetten siránkozni kezd. — Higyje el, uram, ez a szakmánknak a. legfájóbb pontja. Az emberek néha hajmeresztő kívánságokkal jönnek be az üzletbe. Megtörtént például, hogy egy nő pattogatott kukorica-jelmezt akart kölcsönözni mindenáron. Először azt hittem, hogy tréfál velem és viccesen meg­kérdeztem tőle: „Nem lenne jó talán pat­togatott kukorica helyett sült tök?“ A hölgy kíváncsian fordult felém és a világ legter­mészetesebb hangjáh megkérdezte: „Hát az milyen kosztüm?“ Igen, ilyen és ebhez hasonló leglehetet- lenebb kérdésekkel és kívánságokkal talál­kozunk naponta*. Egv fiatalember például a múltkor sörösüvegnek akarta magát maszkírozni. Katicabogártól kezdve a cipőkanálig a legmegdöbbentőbb jelmezekkel akarnak futni az emberek a pesti bálokon. És az örök vágy-álom: a kincses kelet pompája, maharadzsák gyémántos, rubintos ragyogása . . . Éppen elmenőben vagyunk, amikor belép egy vézna, sápadt fiatalember és bejelenti igényét: — Dúsgazdag maharadzsa szeretnék lenni szombat estére * » » (—) NOveniittűclem es Kertészet januári számának tartalma: Van-e verébmemcs fészek-ódu? Káliumhiány tünetei a növényeknél. Tömeg, vagy minőség? A gyümölcsfák autoto. miája. A napraforgó dicsérete. Időjárás. Daru alma Gyümölcsfavirágok megtermékenyüíésí. Kaktuszok szaporítása és gondozása Szóló ma g- olaj_ Hová ültessünk diófát. Szőlészet. Gyümölcs-, Zöldség-, Virágkertészet. Egyes szám ára 40 Éj, vidékre 4 5 lei pénz vagy postabéíyeg beküldése ellenében azonnal küldi a romániai főbizomá- nyos Ellenzék könyvosztáiya. Cluj. Pisata Uni­rii. Előfizetési árak: negyedévre ioo, félévre 200, egész évre 400 lej. Régebbi számokból díjtalan mutatványszámot 5 lej bélyeg beküldése ellené­ben azonnal küldünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom