Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-25 / 45. szám
LAXA POŞTALA PLATiTA ÍN* NUMERAR Na. B4t.i0ţ/î*ifî ÄPA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 F:ókkiadóhivetftl és könyvosztály: Piaca Unirii 9 Bim- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVIÎ. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS KEDD Előfizetési árak: bevon« 70, negyedévre 210, félévre 420, éves*« 640 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, ér»:* £3 pengő, A többi külföldi államokba csak a por~ókülönbözms! :öbb 193 6 FEBRUÁR 2 5. Hodzsa miniszterelnök belgrádi tárgyalásairól szóló nyilatkozatában egy Schilleréi idézetet hangoztatott az újságírók előtt: „Worte sind genug gewechselt, lasst uns schon endlich Taten sehen4', ami magyarul annyit jelent, hogy elég volt a sok szóból, most raár jöjjenek a tettek. A csehszlovák külpolitika vezetője tehát bejelenti az akciót dnnai tervének megvalósítása érdekében. Világosan azonban még mindig nem lehet látni, hogy miben áll ez a dnnai terv, illetve, hogy milyen módon igyekeznek majd eloszlatni azokat a kétségtelenül nagy ellentéteket, melyek a dunai államok őszinte együttműködésének még mindig útjában állanak. A belgrádi megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentés szintén nem ad felvilágosítást ebben az irányban. A jelentés bizonyos kitételei azonban arra matatnak, hegy sikerült megnyerni .Belgrad hozzájárulását a prágai tervhez, mely úgy látszik pozitiv indítványokat foglal magában a kisantanthoz nem tartozó donai államok megnyerésére is. „A Duna-medence jelenlegi helyzetével kapcsolatban — mondja a tárgyalások utón kiadott kommüniké — Hodzsa és Sztojadinovies miniszterelnökök teljes egyetértéssel állapították ?neg, hegy Romániával való legteljesebb összhangban arra kell törekedniök. hogy őszinte együttműködést valósítsanak meg az összes érdekelt államok közöli és ezzel kapcsolatban komoly törekvésük minden olyan dolog kiküszöbölése, mely a jelenlegi helyzet súlyosbodásához vezethet és amely lehetetlenné tenné a két országot érdeklő kérdések méltányos és állandó jellegű megoldását44. Föltehető, hogy ez a mondat, kissé bizonytalan fogalmazásával, szintén arra vonatkozik, hogy el akarják kerülni minden lehető módon a Duna-völgyben jelenleg még fennálló ellentétek további kiélesedését. Mert ha csak tisztán a Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti kérdésekre vonatkoznék, amire szintén magyarázni lehetne, akkor egész furcsa dőlő« volna, hogy a helyzet súlyosbodásának lehetőségéről is szó esik benne. A hivatalos jelentés további folyamán hangoztatja, hogy mindkét ország tisztában van azokkal az előnyökkel, melyek a dunai államok gazdasági együttműködéséből származnak s a kél miniszterelnök ezért arra a következtetésre jutott, hogy támogatni kell az ilyenirányú törekvéseket cgv a kisantant. mint a többi dunai államok érdekében. Hangoztatja még a jelentés, hogy a dunai államok gazdasági összefogásra irányuló igyekezete nem irányul egyetlen más állam ellen sem. Ellenkezőleg, számit a középeurópai és a nyugatenrópai hatalmak támogatására. Ez az utolsó kitétel Németország felé igyekszik megnyugtatólag hatni, viszont a megfogalmazásában fenntartja Hodzsának azt a tervét, mely ellen Berlinből leginkább tiltakoznak, hogy először gazdasági együttműködést kell létrehozni a dunai államok között, ami után ez az együttműködés mint egység lépjen föl a nagy német gazdasági egységgel szemben. A külpolitika általános nagy kérdéseire vonatkozólag a belgrádi tárgyalásokról szóló hivatalos jelentés nem terjed ki részletekre, csak általánosságban hangoztatja, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia Romániával való teljes egyetértésiben a béke megőrzésére törekszik „a népszövetségi egyezményben gyökerező kollektív együttműködés szellemében“. Ebben a kitételben a hangsúly kétségtelenül a kollektív szón nyugszik, mely megfelel Pária és London jelenlegi külpolitikai irányának. Nem esik szó azonban arról, hogy Jugoszlávia engedett-e tartózkodó magatartásából Moszkva bevonásával szemben az európai kérdések megoldásában. Á prágai külpolitikát pedig, mely ennek az irányzatnak főképviselője, ez a kérdés minden bizonnyal nagyban érdekű. Hodzsa miniszterelnök a mai nap folyamán visszautazik Prágába. Belgrádi jelentések szerint azonban a hét végére Jugoszlávia fővárosába várják Starhemberg osztrák alkancellárt. És valószínűnek látszik, hogy március folyamán Belgrádija látogat Beck lengyel külügyminiszter is. A már lefolyt és még ezután készülő látogatások tömegéből, melyekhez más fővárosokban lefolyó, vagy előre jelzett diplomáciai látogatások is járulnak, nehéz kihámozni, hogy a nagy nekikészülődésből végül mi fog megszületni Starhemberg herceg látogatása Varsóban mindenesetre annyit jelent, hogy bizonyos párhuzamosság a prágai és bécsi külpolitika között fennáll, A látogatásokról szóló beszámolóhoz tartozik, hogy Gőring porosz miniszterelnök, aki napok óta vadászik a lengyel erdőkben, tegnap Varsóban újra látogatást tett Moseicki köztársasági elnöknél és hosz- szasan tárgyait Beck külügyminiszterre!. A nyugati nagyhatalmak közötti diplomáciai játékkal kapcsolatban tegnap az a szenzációs hir terjedt el Párisban, hogy Rómából a francia—olasz egyezmény végleges felbontásával fenyegették meg a franciákat, ha ezek hozzájárulnak a londoni szankciós politikához, mely úgy látszik szívósan kitart eddigi utján. Ez a fenyegetés Suvicii olasz külügyi államtitkár és de Chambrun francia nagykövet közötti tárgyaláson hangzott el. Ezen a tárgyaláson a franciák kívánságára olasz részről bizonyos fokig visszavonulót fújtak a „Giornale dTtalia“ pár nap előtti angolelleoes leleplezésének kérdésében is, megállapítva, hogy a szóban forgó egyezmény csak műszaki megbeszélések tárgya volt Olaszország és Franciaország között Abesszíniával kapcsolatban végleges megállapodás nem jött létre, így tehát a megállapodást nem is közölhették volna. BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa csehszlovák miniszterelnök tegnap reggel Op- íleaiat-han megkoszorúzta Sándor jugoszláv király és «z Ismeretlen Katona sírját. A látogatás után a rmniszbeíenök a külügyminisztérium által tiszteletére rendezett zártkörűi deasönén vett részt, ahol újabb megbeszéléseket folytatott Sz tója din ovics miniszter- } elnökkel. A megbeszélésről hivatalos jelentést : adtak ki, amely többek között a következő- ! két állapítja meg: I Vizsgálat tárgyává tették a jelenlegi álta- ! lános helyzetet, a Duna-medence különleges * feltételeire való tekintettek Részletes eszmecserék után Hodzsa és SztojadLnovics miniszterelnökök megállapították, hogy az összes napirenden levő kérdések és a. nemzetközi politika legutóbbi eseményeivel szemben való azonos az álláspontjuk. Az általános helyzetre vonatkozólag a két miniszterelnök annak a*z őszinte vágyának adott kifejezést, hogy nemzetközi kapcsolatok utján olyan őszinte helyzetet teremtsenek, amely felé a kisantant kereteiben a két állam mindig is törekedett. A két miniszterelnök abból indult ki, hogy a két ország erőfeszítései, szövetségesükkel, Romániával való teljes egyetértésben, a jövőben is a népek közötti legszorosabb baráti viszony fenntartására irányuljon, a nemzetközi jogelveknek a népszövetségi alapokmányban kifejezésre juttatott, valamint a kollektiv biztonság rendszerének alapján. A Duna-medence jelenlegi helyzetével kapcsolatban Hodzsa és Sztojadinovics miniszterelnökök megegyezték abbani, hogy országaik szövetségessükkel, Romániával való teljes egyetértésben arra kell törekedniök, Stoäisa miltaíkozatti BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa csehszlovák miniszterelnök nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben kijelentette, Rogy a Belgrádban leszögezett magatartás a legelőnyösebb kiindulópontja a Idsantcmt politikai folytatásának. Elmondja továbbá, hogy közelebbről Prágában ai kisantant államok gazdasági szakértői értekezletre ülnek össze, amelyen különösen a kisantant-államok gabonafeleslegének elhelyezése kérdésével fognak foglalkozni. A kisantant-államok ezután e kérdés tekintetében azonos álláspontra, helyezkednek az érdekelt államokkal szemben. Az osztrák álláspont PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Egyik prágai lapban Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter irt vezető cikket „Ausztria jelenlegi problémája“ címmel. A külügyminiszter megállapítja, hogy ez a probléma inkább gazdasági kérdés, mint politikai, mert a gazdasági kérdések előtt a Duna-medencé- ben lehetetlen a politikai elrendeződés. A két kérdés között azonban szoros kapcsolat van és a Duna-konfederáció terve nem valósulhat meg mindaddig, mig a politikai kérdéseket nem rendezik el agy, hogy az összes érdekelt államok szempontjait figyelembe vegyék. A cikk kitér az Anschlussra is. Ausztria nem akarja visszahozni a Habsburgokat. — írja Berger-Waldenegg — tehát Schuschnigg kancellárnak ezt a tervet le kell venni a napirendről. Bulgária nem lép be a Balkánszövetségbe SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Kirosei- vanoff bulgár miniszterelnök tegnap megcáfolta azokat a külföldön elterjedt híreket, hogy Bulgária be fog lépni a Balkán-szövetség tagállamai közé. Ezek a híresztelések nem egyebek puszta feltevéseknél — mond hogy őszinte együttműködési valósítsanak meg a.z összes érdekelt államok között. E törekvéseknek célja ugyanakkor minden olyan esemény kiküszöbölése, amely lehetetlenné tenné a két országrjt érdeklő kérdések méltányos és állandó jellegű megoldásál. Megállapítást nyert, hogy a két ország mindig tiamujelét adta annak, hogy megérti azokat az előnyöket, amelyek a dunai államokra nézve a gazdasági együttműködésből származnak. Éppen ezért a két miniszterelnök arra a következtetésre jutott, hogy támogatni keli ezeket a törekvéseket a kisan- tairt és a többi dunai állam érdekében. Ezek a törekvések nem irányulnak egyetlen állam ellen s<em, ellenkezőleg az a céljuk, hogy kölcsönösen támogassák egymást és ugyanakkor az összes dunamedencei államok együttesen kérhessék a közép és nyugateurópái nagyhatalmak támogatását. Csehszlovákia és Jugoszlávia e cél érdekében kifejtettebb munkájukban szorosan és elválaszthatiatlanul kötve érzik magukat Romániához és azt hiszik, hogy a jelenlegi körülmények között ezen az utón szolgálhatják ta llegmegfele- lőbbeni az általános béke és a. nemzetközi együttműködés gondolatát. Ausztria helyzete A jugoszláv lapok tartózkodással Írnak a megbeszélésekről és egyelőre nem foglalnak állást azok eredménye iránt. A Slovenec ci- mü lap a következőket irja: „Téves az a felfogás, hogy .Ausztriának két eshetősége: a Habsburg-restauráció és a kis antanthoz váló közeledés között kell választania. Van egy harmadik lehetőség is: Ausztria maradjon meg annak, ami volt és ami ma, független államnak, igy nem lesz nehéz más államokhoz való kapcsolatait kiépítenie. Ami pedig függetlenségét illeti, erre vonatkozólag a nagyhatalmak míár kellő biztosítékot vállaltak“. • ja a hivatalos cáfolat. — Bagária nyíltan I felfedte az okokat, amelyek a Balkán-szövet- ! ségbe való belépését gátolják, ezek az aka- í dálvok pedig ma is fennállanak. í Az olasz leleplezés í I PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Havas- I ügynökség részletes tudósítást közöl arról ? a megbeszélésről, amely Suvich olasz kül- I ügyi államtitkár és de Chambrun római francia nagykövet között lefolyt. Ezeken a tárgyalásokon a Duna-medence kérdése ke- \ rült szóba. Szóba került ezenkívül a Gior- ■ nale d‘Italia feltünéstkeltő leleplezése arról a francia—olasz egyezményről, amely a keÍ letafrikai háború kitörését megelőzően Abesszíniára vonatkozólag a két hatalom kö- j zott létrejött. Az erről szóló jegyzőkönyvek i nyilvánosságra hozatala — minthogy az ; egyezményről Londont is tájékoztatták — I kényes helyzetbe hozta az angol kormányt, j Suvich és de Chambrun megbeszélése nyo- t mán valószínűnek látszik, hogy az olascok ( cáfolatot, adnak ki a Giornale dTtalia lelep- ! lezésével kapcsolatban és a cáfolatban meg- í állapítják majd, hogy a fentemliíett egyez- 1 mény csak műszaki megbeszélések eredm&- I nye volt, a két államot kötelező, Abessziniá- I ról szóló megállapodás nem jött létre. I j Róma fel akarja bontani a francia i —olasz egyezményt j PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Politikai és ; diplomáciai körökben az a szenzációs hir ; terjedt el, hogy Olaszország az olasz—francia egyezmény felbontásával fenyegette meg ! Franciaországot arra az esetre, ha hozzáÍ járul a szankcióknak a kőolajra való kiterjesztéséhez. Általános vélemény szerint ez a j fenyegetés nemcsak a megtorlásokkal van kapcsolatban, hanem ugyanakkor Páris dunai terveire is vonatkozik, amelyekben Olasz- l ország is részt követel magának.  belgrádi találkozón elhatározták, begy igyekeznek minden olyan esemény! kiküszöbölni, amely a felenlegi dunai helyzete! sulyosbiihainá- ■———ma——— Hivaiato.s jelentés Hodzsa és SztojadmovScs miniszterelnökök megbeszéléséről* — „Jöjjenek u leitek“, jelentette ki Hodzsa* — Smrhemberg herceg is Belgrádba látogat iclcüics i miiiszfcrclniüiii Mnüvaldsairól
