Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-22 / 43. szám

* A nyugodt ember Mindig csodában) :ivt>k.iI az emberekéi, akik av élei minden körülménye között nyu­godtak tudnak maradni. Es irigyeltem is, meg kell vallanom, mert ezek a boldogak. \ nyugodt embereknek van a legtökélete­sebb életük. (Egészségesek testileg, lelkileg, vagy legalább is az egyik tekintetben. Ük élik a legtermészetesebb életet. Részeséi an­nak a biztonságnak, nyugalomnak, amit a természet életében észlelhetünk. I s bölcs emberek is. A maguk módján, a maguk sza­mára megoldották mindazokat a kérdéseket, amelyek elé valamennyi embert odaállítja az. élet. Megoldották mindazokat a felada­tokat, melyeket soha sem képes megoldani az, aki egyensúlyából, nyugalmából kibillent, még akkor sem. ha az őrületig kínozza ma­gát. Az ember rendeltetése pedig nem lehet az, hogy elméje megzavarodjék az eléje ke­rült kérdésektől, akkor sem, ha a legnagy­szerűbb megoldást keresi is. Senki sem ki- vánhat tehát többet, mint amit ezek a nyu­godt emberek elértek. He ez igy kifejezve talán nem is helyes. A nyugodt emberek nem értek el semmit, ok csak megőrizték azt, amit mindenki kap, mikor a természet rendjébe beleszületik. Érdemük vagy szerencséjük annyi, hogy meg tudták őrizni azt. amit a legtöbben el­veszítenek. Mindezeket egy öregedő úrtól hallottam, aki falusi magányában gyönyörködött az élet egyszerűségében, zavartalan szépségében és dicsőített nyugalmában. Tisztes fekete kabát­ján. amely még a századeleji divat szeszé­lyének hódolt, jókedvűen játszadoztak a napsugarak. A fény. a levegő tisztasága, a téli nyugalomban pihenő szántóföldek ne- ház lehellete, körül a hegyeken kopaszon álló erdők finom illata hatalmas ablakok nvitott szárnyain keresztül ömlött be. min­den. minden azt a bölcs filozófiát sugározta magából, amelyet az öreg ur szavakba fog­lalt. Bár erről nem beszélt, de le lehetett olvasni az arcáról, hogy ósdi ruháját nem tüntetésből hordja, mintha a mult idők em­lékéhez ragaszkodnék, hanem csupán csak azért, mert semmi fontossága nincs előtte annak, hogy a szabómesterek és divatkirá­lyok miféle uj szabásmintát találtak ki. Mindez nem nyugtalaníthatja. A nyugodt ember nem maradi, se nem forradalmár. Több mind a kettőnél.- A mai társadalom minden nagy kér­dése, a világ ezerféle válsága mind megol­dódnék egyszerűen, magától, ha az emberek közelebb kerülnének a természethez — mondja. —- Az emberiség nagyrésze annyira kiszakadt a természetes életből, hogy az élet legelemibb szabályait is elveszítette. Ez min­den bajnak és fejünkre tornyosuló veszede­lemnek az oka. A mai ember élete tönkre van téve, gyökértelen, természetellenes. Ezért van annyi tragédia, ezért van annyi öngyil­kosság. (Pedig az élet felséges dolog, ha ter­mészetes. — En kétszer találtam meg ezt a nyugal­mat és természetes életet. Közben egyszer elveszítettem. Akkor mindent otthagytam, csak hogy ismét megtalálhassam. Otthagy­tam a hivatalos állást, a társadalmi szerep­lést, mert láttam, hogy a mai társadalom minden tevékenysége mennyire messze áll a természetességtől. Igaz, hogy felismert igaz­ságom lázában először próbáltam megjaví­tani a társadalmat, de hamar beláttam, hogy erre nem vagyok hivatva. Én csak a magam életét tudtam igazzá, természetessé tenni. Lehet, hogy különcnek látszom, de csak a körülmények tesznek azzá, az a tény, hogy az emberek túlnyomó többsége nem képes megtalálni azt az igazságot, ami mindenben benne van. — Mikor kiköltöztem a faluba, nagyon szerettem kocsikázni délután és szürkület­ben. A második este hatalmas kutya ugrott egy kapu mögül a kocsimra. Mondanom sem keli. milyen kellemetlenül riadtam fel el- mélázásomból. Bosszankodtam a kutyára, hogy milyen ostoba, mit ugat és mit ugrik a kocsira, mikor senki sem bántja. Ezt én a legoktalanabb és legostobább dolognak találtam. Ekkor még ideges voltam, az efé- lék nyugtalanítottak. Legnagyobb meglepe­tésemre azonban a kocsis bosszantani kezd­te a kutyát, ahelyett, hogy elkergette volna, többszáz méterre csaholtatta utánunk. Nem tudtam, hova legyek el, meg akartam szólí­tani a kocsist, de az első pillanatban meg- éreztem, hogy itt valami nagyszerű dologról van szó. A természet természetességéről. A kutyának az a természete, hogy ugasson, miért kell emiatt haragudni? Azóta nagyon szeretem, ha a sötétben hátbatámadnak a kutyák. b. gy. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg­olcsóbban és legnagyobb választékból az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii vásárolhatták. ELEEN f it* ......................................... i n mm—hmm, vjwTVM&mmaiaimmaBmmmcmMDmMnMmmtmmum Filmsztárok — a magánéletben Hollywood rejtelmei — az igazság i(ikrében I 9 36 / mb r u i r 22. LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Filmsztárok titkai mindig érdeklik az emlw rekot. A londoni nagy világlapok naponta érdekes reszk-U-kel közölnek a közönség k,-d vonveinek inagánéLetéröl. Néhány érdekes részletei kiölünk itt a legújabb hollywoodi hírekből. Akii csak a sport-bajnokok érdekelnek... Dorothy l.<“c, aki az. R. K. O. sdudió The Wild West (A vad nyugat) cimii vigjútéká nak sztárja, elvált férjétől, Marse halt Dufield egykori futlKvüs/tártó). A 21 éves Dorothy ivak ez volt a harmadik házassága. Dorothy «»agy szerelme csak addig tartott, amíg Marschall neve a sporthasálxkon szerepelt. Amig „hős" volt. De Dufield dicsőség helyett pénzt akart keresni. Es leállt egy stúdióim segéd rendezőinek. A glória elhamvadt. A szí - rek m kihűlt. Dorotb. most szorgalmasán böngészi a sporlr »v.itok d. I j áldozat Ke­restetik . , . kgy karrier tragikus befejezése Gordon Westeotl, ismert színész meghalt 31 éves korában. Baleset érte. Pólózás köz ben leesett a lóról, amely összetaposta. Agy­rázkódással a Cedars of Lel.«anon kórházba került, ahol négy nap múlva kiszenvedelt. Gordon papnak készüli. 21 éves korában irt egy színdarabot, k darab megbukott, de ü kedvet kapott ci színészeihez. Tiz évig alakí­tott nagy szerepeket színpadon és filmen. A producerek most megtiltották szerződéses s/meszeikix-k, hogy póló zzanak, ha e*ak a filmjük el nem készült. Janet Gag nor fi Is zi a I egy kicsit letűnni. Mert több rossz szere|>el ka|>ott. \ Metro kölcsönkérte a« Eox- t"l :| Smali Town Gir! (Kisvárosi lány) fő­szerepére. .kniet nem ismerte a témái és nem akart inuitni. Mert .I-anet akarartos. Firnöké- nek, Daryl E. Zanuck, Eox - vezérnek csak azzal sikerült rávenni a szerep vállalására, hogy ez a lil.m isinél vezető pozícióba fogja emelni. Ez halott, .fanét átmegy a Metróhoz, •tani ;i év előtt vált el Lydell Pecktől. Mos- buni barátja: AI Scott, aki néhány hónap előtt vált el Collen Moore-tól. A zsarolók ellen . . . •lack La Hue, jénievü filimszáiijósz kezde- mé.iiyezé.sére megalakult a Motion Picture Protective League (Krimvédelmi liga). Ennek célja az, hogy megkíméljék a film nagyságo­kat zsarolásoktól, betörésektől, rablásoktól (kidnaping) é-.s egyéb hollywoodi jószoktá- soktól. .lack ugyanis nemrég áldozata volt egy zsarolási kísérletnek. A liga aktiv ve­zetőjéül felkérték Melvin Porvlst, aki a wa­shingtoni kormány hivatalos detektivszerve- ze lének voh egyik lőembere. (Angolul: ,,G- Man-Govern-nient-man) Purvis lőtte le egyéb­ként a hírhedt amerikai főgangszbert, John Diliingert. Most idejön. Hogy hollywoodi gangs/terek ellen nyújtson védelmet a no- t abili Iá sok nak. A NAGY KÉRDÉS: liépes-e megitászíleiííi faáarescia, ha lliiiu üratáanu nyiätfan támad? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tuciősitójátóLt A parlament megnyitásának napján nem volt nehéz megállapítani a pártok erőviszonyát, mely sok tekintetben különbözik attól, me­lyet néhány hónappal ezelőtt állapíthattak meg a beavatottak. A legutóbbi napok ese­ményei idézték elő a hatalmi eltolódásokat. Mindenekelőtt a kormánypárt jobb és bal- szárnya közötti harc nvilt színen történt ki­robbanását födi figyelemre méltatni, mert Dinu Bratianu fellépése kézzel foghfrtó eredménnyel járt ezúttal. Bucuresti-i la­pok jelentése szerint újabb. erőteljesebb megmozdulásról win szó, nem azokról a diplomatikus bírálatokról, melyek eddig időnként elhangzottak. Dinu Bratianu mindig tiltakozott a kivé­teles rendszabályok fenntartása ellen, a bírá­lat után aztán tanácskozások következtek, melynek végén a pártelnök visszavonult a küzdőtérről. Folyton hangoztatta, hogy a kormány ténykedései nincsenek összhangban a liberális párt programjával. A figyelmezte­téseknek következményei azonban nem vol­tak. SOROZATOS TÁMADÁSOK Az uj offenziva terve csak lassan bonta­kozott ki. Plessöa liberálispárti képviselő — Jonel Bratianu volt magántitkára — indítot­ta el a haTC újabb fejezetét, midőn a par­lament szme előtt a kormány munkáját bí­rálta és a liberálisok régi programja fenn­tartásának szükségességét hangoztatta. Aztán lamandi beszélt „demokratikus és liberális“ szellemben Jasi-ban, kárhoztatva a jobbol­dali törekvéseket és erőszakosságokat. Nem sokkal ezután Bebe Bratianu — a liberális párt országos főtitkára irt cikket az Univer- sulba, melyben Inculet belügyminisztert tá­madta. Ezt* követően Tan ered Constantinescu folytatta a cikkirást ugyancsak az Univer- sútban s leszögezte, hogy nagy baj, ha a pártelnök nem lehet elnöke a. kormánynak. Egyben a Bratianu Györggyel' való kibékülés szükségességét hangoztatta. Ily előkészítés után került sor végül a Banca- Naţionala köz­gyűlési termében történt első nyílt összeüt­közésre, melynek' során Dinu Bratianu mel­leit Anghelescu közoktatásügyi és Constanti- nescu kereskedelemügyi miniszter is he­lyet foglaltok. TISZTULT A LÁTHATÁR Dinu Bratlanu többé nem határozatlan s fiatalos erőről, a Bratiamuk hires szívóssá­gáról tett tanúságot. Eddig nem akart elő­idézni kormányválságot, mosd egyszerre meg­változott s nem volt tekintettel e>rre a ké­nyes kérdésre, mikor nyílt támadásba ment át s sikert ért el az első órában. Az ellentáborban természetesen „reváns“- ra gondolnak. A Dimineaţa hosszas nyilatko­zatot közöl, melyet a Dinu Bratianu val szem­ben álló fiatalok csoportja („tineret liberal“) egyik vezetője adott a lap munkatársának: .— A harc nem a bankkormányzó és rész­vényesek között folyt le — mondja a fiatal liberális politikus, kinek nevét a Dimineaţa titokban tartja. — A liberális párt „öreg“ és „fiatal“ csoportjai csaptak össze a valóság­ban, mert a fiatalok nem akarják tűrni az öregek zsarnokságát ..t Banca Naţionala mindig liberálispárti citadella volt, ezt jelentene főleg Yintila Bratianu parancsnoksága alatt. Egy idő óta azonban sikerült menekülni a Bmtianuk befolyása alól. Ezért került sor a harcra. A végső eredményt még nem ismerjük. A jegybank vezetősége ugyanis a megüresedett igazgatósági helyek betöltésére kiirt válasz­tást bizonytalan időre elhalasztotta. Csupán annyit tudunk, hogy a xálasztást alapsza­bály szerint 40 napon belül keld megtartani. B É KÉTArg Y ADÁSOK A Gazeta jelentése szerint az uj közgyűlés március 15 körül fog lefolyni. A lap úgy tudja, hogy sokan vannak a kormánypárt­ban, akik fájlalják a történteket és szeret­nék a szemben álló feléket kibékíteni. Alli- tólag Antonescu pénzügyminisztert kérték fel a közbenjárásra, ki a megbízást elfo­gadta. A Gazeta szerint nem lesz könnyű dolga- Antonescunak, miuítán elő re láthatóan sem Tabarescu hivei, sem Dinoi Bratianu környe­zete nem hajlandók álláspontjukat feladni. A lap nem sok eredményt vár a közbenjá­rástól. Az Epoca megállapítja, hogy Dinu Bratianu nem folytathatja tovább eddigi taktikáját. Két éven át folyton hangoztatta, hogy nem ért egyet a kormány munkájával s a Tata- rescu-kormányt mégis fenntartotta. A pártfö- nök ily magatartása mellett egyetlen kor­mány sem boldogulhatna. A Dimineaţa, szakadásra, vár a kormány­pártban, abban az esetben, ha az események ijy ütemben tovább folynak. A NAGY KÉRDÉS A lap felteszi a kérdést: — Mikorra vár­ható szakadás, változás a kormánypárt so­raiban? Eddig ugyanis minden ellentétet sikerült elsimítani. A Dimineaţa úgy értesült, hogy apuig Tatarescu kormányon lesz, addig Di- ' nu Bratianu a helyzet végleges tisztázását kerülni fogja. Igen egyszerű ennek az oka. A liberális párt tekintélyes vezető politikusai nem szí­vesen áldozzák fel magas méltóságaikat s Dinu Bratianu jól tudja, hogy igy az ellen­zékben több segítségre számi that. Dinu Bratianu tehát nem siet. A Dimineaţa értesülése szerint sokkal gyorsabb tempóban kakidnak el­lenfelei, akik latba vetik minden befolyásukat, hogy döntő lépésre bírják Dinu Bratianuval szem­ben Tătărescul. Képes lesz-e a kormány leküzdeni a reá várakozó akadályokat? A legnehezebb kérdés olt lebegett a mi­niszteri padsorok fölött a parlament meg­nyílása- alkalmával. üáJ Bírálat Gyakran hallani, különösen az intéllektui*- lek közötti beszélgetés, vagy inkább vitat kozás közben a villámhárítóként használt megjegyzést: „Én ugyan nem szoktam poli­tizálni, <lc azért. . .“ és azután követi.> zik az illetőnek rendszerint egy kedvezőtlen véleménye, melyet valamely közéleti sze­mélyről, vagy eseményről alkotott. Hallani néha aztán azt a hol jóakarata, hol meg kissé fenyegető figyelmeztetésként hangzó következő megjegyzést is: „Jó lesz nem politizálni!“ Pedig, ha jól meggondoljuk, mindaz, ami körülöttünk zajlik és amit éleLsorsnak hi- vunk, hogy van, vagy nincs mit ennünk, hogy járhatunk, vagy sem iskoláira, hogy miért kell a holnapi nap megélhetési bizony­talanságának gondját viselni, hogy miért nem ismerhetjük meg magunkat s más or­szágok és népek életviszonyait és jellemét a maga valóságában, hogy miért kell egyes népeket szeretni, másokat meg gyűlölni, hogy jók, vagy rosszak közegészségi, köz­biztonsági viszonyaink, ezt tulnagy részt mind csak a politika szabja meg. Épp ezért, kárhoztatandó az a felfogás, mely azt vallja, avagy azt akarja az emberekre rákénysze­ríteni, hogy ne foglalkozzanak politikával. Ez. a felfogás ugyanis se többet, se keveseb­bet nem akar, mint hogy az emberek ne foglalkozzanak saját sorsukkal. Mint mindennek, úgy ennek a felfogásnak is megvan a maga indoka. Hiszen a politika végeredményében nem egyéb, mint a gazda­sági és társadalmi alakulatokról, berendez­kedésekről, jelenségekről, vagyis a közélet megnyilvánulásairól alkotott vélemény. Á vélemények pedig megoszlanak. Vannak kedvező és kedvezőtlen vélemények- Minden attól függ, hogy milyen szem, helyesebben: milyen érdek szempontjából nézzük a dol­gokat. Minden közéleti megnyilvánulást két szem­pontból bírálhatunk meg: a szűk egyéni, vagy az általános, a magasabb érdek szem­pontjából. Köztudomású aztán, hogy a poli­tikai hatalmat gyakorlók, a kormányzók rendszerint más szemmel és más színben — az ö rendes színük rózsás — látják a vilá­got, mint a kormányzottak nagy része. Más­ként Ítélik meg a dolgokat a gazdagok s másként a szegények. Közismert dolog az is, hogy az intézkedők szívesen veszik a dicséreteket, a nekik üd­vös és kedvező véleménynyilvánításokat s épp oly ellenszenvvel viseltetnek a kedvezőt­len bírálókkal szemben. Miért is a politizá­lás, azaz a véleménynyilvánítás kellemetlen következményekkel is járhat Innen az a félelem, mely a gyöngébb lel- kületüeket elfogja a politizálással szemben. Ez a félelem szülte aztán: „Én ugyan nem szoktam politizálni, de...“ megjegyzést Minthogy azonban a véleményalkotás, a kri­tika és igy a politizálás az emberrel vele született sajátosság, hiába azt eltiltani, vagy elnyomni, mert minden mesterséges akadály­ellenére úgy is feltör, mint egy ős és el nem tiporható erő. Különben is a kritika, a bírálat épp úgy kell, épp oly nélkülözhetetlen kelléke az emberi társadalomnak, mint a mindennapi kenyér. Hiszen ki állíthatná, hogy van oly emberi alkotás, melynél tökéletesebbet al­kotni nem lehetne? Nem volna szabad tehát elvonni emberi müvet a kritikától, mert a haladást csak igy szolgálhatjuk. Csöppet sem észszerű dolog a gazdasági és társadal­mi formákat — amelyek ugyancsak emberi alkotások és igy nagyon is tökéletlenek —- ..tabuk“-nak nyilvánítani és elvonni a kriti­ka jogától, mert hiábavaló kísérlet a hala­dásnak megakadályozása. A kulturember ma megveti a rabszolga- rendszert, pedig a pátriciusok annak idején rendületlenül hittek annak természetes vol­tában és magasabbrendüségében. Sajnos, az önzés ösztöne ngm akar más szempontot is tekintetbe venni, mint a szűk egyénit s vas­tag hályoggal vonja be azok szemét, kiknek legélesebb látásra volna szükségük. Amint a múltban, ugv a jövőben is a mindinkább feltörő vélemények szülte nyomás el fogja majd takarítani az útból mindazt az aka­dályt, melyet a haladás útjába gördítenek. Pocol Victor. Az uj évi könyvpiac szenzációja / Ranke •* A pápák története Lexikon alak, 750 oldal, 45 mélynyomása képpel, egész vászonkötésben rövid ideig elő jegyzési árou 280 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályába, Cluj, Piaţa Unirii. Később drágább lesz ! Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk! Kérje a könyvujdonságok jegy­zékét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom