Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-02 / 26. szám

1936 feb rair 2. B LLB N ZAR n kolozsvári G. Emil: Br. Csíbráky szerelmei Rágná? — FMdkfift-Jfcitmkt Sciadáj* door, környezettéből és keäj&ö tárgyilagossággal tud szembefordulni vele. Sokat tanult Grand- pierre azoktól a franciíiktlól, akik kívülről figyelték mag u magyar fényességet és ma­gyar betegséget. Pack ás szerkesztőben és Szabó bíróban a müvek magyar tehetetlen figuráját kapjuk, aki nehézkesen vergődik, semmit se bír világjruthoficni cs elpusztul tra­gikusan. Az erdélyi magyarság; kisebbbségi életéről senki se nyújtott reménytelenebb és szigorúbb képet Grandpierrenél. Sok vita in­dult meg annak idején arról, hogy igazsá­gos-e a ,»Rosta“ borúlátása, de a kritikusok egyhangúan ismerték el a fiattal iró művészi képességeit. A Rosta még az uj magyar ro­mantika hatását; viselte magán, de megcsil­lant már benne az a modern klasszicizmus, mely a szerző legújabb regényében érvénye­sül. Közben értékes esztétikai tanulmányo­kat ir: „Olasz ismeretelméleti dráma", ,*An- tiiiinitellektuális humor“ és más címekem. A modern klasszicizmus irodalmi atmosz­Í {érájában jelenik már meg, Kolozsvári G, Emil uj regénye. Ezt a nevet még Kuncz I Aladár tanácsára vette fel Grandpierre. ! Dr. Csibráky szerelmei az uj regény címe. Franklin-kiadásban jelent meg. Analitikus regény, de hiányzik belőle a hasonló vá­gású munkák kibírhatatlan szárazsága, unal­ma és mesterkél'tsége. A kopasz Csbráky személyében a szerző olyan alakot talált, akit kedvére elemezhet) háromszáz oldalon keresz­tül, egyetlen piHánodra. se válik szárazzá, unalmassá, vagy mesterkéltté. A szerző első­sorban érzékeltet, az elemzést a kitűnő mű­vészi eszközökkel megkomponált Csibráky maga adja örökös töprengéseivel!, aggodal­maival:, félelmével, habozásaival és álmodo­zásaival. Ellen álhataitlanul komikus figura, bár sorsa végeredményben tragikus. A há­romszáz oktales könyv mulattató és szóra­koztató meséjét tulajdonképpen az adja, hogy a főhőssel, oki minden lehetőséget ki- raseáS magiból, íbse, történik semmi. Több­szőr szerelme» 'lesz., nőmilési szándékai van­nak, de képtelen kimondani azt az egyszerü szót, melyet hasonló esetekben a legprimi­tívebb teremtmények is oly könnyedén hasz­nálnak. Mikor élete legnagyobb el ha tározd - sáiioz ér és a kiválasztott lány miatt önkén­tes nyomort vállal, csakhogy a kiszemelt dunaharaszui villára összekuporgathassa. a pénzt, a várakozásában, felcsigázott lánynak esetien célzásokat tesz csak arra, hogy & a kiválasztott. Rendki Viki érdekes ás rokon­szenves figura. Kétségtelenül van. benne va­lami az Oblomovból, Sala vén bői, sőt Ham­letból is, de ez a rokonság távolról sincs az iró eredetiségének rovására. Gsibrálky a ha­bozó, akaratbeteg regényhősök jellegzetesen magyar változata. A magyar élet sok esemé­nyét megmagyarázhatnánk a csibrákyzmus alapján. A szerző irásmüvészete erősen összetett. Látszólag flau kerti távolságban tartja magát hősétől. Biztos fölénnyel, gyakran ironiku­san kezeli, valójában azonban vele érez. Az Irónia és az „lm pasisí bili té“ nem egyéb, mint művészien sikerült leplezése az együttérzés­nek. Ennek megfelelően humoros hatása is kétféle. Egyrészt hűvös és magas irónia, melyben az iró fölénye jut kifejezésre ügyet­len hősével szemben. A hős maga azonban önmagában véve humoros alak, komikus gesztusai mögött mély emberi fájdalom lap­pang, ami a komikum és tragikum előbb em­lített kapcsolatát tekintve, a íokozati kü­lönbségi alapján, tragikumot .is jelent. Grandpierre előadásmódja folyamatos és közvetlen, bámulatosan egyenletes művészet­tel kezeli anyagját, egy percre se lankad, egyetlen lapnál se feledkezik meg magáról, a böngésző kritikussal szentben fölényesen kegyetlen. A többször átirt, nagy gonddal alkotott regényeket juttatja eszünkbe. A magyar irodaiam meglehetősen szegény jó itéfaliktani regényekben. Csíbráky gazdag pszichológiai véna terméke, alakját a motívu­moknak szinte elképesztő gazdagsága jel­ii lemzd. A harmincasok művek, tanulékony, de művészileg meglehetőse» kis jelentőségű j nemzedékében Kolozsvári G. Emil regénye csaknem egyedüli érték. Kovát* József. A legnagyobb magyar könyvsiker! Balassa Imre: MOZART CSODÁLATOS ÉLETE, a nagy zeneszerző első regényes életrajza, bibliofil művészi kiállításban Arja 190—» lej. Kapható: Ellenzék könyvoszfaiyánal, CÍuj. Megindult az adókivetés munkája Uj rend a s?akkamarák ad’cionáHs-adózásában vofeakeppen nem emelik, hanem visszaállít­ják a két év előtti állapotot. Tudvalevőileg Slavescu veit pénzügymuxiszter két évvel ezelőtt X—2 százalékkal leszállította az egyenesadó kulcsot, mert azt hitte, hogy mindenki, teljesen őszintén be fogja vallani össze® jövedelmeit és igy elég adóbevétele lesz a kincstárnak. Mivel azonban a jöve­delem bevallásáról a minisztérium kedve­zőtlen adatokat kapott, most visszaáliitja a két év előtti adószázalékot. A részvénytársaságok és azok a nagy­vállalatok, amelyeknek adóin az előző évek­ben is az évi mérlegek alapján áüftaptották meg, rendes adóvallomást kötelesek készí­teni és pedig az adótörvény 87. és az az­után következő fejezetek alapján. Ezeknek adószázalékát a jelenlegi 9 százallékról 10 százalékra emeli fel a parlament, továbbá visszaállítják az egyes adseionális adók szá­zalékát is. Ez elsősorban a Mezőgazdasági Kamarák, a Kereskedelmu és Iparkamarák, valamint a Munka kamarák adicionáhs ad ászá za 1 ék ára vonatkozik, mert két évvel ezelőtt azt is felére csökkentették. A szakkamarák adicionáilés adó százalé­kának felemelését tartalmazó és általában a Kamarák működésiét szabályozó uj tör­vényjavaslat már elkészült! és legközelebb a parlament elé kerül. A kerületi Mezőgaz­dasági Kamarák megszűnnek és a törvény visszaállt ja a két év előtti vármegyei ka­marai rendszert, tehát mindazok a Kama­rák, amelyeket két évvel ezelőtt szekció in­tézményekké alakítottak át, visszanyerik önállóságukat. Ez természetesen az összes \ szak kamarákra, vonatkozik. A törvényjavas- j lat azt is tartalmazza, hogy a szakkama- ■ rák adicionális adószázalékát szintén vissza­állítják, sőt azt is tervezik, hogy a réginél Ha egy régi jóbarát művészt arcképet kéül megmagyaráznunk, a szokottnál szerencsé­sebb helyzetben vagyunk, hisz a gyermek­kort » visszaidézhetjük- S a mindankom epika első állomása a gyermekkor. Gionbat- císla Vico szerint a játék a képzelet első megny Ivánul ássa s ha az emberiség tönöéne- rét az egyén történetének analógiájával tár­gyalom az ősember naiv eposzát a gyermek játékos fantáziájával kék összevetnem. Grandpierre Emil úgynevezett rakoncát­lan gyermek volt. ötletes, féktelen as gaz­dag képzeletű játszótárs. Közepes tanuló, jó tornász és rokonszenves pa jtás. De tizen hat­éves kólában irja első cikkek és elbeszélé­seit a református kollégium hatodik osztá­lyában Buday György: Haladjunk cimü kő- nyomatosába. Élvezetes é® burleszk-szerü hu­moreszkeket) ir a szerencsétlen flótásról, aki ügyefogyottisága miatt különböző groteszk kalandon megy át. Egy évvel később Budav Gyurka, Grandpierre és én. rendete, nyomdá­ban készült szépirodalmi lapot készültünk kiadni. Egy nyár azonban nem elegendő ar­ra, hogy anyagilag megalapozzuk vállalko­zásunkat. Az Ifjú Erdély szerkesztőjével* Imre La jav dr. teológiai tanárral költöttünk tehát egyezséget, aki százötven előfizető fejében négylapos rovatot csatol részünkre a lapba. A rovar címe hosszas tanakodás után Somvirág lesz. Szerkesztőnek minden kényszer nélkül választjuk meg Jánosi An­dort. A „Somvirág“ 1 egtermékenyebb és leg- kiforrottabb mmikatársa Grandpierre. Gyi- messy Géza név alatt verseket közöl, saját neve alatt elbeszéléseket és tanislmányokaít. M’nden számban szerepel és mindig valami fekünéstkeltő írással. Abban az időben ren­dezi a tizenhét éves Buday első kiállítását, j A napilapok komoly müvészszámha veszik, i Osztálytársaink olvasnak és imák. Bede Fe- j renc, Kuthy Zoltán, Huny áld Henrich, de | legtöbb Ígérettel és terniékenységgiel Wass Albert c&ariakozik hozzánk a Sornv ragban é> az önképzőkörbem Minthogy «z ifjúsági könyvtár nem volt elég gazdag modern anyagban, Htmwsld, Óváry Zokán és Grand- pierre kezdeményezésére külön osztály-könyv­tárat iéteétimk saját költségünkön, egymás nak kölcsönzünk könyveket; cs ötvösünk sza­kadatlanul. Felesleges magyaráznom, hogy a viszonylagos kulturáltság és a szdSetm ön- tudííS eme fokán, milyen hálást válooct ki hermünk életünk első megaláztatása, & raj­tunk kívülálló okok miatt rosszuá sikerült bakfesisureátus. Elszéíednmk. Grandperre, akinek életében a nőtlenségtől és szegényfoég- fcől- való félelem kettős fantomként lebegett» élhacápoEfta, hogy praktikus pályát választ. Egyévi posti bölcsészkedése után Franciaor­szágba utazik, hog\r testűi mérnökké képez­hesse magát. Eplnoi, Bruxelles lesznek más­fél évi tonuűmányainök állomásai, akkor el- iszonyodva & száraz mesterségtől otthagyja az orsókaS és szövőszékeket, írni, olvasni és 1 tanulni kezd s hazautazik, hogy megszakít- ; rótt tanulmányait Pécsett folytathassa. Úgy érzi sokat keli pótolna, bár külföldi * tartózkodása alatt kitünően nwgtaraíít fron- f ciáuí s ez óriási előnyt jelent elő re jutájában. ■ Hamarosan az egyetem egyik legk emelke­dőbb hallgatójává válik, pályázatot nyer, külföldi ösztöndíjakat kap. írásait a frissen 1 alapított Bacsányi János irodalmi körben ol- | vassá f«L Ismét kialakul körülöttünk egy I szellemi üké. A körbe lassanként beválaszt- | juk a fiatal pécsi bölcsészek legjavát. Grand- pierre agy liberálisabb erdélyi szellem uralko­dását akarta biztosítani ugyanazzal a takti­kával, mint Buday Gyurka Szegeden a Sze­ged fiataloknál. De uj társaink többnyire világosiejü és tehetséges dunántúli magya­rok, akik az erdélyi szellem előnyös és ki- vad tulajdonságait, mint az összmagyarság áldásos ajándékát elfogadják, anélkül, hogy felesleges regionális villongásokra kerülne a sor. i Kuncz Aladár közben közölte Grandpier- \ re első elbeszélését, a Péter és Pá!-t a Heli- * kanban. Az ő ösztönzésére dolgozik tovább. I A Halkon és Pásztortüz egymásután közli kritikai és szépirodalmi Írásait, az Erdély Szépmives Céhnél kiadásra vár már első re­génye, a kétkötetes „Rosta". író munkája. Gazdagon hömpölygő epika, művésziesen i megjfaraigott figurák, folyamatos mese, ke- ‘ gyehlan- éleslátás, romant-kua pesszimizmus J és döbbenetes felfedezek, melyek csak an- i fidc adagnak aki ki Cad szakadat ná- í CLUJ. {Az Ellenzék tudós tójától.) A pénzügyigazgatóságon már intenziven fo­lyik az 1936—37. évi adókivetés előkészítő munkája. Az adminisztráció vezetiő[ és a ki­vetési igazgatóságon működő kerületi fő­nökök (tehát n<em az adóhivatal főnökök) egymásután szerzik be a különböző hivatalos értesítéseket, amelyek a jövedelem emelkedé­sét, vagy esetileg csökkenését és az üzleti mühdlyi, vállalati forgalom hü képét adják. Az adótörvény ugyan határozottan dő- irja, hegy minden évben újból meg kell ál­lapítani az adót, de a pénzügyminiszter idő cs költség megtakariiás céljából, továbbá, hogy az adóbehajtás' minél gyorsabban tör­ténhessen, a folyó évben csupán néhány adókategóriának tette kötelezővé az adó- volLlomási iv benyújtását, míg a 'többi adó­kat a tavalyi' kivetés alapján írják elő. Eszerint tehát januárban azok a kis­kereskedők és kisiparosok voltak kötelesek adóvalJomást tenni, akik a paten&a fixába (a ki® adózók közé) tartoznak, ha adójukat 1933-ban állapította meg az adókivető bi­zottság. Azok is január végég kötelesek benyújtani az adóvalJomást, akiket még nem adóztattak meg, tehát az uj cégek, az uj műhely-tulajdonosok. Tájékoztatásul közöl­jük, hogy minden újonnan bejegyzett cég, vagy uj iparágazotívány tulajdonos, általában működése megkezdésétől számított tíz na­pon belül köteles benyújtani az adóval lo- mási ívet. Aki e felhívásnak nem tesz ele­get, azt súlyoson megbírságolják, amire hétről-hétre Igen sok példa van. Ez alkalommal beszámolunk arról a bu­cureşti jelentésről is, amely szerint a pénz­ügyminiszternek másfél milliárd lej összegű uj állami bevételről kell gondoskodni az 1936—jj7 adóévben és ezért elkerülhetet- ienek az adóemelések. Az egyenesadókat magasabb legyen az adicionáli» edörzizai-ti. A törvényjavaslatot yürgős-cn letárgyaljál amit az is bizonyít, hogy a Mezőgazdaság Kamarák Uniója a jövő hétre értekezletv hívta össze a kamarai elnököket, akik c//n a tanácskozáson mondanak szakvélemény az uj törvénytervezetrőil. A parlament fei fogja emelni az adicionális adók százalékéi. Az adófeüebbezési bizottságok ez évben éppen úgy m űködnek, mint máskor és Ír valamely adózó jövedelme a tavalyivá szemben aj százalékkal csökkent, adójánál, leszállítását kérheti, de kérvényéhez teljeiv: hitelt érdemlő oki rajtokat keli csatolnia, amant azt az adótörvény élőin ja. Néhány nap választ el csup i a valutaamnesztiáról szóló í r vény kihirdetésétől Bocurestiből jelentik: Még a mult év fo­lyamán felmerült az a gondolat, hogy köz­kegyelemben kellene részesíteni mindazokat a cégeket, gyárakat és kereskedőket, aki., bármilyen okból, de különösen annak kö­vetkeztében, hogy a deviza-forgalmi rend­szabályok olyan sűrűn változtak s hogy bár­milyen volt is a rezsim, devizát a Banca Na- ti orral ától mindig nehezen lehetett kapni, kénytelenek voltak kerülő utakon szerezn külföldi fizetési eszközöket, mentesíteni ke’- Icne a törvény által előirt büntetések aló.. A valutáris prémiumok bevezetésével az ál­lam maga is elismerte a faj leértékelődését é- az sem volt soha titok, hogy hivatalos utón é9 hivatalos áron nehéz volt devizát kapni Egyetlen egy kereskedő és gyáros sem öröm­mel fizetett a zugtőzsdéken a hivatalos ár­folyamoknál jóval magasabb árakat a devi­zákért, de fizetni akart, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljön külföldi hitelezőjével külföld; beszerzési forrásaival szemben. Ez volna a magyarázata a valuta-amnesz­tiának az importőrök szempontjából, de az áLlom nem szokott ennyire gondos lenni, ha .magának is nem fűződnék érdekei valamely kérdés sima és gyors rendezéséhez, Ezúttal valóban államérdekek játszottak közre ab­ban, hogy a deviza-utalások hivatalos utjá­nak eikerülői mentesüljenek a büntetések alól. Ez derül ki legalább is sumák a tör­vényjavaslatnak indokolásából, amely a tör­vényhozás előtt fekszik s amellyel ezidosze- rint a képvásdáház bizottságai foglalkoznak. Étben, a javaslatban arról történik intézke­dés, hogy mindazok a kereskedők és vállal­kozók, akiknek 1932-ben életbeléptetett de­viza-törvény értelmében deklarációt keltett tömök külföldi tartozásaikról, jogosultak az amnesztia-törvény életbeléptetésétől szá- rratocc egy hónapon belül újabb nyilatko­zatot tenni külföldi fizetési eszközökkel tel­jesítendő tartozásaikróf s e nyilat kozaíban leszállíthatják a korábban bevallott összege­ket, sőt azok teljes kiegyenlítését is bevág­hatják romáén büntető következmény nélkül. A javasöat indokolása kifejti, hogy az ál­lamnak a külfölddel folytatott pénzügyi és kereskedelmi tárgyalások során fontos érde­kei fűződnek ahhoz, hogy pontosan ismerje a belföldi cégek külföldi tartozásait és eze­ket tényleg fennálló összegükben ismerje. Sokan a gyárosok és kereskedők közül ma is fennállónak mutatnak ki régen kifizetett tartozásokat, mert attól tartanak, hogy fele­lősségre vonják őket amiatt, hogyan fizet­hették ki e tartozásokat, mikor a Banca bfa- tionala nem utalt ki részükre devizákat? A Jegybank transzfer-kötelezettségeinek pontos ismerete céljából tudni kall, hogy mennyi a kereskedők valódi tartozása cs ha az állam ennek hü bevallását kéri, nem büntetheti meg utólag azokat, akik felhívásának eleget tesznek. Ezért adják az amnesztiát. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a február hó 10-én megnyíló parlament elé terjesztik, mely azt minden bizonnyal megszavazza, így csupán néhány nap választ el már a régóta vajúdó arrmesztia-törvény kih rderé- sét&t. A magyar rádió jubileumi albuma 35 lej­ért kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. 120 oldalon, rengeteg képpel, kitűnő szórakoztató tartalommal je­lent meg ez az ízléses kivitelű album, mely minden magyar család asztalán helyet fog­lal. Vidékiek 45 lejt küldjenek be pénzben, vagy posiabélyegben. HERMES UJ TELT MENETRENDJE 40 le jért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Zsebkiadás 16 lej. Körniendy Ferenc: BŰNÖSÖK. A ..Buda­pesti kaland“ és „Boldog emberöltő“ nem­zetközi sikerű írójának uj hatalmas regénye. 450 oldal, Ízléses egész vászonkötés 188 lejért az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk. Kérje az uj könyvek jegyzékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom