Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-21 / 42. szám

ELLENZŐK toSrit i r 21. «TOM! A felhívása! m vcgţţc igcngnca hozöMscg ai ellenőrző höiegeh szolgálatán a Dcicieaiesehnfl CsaL személyes jelenikeré* uO«n leltei a szükséges igazolványokat megszerezni MIT 1K A KOMÁN SAJTÓ r«11 árok Dunai koiifedcráciő. — l'iris. Fizetés, - Föld. CURENTUL: \ közcpMkolji wnirok ora-ÍROs v , >vci'\y.oick w.u-uWse elhatározta Hogy oiv/.í- . o konRfc»/.ust 1i-'n össze s s7.tntrk.ot hirdet abban .»•' e>«tbcii, h. a korminy a fizetéseket n.cgny rb.v'ia. Müven volt »' iwnnrul'r :i követ* kez-ő napon az. iskoJikKin? A tani árok a konfe- renck-terrmbeaí tanicskoz.uk és későn jötxek hí előadásra. SzonnomaJk, tár»w.lrak voVak. — TsVm volt eset előadásukban. A katedra é? ti padsorok ko • oxt mélv sv-aktidek tátongott. Nem volt mosolv, mert a diákok is tudják. hoj;y pus/tukts fenyegeti tanárukat A sz.ülök jogsai kérdik: — Mir jelent az olyan iskola, melyből h.íny zik a. el ex? A tanárok ki kell egészítsék otthoni nevelést. Az n kötelességük, hogy fi­gyeljék, buzdítsák a tanulókat. A diákok nem sztrájkolhatnak tanáraikkal. A '/ülők azonnvm közbe1 éphétnek a tanának érdekében az illeté­kes miniszteri unióikban. NAŢIUNEA ROMANA: Lehet-e Maniu Du­ru-tervének eredetiségéről beszelni? Semmi sem liamisabb. Erről már 4S-bau beszeltek, amint ezt Balcescu Nicolae igazolja. Aztán iS59-ben mi­dőn Cuza-Voda és Kossuth Lajos a dunai kon. federdciót írásba foglaltak. A hetvenes evekben ismét komoly formában 1 ogla-1 kozott a saj;ó ez* z-1 a tervvel s nv*gj Emintscu is irt erről a kér­désről 1876-ban, mikor leszögezte, hogy a min­den :degen tx'fob ástól mentes dunat-konfederá- ció megfelelő kereskedelmi politikává, előmozdít­hatná a - érdekelt a 1 Untok f. ilodesét V/ota ez a kérdés állandóan felszínen van, hogy nyugal­mat teremtsen a Duna-völgyében év a Rí kanon. 1910-ben Cluj.on s megjelent egy munka, mely ezt a kérdést ,,A dunai Balkac-áiUmok kon- federációi«“ cimmrí tárgyalta. Lehet, hogy Ma­niu ezt is olvasta. Hasonló munka voit az Oct. Teslanau tollából megjelent „Keleti Egvesüh- ÁEamok'- című dolgozat, nem beszélve azokról a cikkekről, melyek később jelentek meg a sajtó­ban. 1932-ben hozta Tardieu tervet nyilvánosság­ra s Titulescu már akkor kijelentette, hogy haj- Undó ezt támogatni. Egyedül Maniu volna ké­pes legyőzni Budapest ellenállását? Micsoda té­vedés! Hol vannak ezen a téren Ma,ni unok sike­rei? Kortársa: erről nem tudnak. Ö vo>t az, aki Genf ben legyőzte Apponvk? UNIVERSUL (Saint Brice párisi cikke): A középeurópai helyzet egyensúlya megfelelő po­litikai és gazdasági szervezetet igényel, mely ké­pes lenne a pángermánjzmus offenziváját vissz-- szorítani. A revízió és rend híve: között gyor­sasági verseny folyik. A rend.csoport munkájá­nak eredménye halasztást szenvedett amiatt, hogy Olaszország és Franciaország közt nem volt meg a kellő bizalom. A francia—olasz közeledés­nek az volt a célja hogy a ri varit ást kiküszöböl­je s a rendfenntartás egyik szervét a sebektől, megalázástól és anarchiától megvédje. A német fegyverkezés * középeurópai biztonság munkáját sietteti. Ez voit a lényege a most lefotye párisi tanácskozásoknak. RAZA: Az uj álcami költségvetés munkájával kapcsolatban ismét szóba kerül a tisztviselők elő­léptetésének és fizetésének kérdése Mult évben az összes előléptetéseket és kinevezéseket felfüg­gesztették. amint ezt az előbbi kormányok tet­ték, Úgy szokta ezt meg az ország, mint a ka­nalas orvosságot. 1932-ben eltörölték a, fizetés­többletet, 1933-ban csak minisztertanácsi j(Wá- h-gyá?sai lehetett tisztviselőt kinevezni s az „ideiglenes helyzet“ évről-évye súlyosbodott — Természetesen mindig voltak, akik több fokot is átugrottak s visszamenőleg vették fel a fizetés- többletet. Felesleges rámutatni arra, hogy ezek a főbb tisztviselők sorából kerültek ki a többinek csak türelem jutott osztályrészül. S most m: fog történni? A dolog igen egyszerű lehetne. Szakít­sanak a törvénytelen ácla-pottal! Amit a hadse­reggel, * tanszemélyzettel, a bírói karral szemben nem alkalmaznak, attól kíméljék meg a többi tisztviselői kategóriákat. Azt mondják, hogy 25c millió lejre volna szükség. Kicsit sok ez az ösz- szeg. Vagy benne vannak a politikusokhoz kö­zel álló személyek is? Lehetetlen mai drágaság­ban fizetésleszálbtásról beszélni. Egy 250c lejes havi fizetéssé' rendelkező fiatal tisztviselőtől sem­mit sem lehet levonni. Megnősül, gyermekei lehetnek, miből fogja ezeket tartani? DIMINEAŢA: OltesLa egyik falujában azt pa­naszolják a földművesek, hogy nem kaptak föl­det a kisajátítások alkalmával Aza-z nem nyúl­tak a nagybirtokhoz, mely törvény szerint őket illetné. A íöidmivelésügyí miniszter által elren­delt vizsgálat során kiderült a panasz alaptalan­sága. Zavaros állapottal állunk tehát szemben, mely szerves kapcsolatban van egy általános kérdéssel. „Földet követelünk!“ — ezt kiáltot­ták mindig a falukban, míg kedvükére felosztot­ták a nagybirtokokat. Ma már — minden ellen­kező állítássá! szemben — földműves kézben van az ország földjének 9~ százaléka s csak 8 szá­zalék maradt a földbirtokosok s állam tulajdo­nában. S ha ezt a 8 százalékot is szétosztanák, akkor sem lehetne kielégíteni minden kívánsá­got. Vannak olyan területek — például Oltenia, ahol nem jutott föld az igénylők 4c százaléká­nak. Idők múltán aztán a helyzet súlyosbodott. A falvak népe szült és szaporodott s a halálese­teket meghaladva, többleteit mutat. Az ifjak csa­ládot alapitanaik, a föld azonban ugyanolyan ter­jedelmű marad. lg}’ aztán bizton lehet számítaná orra, hogy a közeljövőben a földkiss játitás kérdé­se ismét szőnyegre kerül, bár nem lasz mód megfelelő kisajtitásra. Itáliában 44 millió lélek éi kisebb területen, mint Románia. Megélnek és nem halnak éhen. mert ezt a földművelés moto- nzálása és tökélete.sitáse biztosítja. S a földmű­vesek akkor is munkás lkaimat találnak, midőn idejüket ? mezőgazdaság le nem foglalja. Ez a példa kell szemünk előtt lebegjen, midőn a kér­dést vizsgáljuk. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikul leg­olcsóbban és legnagyobb választékból az Ellenzék könyvosztáívában, Cluj, P- l’uirri vásárolhatják* CLUJ. (A/. Ellenzők tudósítójától.) A rend­őrségi he p iruló hivatal {'önöké, Clieiidi Ghe- orglie komiszár, felhívja ;» közönség figyel­mei arra. hogy a rsclédbcjelcnlésck ós .sze­mélyazonossági igazolványok körüli ellenőr­zéseket végző közegeknek ne adjanak pénzt, valamint ne vegyek igénybe szobjâhîtaikaf a bejelentések elin térésénél, mivel a múltban e miatt több kínos vissz él és történt. A bejelentő hivatal különben is csak a sze inéiyesen jelentkezők ügyeit intézi el. A je­len felhívást azért közli a rendőrség a nagy- közönséggel, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg a visz szóéi isse k az ellenőrző közegeiz részéröl. Megállapítást nyert egyébként az. eddig le­folytatott e Wen őrzések során, hogy I. G. DÚCA. (Az Ellenzék tudósitójától.) | Ennek az ősi székely kisvárosnak az a szo­morú nevezetesség jutott osztályrészéül, hogy első helyen vezet a magyar tisztviselők El­veszésének terén. Két évvel ezelőtt, a liberá­lis kormány uraiomrajutásakor elhelyezték innen a járásbíróságot egy harminc kilo­méterrel nyugatra fekvő jelentéktelen köz­ségbe, hol a kiskükiillőinenti román lakos- j ság kezdődik és igy kívánatosabb volt az állam szempontjából oda tömöri feni a forgal­mat. Az itt maradi hivatalokban aztán rövide­sen elérték az eredményt, az összes hivata­lokat megtisztították a kisebbségiektől. Ma még vau szolgabiróság a községben, erdé­szeti és telekkönyvi hivatal, de egyetlen ál­lami, megyei, vagy községi állásban sincs magyar tisztviselő. A magyar tisztviselőket vagy elbocsátották, vagy elhelyezték. Az utolsó magyar tisztviselő. Faller József er- dömérnök ennek az évnek az elején hagyta el állását. Magyarok élete a háttérben A kisvárosnak ma négyezer lakosa van és ebből alig lehet száznál többre tenni a ro­mánok számát, akiket ide nevezlek ki külön­böző állásokba. A háromezerkilencszáz szé­kely ember teljesen magára hagyva és ön­magára utalva éli életét. Bámulatos az az összetartás, mellyel a magyar társadalom dolgozik. Felekezeti kü­lönbségre való tekintet nélkül munkálkod­nak a magyar intézmények érdekében, néha pedig éppen maguk a felekezeti egyesületek fognak össze közös tevékenységre. A háború előtti években nagy fejlődésnek indult ez a székely központ. Iskolát, középü­leteket emeltek egymás után benne. Érdekes megjegyezni, hogy annak idején, mikor a régi „székek“ vármegyékké alakultak át, ez a község is bejelentette igényét a vármegyei székhelyre, Odorheiu-nak volt a velélytársa. Azóta azonban megállóit a fejlődése, sőt. egyenesen visszaesett. A kormánynak az az intézkedése, mellyel megfosztotta járásbíró­ságától, azt a három románlakta községet érintette, mely a megye déli részén fekszik. Három román falu van a járásban: Vidacut, Feleag és Sácel, melyek most 40—50 kilo­méterre estek a járási székhelytől. Az unitárius központ A székelyföldi unitárius egyháznak ma is itt van a legerősebb bástyája. Nyolc osztá­lyos unitárius gimnáziumot, unitárius gazda­sági iskolát tart fenn az aránylag kevés lélekszámmal rendelkező egyház. Itt jelenik meg a székelyföldi unitáriusok hivatalos lap­ja, az „Unitárius Egyház“. Az egyetemes unitárius egyház nagvmbb alkalmakkor itt tartja zsinati összejöveteleit, hogy ezzel is hangsúlyozza ennek a község­nek nagy fontosságát és szerepét. Mint ismeretes, a nehéz gazdasági viszo­nyok pár évvel ezelőtt, arra kényszeritették egyház vezetőségét, hogy szüntesse meg a számosán nem lellek elege! még bejelen­tési kötelezettségeiknek, igen sokan nem szereztél: meg még személyazonossági iga­zolványaikat és a szolgálatot teljesítő cse­lédek Ininyomó részénélz a könyve sincs rendben, l'ekintettet arra. Iiogg a törvény ért elmében az ilyen kihágásokat óOU 1000 lejig terjedő pén:biintetéssel sújtják, a be­jelentő hivatal ismételten fel hin ja a polgár­ság figyelmét arra. hogy mindenki h'da- <lé let alunul legyen eleget kötelezettségénél,. Március elsejéig :i második kerületi Lkok körében folyik az ellenőrzés, március I—10- ig :t harmadik kerületijén, március 10—-20-ig a negyedik és ötödik kerületijén, inig március 20 -április 1-ig a halódik kerület kerül sor­ra. Április elsejéig az egész város területén l>efe jezödnok a bejelentései, és az ellenőrzé­sek. gimnázium fölső tagozatát. Ezt a határoza­tot a székelyföldi unitáriusok nem fogad­hatták el, mert ez az iskola egyetlen kultúr­intézményük, emellett pedig a magyarság szempontjából is nagy fontossággal bir, mi­vel keleti és nyugati irányban csak nagy távolságra található magyar felekezeti kö­zépiskola s igv ennek a beszüntetése a ta­nuló ifjúság szétszóródását eredményezné, a szülőknek ]>edig jelentékenyen nagyobb ki­adást jelentene gyermekeiknek a távolabbi városokban való taníttatása. A székelyföldi unitáriusok kimondották, hogy . ha az egyház semmivel sem járul is hozzá a felső tagozat fenntartásához, ők a ma­guk erejéből továbbra is fenntartják. Megindult az adakozás az egyházközségek­ben. amely az első években a szervezés hiá­nya miatt meglehetősen nehezen ment. mig végül az elmúlt évben megalakult az iskola­fenntartó bizottság dr. Elekes Domokos el­nöklete alatt, aki egyúttal az egyházkor fel­ügyelő gondnoka is. Három székely unitá­rius egyházkor, az I. G. Duca-i, Odorheiu-i és Alba de Sus-i körök egyházközségei vál­lalták magukra a felső tagozat fenntartási költségeinek fedezését Már ötödik éve áll fenn a hivek adomá­nyából ez az iskola és ennél szebb példáját az unitárius össze­tartásnak, a székely áldozatkészségnek és müveltségszeretetnek o°hé-» v«ino felmu­tatni. __ Napról-napra halljuk, hogy mind nehe­zebbé válik az egyházak sorsa, a hivek a köteles egyházi adót sem fizetik be, a szé­kelyföldi unitáriusok pedig ugyanekkor még önkéntes adakozásra is jelentkeznek, hatal­mas terhet vallanak magukra. A három egyházkörben a lelkészt hivata­lok gyűjtik össze a természetbeni adomá­nyokat és szolgáltatják be az iskolafenntartó I bizottsághoz. Az adományozók mind unitá­riusok. de viszont ott már nem tesznek kü­lönbséget, hogy az adományok hasznát ki élvezi. Az unitáriusok adakozásából fenntartott iskola növendékeinek több mint egyharmad része másvaltásu. „A nép iskolája -' A gimnázium mai modern épületét köz­vetlenül a háború előtt, 1913—14-ben épí­tették Papp Mózes igazgatósága alatt. Az in­tézet az újkor minden követelményének megfelelőleg van berendezve. Jellemző pél­dául, hogy a városban ma sincs vízvezeték, de az iskola a maga számára házi vizszivatv- tyuzó gépet és vízvezetéket szerelt fel, mely a felső emeletre is kifogástalanul felnyomja a vizet. A közel kétszáz éves gimnázium első épü­lete ott volt, ahol ma az internátus van el­helyezve. Az első épületet, amely teljes egé­szében fából volt, 1602-ben elpusztította a tűzvész a község egy részével együtt. A szé­kely. unitárius községek h.oz2Áj.4wláA^|l_ ;, építették lel újra az intézetet, amelyben most az internátus és gazdasági iskola van elhelyezve. A/, épület befeje/ósébe/ a/ angol unitáriu­sok is hozzá járultak. Fokozatosan fejlődött ki az intézet 4. 5 6, majd K osztályos gimnáziummá. Páratlanul áll egész Erdélyben ez az. isko­la, mert nem fejedelmi adományból, vagy egyházi támogatással jött létre, hanem a nép kezdeményezésére és a nép költségén. A székely nép kulturális igényeinek jel­képes példája. Most is azért tartja fenn adományaival, mert életközösséget érez min­den egyes téglájával. Az iskola önfenntartó munkáját nem néz­ték a hatóságok legjobb szemmel. Az elmúlt évben házkutatást tartottak a gimnázium­ban. amiből igen sok kellemetlenség szár­mazott anélkül, hogy uz Iskolára nézve bármilyen kifogásolható dolgot találhattak volna. Az intézet szertárából többek között elvitték Dél-Amerika térképét, mert a házkutatást tartó személyek nem ismerték lei. Később a felettes hatóságuk ezt vissza is küldte. Meg elvittek egy magyar kiadású földgömböt, amelyet azonban a Gluj-i egyetemen ma is használnak. A szép eredmények Az intézet munkássága igen szép eredmé­nyeket mutathat fel és ha ezeket nézzük, izelilöt kapunk a székelvség életéből. Például igen érdekes, hogy ebben a szé­kelv iskolában a diákok nem irodalmi téren bontogatják tehetségüket, nem verseket ír­nak. mint a világ legtöbb középiskolájában, hanem a kézimunkát szeretik és elsősorban a szobormintázást. A tanári szoba egyik asztalán érdekes ha­mutartót pillantunk meg, öreg székely gazda méláz maga elé. A szobor kitűnő, színezett, lakkozott és égetett agyag. Bandi Dezső III. gimnazista készítette. A legkülönbözőbb faragványokat látjuk itt. a székely ezermestere ég kiütközik a diákokból is. A tanulók segélyezésére a nehéz anyagi viszonyok között is nagy gondot fordít az igazgatóság. Évente közel 130.000 lejt fordítanak segé­lyezésre. Nagy segítségére van az igazgatóságnak eb­ben a munkában a ...Jótékony Nőegylet“, amelv a bentlakó tanulókat anyai gondozás­ba veszi. A diákok elszakadt ruháit ingyen megvarr­ják, sőt uj ruhákkal is segélyezik a sze- génysorsu tanulókat. Az unitárius nőszövetség pedig pénzbeli se­gítséggel járul hozzá az iskola fenntartáshoz. Jelenleg „tojásakciót“ tartanak, ami abból áll, hogy valamennyi unitárius család hetenként két tojást adományoz. Az első hónapban szép eredmény volt, közel 4000 lej folyt bt' az iskola fenntartására eb­ből az adakozásból. Ezután egyéb terményekkel folytatják az adakozást. Az unitáriusok dolgoznak, az öregek és az ifjak egyforma lelkesedéssel. b. gy. — inni— nir —a m ------­Mozgószinházak műsora : CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: AZ ASSZONY PARAN­CSOL! Pazar rendezés és modern szii- zsé. Bűbájos zene és ragyogó énekszá­mok. Főszereplők: Elissa Landv és Gary Grant. EDISON-MOZGÓ: I. BENGALI — A HINDU LÄNDZSÄS. Monumentális filmcsoda. Gary Cooper-el. II. SZTAN ES BRÁN HÖLGYFODRÁSZOK. A szezon legvnu- Tatságosabb vigjátéka. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. MOSZ­KVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harrv Baur és Anna Bella. H. JÖNNEK AZ INDIÁ­NOK. Fősz. Georg O'Brien. Előadások: 3, 6 és 9 órakor. ROYAL-MÖZGü: Két nagy premier: 1. EGY LEÁNY KERESI PÁRJÁT. Fősz. Magda Schneider, Theo Lingen. H. A MILLIO­MOS COWBOY. Fősz. George 0‘Brien. Előadások: I. 3. 6. 9. II. 4.Ö0, 7.30, 10,30. ■V W „ . V V 'U -MM ., X - ' ■ ■■ nwiiMliJirjatM—II -----------------------­RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL. Ha a népi lelb'ísmeref Önkéntes adakozásból tarigák lenn a székely gimnázium selső tagozatéi Mit jelent a tojásaheió ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom