Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-02 / 26. szám
s Bttwfxaw 79*0 tébrair 2. ff Sic transit.. Liszt Ferenc dédunokája a budapesti hangverseny dobogón /ycutrn&nteA BUDAPEST, (január.) Hová 1« gurul néha az aiHma .1 fájától, mily hepehupás, göröngyös iyi.lu.jtni, istenen»! A lángelmék utódainak köztudoanásu (tragédiája olÖdük nagyságában rejlik. Magukban véve talán teherséges emberek Jellemek, m helyt azonban az. összc- hasoiilkások éles reflektorfényében kénytelenek kiállón! a rivaldára, szinte elenyésznek, apróvá zsugorodnak, színtelenekké cs svuly- talánokká válnak iziben. Liszt l'erenc dédunokája, Gilt sert Gravina gróf is ennek a nagy ősnek súlya alatt szenvedhet, mikor ntnt leszármazott jelenik meg dédapja tiszteletére rendezett ünnepségeken. A napokban megjelent .Budapesten, hogy egy ilyen zenekari diszhangvensenyt vezényeljen, — Sauer Emillel, Liszt legnagyobb tanítványával, mint szólistával. A Liszt-ünnepség sem szabadul az alkalmi szónoki a- toktól. Mennyivel forróbb .szónok; hévvé* sugárzott egykor az ünnepelt Mesternek minden szava, nem is .szólva egyetlen futamáról mint az. álmosítóan félhivatalos produkciók együttvéve. Az öreg plebejus. Sauer azonban, aki mint „elveszett fiú“ bűnbánóan tért vissza. ez alkalomból Pestre, melyet egy leányka kedvéért haragított pár éve magára, egyben mélyen megund tó mozzanatát képviselte az ünnepségeknek. Ö, aki Liszt tanítványai közül a legjobban közelíti meg mestere nemes ilovagiassigát, azt a barock pompát és cjcdelmi megszállottságot, ami az 6 művészetét annyira jellemezte, amant kálit a pódiumra és ujjait végigfuttatta a billentyűkön, azonnal éreztette a csodálatos varázst, amivel csak kivételes egyéniségek képesek azonnal elbűvölni és izgalmas transzba ejteni a hallgatót. Gravina gróf ott állott a pódiumon és asszisztált hozzá, csöndesen, finoman — cs bocsánackérően. Mint ak. elnézést kér. hogy ő mint a Mester egyetlen élő férfi- 1 «számlázottja, mintegy az ő emlékét képviseli itt. Különben Is az örökké bocsánat kérő emberek közé tartozik. Zichy János gróf őexcellenciája palotájában szállott meg, mint vendég, de sehogyan sem illett hozzá annak a nemes előkelőséggel berendezett főúri hajléknak szertartásos merevsége. Szinte bebotlik a könyvtárszobába, melyben jólösszeválegatott angol, francia és német diszköteteken kiviiil töméntelen mü sorakozik fel a polcokon, melyek nem nélkülözhetők egy magas kultúrájú csákód konyves-tá rából. Szerényen lép be a szobába, az Inas — tudja Isten hányadik —, mig eljut ide a polgári ki nmf eures, — szinte enyhén betolja maga előtt. Es bocsánatkéréssel kezdi, amién megvárakoztatott. Beszéljen a múltról, a nagy emlékekről, melyek csak töredékben- az ő személyes élménye:, mert a kuítu rtörténelem immár kifiajátUo'itu óker magának. S mi maradt neki magának belőle? Mát őrzött meg, mint elraboliliaíatkan kzneset, amelyen csöndes magányában eAmcronghct éa leikét fdmelegitheti? Baynputihban nőnem fel mondja, nagyanyám, Wagner Cosima, úgyszólván nevelőanyám volt. Én Haas Bülow és az ő unokája vagyok, Liszítét már nem ií*rn«ert)cm, csak azt a légkört, amelyet maga után hagyott. Kisgyermek korom óta résztvettem úgyszólván minden Wagnrr-elöadison Bayreuth bin, lágranyilt szemekkel bámultam Cosima nagyanyám csodálatos tehetségét, ragyogó szellemét. összejöttem a legnagyobb muzsikusokkal, Írókkal, képzőmiivé- szeldcel, sőt fejedelmekkel is, akik idezorán- dokoitak. Mindez uj és csodálatosan idegen világ volt számomra, meseország, melyben mint egy álom világban bolyongtam. — És am a legérdekesebb, ennek dacára sem jutott eszembe, hogy muzsikus legyek. ,.Im Schatten der Titanen“, a félistenek árnyékában még jobban éreztem az én györege- ségrmot. Filozófiát és merhematikát tanultam hát egészen huszonhat éves koromig és csak ekkor kezdtem olthatatlan szomjat érezni a muzsika iránt. „Habe nur, ach! Philosophie...“ da steh, ich nun, ich armer Tor! Und bin so klug, als wie zuvor!“ — idézhetném Faustot. Fuvolázni «tanultam és zeneszerzést, meg dirigálást a legnagyobbak egyikénél, Richter Jánosnál. — Fuvolás (lettem és még c.sak nem is gondoltam arra, hogy valaha karmesteri pálcát vegyek kezembe! De a nagy tradíciók köteleznek! Németországban több hangverseny vezénylésére kértek fel s ettől kezdve a dirigálás (szenvedélyemmé vált. Most is, bár Meránbnn saját zenekarom van, mellyel naponta adok hangversenyt, talán szívesebben foglalkozom asztronómiával és fizikával, mint zen évek — Mit szerelek 'legjobban Liszt müvei közül? — Szinte gyöngyözik a homloka ily nehéz kérdés hallatára. — Legjobban a miséket. Ezek jobbak, sokkal hatalmasabbak, mint a zongorarr.üvek... De ezt tatán ne irja meg, persze, ez csak egyéni véleményem. És szivhezszóló bocsánatkéréssel ncz rám. Félénken, csöndesen, szerényen beszél. Remekül ismeri dédapja minden müvét, de oly igényeden ember, hogy ki se néznénk — Bálba... hívtak. (Aha! mondja magában Mózsi): Hát nem festő dolog! Ez valami szokatlanabb. Azonban bizonyos, hogy nemcsak azért jött, hogy ezit elmondja nekem, hanem valami baj van, mert különben nem sétáit volna idáig. Vájjon mi lelist, ami kérni akar tőlem? Vájjon, mi lehet a portékáim közül? Most végigszámfláilja minden holmiját, ami valami kapcsolatba jöhetne azzal a kétségte- ert ténnyel, hogy Ábrist bálba hívták. Végül, miután teljes szemlét tartott összes 'kincsen, elhatározta, hogy közelebb kelti ‘lépni a kérdéshez, mert kitalálni nem lehet. De olyan elővigyázatosan, nehogy ígéretnek még' látszata is legyen. Ezért, úgy táz perc múlva felteszi ezt a togas kérdést): — Elmész? \BRIS (magában: „Hála Istennek, hogy kérdez! Már nem tudtam, hogy folytassam czr. beszélgetést. Most már könnyebb lesz! Tulajdonképpen nagyon jó ember ez a Mózsi, de vigyázni kell vele, hogy az ember ne erőltesse túlságosan sok szóval, mert azt nem szereti és ha észrevenné, hogy ravaszkodom vele, még megtalálna csökönyösödni! már •;;cd g nincs ezen a viliágon senki, akitől ilyet leérhetne s rettentő volna, ha megharagudnék“. Végiggondolja, mennyire megnehez- lelt volt Mózsi azért a nagy, de csak félig leli kárnvintubusért, aminek fejében kicsi, de ép tubust adott vissza. „így most már nyugodt a bb vagyok, hiszen ő kérdezte, nem veheti hát zokon, ha folytatom, amit rögtön meg is teszek, de úgy, hogy lássa meg, mit is várnék tőle anélkül, hogy kérés volna“. Ezeket igy megfontolván, tiz perc múlva kimondja a most már döntő szót: — Nincs frakkom! MÓZSI (megkönnyebbülten: „Ah, háft ez kéne! Ez jobb, mintha festéket kér, mert abból könnyen vitatkozás származik. Természetes, hogy szívesen szolgalatra vagyok, h szen félcszjtendeje a Sába királynő című képemhez 6 adta nekem kölcsön azt a vörös ló pokrócot, amfl királyi palástnak festettem meg.“ Végiggondolja, milyen titokzatos, hogy akijpacsét esett bek. De Ábrás nem bánkódott miatta! Nem is baj talán, mert a pokróc még melegebb, ha egy kissé zsíró«. Mégis meglátszik, mindebből, hogy Mózsi nem házsártös ember. „Hát ne is várassuk soká a válasszal, hadd örüljöoí“ így hát öt perc múlva kérdi): , — Az.- enyém... Jó.., vofna? ÁBRIS (magában: „Még jobb fiú ez a Mózsi, mint hittem! Mar maga kinálíja a frakkját, pedig az nagy dolog! Drága jószág és könnyen el is szakad, ha nem vigyáz az ember reá. Most már nyugodt vagyok, al fogok menni a bálra. Obtl esz a kanavásznagy- kereskedő lánya. Azzal táncolok maja, bár kissé kövér, de én azt szeretem, mert: tömör! — s az a fő, a tömörség. Oh milyen boldog vagyok! —- Fiát ki vek, — előbb felölni keli, azután hálálkodni“. így hát öt perc inukán várakozóan, mosolyogva kiböki) : — Jó; MÓZSI (tiz percig hallgat. Elgondolja, milyen szép dolog jót tenni a barátjával. A hála is szép dolog. De a jószívűség is. A nagylelkűség. A bajtársi igaz összetartás. Végűi nagyon szolgálatkészen feleli): — Kár... hogy... nincs! Ezután még egy órát hallgattak... B bits: Levelek ír sz koszorújából — Babits: Oedipus király— — — — — Babits: Tiraá” Virgil fia------— — Barbusse: Erő — — — — — — — D üde1 : Sappho — —--------— — — Endrődi: Magyar költészet kincsesháza Fayard : Szeretni gyötrelem — — — Haltai: Az asszony körül — — — — Haltai: ÉLtke------— —--------— Hátai: I űzfasip — —- — — — ~~ — Haltai: írók, színésznők és más csirkefogók — — — — — —------— Heltai: lll-es (kötve) — — — — — Ibsen: Peer Gynt Brad (kötve) — — Karinthy: Hasmütét — — — —- — — Karinthy: Két hajó — — — — — — Karinthy: Színház (A legkedveltebb szinpadi tréfák gyűjteménye u. m. Visszakérem az iskolapénzt stb.) Karinthy: Nem mondhatom meg senKarinthy: Minden másképen van — Karinthy: Gyilkosok Karinthy: Kötéltánc — Kosztolányi: Meztelenül — — — — Linn nkoski : Dal a tűzpiros virágról (kötve)----------------- -- „ 80 Por : Gro eszk és arabeszk — —• — * 20 Prevost: A szűz férfi (kötve) --------— „ 30 SchnitzLr: Guszti hadnagy (köfcv«) — „ 30 Shaw : Caesar és Cleopatra — — — „ 20 Shr.w: Szénásszekér — *------— — — » 20 chaw : Vissza Matuzsálemhez ----------„ 40 Tamási Áron: H jnali madár — — — * 33 Csorba: Idegen szavak szótára ------* 33 France : Élet a terrrőf Idben — — — „ 20 Kadzrar: Női testkultúra (Vensendek torna) — — — — — —--------— „ 20 Reinaeb: Művészet kis tükre —------„ 66 Most vegyen, mert később talán kifogy. — A raktárról elfogyott példányok, utánpótlásánál külföldi portóért kötelenkint 3 lejt s/ámitunk fel! — Rendeljen és vegyen azonnal az ESierszik könyvoszíáíyáöar?, Cluj, P. Unirii. Vidékre a rendelések beérkezésének sorrendjében expediáinak. Szállítunk utánvéttel is ! Kérje a teljes akeáé jegyzékét ORVOSI fWV/lí: LU-iá KÖZLEMÉNY A vitán iejjitoniOiyabb orvoai ío.yó irata igy Ir a „Gasfro D.“ aj ameri- hai íjyó?y»zcr csodálatos hatásáról A „WUsocr Medi/Jiuschc Wochaiiclirií í ‘ többek közöcc ezt írj: A nxogcjtent k»érLrtek szerint a ..Gsutro D“ megszümteti a sima izmok görcseit és gyors feJfizivódási képessége alapján helyet tesitheb a morfiumot. Legfontosabb hatása az, hogy csillapítja a központi idegrendszert és hely reál litt ja az antogonikus .degek (sza bályozó idegek) megzavart egyensúlyát, tehát közvetlen hatással van a gyomor és bélzavarok okaira, ezenkivül helyileg érzésteleníti az idegnyalábokat és a gyomorfalban lévő mirigyeket. A „Gastro D“ amellett, hogy görcsoldó hatású, kedvezően befolyásolja a gyomorsav arányát és azt normálissá teszi. A k-sérleU esetek következők voltak: gyomor- és bélfekélyek, gyomorsavtultengés, savtultengéscs gyomorgyuLladások — piloru.sgörcsök ... (coltis) vasragbélgyulladáa, légnyelés, ve>ehó!yaggörcsÖk, nem rosszakaratú, többé, vagy kevésbé kifejezett pangásos, görcsös pilorus szűkületek, gyomorrák által okozott szűkülettel összekötött erjedési folyamatok, pülfedtséggcl összekötött erje- déses rossz emésztés és krónikus székrekedés, gyomor és bélmérgezések (auto:ntox> kációk) és a bélkacsók görcseinél, valamint ér- cs hörgőgörcsök. Figyelje a fentemlitett foiyóratbóí itt megjelenő további idézeteket. Dr. F. T. A ,,Gastro D“ gyógyszert 130 lej utánvéttel küldi az európai vezérképwiseiő: Császár E. gyógyszertára Bucureşti, Calea Victoriei 124. ezt belőle. Csak nehány elejtett megjegyzéséből — elnézést kérve, hogy ezeket gondolja, — győződhetünk meg róla. Szereti Pestet, mert tele van Liszt-emlékekkel. És szeret ezt az emléket, mint egy «letűnt és soha visszanemtérő nagy családi dicsőséget, talán nem jobban, inínt ahogy nagy hősöket tisztelnek késői utódok, nagy és neme- lovagokat, kiknek képe sölét előkelőséggel tekint le rájuk a gőgös kastély faláról. Talán nem több ennek a szerény polgári filozófus-muzsikusnak Liszt Ferenc, mint egy családi ereklye, egy monda, amely talán igiaz sem volt, talán nem is létezett valójában, csak az emberek találták ki, hogy legyen mit imidniok és íinnepeiniök. Édesanyja, mint mondják, Firenzében él, csöndes félrevonultságában és egy kis kutyát dédelget hallatlan szeretettel és női szivének minden odaadásával. Mint mondják, a kiskutya kellemetlen és barátságtalan állat. És Liszt unokája napjait azzal tölti, hogy akivel csak találkozik, elmeséli, milyen inzultusok érték kutyáját, az egyetlen élő lényt, melyet megtűr maga körül. Gravina gróf kénytelen vállalni a dédunoka díszes és terhes szerepét. Ő az éűő reliqua, amit hajfürtök, serlegek és kéziratok hdfyetc mutogatni lehet, ő a homo re- gius-a Liszt szellemének. Vagy hetven-nyolcvan esztendővel ezelőtt diadalittas tömeg őrjöngve fogta ki hinlo- jíbói a lovakat 2 budapesti Vigadó előtt- mikor Mester koncertje után lakására haj- .taáotT. A Sándor-palotában, a jelenlegi m;- nisztrnfcnökségi épületben, lakott és éjjel ezrek zarándokoltak fáklyásmentben a zene fejedelme elé. S a minap, ugyanabban a Vigadóban, talán ugyanabban a teremben, is, egy csöndes és szerény ieszármzott állt a p- - démon. Liszt dédunokája. És szerény és csöndes tapsok hangzottak tel produkciój>: irtán. A fáklyák már rég elhamvadtak A taxija előtt nem toiongoct a nép. Sic transit... így maiinak el hangtalanu (azrevódenüi a kis élők, hogy átadják a sir- a nagy haboknak. A nagy halottnak, l.i.szr- nek, akiméi emléke és szelleme előtt ma ' ha gondoktban is, leborulnak az emberek koithatatáac fáklyákat g^jtamak szivükben. Pataki László. SzöilőoÍiványohaf, valamint amerikai sima és gyökeres vesszőt a legismertebb fajokban garantált fajtisztán száliit: CASPARI Medms. neubl^er Árjegyzék ingŢ-en. Azt nem tudom. De igen. Elsiet Fanny 1844-ben szerepelt Pesten és az Angol Királynő szállodában lakott. Mikor halt meg a nagyanyja? Mikor én esküdtem, abban az évben. Még megvárta az esküvőt, de már nem táncolt, már gyenge volt. — Hetvenkétéves volt. — Olyanformán. — Akkor a maga nagyanyja látta Elster Fannyt. — ő csak ugv mondta: Izéi Fáni... Mert a Fáni nagyon hívta nagymamát. Mert megtáncoltatták előtte és halálosan beleszeretett, azt mondta: gyere velem kicsim, rád hagyom a vagyonomat. Hogy sose látott olyan kedvére való kislányt, aki tigy táncolt volna. — Szóval a nagyanyja nem látta táncolni Elsler Fannyt, de az látta a maga nagyanyját táncolni. Sajnálta, hogy’ nem ment el vele? — ő mindig sajnálta, de az apja azt mondta, hogy az ő lánya nem fog izélni —- s újra határtalanul nevetett. — Hogy hívták a maga nagyanyját? — Azt nem is tudom. Mi csak ugv hívtuk, hogy gvörki nanó. Igazán nem tudom a nevét. Alighanem Zsuzsi volt. De a családi nevét már nem tudom. Keveset találkoztam vele. hogy Györ- kün lakott. Igen, hát a kása... Mindig mondta, hogy mikor Izéi Fáninál vót, az éppen vacsorázott. És mit evett? Nem is tetszik elhinni. Egy kis köleskását. Semmi mást nem evett. Mézzel ette. A nagymama is, ha volt. szeretett mézet tenni rá. Zilaliy Lajos uj könyve: FEHÉR HAJÓ. A legnépszerűbb magyar író uj elbeszélő kötete 53 lejért kapható az Ellenzék könyv- usztályábnn, Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje a könyvujdonságok jegyzékét
