Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-16 / 38. szám

í TAXA POŞTALA PLATîTA N NUMERAR No. I4r.î5ţ,i<jît BIHbH b jpajal Sidktsztőség és kiadó hi vatal : Cluj. Calea Moţilor 4 F:ókkiadóhivecal és könyvosztály: P'ata Unirii 9 tzárn. — Telííonszám: 109. — Levélcím: Cluj, pest-diók 80. LVII ÉVFOLYAM, 3 8. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetést árak: havonta 70, negyedévre zio, félévre 420. éyeata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre jo, félévre za, ryeats ţa pengő A többi külföldi államokba cr?k a porrókiiíönbözettd :5b<> 1 9 3 6 FEBRUÁR 16. A n^gfbesEéd a miniszterelnök Targu-Jiulban elmondott szenvedélyes hangú szónoklata kétségtelenül nagy vihart arat, mert szándékosan ugyan­csak sok szelet vetett, pedig kötelességsze- rüen csak a páratlan dühii választási harcot, mely Mehedintiben tombol, kellett volna meg­semmisítenie. A beszéd hasonlított a hires Konstanla-i nagy nyilatkozóihoz, melyben T atare se u a jó és rossz ellenzék fogalmát ál­lította fel s a kormányzási rotáció befolyá­solása érdekében jeles osztályzatot adott a szélső jobboldali és a töredék pártoknak, elégtelen osztályzatot a tábornagy néppárt- pártjának. A miniszterelnök ezúttal is a végle­tek egyik oldalára helyezte Mihalacheéket, „a paraszt állam ideológiájának'1, a hirde­tőit érthetően, hogy az utódlás siettetésében gátolja őket és benső ellentéteket szítson kö­zöttük. Az újság, hogy most föltűnő módon meg kellett támadnia „a keresztény állam harcosaitmert az erőszakos nacionalizmust végre veszélyesnek érzik főleg külföldi te­kintetből: „mindkét politikai felfogás a gyűlölet megnyilvánulása, holott a kormány nem barátkozhatik sem a faj, sem az osztóiy- gyülölet híveivel“. Igém feltűnő hosszan és feltűnő élesen támadta meg a szélső jobbol­dalt. Nagy fordulat Isten jóvoltából. Mind- umellett éles vitákra lesz alkalom mindenfelé ez a jellemző mondat: „A törvényeknek nincs elég erejük — a zavargások elfojtására —, mert a hatóságoknak nem adnak jogot, hogy a barbár cselekmények elkövetőit, a fiatalo­kat és öregeket egyaránt eltávolít hassuk a választási körzetből, a választási bujt ogat ás szabadsága védelmezi őket, holott nyilván­való a polgári öntudaton való erőszak té­tel“. Ez valóban sajnálatos hiány rengeteg számú törvényeinkben. A nagyon dühös el­lenfelek bizonyára figyelmeztetik majd a miniszterelnököt, hogy az általános választá­sok során, mint a hivatalosan, beterjesztett panaszok igyekeztek bizonyítani, a törvények résébe a cselédlépcsőkön hatásosan sétáltak be hasonló, sőt ellentétes esetekben. Mi azonban a világért sem akarjuk bírálni vagy támadni a miniszterelnököt. Mi helyes­léssel hallgattuk. Beszéde sok tekintetben jó! esett nekünk, a kisebbségeknek. Határo­zott uj fölfogása, melyhez kötelező erőkkel odaláncolta magát a faj, az osztály gyűlölet, az erőszakos, nemzetiesités veszélyeivel és híveivel szembeszálló, sőt fenyegető fölfo­gása fordulatot igér a mi ádáz végzetünknek. Meggyőződésünk, hogy most már a legszél­sőbb kilengéseket csakugyan kemény, sőt ke­gyetlen kézzel elfojtják. Uj irányzatot látunk hirtelen felduzzadni a belpolitikában, ami­nek első jele volt Vaida visszasietése a szél­ső többoldalú egyesüléstől és hirtelen vissza­térése az egyenes francia vonalra. £ percben Románia gazdasági politikája éppen ngy szorosan hozzá tapad Franciaországhoz, mint külpolitikája és az egyre inkább a mérsékelt balfelé tolódó francia politika szellemében nem lehet immár más utat követni, mint a tiszta polgári népuralom és szabadelvüség vonalát. Most, amikor a kormányt Páris anyagi megértése és segítése csakugyan meg­erősítette nyergében és uralmát valószínűleg meghosszabbítja, első sorban a franciák po­litikájára való tekintetlel minden rotációs cselfogás, minden ármánykodás és minden kétértelműség nélkül most már el kell kot­ródul minden szélső akaratnak és rendbon­tásnak a hivatcdos kegy köréből. Különösen amikor a párisi utca és csarnokok pofozko­dásával, verekedésével, tüntetéseivel szemben a francia kormány a kegyellen kéz alkalmazá­sát határozta, el, hogy letörje az ál és va­lódi fasizmust, minden praemilitaris és szer­vezetlen félemlitést, mint ahogy a harmadik köztársaság a kellő időben villámgyorsan, egyenesen, megalkuvás nélkül, becsületesen letörte sorban a veszélyes királysági mozgal­makat, Boulanger tábornok mesterkedéseit, a Dreyfussardok aknamunkáit. Kétségtelen, hogy Párisból átáramlik ez a szellem id: rs és most már a félrendszabályok, a belpoli­tikai kacsintgatások, a suba alatt való hiz­lalások, a kényelmes elnézések zavaros kora leáldozik, î-----——a———« ■ — ismén esamatok állítólag parancsot keimí&k mér ­mrsmulásra. — Vitathatatlanul tar­Sósé területeket azonban nem szabadi érinteniük. — Ás oross-samén háborúi més sem tariiák més valószínűnek----- in...anului ——— ——* ** ^ ** ^ ^ jj m £ 9 m A külpolitikai kérdések előterébe újra a szélsőkeleti események nyomulnak. Bár egyáltalán nem látszik valószínűnek, hogy akár japán, akár szovjetorosz részről most, j a téli hónapokban akarnának háborút kezdeni, a folyton megismétlődő véres határinci- I densek, melyek néha valóságos csaták arányát öltik, súlyos lehetőségeket rejtenek nia- j gukban. Diplomáciai körökben joggal félnek azonban,, hogy a mongol—mandzsu hatá­ron történő határösszeütközések olyan jellegűek lehetnek, amilyenek az olasz—abesz- srin háborúi megelőző Ual-Ual-i határossz' íuközések voltak. Szélsőkeleti táviratok sze­rint egész, Mandzsúria háborús laznasi ég. japán rohamos csapatössze vonásokat hajt végre. Meghízható hírek szerint .szovjetorosz részről szintén teljes erővel készülnek min­den lehetőségre. Pekingben tegnap elterjedt a hir, hogy a japán csapatok már parancsot is kaptak az előnyomulásra. A parancs azonban úgy szól, hogy olyan területeket, melyek vitathatatlanul a szovjetek befolyása alatt álló Külső-MongóHához tartoznak, ne érint­senek. Ez az utasítás, amennyiben a hir megfelel a valóságnak, enyhítheti a helyzetet.  veszedelem azonban ott van, hogy mandzsu, illetőleg japán részről olyan területeket is elvitatnak Külső-Mongóliától, amelyeket ennek a területnek vezetői magukénak tar­tanak. Szó van arról is, hogy közös vizsgálóbizottságot küldjenek ki, mely arra minden esetre alkalmas lehet, hogy a fenyegető összeütközést elhalássza. Valószínűnek látszik, hogy ez! az indítványt a háború elkerülése érdekében más hatalmak is támogatni fog­ják. Eddig azonban hivatalosan ilyen közbelépésről nem érkezik hir. A Duna-vidék kérdésével foglalkozó párisi tárgyalásokkal kapcsolatban jelentik, hogy Hcdzsa csehszlovák miniszterelnök tegnap este hosszabb kihallgatáson volt a Pa­risba visszatért Károly király Őfelségénél. A kihallgatásnak francia illetékes körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az uralkodó vidéki kastélyából legszigorúbb inkogni­tóban tért vissza a francia fővárosba, ahol a Grillon szállodában szállt meg. Itt fogadta Hodzsa csehszlovák miniszterelnököt is, aki minden bizonnyal előadta a Duna-vidék gazdasági együttműködésének megteremtésére vonatkozó terveit. A Duna-vidéki kérdés megoldásának nehézségeire jellemző az a Times-hiradás, mely szerint Berger-Waldenegg báró, osztrák külügyminiszter Belgrádba akart látogatni, a jugoszláv kormány azonban tudatta vele, hogy a Habsburg-kérdés mai állása miatt he­lyesebb volna, ha a látogatást kedvezőbb légkör kialakulásáig halasztja el. Hodzsa cseh­szlovák miniszterelnök tervbevett belgrádi utjának is egyik fontos eéija, hogy az Ausz­tria iránti jugoszláv bizalmatlanságot megszüntesse. Állítólag hangoztatni fogja, hogy a Beccsel szembeni túlzott kíméletlenség ebben a pillanatban csak Németország mai­mára hajthatja a vizet, bár a Habsburg-restauráció kérdésében Csehszlovákia is csatla­kozik Jugoszlávia álláspontjához. Orosz repülőgépek segítették TOKIÓ. (Rador.) Hivatalos jelentés ,sze- í rint megállapították, hogy az a három re- | piilőgép, amelyek a mongol csapatokat se- j gitették az olahottai csalfában a japán:— ! mandzsu csapatokkal szemben, a szovjet aviatika egységei. I Tekintettel arra a komoly fordulatra, me- I lyet a mnndzsuriai események okoztak, a ! japán kormány elhatározta, hogy újabb 4 1 millió yen összegű hitelt kér a parlamenttől' a hadsereg részére. Az orosz—francia szerződés PÁRÍS (Az Ellenzék távirata.) A szená- • tus külügyi bizottságának tegnapi ülésén ; Labrousse szenátor, mint az orosz—francia kölcsönös segélynyújtási szerződés előadója, hosszabb beszédet tartott. A szenátor beszé­dében kijelentette, hogy ez a szerződés a locarnói szerződés kiegészítő része és nyitva áll minden csatlakozni akaró hatalom, igy Németország számá­ra is. Labrousse ezután a párisi és landoul, ta­nácskozásokkal foglalkozott és kijelentette, hogy ezeken az eszmecseréken még jobban összekovácsolták Franciaországot a kisan- tanttal és megerősítették Ausztria független­ségét. Hodzsa nyilatkozata PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa Mi­lán csehszlovák miniszterelnök pénteken este utazott el a francia fővárosból. Hodzsa Genfbe ment, ahol valósziniileg a Duna-me- dence ügyében folytatja tárgyalásait illeté­kes népszövetségi körökkel. Tárgyalásainak végeztével visszautazik Prágába. A miniszterelnök a párisi pályaudvaron elutazása előtt rövidesen nyilatkozott a lapok munkatársainak. Kijelentette, hogy téves az a hit, mintha Ausztriának csak két eshetőség: a Habsburg restauráció és az Anschluss mellett lehet választania. Vám egy harmadik eshetőség is: a kisautóid­hoz való csatlakozás. Hodzsa reményét fe­jezte ki, hogy idővel ez is meg fog történni. «Most hazautazom Prágáiba — mondotta j Hodzsű' — hazatérésem utáni Belgrádba és j Bueurestibe látogatok el. A kél fővárosban főöeg aziránt érdeklődnek, hogy Németország katonai lépése esetén Anglia és Franciaor­szág mii fog cselekedni". Hodzsa ezután gaz­dasági kérdésekről nyilatkozott és kijelen- ! tette, hogy egv hónapon belül a Duna-me- j bénáé gazdasági kérdéseiben meglepő lord il­latot iog közölhetni a nyilvánossággal. Amerika álláspontja WASHINGTON. (Az Ellenzék távirata.) A szenátus külügyi bizottsága tegnap Borah szenátor elnöklete alatt rendkívüli fontossá­gú ülést tartott. A külügyi bizottság ezen az ülésen kimondotta, hogy a semlegességü tör­vény érvényét 1937-es május elsejéig meg­hosszabbítja. A törvény meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv szerint az Egyesült-Álla­mok kormánya a hadviselő államoknak — ha azok nem amerikaiak -— csak a békében adott kölcsönök arányában engedélyezhet kölcsönt és csakis a békebeli arányok szerint engedélyezhet számukra árukivitelt is. Sáfrány a balga j$a f* £• a a ^ a*» BRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) Több flamand képviselő tegnap azt javasolta, hogy Belgium mondja fel az 1920-ban kötött bel­ga—francia katonai szerződést. A javaslat előterjesztése után óriási zűrzavar tört ki a képviselőházban, úgy, hogy Gonflet elnök- kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Az el­nök kijelentette az újságíróknak, hogy a ja­vaslat nem tárgyalható, azt nem nyomattat­ja ki és nem osztatja szét a képviselők kö­zött. minthogy véleménye szerint a; indít­vány alkotmányellenes. Toseamm visszavon:. NEWYORK. (Az Ellenzék távirata.) V Philadelphiai Filharmonikusok tegnap hiva­talosan közölték egy nagy newyorki zenei lappal, hogy Toscanini, a világhírű karmes­ter, rövidesen visszavonul. Utolsó Ízben áp­rilis 26-án, a Philadelphiai Filharmoniku­sokat fogja dirigálni és ezután több szerző­dést nem köt. TOVÁBBI FAGY VÁRHATÓ. A Bucureşti- időjáráskutató intézet jelentése szerint a kö­vetkező 24 órára az alábbi időjárás várható: Túlnyomóan derült idő, északkeletről jövő hideg szél, reggel és este sűrű köd. Érdé > északi részén nagy havazás. A hőmérséklet továbbra is csökken, különösen éjszaka b -. erős fagy. « t

Next

/
Oldalképek
Tartalom