Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-14 / 10. szám
BLLBN ZAK I H 3 1) j n n u Ä r 14. KEZDŐDIK A BALI SZEZON Divat virág és parfömiilat Í936 farsangjában Utánzatok minden vonalon.— Külföldi behozatal nincs. - Hire-pora sincs a régi bálok lázas előkészületeinek ELLJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az idői farsang pór nap <it:i megkezdődött. IIns- hagyókedd Nagyon messze van. Addig még sok minden történhetik sóhajtják a nők és x ivókból csupa türelmetlen várakozás, sok a (sejtes, előre elképzelt eJitténvek reményé szakad fel. A farsang: tavas/ a télben. Régebb, mikor még a napló divat volt, hatalmas fejezetek következtek a szerelmes leánvok és asszonyok januári és februári feljegyzéseiben. ..Megismertem Öt ekkor és itt" — írták le még egyszer ezekben a napokban és folytatták: ..Most pedig jön Vele a nagy, a várva vált farsang..." Alá ugyanez történik, ba nem is napló alakjában, hanem a szivekben. Mert, hiába, az élet zajlik s ba a régi farsang más is volt, mint a mai, vannak olyanok, akiknek mégis csak ez lesz a legszebb, mert most élik életüknek farsang- korát. Nyugodjunk hát bele, ha kissé borosabb is az idei farsangi kép. Vigasztaljon az, hogy a szerelem mindig szép. A réf^i, divatját mult naplót pedig felejtsük el. Es egv modem gesztussal gyújtsuk fel a budoá- rok üvegkapcsolóján a csillárokat, ahol fínagysága és leánya a tükör előtt öltöznek, illatosítják magúkat, miközben a fehér bóbitás szobalány névjegyes virágkosarat tesz az asztalra. Lila és borvürös báli ruhák Városunk legnagyobb divatáru kereskedésébe nyitunk be. — Nassás asszonyom, parancsoljon . » .- mint egy álom! Taft. a legnagyobb divat — cseng fülünkbe a pult felől. Ahá! Itt már kezdődik a farsang. Éppen ezért jöttünk. Megállunk tehát a közelben, hogy ellessünk egy pár szót. — A „tafette facone“ az idei újdonság instálom szépen — folytatja az előzékeny segéd. — Mintás vagy sima. Amelyiket parancsolja. — Más színben nines? — kérdi a nő. — Hogyne kérem.. . De ez a divat. A lila . . . Nassás asszonyom, ma minden lila és bőrszínű! Szóval az idén a korhely-szinek a divatosak, mert az csak nem kétséges, hogy a borvirágnak lila színe van. Ezt ezzel az egy szóval is elmondhatta volna a nassás segéd ur — villan át agyunkon ez a színjáték. De nem vagyunk divatrontók, sőt. felcsigázott érdeklődéssel interjúvoljuk meg az üzletvezetőt. —- Hát a farsang, kérem, valamikor nagy szó volt. Sokat jelentett az üzletnek. De ne menjünk messze. A tavalyihoz képest is rengeteget csökkent a forgalom. Ennek főleg az áremelkedés az oka. Nehéz a behozatal. Általában a külföldi báli cikk már nem is létezik. A belföldi áruk tökéletesek. Utánzatok előnyben — Három főanyag a divat: a taft, a transzparent selyembársony és a cloqué- selyem. Ezek mindenféle minőségben kaphatók a legolcsóbbtól a legdrágábbig. De meg kell említenem, hogy az alig egy bele megindult báli forgalomban ezeknek az anyagoknak csak az utánzatait veszik, müselvemből és erepc satinből. Ezek után csak annyit mondhatok, hogy az előjelek nem valami rózsásak. — És ez nem felel meg a célnak? — vetjük közbe. — Oh, kérem, a ruha karaktere, az egész ruha hullása! — Igen, összefügg a pénz hullásával — mondjuk és szomorúan állapítjuk meg: az idei farsang nem igen fog hullani. Előkerülnek a régi ruhák- Eddig 100—150 báli ruhát adtunk el a szezonban és ez még a jobbik eset, mert rendesen órákig tartó válogatás után másfél méter selyemre egyszerűsödik a vásár. Ezzel aztán alakítják, festik a régi ruhákat. Egy virág-aplikálással újjá varázsolódik a ruha. A virág különben nagy divat. Arany és ezüst-laméból, meg transzparent velour- bársonyból, orchidea, mákvirág és kinyílt rózsa fog virítani az idei báli ruhákon . . . De ízért bízunk és reménykedünk a közeli betekben — fejezi be szavait az üzletvezető é' előzékenyen kisér ki bennünket. A még mindig vásárló hölgy éppen akkor <jzól oda a segédnek: — Kérek ebből levágni másfél métert. Ízlést szab a szerelem A drogériában békésen pihennek egymás mellett az ezerillatu üvegek... És szép sorjában várják, hogy a hódítani akarás, tetszeni vágyás, emlék, szeszély és a többi viharos érzelmek vörösre lakkozott körmökkel nyújtanak feléjük. Máma ez, holnap az fogy inkább —• meséli az illatszerész. — Általában azt lehet tapasztalni, hogy a hölgyek nem maradnak meg cgv illat mellett. Rendesen azt kérik, ami udvarlójuknak, férjeiknek tetszik. A kisleányok, akiknek még nem valósult meg álomlovagjuk, a hölgy, aki szakitolt, vagy reménytelenül szerelmes, egyszerűen i suk ennyit mond: Kérek valami jót. Tíz üveg parfííni egy év alatt... A partöm. sajnos, kiment a divatból egyszerűen azért, mert nagyon drága. Küllőidről kell hozni a valódi és értékes illatú parfőmöket. A Oucrlain és Chanel, amelyeknél egy kis üveg 1000 lejnél kezdődik, csak ritkaságszámba fog}-. Parfümöt nem adunk el többet egy év alatt, mint 10—12 üveget. A parfömillatról tehát le kell mondani az idei farsangon. Kétszáz liter kölnivíz a báli szezonban — A parfömök helyét a kölnivíz foglalta el — folytatja tovább fehérköpenyes szakemberünk. — Ezekben már a belföldi áruk is teljesen tökéletesek. A kölnivíz, púder és rúzs a háború előtti évekhez aránytalanul nagyobb mennyiségben fogy. Olyan közszükségleti cikkek, akár csak a cukor, vagy a kenyér. Tizenkét éves kortól nyolcvanig mindenki használja, hogy még kifejezőbb legyek: él vele. Egy báli szezonban a kölnivíz fogyasztás 10 százalékkal emelkedik. A városunkban ez körülbelül 200 litert tesz ki. — Az édesebb illatokat a nők, a kesernyését pedig inkább a férfiak vásárolják. Báli szezonban különösen sok fogy el azokból a friss narancs és cukorillatokból, amelyekkel, ba bekeni magát az illető hölgy, egy áttáncolt éjszaka után is úgy néz ki, mintha most lépett volna ki a fürdőből. Feltűnően csinos, szőke kis bakfis vet véget az interjúnak. Sóváran kacsint az illatszerészre és a mellette lévő fixircsőre. majd félve odaszól: — Kérem, fújjon meg! A virágüzletben Utunkat egy virágüzlet felé vesszük. Az utcán már kigyulnak a lámpák. A kirakatban vakító fényben pompáznak rózsaszín, fehér és piros virágok. Mikor a kilincsre tesszük a kezünket, azt gondoljuk, hogy csupa napsütés, fény, meleg és kacagó nyár lesz az a hely, ahová most belépünk. Ehelyett a gyengén fütött helyiségben — löszén nem szabad tüzelni a virágok miatt — egy kiszolgáló leány fagyoskodik. Sehol semCLUJ, .január hó. Talán-talán, ha a természet is közbe szól s nem „zuhog“, egyidő- re megcsendesedik az abessziniai véres háború. Ezért, hogy el ne feledkezzünk Abesz- sziniáról néhány érdekes szokásról ixuak, melyekről eddig semmit nem tudtunk. Háború előtt a benszütöttek Abesszíniában számon tartották az európaiak nagyobb ünnepeit, igy az újévet is. Újév alkalmával aztán nagy ünnepségeket rendezlek a fehérek tiszteletére. Estefelé, mikor a trópusi liő- I ség kissé alább hagyott, színes rakétákat I dobtak föl a magasba, különleges virágokat I szereztek be s felvirágozták az európaiak j •buugválóit. Sőt! ajándékokkal is kedvesked- ; lek a feketék, ezek közt első helyen állolt az ! ezüstbe foglalt lcopárdköröm, melyet ara- I műtétiként hordanak az előkelő benszülöt- Ş lek. Sokan kaptak különböző majnokat, mert j a majmot háziállatként kezelik Abessziniá- j ban, ezenkívül szépen kidolgozott vadállati prémeket is ajándékoztak fehér barátaiknak ! Lakoma A fehérek megvendégelték az ajándékozó feketéket. A lakoma legfontosabb fogása a feketekávé, melyet úgy főznek, mint m.i, azzal a különbséggel, hogy ezt gyömbérrel, sóval és avas vajjal fűszerezik. Ezután vadpecsenye következik. A vadat egészben sütve karába húzzák, azután körül viszik, hogy mindenki vágjon belőle. Néha vöt is szerepel az ünnepi lakomákon, ami nem egyéb, mint vad búsból készült gulyás. A hús mellé inmi illat. Inkább fojtó, kcseni földszag. Egy pillanatra olyan crölli leltnek tűnik fel itt minden, mintha a virágoknak is meg lenne tiltva hogy illatozzanak midig, amig meg nem vásárolják őket. Mindaz pisiig, amit itt hallok, esak rádupláz erre a csalódásra. Szerelem... Hol vagyunk már éltől? E/ a szombat i-sti forgalom? - kérdezzük esői lálki >7. v a. Forgalom még csak lenne, de kereset... mondja panaszos hangon a tnlajdonosnő. Mindenki alkuszik! A fiatal hösszerelmesek is° Azok is kérem. Nyugodtan alkusznak s csak akkor jönnek izgalomba, mikor a névjegyet megírják. Többször neki fognak, kigyulnak. kipirulnak, elrontanak legalább kettőt és a harmadikat, mikor végre sikerül megirniok, akkor a borítékra Írják fordítva a citnel. Még az ajtóiról is visszafordulnak és megkérdezik, hogy vájjon biztosan megtaláljuk'- az adott cimet. Különben, szerelem'... Hol vagyunk már attól! Ma nagyon rövid lejáratú szerelmek vannak — mondja ajkbiggvcs/lve. Hát ez borzasztó kérem. En a virágok élőn nem mernék ilvol mondani. Pedig ez igy van. A kimondott nagyurak szivarral a szájukban alig jönnek be az. ajtón. Messziről mutogatlak a sétabot jukkái, hogy jé» tesz akármelyik. Mondanak egy összeget és hozzáteszik, hogy többet nem adhatnak. Szemétre dobott rózsák és szegfűk- Honnan jönnek a szegfűk, meg a rózsák0 — kérdezzük. — Eddig San Remolról rendeltük, de most Olaszországból nincs behozatali engedélyünk. Ami pedig Hollandiából kerül ide, az nagyon drága. Rózsát már hozatni sem j merek. Ki ad száljáért 60 lejt? Senki. Ami i kis forgalom van, azt a cserépvirágok teszik. Különben a forgalom sem valami nagy. Ma nincsenek családi nagy vacsorák, összejövetelek. mindenki a klubokban gyűl össze. Ide pedig nem visznek virágot. Bucuresli-ben más. Ott az. a szokás, hogy egy hölgy, ha csak a barátnőjénél is vizitel, 5—6 szál virágot visz. neki. — A báli esték ma már nem sokat számítanak. A pince most is telve van szegfűvel. benne áll a nagy érték és kapcsok tartják össze a virágok kelvheit. hogy ki ne hasadjanak. Hetenként legalább 100—150 szegfii kerül a szemétre. A farsang? — fejezi be egy lemondó gesztussal — nem segít ezeken a szegfűkön. Úgy látszik, a mai bál utáni ismeretségek nem virággal folytatódnak! * A város pedig az. uj évben életre pezsdül. A drága parföm helyett egy két könnycsepp, a virágkosár helyett egy-két sóhaj... Ez is elég és szőj) a sziveknek. . . Nem kell a boldogsághoz tehát semmi, csupán másfél méter crep-satin . . . lés 1936 farsangján napnap után meghívók kerülnek hivatalok és otthonok asztalára: ..önt és n. b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség .. Iváni Zoltán dr. z-senét, vagyis kenyeret kínálnak, ami fekete lisztből készül, savanykás és olyanforma, mint a mi lángosunk, sületlenebb formában. A nagyszerű lakomán a tets hozza a hangulatot, ami nem egyéb, mint erjesztett mézből készült ital. Bizonyára sok idő kell, mig újra ilyen formán teritclt lakomához ülnek újév napján Abesszíniában a fehérek és feketék. Sok mindent Írtak már az abesszinekröl, de csak dr. Sáska László, az Aiud-ról elkerült tudós d-oktor irta meg azt, hogy a ben szülöttek szószerint teljesítik a megbízásokat. Egy alkalommal dr. Sáska messze az afrikai dzsuligetekben vadászott, minden: élelme elfogyott, elküldte hát Taszom a nevű szolgáját egy faluba tojásért, mondván: — Itt tvam egy rúpia, ezért 26 darabol hozol! Taszama nyakába szedte hosszú fekete lábait és elnyargalt. Apróságok Várják, éhesen várják, végre feltűnik Taszama üres kézzel. — Hol a tóját? — kérdi gazdája. ‘— Oh uram — feleli Taszama — nem hoztam, mert csak 25 darabot akartaik adni! Egy métáik alkalommal Taszana sokat ült valahol s fehér gazdája összeszidta. — Oh uram — védekezett a fekete — az Akaki folyó mellett voltam, mert ott igen- érdekes dolgot lehet látni. Az olaszok úgy halásztak, hogy a halász zsinegre valami lieszédel kötöttek Minimül patron), azután igen hangos beszéd következett (robban: • es «ok-sok bal került a partra! Hogy csudáik ózhatott :» jó Tas/üans a ni" tárni háltorn lx-szódéi" hallatán ! . . . * Hajié nevű fekete szolgával történt < érdek«~s dolog, uuu a ]>ens/.ülő!1ck agyaim! sagát jellemzi. Egy <-.st< dr. Sáska elé I.« ríilt s úgy szólt: Nemsokára ir-,1 <• les/, uram' Este bizony telelte gazdája S a boltokat is Ixo.árják folytatta a fekete. Be bizony! - mondta a doktor. De le akkor nem tudsz vásárolni! vágott vissza Hajié. Nem is akarok! csodálkozott a J gazda. I)«* te egy saonára való lepedőt akarsz venni nekem a régi helyett! ígérted! —- Te Hajié, nem emlékszem! bosz- szankodolt dr. Sáska. — Eskü sióul uram a le halálodra! folytatta a .szolga és széles tenyerét a földre törhette. Esküdj a te nalálodra! Arra Den *zokás esküdni uram! nyerte meg a csatát Hajié. Enge dehn esség Egy kirándulás alkalmával dr Sáska ösz- vére megsántult s odaszólt Fita nevű haj- csárának, hogy vegye ki az öszvér patájába szorult truchit követ. — Nem vehetem ki uram’ — mondotta Fita —, mert nincs olt kő! Az «öszvér másnap is sántított. Megnézte a lábát a gazda s egy szeg volt benne. — Miért nem vetted ki Fita a szeget az öszvér patájából? — kérdezte a feketét. — Hát, hogy vettem volna ki. mikor te uram követ parancsoltál? — hajlongott engedői nnísen Fita ! . . . Vájjon a háborúban is engedelmeskedtek a feketék? . . . (h. e.) ............... ■UHUM.............. ...... Békebeli mulatságok ki tinó hanguíatát elevenítette ieí a székely sportepylei lefmezbátja TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tegnap éjjel zajlott le a Közművelődési Ház mesésen díszített nagytermében az MSE álarcos jelmezbálja. A nemrég egy felette előnyös uj elnökválasztással megizmosodott magyar testedző egyesület merőben fővárosi báli képet teremtett, a helyi társadalom legjava által sűrűn népesített gyönyörű teremben. A minden tekintetben nagyszerűen sikerült táncmulatság jehnezmenettel kezdődött. amelyet Máriaffi Lajos MSE elnök vezetett. A lassú zeneütemre kígyózó jelmez- menet soraiban a kosztüm-ötleteknek valóban meglepő példái váltakoztak. A legosztatlanabb tetszést egy hihetetlen portréhü négus {Schwarz Bandii és kíséretének abesz- szin csoportja (Breuer Sándor, -Chili László és Schwarz Laci) váltotta ki. Nagy közönsége volt az óriási jegesmedvének is (Tankó vaskereskedés reklámja), de egyik legtökéletesebb történelmi jelmezt példázta Máriaffi Lajosné középkori fejedelemnöje. Nehéz keleti pompát idézett báró Bánffy Lászlóné valódi hindu diszöltözete; egy Plantagenet- hercegnöt ábrázolt báró Schell Istvánné. Gróf Toldalaghi Józsefné ..Empire“: Ber- nády Györgyike és Zichy Elly grófnő „Renaissance“, Zichy Józsefné grófnő „Rococo"', Bánffy Ágnes bárónő pedig mint fürge rik- kancslánv osztogatta a másnapra hirdetett Kemény Zsigmond-elöadás röpcéduláit, mig a szépséges, fiatal gróf Teleki Mihályné hatvanasévekbeli családi képmást elevenített meg. Dús volt a különböző tréfás ötletek választéka is, mint „Pólvásbaba“ (Má- dav Sári): ..Confetti“ ÍBedő Trén) s mások. Hatásosan incselkedett két piros-fekete ördögfióka (Bárdi Ilus, Csizmadia Irén), különös szép „Biedermeier“ Kovács Sári. Nagyon ötletes báró Bánffy László turkesztán- jelmcze. A vezető urak jelmeze jobbára csak a fejre szorítkozik: túlnyomó volt a turbán és fez. Csupán csak fejdisszel vezetett a páholyközönség hölgyei között Bernády Györgvné pittoreszk „Éjkirálynö“-je és báró Bornemisza Elemérné mesés egyiptomi fej- disze. A hiánytalan sikerű farsangkezdő azonban a puszta szórakoztatási alkalmon túljáró, komolyabb célt is .szolgált. Ez á fényes bálterem a jelen élet sanyaruságai közepette is törhetetlen magyar társadalomnak mintegy seregszemléje lelt, öntudatemelő erőpróbája. Jó hatását már eleve éreztette. A kereskedelmi forgalomnak még karácsonyra sem felengedett merevségét a báli készülődés kikezdette. Megmozdultak a megkövesedett bolti kirakatok, megelevenítit a varrodák tétlen tűje és — mi szintén nem >- kicsinylendö — pár hétig egyébre is gondolhattak az emberek, mint megszokott bujok- bajukra. Eredményeiben kicsit a budapesti hires Operabált másolta egy a vidéki, de vidéki mértéket messze túlhaladó sikeres farsangéj, melyről még sokáig szó esik a székely fővárosban. S. L. Lakoma feketéiknél vadpecsenyével és erjesztett mézből készüli itallal
