Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-11 / 8. szám

* fJELPJV Z AK 19 3*1* ti um r II. nur wm A börtön sem javítja már meg a gonosztevőket? ■ . biin is befc^sctí, melyet egyedül orvos gyógyíthat. — Amikor 5 milliméter választ el egy gyilkost az ahasztófától. — Uj kísérleteiről nyilatkozik Kernbach dr. törvényszéki szakértő... Cl.tU. (Az Hllt-nz.ek Uulósitó jótól.) A/ Ellenzék res/lotos beszámolót közölt arról a munkáról, mely«*! «.Ír. Kernhaeh Mihály tör- NÓnvs/óki hites orvossznkértö vezett'st* alatt a bonetani intézet rövid néhány év alatt föl­mutathat. Kö/ölte azokat a módszereket is, melyekkel ez a bűnügyi szempontból rend- Kiviili fontosságú intézet segítségére siet a l«*glx>nyolullabb és legtitokzatosabb bűnté­nyek kinyomozásánál az igazságszolgáltatás­nak. A bonc tani intézet megl«*kintése után Krnihaeh «Ír. másfélórás beszélgetés közben feltárta terveit, közelebbi céljait és részle­tezte, milyen újításokat óhajt bevezetni az intézetben. Nincs működési jogunk — Ami nagyban gátol munkámban, az, bogy a bonetani intézetnek nincs joga egész Erdély és Hanság területén bűnügyi vizs­galatokban segédkezet nyújtani. Nincs illetékességünk erre. mert Pop Valér dr. igazságügyminiszter rendelkezése értel­mében minden bonetani intézet csak saját körzetében végezhet vizsgálatokat. Eszerint a mi illetékességi körünk csak Cluj-megyére terjedne ki. Az élet törvénye azonban erő­sebb. mint az Írott törvények és ha —- mondjuk — például Oradea-n történik bűn­eset. az ott talált nyomokat, főleg hajszála­kat. ruhadarabokat stb. mégis nekünk kül­dik vizsgálat céljából. Máshova nem küld­hetik, mert Erdélyben és Bánságban egyedül a Cluj-i bonetani intézetnek vannak bűnügyi szem­pontból megfelelő modern műszerei. A mult év folyamán számtalan esetben dol­goztunk együtt az északerdélyi és a határ­széli városok rendőrségeivel és útmutatásaink alapján legtöbbször sikerült is kézrekeriteni a tetteseket. Miért nem fizet a belügyminiszter?! — Mennyi pénz áll rendelkezésre? — Az államtól nem kapunk segélyt, költségeinket az egyetemi alapokból fedez­zük. Ezek is természetesen a lehető legszű­kebbek. Legtöbbet a belügyminisztérium számára dolgozunk, helyes volna tehát, ha a belügyminiszter anyagilag segitene mun­kánkban. annál is inkább, minthogy mi teljesen ingyenesen állunk mindig az igazságügyi hatóságok rendelkezésére. — Ugv látjuk, hogy a bonetani intézet jelenlegi helyisége nem felel meg a kivánal­maknak. Nincs elég terem és összezsúfoltak a helyiségek is. Nem akadályozza ez is Önö­ket a munkában? — Sajnos, igy van. Egyetlen folyosón helyezték el a bonctermet, az asszisztensek helyét, a tantermet, a könyvtárat és a fény­képészeti műtermet, öt kis szobában zsúfol­tak össze egy egész intézetet. Azonkívül régi is már az épület. a faiakban lévő csövekből szivárog a gáz és a nem éppen kellemes illat a bonc­teremből átszivárog a többi helyiségekbe. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Jelenleg tárgyalások is folynak aziránt, hogy egy Cluj-i állami intézmény helyére költöz­zünk. Modem bűnügyi bonet&nt! — A program? . . . Modernizálni szeret­ném a bűnügyi bonctant és be akarom vezetni azokat az irányelveket, melyek külföldön, de különösen az uj orosz és olasz bűnügyi perrendtartás terü­letén érvényesülnek. E célból három részre osztanám az intéze­tet. A három osztály szoros együttműködés­ben dolgoznék egymással. Az első osztály volna az, amely a boncolásokat a bűnügyi élettan szempontjából végezné. Ugyanis minden gonosztevő szervezetében szervi elváltozások vannak, amelyek voitaképen előidézik a bűnt. Ezeket a szervi elválto­zásokat akarom megtalálni a halott go­nosztevőkön, hogy az élőkből kiküszöböl­jél» őket. Meggyőződésem szerint az igazságszolgáltatás mai rendszere, amely börtönbüntetéssel akarja kiküszöböl­ni a bűnt a társadalomból, csődöt mon­dott. A bűn betegség, amelyet a börtön soha sem, csupán az orvos gyógyíthat meg. Számtalan­szor előfordul, hogy egy kisebb fajsúlyú bűnöző börtönbe kerül és amikor kiszaba­dul, visszaesik és most már sokkal súlyo­sabban vét az isteni és emberi törvények ellen. A fegyházban ugyanis megrögzött go­nosztevőkkel kerül össze, akiktől megtanul­ja, hogyan lehet kibújni az igazságszolgál­tatás alól, hogyan lehet elkerülni a bünte­tési, melyek azok a segédeszközük, amelyek a/ alvilágot támogatják a mit stun sejlö, gyanútlan jmlgárság elleni rablóhadjáratban. Ilyen esetekben a börtön ahelyett, hogy javítana, gyilkost csinál a betörőből, betörőt a besurranó tolvajból, utoiiállőt a zsebinetszftből. — Mul keresendő az alapvető tévedés?... Az embert kell nézni a gonosz­tevőben is A tévedés ott van. hogy a büntető perrendtartás ethlig esők a té­nyeket, az elkövetett bűnöket nézte és «"»/érint szabta ki az Ítéleteket. Az uj rendszer, melyet az olasz «»s orosz igazságszolgáltatás vezetett la', sokkal hu­mánusabb. A lenveket csak másodlagosan veszi figyelembe, először az emlx'rt vizs­gálja. Az uj elvek szerint felállítandó bonc- tani intézet harmadik osztálya kriminalisz­tikai osztály l«‘sz. Unnék feladata, hogy a bűntény színhelyén talált nyomokat haj­szálakat, lábnyomokat. ujjlenyomatokat, fegyvereket, szövetdarabokat stb. — tudo­mányos szempontból vizsgálja felül. Ennek az osztálynak kebelében állítunk majd fel egy, a legmodernebb eszközökkel felszerelt vegyészeti laboratóriumot, amelynek aztán gyerekjáték lesz. megállapítani, hogy két, vagy több ember közül melyik követte el a gyilkosságot. — Hasonló esetünk voll a Vulturcni-i gyilkosság is. Itt magas férfi jobb lábnyo­mát találtuk. A lábnyomon kivehető volt, hogy a gvilkos cipője talpát megfoltozták. Amikor öt milliméteren múlik egy élet — A lábnyomról gipszöntvényt készítet­tünk és a nyomozó hatóságok keresték az. eredetit. Kettőt is találtak. Mindkettőnek pontosan ugyanazon a helyen folt volt a cipője talpán, szabad szemmel nézve leljesen azonos. De. a mikroszkóp ezerszeres nagyí­tása megoldotta a rejtélyt. RÓMA (január hó). A világháború leg­utóbbi évfordulóján Rykman, Belga-Kongó kormányzója nagy beszédet mondott az ola­szok gyarmatosító munkájáról. Ez a kül­földi elismerés nemcsak azért időszerű, mert a keletafrikai kérdés megoldása előtt hang­zott el, hanem azért is, mert Belga-Kongó hatalmas területe, különösen a Katanga-tar- tomány csaknem kizárólag olaszoknak kö­szönheti haladását és tagadhatatlan jólétét. Az afrikai gyarmati civilizáció teljes egé­szében az olaszok gyarmatosító tehetségét hirdeti. Alig van az egész fekete világrész­ben vasuk mííút, vagy hid, amelynek meg­építésében ne lett volna része az olasz vállal­kozónak, az olasz mérnöknek és az olasz munkásnak. Afrikában ezidő szerint 200.000 olasz él. A letelepülteknek fele Tuniszban lakik. Egyiptomban 50.000, Algírban mint­egy It).000 az állandó olasz lakosok száma. Mintegy 40.000 olasz pedig Afrika egyéb te­rületein telepedett le. Tuniszban nagy épít­kezések hirdetik az olaszok munkáját és Egyiptomban, ahol állandó építkezés folyik a világ legnagyobb (Assuani) öntözögátján, külön olasz munkáscsoportok működnek. Ezek azonban csak kiragadott példák, amelyek nem igen adnak fogalmat arról, hogy az olaszok munkássága mit jelent Af­rika szempontjából. Az olaszok nemzeti sajátsága, hogy köny- nyen alkalmazkodnak az idegen ország és az éghajlat viszonyaihoz. A tapasztalat mu­tatja, hogy nemcsak testileg bírják a forró- égövi időjárást, hanem lelkileg is. Sohasem zárkóznak el a benszülött népek elől, nem alkotnak külön csoportot. Csak Tuniszban volt másképen, ott azonban egyéb körülmé­nyek is közrejátszottak az olaszok magatar­tásában. Ha tehát krónikát írnának az olaszok afri­kai munkájáról, bizonyára megemlitenék, hogy az angol-búr háborúban is szerepeltek már olaszok. És felsorolnák azt a sok vasút­vonalat és utat, amelyet olasz kezek építet­tek meg. A délnyugatafrikai volt német gyarmaton az első vasút olasz munka volt. Manetti mérnök a tervezője, aki jelenleg Fokvárosban lakik és aki 410 mérföldnyi Egyik In-fi/ügcllésnél öl milliméter rllérés volt. Ez az öl milliméter mcutHte meg Itiis Mihályi attól, hogy gyilkosaiig gya­núja ríméi» bíróság elé kerüljöu. Ilyen cselek «rlöforilulruik, amikor ha külföldön történik egy ártatlan embert öt milliméter választ el az akav/tófától vagy a villamosszék töl. A <\STiiilőrség jobban nyomoz, mint a rendőrség- Ki nyomoz leegjobban?- A csendörség jobb képzelts«'*ggel rera- delkezik. Ez az Oradea-i esendői isi,ólának tudható In- ahol kiváló misterek tanítják ökel. .lobban tudnak nyomokat felkutatni, mint a rendőrség. 'Főbb bennük az ösztön amely rávezeti ökot a helyes nyomra. Hallottunk újszerű kísérletekről, ame­lyekkel a/ újszülött gyermek apjának sxe- mélyél igyekszik megállapítani . . . Eddig az volt a helyzet, hogy az apa kiléte, abban az esetben, ha az anyának egyszerre több férfivel volt szerelmi kap «solala, bizonytalan volt. Természetes, hogy ily«*n esetben senki s«*m akarta elismerni magáénak a gyermeket, meg kellett tehát állapítani, ki a természetes apa? Külföldön törvényesen is bevezették a vérpróbát, ez azonban csak az esetek .30 10 százalékánál tudóit biztosat mondani. Un uj módszerrel kísérletezem és bátran mondhatom, hogy az eddig megvizsgált tübbszúz családnál 80 !M) százalékos biztos sikert tapasztal­tam. 'Módszereméi ..anthropológiai nié»dszernek“ neveztem el. Megmérem a gyermek, az anya és a számbajöhetö ..apák" testének minden poréiba jut. orrát, fülét, szeme vágását és morfológiai alaktani — hasonlóságot ke­resek. Megállapítottam, hogy a gyermek csaknem százszázalékosan örökli szüleinek morfológiai sajátságait. Úgy éve dolgozom és remélem, hogy ha többezer családot vizsgáltam meg. a siker, vagyis a biztosság százszázalékos lesz. A bonctan intézel kapuja bezárul mögöt­tünk. Kernbach tanár pedig felveszi fehér köpenyét, gumikesztyűt húz. előkeresi mű­szereit és átlépi a boncterem küszöbét. Az asztalon már várja a halott páciens, kinek halála egyelőre még hét lakattal lepecsételt titok. Minden halott egy újabb probléma és minden boncolás újabb siker, újabb lépés a tudás, cél felé vezető utón ... ........ a hullát a bonetani intézetbe szállí­tó lti«k . ..“ — Írják a lapok. Örök körfor­gás. Élet és halál sok esetben a boncasztalon találkoznak. Ó. J. vasútnak, 100 hídnak és 20 pályaudvarnak a megteremtője. Az afrikai vasutaknak mint­egy 90 százalékban döntő szerepe volt az olasz épilömunkában. A délafrikai Pretoria- Lorenzo Marques-vonal megépítése közben 200 olasz munkás halt meg. WatersvaUBo- ven-ben emlékmű hirdeti ezt az áldozatot. Transvaalban van egy Brusnego nevű hely, amelyet azért kereszteltek el egy hasonló- nevű olasz városkáról, mert ott született meg az a két Tonetti-fivér, akik úttörői vol­tak az afrikai vasútépítésnek. Van pálya­udvar Transvaalban, amelyet Tonetti-pálya- udvarnak neveznek még ma is. Szinte végtelen a sora azoknak a vasutak­nak és utaknak, amelyeket olaszok építettek más nemzetek gyarmatai számára. Kongó­ban a matadi-leopoldvillei vasút építése köz­ben maláriában elhunyt olaszok emlékére Palbaláhan áll emlékoszlop és a nagy belga gyarmat fejlesztői, gazdasági vezérei sorá­ban igen nagy számmal vannak olaszok. Di Paola és Calandini a közlekedés terén szerez­tek nagy érdemeket, de Maria az állategész­ségügynek volt első európai képviselője. A kongói fejlődésről Írott könyvében Lovi Habran külön fejezetet szentel az olasz pio­níroknak. Tamatave, Tananarive, Diego Sua­rez, iDaka, Saint Louis — mind otyan afri­kai helységnevek, amelyek fontos csomó­pontokat jelentenek s ezek mindegyikében hidat, vasutat, a tengerparton pedig kikötőt építettek az — olaszok. Különösen érdekes példája ennek a szerepnek az angol Kenya gyarmat vasútja, amelyet félmillió fontster­ling költséggel Bicchieri olasz vállalkozó épitett meg, csaknem kizárólag olasz mun­kaerőkkel. Sok más is hirdeti az olasz kezdeménye­zés jelentőségét. Tuniszban olajfaerdők és szőlőkertek, Senegáliában gumigyár, Savio első afrikai rizsföldje, Leopoldvilleben ha­talmas viadukt és egy 15.000 hektárnyi te­rületet elfoglaló ipari és mezőgazdasági te­lep, a Tanganyika vidékén óriási ültetvé­nyek, Szudánban 200 kilométeres vasút, a Hudra-tó szabályozása, kelettől nyugatig, északtól délig —mind olasz vállalkozó, olasz munkás jelenlétét bizonyítják. Szivaroztak-e arómai szekerészek? Az n-tiszü ráliai kontinens felfedezésének százesztendős juh leumát káprázatos és vé­get nem érő ünnepségekkel fűszerezik a jó birkáién vésztő gyarmatosok. Nine* / ó ami­vel «‘/«-két a nagyméretű tejjcőtim-nyeket kellőképen vázolni lehetne. Most azonban egv kis baj keletkezett az ügy körül. Ixü- rány támadt, aminek |x*i lett a vég«- és a sidney-i bíróság megmutatta a világnak, ho­gyan kell ősi dolgokban Ítélkezni. Az történt ugyanis, hogy egy jubileumi bizottság néhány méregdrágán fizetett art \ tát szerződtetett s ezekkel a régi római ko­csiversenyeket játszatta el a rnmberrai aré­nában. A kontinens legpazarabb lovait ho­zatták s a s/.ek«*rekel vert ezüstből kész.ib t- ték. A versenyek hatalmas tiszteletűijért folytak százezres nézőközönség előtt. Egy k nap azután kitört a gyalázat! A Poonából származó Blunt János nevű artista lemaradt <*gyik versenyen a/.é-ri. nn-rt v«-télylár»a elébekerült és elzárta előle a leg­rövidebb pályán-szí. Blunt félrekormányoz­ta lovait. «4keie;vdctten leszállt szekeréről s min! aki már semmivel sem törődik, dra­ga tunikája rejtett zsebéiből elővette szivaros- tárcáját, k vett egy szivart, rágyújtott és nyugodtan pöfé*kelve várta, mi lesz a ver- I seny eredménye. Ebben a pillanatban fel­harsant a közönség tiltakozása! Az. arénát ugyanis pontosan a versenyek körülményei­hez. mérten rendezték be, maga a közönség*' sem dohányozhatott csak azért, hogy vissza- képzelhesse magát a régi nagy időkbe. £s ebben a pompás miliőben Blunt szivarozná merészelt*! A botrány oly méreteket öltött, hogy a versenyeket be kellett szüntetni. A rendező­ség bíróság elé vitte az ügyet. Szegény bírák heteken át tanulmányozták a* régi rómaiak korát és végül — általános felszisszenésre — felmentették Bluntöt. Megái la pitották ugyan­is. hogy a rómaiak is szivaroztak már! Agó- leveleket sodortak «össze, a közepébe cipru- szi .szalmaszálakat dugtok, hogy a szivar megfelelően szeleljen. A bíróság megfeddte a közönséget hiányos történelmi ismeretei miatt és az artistának megítélte a szerepdi­jat. Tiszta sor: a világ hires régészei sutha- dobhatják eddigi tanulmányaikat és újra kezdhetik a régi Róma történetének felderí­tését azon az alapon, hogy a szivar igenis már akkor is szerepet játszott a gladiátorok és szekerészek és más, füstölő férfiak, köré­ben. Nagyon valószínűnek látszik ezekután, hogv a halákbainduló gladiátorok .sem az is­mert AVE CAESAR . . . stb. . . . felkiál­tással vonultak be a küzdőtérre, hanem ha­nyagul odaszóltak szomszédjuknak: — adj egy cigarettát, öregem . . . Crafe január hónapban Igazi könyvsikerek negyedáron való kiárusítása! kötve fűzve Aldanov, Thermidor kilenc — 66 40 Aldanov, ördög hídja-----­66 40 Aldanov, Összeesküvés-----­66 40 Asch Schalom, Anya — — — 75 50 Asch Schalom, ZsoltárOs — — 66 — Dékány, Gyár —--------------­— 30 Farkas, Magyar irodalomtör- ténet — — — — — — 75 _ Feuchtwanger, Oppenheim testvérek — — — — — 98 72 Eckhart, Magyarország törté­nete ------— — — — — 50 _ Fink Georg, Éhes vagyok — — 63 Fink Georg, Utat tévesztettél 66 40 Földes, Bocskav angyalkái — 66 — Léderer, Egyetemes művelő­déstörténet — — — — 75 _ Munthe, Régi könyv emberek­ről és állatokról — — — 88 50 Munthe, San Michele — — 122 92 Nobel-dijas írók anthologiája 158 112 Pluhár István, Sportok könyve 80 — Roth Joseph., Hiöb------— 53 33 Russel, Házasság és erkölcs — 40 Szabó Dezső, Megered az eső — 30 Faulhaber, Zsidóság, keresz­ténység, germánság —- — 20-Hasses— Csak korlátolt példányszámok kaphatók a- ELLENZÉK könyvosztályában, CLUJ, PIAŢA UNIRII No. 9. - Vidékre a be érkezés sorrendjében szállítunk, — Kérje a köny vujd onSágok ingyenes jegyzékét ! ! Afrika — és az olaszok Kétszázezer olasz él jelenleg Afrikában. — Érdekes adatok az olasz gyarmatosító munkáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom