Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-11 / 8. szám

BELBNXBK 79J* f • a u i r 1 /. Ai IT IR A ROMÁN SAJTÓ IVcjMokricia. Nrnirt kisebbség. t\ckc PATRIA: A ^lcnK)kráci.űi«.k. köszörű »etünk n indent, A fejedelemének cgyesü lesétől « hg- >• többi Arzd.i pü-vpük bnk tatásáig, oki egyszerű ATuad-t t öl «inni ve,': t a. \ demokráciának kö- >*ikÍK'i]vik s-ouusiyi sa»b Jságunkat s .Ultimi lé- • uker, nvJv népünkhöz köt benüsiket. Ejatuiok öregek, lökések, munkások városwk, falusiak. poyárok, katonák, hivatalnokok es magánírók rk?te szabadsigat egyenlőséget <"s felelősséget je­lent u valóságban. Semmikép sem jelent zsarnok­ural rrmt, mely kénye.kedvo szerint 'opliat en verhet bennünket. Miután egész, létünk > ilemo. kráciihoz NMii kötve^ ebben az évben minden fenyegetett ponton tel vesszük * Irarcot u tlcnio- krja*» védőimére. Sajtóban és tudományos kö­rökben félretesszük , szemé’yi. önző érdekeket. Egyesülni fogunk harcban .ti a szenvedésben és megvédjuk a nép legfőbb kincset, elődeink munkáját, mely létünknek Tápja. Ez az év az őszinteség érc lesz. Kijavítjuk a hibákat s fel­vesszük a horcoc azokka!, akik meg akarják foj­tani a sz*bads ág jogokat. — A demokrácia fog gvdani azokkal íremben, akik már első percben kivesztették a harcot. CURENTUL: Nem foglalkozunk elég beha. tóan a románjai német proUérnávtaL A német kisebbség nem oly nagyszámú, mint a több; ki­sebbségek, mégis nagyobb erkölcsi erővel rendel­kezik, amit nem szabad szem élői téveszteni. — Egyedüli kisebbség, mely egy nagyhatalommal ali testvér: viszonyban. Aki a hegyek között rar, német turistákkal tsüalkazhat, akik így ki- ăioonak: „Endlich «Hein!“... Végre egyedül!..: la senki sem hallja őket s • rwoonalizrnusboí iskolai tarthatnak. Végső céljuk Európa térké­pének reyizója. Mindenekelőtt az »nJernacioná- i js jeksavok eiten harcolnak, melyek aiitimaíctc. ;ik * man földrajzi és politika^ valóságokat. — Gondoljunk arra, mi lenne, ha Németország visszaszerezné régi helyét Európáhaín? Eszükbe ;útnak a magyarok, akjic régen Erdélyben „kisebbségeknek" érezhették, magukat. Becs vök «z ur, melynek Budapest szolgált. Földrajzi he­lyieknek, hegyeknek német nevei voltak. A he­gyek jó iskolát jelentenek nemzeti szempontból. Avram kancu s mindaz, ami értékes volt Er­délyben román szempontból, hegyeken tűntek íd először. Ez z tény nem lekicsinylendő pro­bléma. EXCELSIOR (Manolescu Strunga becs: cikke): A nemzetközi helyzet súlyos. Midón a viH'g- gazdaaág fejlődése biztató, a policikii helyzet aggasztónak tekinthető. Sokat ígér az 1936. év gazdasági szempontból. Az állandó javulás to­vább folyna 4 mezőgazdasági s -pari államokban. A mezőgazdasági termékek ára ugyanis emelke­dik s a petróleum, gyapot, fém, és gyapjuárek is emelkednek, ugyanakkor a világpiacon. Az »pari termele^ s az üzletkötések száma is szaporodik. A világtermelés indexszáma 44 százalékkal na­gyobb az 1913. évi termelés színvonalánál s már az 1929. évi színvonalat is meghaladta, mely a világháború után legboldogabb esztendőnek volt mondható. A tengerentúli államok tartalé­ka fogytán van. s így az európai árakat vesze­delmesen nem befolyásolja. A világ buzatarr&lé- ka 15 millió tonnáról 10 millióra, a cukor 8 millióról 6 millióra, a gyapot 1.8 millió tonná­ról félmillióra csökkent. Az ipari üzemek rész­vényeinek árfolyama emelkedő tendenciát mu­tat. Az üzemek teljes erővel dolgoznak. Egyes vállalatok csak hat hónapi szállításra fo­gadnak el rendeléseket. A kereskedelmi -árak magasak s a világkereskedelem a vámsorom­pók lezárása dacára javulást mutat. Az épít­kezések nagy erővel folynak minden országban. A munksméíkülsfég csökkent. 1932-ben 5.5 millió munkanélküli volt Németországban, kiknek száma ma már csak r.8 millió. Ezek 2 tények magyarázzák meg az optimista hangu­latot. Ezzel szemben aztán politikai téren ál­talába« borufácáís tapasztalható. Azt mondják, hogy a gazdasági téren tapasztalható javulóit épp ez a borúlátás s & hadfelszerelér okozza. 300 milliard francii frankra becsülik azt az összeget, amit az európai államok 1935-ben erre a célra költöttek. Ez a körülmény , a to­vábbi nyugodt fejlődést természetesen nem biztosíthatja. — Nem lehet tartó.« javulást el­képzelni, ha nincs meg ennek a szükséges k.lki biztosítéka. — A bizonytalanság bizalmatlansá­got hoz magával. A haszon a tartalék nem fo­lyik be a bankok pénztáraiba, a pénzt eldugják s nem kerül f arg lomha. A népek vezetőinek kötelessége, hogy békét teremvenek sürgősen a nemzetek között. Mert a béke a gazda-ági és pénzügy: élet nélkülözhetetlen alapja. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, koftaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktár- készlet! Minden külföldi kiadóoal közoeilen őiszeköttetés! 9 J.ádhatiaüaii Ísiarcalí KSihalache-pári kebelében V#idn LibóLiilőse az anyapiH^ai. —- Maniu lielyzeíe. — Nihalarlic-páríjf^ Hanoi tiiFárlák az ulódláiból m Cl KUSTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) \z. utóbbi időben ellentétes hírek jelentek, meg arról, hogy V’aidti visszatér Mihalache pártjába. K hirek Vaidának arra a kijelen­tésére voltak alapítva, hogy nein lehet szó partjának a nemzeti keresztény párttal való fúziójáról. Ugyanakkor általános feltűnést keltett, hogy Vaida a Mihalaehe-párt veze­tőit nem támadta a szokott gúnyos modor­ban. Bár ma már e tekintetben mindkét részről bizonyos tartózkodás tapasztalható, a .Naţionalul Nou jelentése szerint mégsem lehet szó teljes kibékülésről s ez csak akkor fog majd bekövetkezni, midőn a politikai viszonyok változása folytán Vaida ismét az anya párt elnöki székébe kerül. A lap — mely n liberális párt jobbszárnyá­nak hivatalosa — Vaida magatartását arra vezeti vissza, hogy több hívőre akadt a Mi- halache-pártban, akik el vannak szánva ar­ra. hogy kedvező pillanatban Vaidához csat­lakoznak. A Naţionalul Nou szerint (inga és Cum csalódtak Vaidáhan- aki nem tekinthető antiszemitának, miután nem egyetlen kisebbség ellen har­col s a numerus valahicust minden vonalon meg akarja valósítani. Nem célja a zsidók kiüldözése s minden kisebbséggel szemben egyformán akarja keresztülvinni a/, aránylagosságot. A lap úgy tudja, hogy Vaida lépésről-lépésrc akar előrehaladni s a kisebbségi egyezmé­nyek megsértésével nem óhajt nemzetközi bonyodalmakat, miután ez újabb gazdasági és pénzügyi nehézségeket okozna. Mihalache a békejobbot nem utasítaná vissza. Kijelen­tette, hogy akik elfogadják a párt program­ját és fegyelmezetten viselkednek, visszatér­hetnek az anyapártba. A feltétel túlságosan súlyos. Midőn Lupa dr. visszatért, a ..fegyel­met" nem hangsúlyozta s azt sem említette, hogy a Skoda-üggvel Lupu dr. mennyit ár­tott pártjának. Az Adeverul szerint Vajdá­val szemben nyíltabb akart lenni Mihalache, aki jól tudja, hogy a Vaidávul való kibékülés megkönnyítené a párt uralomra kerülését. A lap szerint a kulisszák mögött már tár­gyalások folynak és a hangoztatott feltéte­lek csak „taktikát" jelentenek a nyilvános­ság számára. A Curentul ezzel szemben megállapítja, hogy Vaida és Mihalache kö­zött nagy elvi ellentét van s mindkettő any- nyira kitartó, hogy néni várhatunk tőlük, elvfeladásokat Mánia a várakozás álláspontjára helyezkedik. El­lenzéki lapok szerint „lejáratra" vár s a kő- , zeljövöben kilép visszavonultságából. Be I akarja várni, megvalósulnak-e azon ígére­tek. melyeket pártjának vezetőitől kapott midőn kénytelen-kelletlen beletörődött a Bucureşti-ben tervezett novemberi országos nagygyűlés elhalasztásába. Maniu környeze­tében úgy tudják, hogy nincs már messze ez a „lejárat". Egyes Bucuresti-i lapok sze­rint Maniu népgyülést tervez Erdélyben a 11 unedoura-megyei részleges vá laszt ássál kapcsolatban, hogy pártjának taktikáját és I ténykedését megbírálja. A Lupu—(Dobrescu ellentét a helyzetet kétségkívül súlyosbította. Dobreseu terve — demokrata front létrehozása az. összes bal­oldali pártok bevonásával — nem áll túlsá­gosan távol Maniutól, aki nem helyesli Dobreseu kizárását, melyre viszont Lupu dr. hajthatatlan s csak két nappal előbb jelentette ki, hogy szó sem lehel a kizárási határozat megvál­toztatásáról. Az \deverul a kibontakozás egyedüli le­hetőségét mégis egyedül a demokrata front létrehozásában látja, melynek esélyei nem­zetközi szempontból is emelkedtek az utób­bi napokban. A lap a Hunedoara-megyei részleges választást tartja zászlóbontásra legalkalmasabbnak, hol biztos volna a Mi­halaehe-párt jelöltjének: Chita Popnak meg­választása, ha a Mihalache-párt a szociál­demokratákkal és a baloldali Ekések front­jával összefogna. Az Adeverul szerint ez volna az első lépés a Mihalaehe-párt belső helyzetének tisztázására. A liberális párt titkon örül az ellentéteknek s a Viitorul nyugalom szükségességét hangoztatja a bel­politikában. — Tătărescn miniszterelnök újévi nyilat­kozatában — irja a kormánypárt hivatalosa — békés munkára hívta fel az ellenzéki pártokat s erre most válaszolt Mihalache pártja. Nem lep meg senkit ez a válasz. Egv párt, mely csak összeveszéseket oko­zott, gyűlöletet hirdetett s erőszakos fellé­pésre izgatott nem értheti meg a mérsé- keltség és békés belpolitika szükségességét a mai ijesztő helyzetben. Teljesen távol áll a néptől s az ország akaratától, mikor to­vábbra is a gyűlöletet és bűnös erőszakot helyezi előtérl>e. így kimarad azxm pártok sorából, melyek jog­gal igényelhetik a kormányhatalmat. \ kormány eleget tesz kötelességének. Mi­halache pártja pedig, mely továbbra is a tagadás és gyűlölködés álláspontjára helyez­kedik, elszigetelten marad — fejezi be cik­két a kormánypárt hivatalosa. A Maniu által várt „lejárat" tehát nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. ..Hosszabbításra“ kerül a sor s kérdést ké­pez, hozzájárul-e ehhez Maniu erdélyi cso­portja. Mennyit ér egy asszony LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mennyét ér egy asszony? — ezt a kérdést próbálta megoldani a Daily Express egyik riportere. Először is régi irók müveiben né­zett utána a dolognak, azután, 'válóperes bí­rákat kérdezett meg, akik a csábitó terhére klártér'tést állapítottak meg az elcsábított asszony férjének és végül férjeknél tudako­zódott, mint mégis csak legilletékesebb ele­meknél . A régi görög költő, Simonides, ezt mond­ja: „Egv férfi számára nincs értékesebb va­gyam. egy jó asszonynál és semmi sem bor­zalmasabb, mint egy rossz asszony". A többi rég,;! költő müveiből is nagyjában, ez a ta­nulság vonható le. Most a válóperes bírák következtek sorra. A riporter először Langton bírót kérdezte meg, aki a mult héten ítélt meg 4000 font kártérítést Meyern-Hohenberg bárónak. — Langton bíró igy felelt: — A férjtől, aki finomlellkü ember,, gya­lázatos körülmények között rabolták el a feleségét. Ilyen embert sokkal- érzékenyeb­ben érint a hasonló dolog, miül valami dur­vább természetűt. Ezért ítéltem meg neki ezt a kártérítést. Hilbery bíró pedig, aki a kért 50 font he­lyett mindössze 10 font kártérítést ítélt meg egy elcsábított feleségért, ezt a kijelentést tette: — Ilyen asszonyt nem értékelek 50 font­ra. Sőt, azt hiszem, egyáltalán semmit sem ér. Ezután három férjet kérdezett meg a Da­ily Express munkatársa. Az egyik minden habozás nélkül és nagyon határozottan igv lelelt arra a kérdésre, hogy mennyit ér a felesége: — Legalább 10.000 fontot. A másik férj lő.000 fontra becsülte a fe­leségét. — Még ennél is többet ér — tette aztán hozzá. A harmadik férj viszont feleségének ér­tékét mindössze 100 fontban álkipitotta meg. A beszélgetés telefonon folyt le. A riporter valószínűnek tartja, hogy ezt a bemondást a feleség is meghallotta, mert a férj egy pillanat múlva módosította értékmegállnpi- tását'. — Nem százat, Iranern legalább is tízezer fontot ér! Balogh Gézát Pestszcntlőrine polgármes­terévé választották. Budapestről jelentik: Pestszentlőrinc megyei yáros képviselőtestü­lete, Ney Géza dr. vármegyei főjegyző el­nöklésével, szombaton délután tartotta tiszt­újító ülését. A polgármesteri állásra Balogh Géza dr. és Kubinyi László dr. pályázott. A képviselőtestület közfelkiáltással Balogh Géza dr. kormányfőtanácsost, a január el­sején megyei várossá átalakult Pestszent- lörinc nagyközség volt főjegyzőjét válasz­totta polgármesterévé. Balogh Géza polgár­mester a világháború előtt Erdély fővárosá­ban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Sokan ismerik s városunkban sok volt a jóbarátja, kik szívből örülnek megérdemelt szép pálya­futásának. 4 Nyilatkoznak a válóperei bírák és a férjek. Az an olok becslése 100 és 15.000 font között ingadozik A ţazz-zene még rtyermeheipohen \át .Eick IlyMon, « jazz zene koronázatlan ki rádva alig pár hónapja fejezte !*• világtunu jáI. \ 25. évét jubUéM făzz-zene leghiva "i több mestere úgy nyilatkozik, hogy a há born utáni grmorfic ó nemcsak hozzá szokott a jazz-hoz, fle az teljesen átment vérébe. So­kat hangoztatják, t>ogy az Európa felett át vonuló gazdasági válság alább hagy és ez ze| együtt az ember szórakozásában s zene kultuszában is visszatér a hábornelötti nyu­godt megrázkódtatások nélküli élet tempó jához. Igv tehát sokan előszerettel emlege­tik a jazz közeli halálát. Mindez nagy tévedés, mondja .Euk Hylton, s állilá.snina.k alátámasztására a rá­diót hozza fel. melyben aránytalanul na gyobb a jazz-ha liga lök száma. .lack Hylton azon Iran azt is hangsúlyozza, hogy a jazz-zene nagy átalakuláson megy keresztül. Mu már egészen kifinomodott és képes arra, hogy tisztább, lágyahb. csenik- sebb érzéseket fejezzen ki. mint bármely más zene. Ma már Amerikában is a lágy és lassú melódiákat kedvelik. Az európai zenr skoiák módszere elkai kel ki hevesen Jack Hylton, mert ezek úgy képezik ki tanítványaikat, mintha mind- e.gyikbő) komjKTnislát és karmestert farag­nának. Ezáltal a tanulók ezreit zárják el at­tól, hogy egzisztenciájukat megtudják szerez­ni. Nagy twj ez. Mert hiszen a muzsikának egyik ága wm ad annyira alkalmat a ke­nyérkeresetre. mint a jazz. — teszi hozzá Jack. Hylton mosolyogva. — A kta-sszikiLS szerzők azonban — akik tulajdonképen a nagytömegek ízlését kell fejlesszék, bizonyos sznobizmusba esnek a jazzal szemben. Ezek észrevétlenül akarnak elmenni a jazz mellett és nem akarják észre venni azokat az uj lehetőségeket, amit a jazz nyújtani képes. Jack HyPon azzal végzi nyilatkozatát, hogy n jazz-zenc még csak gyermekcipőben jár és csak ezután fog nagy jövőt elérni. (1. Z.) ARANYÉRNÉL és ak ezzel járó béldugulis, vé^ bél repedés kelés, terhes vizehH inger, máj- duzzadtság. derékfáias, mellszorulas, szívdobo­gás és szédülési rohamok esetén a- terni&zetes „FERENC JÓZSEF1 keserüviz hasznáhta csak­hamar kellemes megkönnyebbülést eredménvez. Az orvosok ajánlják. Két ellentétes irányú ügyvédkon^resszus ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A közelmúltban Oradca-n két ügyvédkongresz- szus is volt. Az egyiket Istrate Micescu hívei rendezték, mig a másikat a demokrata ügy­védek blokkja hívta össze azon célból, hogy bizonyítást nyerjen, vájjon melyik irányzat erősebb. Az első kongresszust Istrate Micev cu követői tartották s azon mindössze 25 ügyvéd és ügyvédjelölt jelent meg. Megálla­pították. amit minden ilyen gyűléskor szo­kás, hogy a kisebbségiek ,.stráin“-ek és nem lehet tűrni, hogy vezetők legyenek az ügy­védi kamarában. Elhatározták azt is, hogy felszólítást küldenek az ügyvédi kamara je­lenlegi választmányához, melyben felkérik, adja be lemondását és tűzzön ki uj válasz­tásokat. A Vizkereszt ünnepén este a városháza nagytermében tartott kongresszuson a de­mokrata ügyvédek vettek részt nemzetiségre való tekintet nélkül. A kongresszuson kép­viseltette magát az egész ország demokrata ügyvédi kara és magáról Oradea-ról közel száz ügyvéd jelent meg Különös szint köl­csönzött a kongresszusnak az, hogy Maniu barátainak túlnyomó részvételével rendezték meg. Ezen az ülésen is történtek megállapítá­sok. amelyek természetesen homlokegyenest ellenkeznek a néhány nappal ezelőtt meg­tartott másik ügvvédgyülés megállapitásai- val. Elsősorban azt állapították meg. hogy nem igaz az, hogy az ügyvédek azért nyo­morognak. mert a kisebbségi elveszi a több­ségi szájából a kenyeret, mert hiszen az. országban 14 olyan ügyvédi kamara van, ahol egyetlen kisebbségi sincs. Ugyanakkor leszögezte az ügyvédek kongresszusa, hogy nem a kisebbségi ügyvédek okozzák a bajt hanem az, hogy nincsenek kliensek. Végül is kimondta a kongresszus a demo­krata ügyvédek blokkjának megalakítását amelyet követni fog az ország valamennyi ügyvédi kamarájában a demokrata ügyvé­dek tömörülése. Molnár Ferene: Nagy szerelem c. legujahbi színdarabja könyvalakban 79.— lejért kap* ható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek pénzben, vagy posta* bélyegben 86,— lejt küldjenek bt. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom