Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-10 / 7. szám

nszzmrzii» Városi Kcérliiz siiraos felállítását javasolja Vlasi főorvos iüelyet kel! jeremieni a társadalom segítségére otaft betegeknek ŰL.UJ. (Az Ellenzék tudósítójától,) Váro­sunknak valóságos szégyenfoltja az, hogy a szegénysorsu betegeket, még azokat is, akik a halállal vívódnak és életükből már csak néhány óra van hátra, nem lehet kórház­ban elhelyezni, mert nincs hely számukra. A közelmúltban történt meg egy ilyen saj­nálatos eset, amely hűen világította meg a helyzetet. Annak idején — mint az Ellenzék közölte — a mentők a rendőrség épülete előtt az utcára tettek egy beteget, sorsára hagyták, mert nem tudták a kórházakban elhelyezni. Ez az eset mély felháborodást keltett és gondolkodóba ejtette azokat, akik­nek kötelességük ezen a helyzeten változ­tatni. Elsősorban a város egészségügyi hiva­talának kötelessége ezt a munkát elvégezni és dr. Vlad városi főorvos belátva a helyzet tarthatatlanságát, részletes emlékiratot ter­jesztett a városi tanács elé és az emlékirat­ban követelte a városi kórház haladéktalan felállítását. Vlad főorvos elmondotta, hogy a jelen­legi helyzet tarthatatlan. Az elmebetegek el­helyezése baráti alapon már biztosítva van, amennyiben a Síghet-1 elmegyógyintézet igazgatója vál­lalta a város terül<rtén lakó és a kórház­ban helyet nem kapott elmebetegek dhe- iy esését Most mór asm íewdnl fii az, hogy ez elme- * iMür, - * v slágerei FÉKÉT£ANGYAL, bemulatja a S«!e(t-Not9Ó BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Bncu.resti-ben az utóbbi időben megint napi­rendre kerültek a vitríolos merényletek. Tegnap a Str. BraduSui-on lévő templomban játszódott le vitriolos dráma. George Dunűtrescu teológiai diáit, a templom segédlel- késze egyedül teljesített szolgálatot az oltárnál, amikor egy nő lépett hozzá. A férfi Ingerült hangon szólt rá az asszonyra: „Mit akar? Megmondottam, hogy köztünk min­dennek vége“. Az asszony ezt válaszolta: „Csak ezt akartam tudni.. Ezután vitriollal telt poharat rántott elő és tartalmát a férfi arcába öntötte. Bumilrescn arca borzalma­san összeérett. Megállapították, hogy a segédlelké.sznek már régebb idő óta viszonya voit az asszonnyal, de elhagyta őt egy fiatal leány kedvéért, akit el akart venni felesé­gül. A merénylő nőt letartóztatták. betegeket fogdában helyezik el, mint volt ez még néhány hónappal ezelőtt is. Vannak azonban olyan szánalmas sorsban élő embe­rek, akiknek senki hozzátartozójuk nincs és akik életük utolsó napjait az utcán kény­telenek leélni, mert nincs egy ágy, amelyen lehunyhatnák szemeiket. Egy időben a vá­rosi fogdában, a városi szegényekházával kapcsolatban volt a gyógyíthatatlan sze­gény betegeknek egy betegszobájuk, de amióta a szegényekházát a Tarcia-i városi gazdaságba helyezték át, azóta a szegény és gyógyíthatatlan betegekről senki se gondos­kodik. A városnak a Str. Balcescu 24. szám alatt van egy háza, amely kórházi célokra kiválóan alkalmas. Éppen azért azt javasol­ta Vlad főorvos a város tanácsa előtt, hogy ebben az épületben rendezzenek be egy szükségkórházat. — Számításom szerint a kórház berende­zése nem kerülne nagy költségbe — Írja emlékiratában a főorvos. Negyven ágyat ké­nyelmesen el lehet itt helyezni és ha kéré­semet a tanács teljesiti, megoldódik ez a fontos kérdés, amelyet aiár nem lehet to­vább tétlenül nézni. Biztosra vesszük, hogy az időközi bizott­ság ezt a kórházat minél előbb be fogja rendezni, mert elsősorban a városi tanács­nak a feladata, hogy a szegény betegek, el­helyezéséről gondoskodjék. fényes szerződés közül melyiket fogadja el. Végül is hátat fordított a művészi pálya ki* látásainak és egy dúsgazdag fogorvoshoz kö­tötte életét. A házasság azonban nem volt boldog. A fiatal asszonyban újra csak a szí­nésznői vágyak kezdtek ébredezni. Szűk volt számára a polgári környezet a tiz szobás lakással. A házastársak között napirenden voltak a civódások. A vége válás lett. Az egykori szépségkirálynő férjével sza­kítva, a színházi vállalatok ajtain kopogta­tott. Azokat a színházakat kereste fel, ame­lyek annak idején a fényes ajánlatokat tet­ték. A vállalatok többé nem versengtek érte. A „lelketlen“ igazgatók kijelentették, hogy csak akkor volt szükségük a szépségkirály­nőre, mikor még friss és üde volt, amikor még vonzó volt személyisége. Vucskovits Zora csalódottan állott tovább. Egyedül maradt a világban. Tovaszállott a sikex-, férjétől elválva, csak egy maradt szá­FREDERIC MARCH - OBEROM | zzm mára: a lejtőre lépni. Morf inista lett és abból tartotta fenn magát, hogy férfiakkal kötött utcai ismeretségeket. Legutóbb is a még mindig elég szép asszony kocsmáról- kocsrnára járva, teljesen lerészegedett. Heg­gel felé egy iparossal ismerkedett meg, aki­vel egy külvárosi lebujbán heverte ki az éjszaka fáradalmait. A találkahelyen a férfi zsebeinek tartalmát az asztalra ürítette. A holmi között egy revolver is volt. Ezt ragad­ta kezébe Vucskovits Zora. Halántékéihoz emelte és mire a férfi közb** léphetett volna, a golyó átrepült a letűnt szépségkirálynő koponyáján. Azonnal meg­halt. A zágrábi rendőrség az első pillanatban még arra gondolt, hogy gyilkosság történt. A gyanú azonban az orvosi vizsgálat során megdőlt és bizonyossá vált, hogy a szépség­királynő önkezével tett pontot életére. „Amerikáiban ilyesmi neie e?<8? * — ífüímífotta a vizsgálóbíró élőit- — Hogyan élt iloméniába« a kettős gyfiülíösságbősai ísaegaköíSályozoáí gonosztevő? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Néhány nappal előbb rövid távirat jelentette Bukovina fővárosából, hogy a rendőrség bor- \ zaknas kettős rablógyilikosságot akadályozott meg és Sblgnáev Matejko nemzetközi gonosz­tevőt elfogta, mielőtt kiszemelt áldozatait — kél Cernauti-i kereskedőt meggyilkolt és ki­fosztott volna. A veszedelmes gangszter mind­össze 30 éves és len gyei országi baíovicei il­letőségű. Nem bizonyos azonban, hogy az útlevelében szereplő név valódi s az abban lévő adatok megfelelnek a valóságnak. Útle­velét ugyanis Strassburgbam állította ki a lengyel konzulátus, amiből arra következtet­nek, hogy nem lengyel, de francia vagy amerikai ál­lampolgárról van szó, kinek sok titkolni valója van s meg nem en­gedett utón jutott az útlevél birtokába. A jómegjelenésü, nyugodt, derűs 96 kilós, Her- ku’es-terínetü, zömök, bajuszos, dús fekete hajú és fekete szemű férfi egész Európát vé- gigkóborolta űz utóbbi hónapokban s liosz- szabb időt töltött Franciaországban. Német­országban, Lengyelországban, honnan 1935 október 10-én érkezett Romániába egy idő­sebb hölgy társaságában. A HATÁRÁLLOMÁSON az útlevelek átvizsgálásakor nem adtak okot gyanúra. Szabályszerűen beiktatták nevüket a határrendőrség könyvébe: Sbigniev Matejko 30 éves volt gépkocsi- vezető és úl éves édesanyja: Kamata Matejko lengyel alattvalók, kik „családi ügyben“ Cér­na uti-ba utaznak. Az idegen a Palace-szállóba szállt Buko­vina fővárosában, hol széleskörű ismeretség­re tett szert már az első napokban. Sok pénze volt, bejárta az üzleteket és mulatóhelyeket, mindenütt vásárolt és a pénzt két kézzel szórta. A kávéházban német, franca, len­gyel lapokat olvasott. Azt hazudta, hogy gépészmérnök és több dél franciaországi textil és kézműipari gyár megbízottja, ki­nek 200 millió lej vagyona van s azért jött Romániába, hogy itt levő 20 millió lejre tehető befagyott követeléseit valamikép átutalja. Rövid idő múlva elköltözött a Palace-szál- lóból s a szegénynegvedben bérelt bútorozott szobát s anyját elhelyezve, a szomszédos Lu­dern községbe utazott. Hogy mit csinált a fa­luiban, erre nézve minden felvilágosítást meg­tagad. Visszatérve újabb bútorozott szobát vett ki. majd a város két másik pontján telepedett meg s így összesen négy lakásai volt Cernauti-ban. Közben utazgatott és Bucuresti-t is felke­reste, hogy barátokat keressen magának. A FEKETE TŐZSDÉN December hó folyamán nem mozdult ki Cérnauti-ból. Mindennap feltűnt a fekete­tőzsdén, Imi dollárokat vásárolt. így ismer­kedett meg Ungár Károly és Misu Heisner kereskedőkkel, akijeinek Krémer mérnök név­vel mutatkozott be s 12 millió lej értékű dollárt rendelt, hogy ezt kicsempéssze az országból. Abban egyeztek meg rövid tanácskozás után, hogy 25 ezer dollárt vásárol fekete ár­folyamon. AZ ALVILÁGBAN Külvárosi szobái révén elekor már széles­A RENDŐRSÉG megbízásából szerepét tovább játszotta. A részére kiszabott szerep szerint a szobában lévő ruhaszekrénybe kellett elbújjon egy vasruddal. A kereskedők háttal kerültek volna a szek­rényhez, hogy a pénzt leolvassák. ,,Rendben van!“ — erre a szóra elő kellett ugornia, hogy főbe üsse a valutásokat. A gangszter azt Ígérte, hogy' maga is se­gítségére lesz nehány zajtalan revolvergolyó- val, végül megosztozkodnak s két hatalmas kofferbe helyezik a hullákat, melyekkel elutaznak a tengerpartra. A LELEPLEZÉS A veszedelmes világcsavargó minden elő­készületet megtett a gyilkosságra s söíétvőrös színű lakkal kente fel a pad­lót, hogy7 eltüntethesse majd nz alvadt vér- nyomokat. Nem sejtette, hogy a kitűzött időben detektívek veszik körül a házat és a rendőrség a meghívott fekete valutáso­kat ki tan Hja. SZÉPSÉGKIRÁIYNÖK ALKONYA: ' I ii I ivr ... ----­f]§m és színházi vállalatok aláralsfal tufáit polgári házasság ésvégül a külvárosi let isi ZÁGRÁB. (,Az Ellenzék tudósítójától.) A román szépségkirálynő tragikus halálával kapcsolatban még mindig folyik a vizsgálat, de még azt sem lehet tudni, hogy tulajdon- képen öngyilkosság, vagy gyilkosság áldo­zata lett. Egy azonban kétségtelen, hogy7 a misszek felett nem valami fényes napok jár­nak. A szépség múlandó és az egykori jólét is tovaszáll. Az általános érdeklődés köz­pontjába került hölgyek lassan letűnnek és nem bírják elviselni a bekövetkező hétköz­napok szürkeségét Ez volt a végzete Vucs­kovits Zorának is, Horvátország egykori szépsógkirálynőjének, akinek öngyilkosságá­ról most kapjuk a jelentést. Vucskovits Zorát tiz évvel ezelőtt válasz­tották meg szépségkirálynőnek. Sok száz horvát leány közül vitte el a keveseknek kijáró kitüntetést. Megválasztása után a filmvállalatok és színházak jobbnál-jobb szerződésekkel halmozták el. Vucskovits Zora s«káig habozott, nem tudta, hogy a sok körű ismeretségre 'tett szert a Omauli-é al­világban, mely ilyenkor télen telve van apa­csokkal. A kettős életet élő ember baráti vi­szonyt tartott fenn kétes alakokkal, igv is­merkedő it meg Maria Ha idom w nevű nővel is, akinek több értékes ajándékot adott. Né­hány nappal előbb arra kérte barátnőjét, ajánljon egy embert, aki minden tekintetben „megbízható“ és parancsát vakon végrehajt­ja. A ledér nő Cornel Marunceae csavargót ajáínlotta, akinek elmondta, hogy egy évvel ezelőtt még a legveszedelmesebb amerikai gangszter-bandába tartozóit s Eu­rópába menekült, hol .kitűnő eredménnyel dolgozott“. Megmu­tatta önműködő zajtalan revolverét s kije­lentette, hogy oly emberre van szüksége, aki nem fél a haláltól. Aztán rátért a legfonfcosaibbra. Közölte, hogy két kereskedő érkezik 25 ezer dollárral la­kására, akiket el kell tenni láb alól. A csuwargó kötélnek állt. Aztán meggondolta a dolgot s önként jelentke­zett a rendőrségen, ahol mindent elmondott. hogy jóval a kitűzött idő előtt jelenjenek meg a dollárokkal. Néhány pillanat múlva aztán a rendőrség emberei ott voltak a szobában. Matejko vé­dekezni próbált. Minden hiábavaló volt s a zajtalan revolver, könnyfakasztó töltények, vasrúd, koffer, pénz, térkép, rengeteg hamis ékszer minden nehézség nélkül jutott a rendőrség birtokába. A rajtaütés után letartóztatott Matejko minden felvilágosítást megtagadott. Károm­kodni kezdett, angol, francia, lengyel sza­vakat mormogott: — Nincs már betyárbecsület sem? ... Ilyesmi nem fordulhat elő Ameriában! — kiáltotta, miközben kezét-lábát megvasalták nehéz vasláncokkal. Édesanyja azt állítja, hogy fia üzelmeiről nem tudott. Igen nehéz összeállítani bűn- lajstromát. Azt hiszik, szökevény amerikai gangszter- ről van szó. ki számos bűncselekményt kö­vetett el Európában. Az eljárás folyik. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. \ kisebbségi és emberi jogok elöharcosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom