Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-05 / 4. szám
I 936 január 5. ELLENZÉK BSHH! DU a MiS eszik magyar ember? Irta: MÓRICZ ZSIGMOND A szegény ember azt eszik, ami van, a jómódú meg azt, amit akar. Magyar ember azt jelenti, hogy földműves ember. Az az enmber, az a nép, mely kizárólag azzal foglalkozik, hogy a földből ennivaló termékeket szed ki. Hát az ember azt gondolná, hogy aki termeli az élelmet, az eszik is. Hogy <> van legközelebb a tápanyagokhoz, tehát válogathat benne. Itt van előttem egy most megjelent kitűnő könyv. Irta Ecsedy István di\. a debreceni néprajzi muzeum igazgatója. Ebből a könyvből kiderül, hogy minél közelebb van valaki az anyaföldhöz, annál kevésbé részesül annak az áldásaiban. A könyv remekül van megirva. Aki irta, a népből származott és egész életében csak a néppel foglalkozik. Élmény- szerüen irja meg a magyar ember táplálkozását. Nem szakácskönyvet ir, hanem pompás útirajzot a falu konyháján keresztül. Olyan közelről nézi a dolgokat, hogy ő maga is minden pillanatban megmondja a véleményét is az egyes ételről, hogy: ,,Ez a jó.“ A görbére azt mondja, „nehéz nyelni“, a macskatalpas tésztával készült húslevesre pedig azt, hogy: „nagyon jóizü leves“. Az ember érzi, hogy cuppant, mikor leírja, a szájában maradt az ize. Ahogy 250 nagy oldalon végigmegy az összes ételeken, az ember együtt detektálja magát vele s közben csodálatos szociális világosodások jelennek meg, anélkül, hogy ő maga valójában tendenciával csinálná: elválnak egymástól az étkező rétegek. A jó ételek a falun is kisebbségben lévő „jómódúak“ tudománya és élvezete, a roppant tömegű szegénység pedig leszáll, mint vízben a salak. A magyar földműves asszonyról kiderül, hogy' kitünően tud főzni. Ezt én is bizonyíthatom, mert gyerekkoromban ott ettem a kenyeret és a húst a szaimafedeles kis falusi házakban s azóta is sok lakodalmat, disznótort és ünnepi összejövetelt örültem végig a kis ettől a korpa-cibereleves? A moslékba is vágnak tököt és más zöldséget. Az al földi nagy tömegszegénység moslékon él. S nem lehet a főzeléket divatba hozni. „Főzeléknek neveznek mindent, anali nem hús és nem tészta. Tehát a lencse, borsó, káposzta, pasznj, kása és krora- pér. Vastagételnek szeretik, csak az édeskáposztát és a tököt főzik hússal. De a cseléd megkérdi szegődéskor, hogy főznek-e borsót? Ha igen, nem áll be.“ „Az egész szegény emberek a nagy buza- és tengeritermő tiszántúli határokon bizony téli időben hetekig nem esznek sem egy falat kenyeret, sem egy falat máiét. Örülnek, ha krumpli-, répa- és káposztaleveshez jutnak, napjában egyszer. Ezeket aztán nem lehet csodálni, ha a jószág elől megeszik a takarmányrépát.“ Nincs más segítség, csak a gazdasági és vele a kulturális színvonal emelése. „Meg kell tanitani a magyart, hogy egye meg a spenótot“, ahogy egyik miniszter az őszön mondta. Igazán nincs más segítség, csak még az, hogy egy kicsit több pénz jusson a szegény embernek, mert a legszegényebb asszony is meg tudja főzni a jót, ha hozzájut. S ha megfőzi, az aztán jó is. De hát „Üres kamarának bolond a gazdasszonya“. Két véglet, a debreceni civisbasa, akinek két kamarája van, külön a lisztes kamara és külön a zsiroskamara, ahol némely háznál száz oldal szalonna is lóg. Másik véglet a munkás szegénység, melynek gyereke a következő módon nő fel: „A szegény parasztasszony egy falat kenyeret összerág (ha van, egy kis cukorral) és ezt a pépet adja a gyerek szájába, úgy, hogy a gyermek szájához teszi a magáét és nyelvével kinyitja annak a kis száját. így átadogatja, eteti. ©O * # » ytlcwisat\ MM? Kiválásánál fogva Kényfelen naponta sok emberrel érintkezni és Így fokozottabban ki van téve a nátha, spanyclláz fertozéses megbetegedéseinek. Önnek egy védoburkot jelent a FL AVIS AN cukorka használata mindezen megbetegedések eilen. A FLAVISAN cukorka hatóanyagai a száj nyálkahártyáját egy sárga réteggel vonják be, mely baktériumölő hatásánál fogva megakadályozza, hogy azok a torok mélyebben fekvő részeibe eljussanak. F L A V í S A N cukorka 50 darabot tartalmazó eredeti csomagolásban kerül forgalomba, minden gyógyszer- tárban és drogériában beszerezhető'. ŞAPiC S. A. pentru Industria Chimica, Bucureşti & O R K A Mint a galamb a fiókát a begyében megpuhitott maggal. Aztán a jól megrágott kenyeret egy kis tiszta gyolcsba köti, csimbókba s akkor a kicsi jól elmarad. Még arra is vigyáz a jó édesanya, hogy m,eg ne fúljon a csecsemő csimbóktól. Madzaggal a bölcső oldalához köti, hogy le ne nyelje.“ így nö fel az az őserejii magyar faj, mely a nemzet büszkesége és erőtartaléka. (S a gyermekhalálozás Európában vezet.) Ha ilyeneket olvasunk ebben a kitűnő könyvben, elmegy a gusztusunk a fajin, jófajta eledelektől. A színésznő szakit pen egymástól. Ennek a jeleneinél, semmi értelme. A színésznő lehanyatlott a székre a tükör előtt és elhalóan súgta: —- Hogy tudsz ilyen lenni hozzám■? Mindent elfelejtettél-? A sétáinkat. a szép estéinket? Egyszer a karodban viliéi fel a harmadik emeletre, emlékszel Pezsgőt ittunk akkor éjjel és táncoltunk, emlékszel? És amikor hajnalban sétáltunk a Hűvösvölgyben, karonfogva, és te azt mondtad... A férfi szó nélkül felvette a kalapját és az asszonyhoz lépett: — Kezét csókolom... A színésznő lehunyta a szemét. Egészen mélyről, rekedten mondta: — Ha elmegy, én meghalok. — Nem fog meghalni. Csókolom a kezét. házakban. A magyar nép asszonyai ellen nem jogos az a kifogás, hogy nemi tudnak főzni. Inkább más baj van. A táplálkozás egyoldalú. Hús és szalonna. „A magyar ember nem főzelékevő“ — mondja itt egy fejezeteim. Egy kunsági tanyán töltöttem egy nagypénteket, öt-hatféleképpen elkészítve került az asztalra a borjú és a birka. Minden hús szárazon, zsirban sütve. A húst hússal, a zsirt zsírral szaporítva. Kértem már egy kis salátát, legalább egy almát. Nevetve felelték a kun urak: „elég füvet evett ez az állat életibe, már nem csúfítjuk meg halála után a becsületit“. Az évezredes pásztorélet lehet az oka s az, hogy a pusztán nem terem sem gyümölcs, sem zöldség, de európai koszthoz szokott ember gyomra nem birja el ezt az ősvilági táplálkozást. Az egyes ételek remekül vannak elkészítve, mind egy-egy ínyencség, de együtt nehéz és megemészthetetlen. S még a jómódú ember is, aki azt eszik, amit akar, igen egyenlőtlen élelmezésben részesül. A remek ételeket csak parádéra csinálják, vasárnapra, ünnep előestjére, de a hétköznapok elviselhetetlen sivárságban hordják fel az üres leveseket. A leves az viz. Még ha egy kis kronv- pért, tésztát, árpakását tesznek is bele. A „szegény ember“ vízzel főz, — mondja a közmondás. Ezt úgy kell érteni, hogy a szegény asszony megpirít egy kis lisztet, zsíron vagy anélkül s azt belekavarja a forró vízbe s kész az. „étel“. A disznajának is azt ad. A moslékba is beledob néhány marék korpát s megkavarja s az állat jóízűen felhörböli. „Ez a jó , neki. De miben különbözik Irta: T. THURY ZSUZSA A színésznő földig érő csipkefelhőbe burkoltan ült a nagy tükör előtt, amikor kopogtak az ajtón. — Szabad — mondta. Amikor a férfi belépett, felé mosolygott a tükörből és liátranyujtotta a kezét. — Ilyen szokatlan időben, drágám — lelkendezett. — Soha nem jöhetett volna jobbkor, ha tudná, mennyire kívántam látni. Iszik egy csésze teát? — Nem kérek. A férfi szertartásosan hajolt az illatoktól felhős kis kéz fölé, széket húzott magának a tükör közelébe és azonnal belekezdett mondanivalójába: — Nem szeretnék ridegnek tűnni, de azt hiszem, mindkettőnknek kellemesebb, ha simán elintézzük ezt a dolgot. Két hónappal ezelőtt szövetkeztünk jó pajtásságra, néhány vidám, közös órára. Megállapodtunk abban, hogy a szerződést bármelyik fél felbonthatja, amikor jónak látja. Elbúcsúzunk egymástól, mini jó barátok és mindegyik megy tovább a maga utján. Azt akarom mondani magának, hogy búcsúzni jöttem. A színésznő homlokán összefutottak a ráncok és valami idegenszerü vörös hullámréteg festette sötétre az arcéit. — Ezt ugy-e nem mondja komolyan? — De igen. A legkomolyabban. Fel akart állni a helyéröl. Akkor az asszony gyorsan előrehajolt. Homlokán kisimultak a ráncok, édes fájdalom fátyolozta el tekintetét, ahogy lassan a férfi kezére helyezte tenyerét. — Nem akarok erősebbnek mutatkozni, mint amilyen vagyak — súgta. — Őszintén bevallom, hogy fáj. Erre nem számítottam. A férfi idegesen elhúzta a kezét. — Nem értem, hogy miért éri váratlanul a bejelentésem. Megállapodtunk... Az asszony közbevágott: — .4 megállapodásunk óta történt valami csekélység. — Mi történt? A színésznő felállt, közelebb lépett a férfihoz és egyszerűen mondta: — Szerelmes lettem magába« A másik türelmetlen mozdulatot tett. — Nézze kedves, ne nehezítse meg a dolgot. Maga jó pajtásom volt, kellemes társam — két hónapig. Most elválunk. Ezt meg kell értenie. A nő szemét elfutották a könnyek. Hirtelen átkarolta a férfi nyakát, fejét a mellényére hajtotta és kislány osan szepegte — Nem tudok nélküled élni, hát nem érzed? Nem tehetek róla, szeretlek. Hozzám tartozol. Te nem tudod, mit jelentesz nekem. Szeretlek drágám, nagyon szeretlek. , A férfi lefejtette magáról a fehér karokat és egészen hűvösen mondta: — Jobb lesz, ha most egyedül hagyom. Szedje össze magát, ne sírjon, mert ezzel nem változtat semmin. A színésznő felsikoltott: — Nem hagyhatsz most magamra. Ne menj el! Nem tudok élni nélküled. Nem is akarok... Az enyém vagy és nem adlak másnak. \ Haja elöreesett arcába, tragikus és hősi vonás mélyült a szája két szögletébe. Hallgatott, várta szavai hatását. A férfi tekintete azonban elszánt volt és kemény. — Nézze drágám, búcsúzzunk el széMent az ajtó felé, határozott és kemény léptekkel. Az asszony egyszerre érezte, hogy visszavonhatatlanul vége mindennek. Felugrott, a férfi elé állt és az meglepetten fordult vissza a küszöbről. — Megtiltom, hogy még egyszer betegye a hibát a lakásomba — kiabált a nő. — Nem akarom látni többé, elég volt. Hangját felemelte a legdrámaibb ma- g as ságba. — Ez a szándékom megmásíthatatlan, értette? És most takarodjék. A férfi után becsukódott az ajtó. A színésznő utána nézett, azután felemelt fejjel ment a tükör felé, visszaült a székre és kezébe vette a' púderpamacsot. — Ennek alaposan kiadtam az útját -— gondolta és diadalmasan belemosoly- gott a tükörbe . Aftar-e ©m mesáer-sieío lenini? Most jelent rceg legjobb magyar si-oktató kanyvMBMi .................. MAGAZINER: Síelni nem boszorkányság! Szerző a leghíresebb sioktató és könyvét igen ügyes mulatságos rajzokkal illusztrálta. ARA : 80 LEI Kapható ElIen’'*BI,B—BHB,BH’mn’ll,IBI*l>*H,,*,",,,a,,i' zék könyvosztályában, P. Unirii Vidéftrc utánvéttel is száilifiuh! Budapest, IV., Egyetem-utca 5. sz. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg íolfóviz. Központi fűtés MSÉBE! KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü : 1*60 P. Er- zsébet-pincébenegypincér rendszer
