Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-05 / 4. szám

2 nLzmvzmt Huszonötéves a jazz 1 IriiM julnieiniiút ünnepli ;i ja// a forró ritmusok, nyávogó dallamok, különös szin­kópák zomv. ntnely meghódítói In s tánera- !*rr«1iVtU‘ a ma ideges emberéi. Elnéztem Szilwszler estéjén azl a kavargó mindenképen vidámnak és könnyednek lát­szani akaró tömegei, amely oil hullámzott különböző divatos helyek parkettjén, vá'M- váll mellett valami forró és különös lázban. I s a/, emberek felett oil harsogott türelmet­lenül, idegesen, kapkodó taktusokban a né­ger zene. az őserdő-zene a megvaditó, do­boló, szűkülő. sikongó jazz. A parkettre került jazz, a fehér emberek néger um/síkúja 25 éve hangzott fel először Newyorkbau. egy színházi vendéglőben. Négy néger zenész muzsikált ott, akik nem ismer­tek a hangjegyeket, de improvizált dalla­maik. és vak trombonislájnk hamarosan az amerikai óriás város szenzációja lett. Ezek a siránkozó dallamok cseppet sem voltak njak. vagv eredetiek. Afrikába nyúlt vissza eredetük s az újvilágba áthozott fe­kete rabszolgák lelke síri elnyújtott dalla­maikban. S ha nem is ősi eredetükben, de változtatva s elamerikaiasodva jelenlek meg újra a néger songok, hogy jazz-fonnájában. New-Ürleansból elindulva világbiriiek legye­nek. mégis egy régi nép régi 0's furcsa mű­vészetét jelentették. A jazz szó az uj-orleansi négerek speciális szava, amelyet nehéz magv-irra fordítani, körülírni. A dolgok felgyorsítását, felfoko- zását jelenti. 1910-ben, a csecsemő jazz, mint minden egészséges bébi, iád hangos volt és nem lehe­let! eiálütani, I-ossan lett csak azzá, negyed­század alatt, ami ma: finom és raff inait mű­vészetié. W. C. Handy, amerikai komponista volt az első, aki a vad néger dallamoktól inegit- lasulva megirta az első jazz-slágert, mely­nek címe Memphis Blues volt. Ez a remekül sikerült dal kimeríthetetlen forrás lett ké­sőbbi jazz szerzők számára, akik boldogan meri tettek bőséges d albim és ritmus ötletei­ből. 1912- ben született meg a ragtime, amely valósággal megőrjítette Amerika és később Európa ifjúságát. A vad ritmusú Alexander's Ragtime Band szerzője egy zsidó kántSr te­hetséges fia: Irving Berlin világhírűvé lett álala. Iiurópába Vic Fiimer, Anglia első jazz- zenésze vitte be a jazzt, amelyet a Westmins- teri hercegnő estélyén ismert meg először európai társaság. Az első jazz-zenekarok nein a ma ismert jazz -hangszere kből állottak. A szakszofon [ól dóul. mely ma a legismertebb jazz-instru- mentum. aránylag későn került a hangsze­rek közé. Az első, primitiv ragtime band zongorából és banjoból állt. Később bővült ki cornel tel, hegedűvel, dobokkal, trombon- nal é>s klarinettel. Csak a kileneszázhuszas években teljesedett ki a jazz-band szakszo- fónnal és szuzafonnal majd gitárral és trom­bitával. 1913- ban ért el Európába a fox-trot s ugyanakkor fellendült a zeneszerzők kora. Óriási példányszámban jelentek meg és fogy­tak el az akkori slágerek, milliókat kereslek szerzőik rajta. S a huszas évek nagy sláge­rein — az Arab sejken s a St. Louis Blues-n — hihetetlen összegeket, másfél-kétmillió fontot keresett a szerző és kiadó. Hogy ezek voltak a jazz aranyxiapjai, az kétségtelen. A finom, művészi jazz megteremtője a lon­doni Queen's Hall tánczenekar egy zseniális, fiatal másodzoagoristája Jack Hylton, min­den idők legfinomabb jazz-muzsikusa. aki hihetetlen pénzeket keres és keresett fiatal zenészekből összeállított remek zenekarával. A másik leghíresebb jazz-zenész zenekara monumentalitásával hóditott Európában eb söizben 1923-ban. Paul Whiteman, a kövér jazz-király, akinek szimfonikus jazz-zenekara számtalan szakszó ionból, fúvós hangszerből, dobból hegedűből csellótól, és u. n. ritmus- hangszerekből állt. De a szimfonikus jazz hatása nem sokáig tartott s nem befolyásolta az igazi néger-jazz kifejlődését. Meri a négerek tudnak igazán ja. zt jál am. V a/íik-> i,'l<,t<'her s a zseniális ilukagói 'éger Louis Armstrong. S Minuten blök leg nagyszerűbb jazz-zenésze, a fekete Duke El­lington akinek sikere az ősi néger dallamuk felébresztésében rejlik. A ma hhvs jaz/.-zenészei remekül keres­nek. filmeznek, rádió áll rendelkezésükre. Ellington heti 1500 fontot kap például s majdnem ennyit Jack Daytne, Henry lbdl, Lew Sióm- és ;i többiek. Megérdemlik-e? Nem tudom. De a jazzt lekicsinyelni nem szaluid. Művészet s ha a 20-ik század ideges művészete is, olyan esn­1 »erek ismerik el, akiknek döwitö a szaruk. Komoly hírességek. Charles Liughton, <« világ egyik Legeleö fürmniivésze úgy szereti a jazzt, hogy enni kor Newyorkban van, mjxmta elvándorol a nógei negyedbe, Uíirleitrtó hogy hallja Arm- strongot. a fekete csodát. S a Queen's Hall, a konzervatív Anglia legelőkelőbb hangversenyterme, ahol ti. világ leghíresebb énekeseit és zeneművészeit és tyzimfóniku.s zenekarait királyok, diplomaták s hercegek hallgatják — megnyitotta, kapuit a diadalmas nj ritmus — a jazz előtt. (M. L.) Iljalb adalékok a fekete pénzhamisítók munkájához ODOIUIJTU. (Az Ellenzék tudósítójától.) \ székely anyavárosban felfedezett hamis és ..fekete' valuta zugkereskedelem mind na­gyobb méreteket ölt. A vizsgálat már uj Bu- euresti-i, Craiova-i. Tűnisoara-i, Brad-i nyo­mokat fedezett fel, nincsen nagyobb város, ahova a száluk cl ne húzódnának. Gh. C. Theodoriu rendörprcfeklus és Brezohum dr. vizsgálóbíró érdeme, hogy az elöj«'lek sze­rint most már a nemzetközi „fekete" valuta- hálózatot felgöngyölik. A főfészek Satu-Ma­ron és Sibiu-ban volt. ebből a két gócpont­ból indultak el a vonalak, hogy a deviza- megs/oritások ellenére a nagykereskedelem részére gyorsan idegen valutái szállítsanak. Természetesen a nyomozásnak az érdekelt ..fekete tőke“ hihetetlen nehézségeket tá­masztott. Ehhez tartozik az is, hogy az Odorheiu-i törvényszék épületéiből — mint megírtuk — titkos kezek ellopták a négy darab lefoglalt hamis 10 fontos bankjegyet s igy az ügycsomó bűnjel nélkül maradt. A vallomások is zavarosak s nyilvánvaló, hogy megakarják téveszteni a nyomozó hatóságo­kat. HOGYAN DOLGOZTAK A SÍBEREK? Akiket még nem csaptak be a fekete-valu­tások. azoknak okulására elmondjuk a fo­gósokat. melyeknek annyi jóhiszemű keres­kedő áldozatul esett. Hogy hitelesebb legven, szereplőkkel igazoljuk ezt. Weinberger Bernát Odorheiui kereskedő­höz beállított Vancu Ilié és súgva s olcsó va­lutát kínált, mert .meg voltak szorulva '. Három darab, igazi, közismert dollárt 180 érlékben és 5 darab 10 fontos, hamis, angol bankjegyet 30 ezer lejért kínáltak megvé­telre. A dollárt ismerte Weinberger, az valódi volt. Ez volt a „horog“. Ezt ke-Uell behúzni, hogy megvegye aztán az ismeretlen, kitűnő ham isi tás u 10 fontos bankjegyeket is 30 ezer lejért. Vagy megfordították a horgot. Egy 50 dollárost kináltak, hamis bankje­gyet, aztán úgy mellesleg megjegyezték, hogy van egv százpengős is <s elővettek egy 10 pen­gős jó bankjegyei is, hogy becsapják az. ál­dozatul az öü dollárossal. Most a székely anyavárosban rajtavesztet­tek. Petrescu állambiztonsági hivatalfőnök maga tartóztatta le az először nagyszerűen tagadó Vencut, aki aztán felfedezte a háló­zatnak legerősebb fonalát ami a gócpontba vezetett. AZ ELTÜNTETETT „FONTOK“ Hogyan lopták el a törvényszék épületéből a hamis angol bankjegyeket a lezárt szek­rényből, ez ma is rejtélyes titok. Hárman vannak gyanúsítva eddig, akik közül kettő letartóztatásban is van, mint felbujtó. A le­tartóztatottak nein tudták, hogy csak négy darab hamis bankjegy van összefogó kap­csokkal kartonra fel fesz it ve, az ötödik pedig, amelyik visszajött a Banca Naţionala köz­pontjától, n kihallgatások után borítékba volt téve. Nyilvánvaló, hogy az követle el a lopást, aki tudta és látta, hogyan tartják és őrzik a Íramis pénzeket. KI AZ A „BANDI“? A „feketéik“ nagyszerű védelemmel vonul­tak feJ. Majdnem mindenre van fedezetük. Horog-horgon van kivetve a rendőrség ré­szére. Fédereknél bebizonyosodott, hogy több, mint kétmillió lejt forgattak meg a mult évben, amit különböző kereskedőktől vettek fel. De erre adó-bon és más vélel iga­zolását mutatják fel. A valutasitólásnak főfészke eddigi nyomo­zás szerint Satu-Maré és a vezérs-iber egy ti­tokzatos „Bandi“. Ez a név több táviratban szerepel. Személye azonban még nincsen tel­jesen felfedve. A hamis dollárokat, meg fontokat — va­lószínűleg — nem Romániában gyártották. Varsó és Becs felé vezetnek e tekintetben a nemzetközi utak. Romániában csak elhelyez­ték. ahol lehetett. A nyomozás nagy erélv- lvel folyik. Kórházba került a Sovata-i remete Ar. elsodort alaptőkéből 28 lej maradt zsebeben DICí OS ANMARTIN. (Az Ellenzék tudó­ét ójától.) Különös vendége van a Diciosan- marcin-i közkórház belgyógyászati osztályá­nak: gyógyulást várva itt fekszik az ország­szerte hires „Sovata-i remete“, kinek vendég­lőjét a világfürdő előkelőségei évek óta mint valami hírességet keresik fel. A vendégek kö­zül sokan csalódva távoztak a remetelakból, a kellemes erdei mulatóhelyről, mert a remete nem szakállas barlangiaké, hanem az uj idők szellemét megértő, borotvált képű úriember, ki a változott viszonyok között tanári okle­vele és doktori diplomája mellett vendéglőt nyitott a hires fürdőhelyen. Sokan különcnek tartják, mert biztos állá­sát ott hagyta, hogy a Sovata-i hegyek között é:hes.se életét. S a természetnek rajongója most itt fekszik az állami kórház harmadik osztá­lyán, az ingyenes ápoltak között. Ragyogó tisztaság, kellemes meleg fogad­ják a belépőt. A nap bágyadt sugarai beara­nyozzák a termet. Mintha búcsúznának a be­tegektől, kik közül, egyiket-másikat holnap bizonyára nem találják már itt... Beszél a „remete“ Dr. Radványi Antal, a „remete“, a hosszú ■Sor közepe táján fekszik. Egyszerű kórházi köpeny van rajta. Haja az ötvenesek derekán lévőkhöz őszül. Néhány könyv és album fedi éjjeliszekrényét. — Mióta van itt? Mt a baja? — kérdjük tőié. — Tiidőcsucshunittal fekszem egy heti megszakítással november közepe óta. Fejlapjáról leolvassuk, hogy Budapesten .szü­letett s tanár volt. Elmondja, hogy beutazta az Adriát, a Földközi-tengert Gibraltártól Málta szigetéig, Görögországot. Albániát, az Alpokat és seímeci 'tanársága alatt a Tátrát is bebarangolta. Mint a budapesti tudomány- egyetemen. CzLrbuisz Géza első tanársegéde s a Széchenyi intézet igazgatója ide járogatott .szabad idejében. — Itt mutatott be Sándor János, mint a vidék legjobb ismerőjét, Hazai Samu honvé­delmi miniszternek — folytatja — aki meg­bízott a környék térképezésével. Itt ért a háború is s itt voltam a tiszti iskola tanára a forradaBomig. — És azután? — Azután... egy évi nélkülözés után a fürdő közelében mintegy félhold helyet vet­tem „s hogy itt maradhassak, vendéglőt nyi­tottam. Nehéz idők — De aztán jöttek a nehéz idők — .sóhajt. — Megcsappant a forgalom. Nem bírtam el a napi ezer lejt meghaladó adót s a rulett végű], megadta a kegyelemdöfést. Nem ment már léli foglalkozásom, a kályhaépités sem. Az adóhátralékom egyre nőtt s a végrehajtók egymásnak adták a kilincset... — Úgy hallottam, hogy önnek bányái van­nak. Ezek bizonyára jól jövedelmeznek. — Sajnos, nem tudjuk a társaimmal kiter­melni ezeket. Pedig mintegy 60 ezer vagon kvarchomokunk van, amiről Kun üveggyári igazgató megalapította, hogy diszüvegnek ki­válóan alkalmas. Mégsem tudtunk eladni be­lőle. — Most pedig lerongyolódva, megtépázva itt állok a tönk szélén... Huszonnyolc Hej készpénzem volt, amikor bejöttem a kórház­ba. Rövidesen hazamehetnék, ha volna .mivel, ' mert már hozzá kellene fogni a jég gyűjtésé­hez a nyári szezonra, de 28 lejjel .nincs mit kezdenem ... Búcsúzáénál megkér, hogy néhány újságot .küldjék részére, hiszen 25 évvel ezetőtt ő is újságíró volt, a Pesti Napló munkatársa, hon­nan egy-eigy jó riportjáért, vagy geológiai cik­kéért 50—60 aranykoronás honoráriumot ka­pott. Most ötszáz leje hiányzik, amivel haza­utazhatna s a „szezon“ beálltáig eltengődne... Ifj. Gvidó Béla. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ 7936 fmmasr 3. Ructu Há/atvág. — Ludcniiorí, - CFR ARGUS: Uj apiiov érjünk az cl«, könyvé­ben. Az cLmtilf év a harcok jegyében folyt kj. Minden i'cren éreztük azok a 1 <a bűnöket, ructyw két a múltban követtünk el. A világháború etí* is folytatódtak a tévedések, 1935. e'ö napjától űz. utolsóig a rüncst^eivég és bizonytalanná" v'1- moru jegyében folyt le. Sok és súlyos leány mu­tatkozott. Nélkülöztük , bizalom hiányát a to gyantásban. A bevétel hiányát az dlkmi ház­tartásban. Az idegen valuták hiányát a jegy­bankban. Az üzletek hiányát. Bizonyt!,anság volt lennt és fennt. Ez uralkodott ;t törvények alkotása és alkalmazási közben, gazdasági orien­tációban, külkereskedelmi rendszerünkben s 2 külfölddel való összeköttetésünkben. Hiány és bizonytalanság! Ráadásul félelmetes könnyelmű­ség ott, ahol régen a legnagyobb gondosság uralkodott. 1935. eltűnt a semmiségben, senk: nem sajnálja, senki nem sir crte. Megmaradt a nyoma Továbbra is, reméljük, hogy ez is eltűnik «z uj évben. Legyen bőség. Szülessen újra köl­csönös bizalom azok között, ak>k munkával jóra törekednek. Szülessen újra a hitel s mindenben megfontoltság s kellő mérlegelés jelentkezzen. — Tűnjön el a bizonytalanság! A parlament ne le­gyen egyszerű gyára 3 törvényeknek. A törvény, törvényt jelentsen s védje meg az embereket. Ne legyen hetenként mindig uj külkereskedel­mi rendszer s elégedjünk meg kevesebb, de jobb nemzetközi egyezményekkel. 1936. ajtajánál a munka szabadsága kopogtat, ami egyedüli b»zto- sitéka a fejlődésnek. UNIVERSUL: A békeszerződés után a vegyes házasságok nígyOn elszaporodtak, különösen Er­délyben. Nem rendelkezünk kellő statisztikával erre nézve, csupán annyit tudunk, hogy a vegyes házasságok leggyakrabban román férfiak — köz­tük tisztek és hivatalnokok — s magyar nők kö­zött jönnek létre. A nj-ugati határon van legjobb tagija ennek. Épp ott, ahol a legnagyobb ellen­állásra volna a románságnak szüksége hol nyelvét, szobásait, hitét, tradícióját kel! megőrizze. A ve­gyes-házasság kérdése igen bonyolult s nem sza­bad könnyen, egyszerűen, egyoldalúan végezni vele. Nem magánügy ez, de politikai és társadal­mi jelenség, pnert nem téveszthetjük szem elől a vele járó következményeket. Meylon francia iró ,,Revue critique de droit internorional“ című munkájában « marokkói vegyes házasságokkal foglalkozik s megállapítja ezek veszedelmes kö­vetkezményét a francia pacifista politikára és Marokkó belső egyensúlyára vonatkozóan. Elis­meri ugyan, hogy a vegyes házasság első lépés két nép és két civilizáció közti együttműködésre, mégis fen tartásokkal él ezzel szemben s a legna­gyobb óvatosságot ajánlja a hatóságok figyelmé­be. Az ilyen házasságok nyomában ugyanis álta­lában clnemzetlenités szokott jelentkezni. Isrrra- ában több román vesztette el nyelvét, 2ztán nemzeti érzését a vegyes házasságok miatt. Leg­többször idegen nyelvet használnak a családban, amint magyar nyelv használata marad a vegyes házasság nyomán Erdélyben. Az állom tehát job­ban figyeljen. LUPTA: Németország a „nagy ismeretlen“ ma­rad a béke szempontjából Európában. A francia és angol parlamentben iépten-nyomon a német fegyverkezés veszélyességére figyelmeztetnek. — Igaz, hogy Németország semleges és közömbös magatartást mutat, mintha egyedül saját hadi- erejének fokozásával volna elfoglalva. Ez a tar­tózkodás azonban várakozási álláspontra való he­lyezkedést jelent, mig ismét bajba kerül Európa az angol—francia—olasz békés együttműködés felborulásával egyidejűleg. Nem lesz. szükség az­tán súlyosabb természetű eseményre, vagy for­mális hadüzenetre. Ludendorf tábornok, a né­met nagyvezérkor volt főnöke röpimo: adott ki nemrég „Der totale Krieg“ címmel, melyben megjelöli a német támadás és stratégia jövő kör­vonalait. Úgyszólván észrevétlenül került ez a könyvecske forgalomba, melyben Ludendorf a német győzelem meghiúsulásának okait ismerte­ti. Megállapítja mindenekelőtt, hogy a német ha­dak nem voltak egy kézben s hozzáteszi, hogy más lett volna az eredmény, ha egyedül nyugat­ra dobták volna az egész hadsereget a keleti harctér helyett. Ebben az esetben Ludendorf sze­rinte a világháború hamarább s német győzelem­mel ént volna véget. A jövő háborújában Lu- dendorf az egész német nép mozgósítását s egy­séges vezetést követel, mely az ipari, kereskedel­mi, pénzügyi élet ellenőrzésére is kiterjedne. Lu- dendorf szerint a jövő háborúját nem a repülő­gépek, de ® nagy katonai tömegek fogják eldön­teni, Tisztán látható tehát a nemzeti szocialisták felfogása a jövő háborúját illetően. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemAosttőlg^ utján szerezze be! Olcsó áruki Nagy raktár­készlet/ Minden külföldi Kodénál kÁsnttíert összeköttetési

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom