Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-04 / 3. szám
* BtLENZfiK I 9 Jé január 4. mmmmmmmmtmummm „Fekete“ és hamis valutásokat tartóztattak le Székelyföldön ? Lörü’tnények közöli ekcjííiik «a köinjefekeí d viitgúfóró ügycsomójából. - Ciiijon, Oraţie.»«, Satiun<iren é* Fagarason nyomoznak a cinfcosíár^aL uíán ODORUKIG. (Az Ellenzék ójától.) Három hónappal ezelőtt irtunk elös/ör a Székelyfölden rajta topott .. fekete valutások ‘ hamis angolfont és dollár űzőiméiről, amikor Spielmaiui Áront, Yenen Iliét és SpieJ- ju.um Jóink letartóztatták. ties /.ám olt unk arról is, hogy ujahb letartóztatások következtek s az ügyészség Fodor Horm inn dúsgazdag Sibiu-i hölgy örizotJ>e- n-été lét is elrendel to. Az angol fonthamisitás- ra felfigyelt a nemzetközi pénzpiac és a brit birodalmi bank vizsgálatot indito'U az ügyben . Brezoianu dr. vizsgálóbíró vaskózzel vezeti a vizsgálatot. Kiderült, hogy 1 Sibiu-i Feder Ábra hám címére több mint kétmillió lej érkezeti Satu-Martról. Üra- deáról, Fagarasról es Clujról több tekintélyes nagykereskedőtől, akik ellen most /ették meg a szükséges intézkedéseket A vizsgálat adatai szerint tehát egy egész országot behálózó, fekete és hamis valutások üzelmeiről rántották le <1 leplet összekuszál ja az ügyet, hogy a napokban gangszíeri ügyességgel és valószínűleg óriási pen7áldozatok árán o törvényszék doszárjából ellopták rt négy hamis 10 fontsterlinget. az egyedüli, fontos bűnjeleket. Az ötödik, hamis 10 fontos azonban mégis dr. Brezoianu vizsgálóbíró kezében maradt s ez szenzációs fordulatot adott az ügynek. WEINBERGER CONTRA NEMEI AfA NN Az események igy következtek.: Egyik reggel megjelent Weinberger Beírnát Odorheiu kereskedőnél egy magát később Vancu 1 l enek nevező egyén és öt drb. 10 fontost akart értékesíteni 32 ezer lej értékben. Wo in berge me k gyanús volt a pénz és még gyannsahb volt az ember, ezért Petrescu szigura-nca főnökhöz folyamodott. aki letartóztatta Veracut, aki bevallotta, hogy a Sibiu-i Feder Abrabáronál lakó Spielmami Jenőtől kapUi a hamis pénzeket azzal az utasítással. líogy azokat Spieknannék régi riválisánál, Woinlw*rgeréknél értékesítse Így került leta rl óz tatásba a két SpieJmann, meg Yenen is. mire megindult az „ellenakció". MINDEN ÁRON . . . Kiadták a jelszót meg kell szerezni a bűnjeleket, a hamis 10 fontosokat. \ vizsgálat fogja kideríteni, milyen erőfeszítéseket tettek az érdekeltek, hogy a doszárból a hamis bank jegyeket ellopják, l ény az. hogy reggel a vizsgálóbíró lezárt szekrényéből a bűnjelek hiányozták. Az egyik 10 fontost azonban a vizsgálóbíró a Rucim-sli-i jegybankhoz kübli" hivatalos 1 vizsgálat céljából. Ezt úgy látszik nem tudtak a tolvajok, igy csak négy hamis bankjegyet tudtak ördöngös ügyességgel kilopni, az ötödik ellenben ma már a vizsgálóbíró pénzszekrényében van. Szigorú vizsgálat indult a tolvajok kézre- ker lésére. A vizsgálóbíró letartóztatta es '• Odorheiu-ra vezettette Feder Vbraham tekin- i tél vés, gazdag Sibiu-i kereskedőt é.s feleségét. Kiderült, hogy két és félmillió lej fordult j meg pénzátutalás ciinén Federéknéi 1935- I bon. Az ország különbűző nagykereskedői küldték a pénzt, akik ellen most vizsgálat indult. EDDIGI EREDMÉNYÜK A vád szerint viszont Spielinanti Jenő. illetve Venen Feder ék tői kapta a hamis fontosokat. A vizsgálóbíró most Oradeern, Srrtn-Mnren. Fagarason és Chijon folyt (ttja az eljárást, miig másik irányban a bünjellnpás részleteit kell kiderítse. A letartóztatott Spiehnann Jenő ártatlanságát hangoztatva éhségsztrájkba kezdett. Az öreg, vör<xsszaká 11 as Spielmnin Áron is ártatlanságát hangoztatja s mindezt kenyér- irigységre vezeti vissza. Fedcrék színién üzleti számításokkal próbálják igazolni a kétmillió lejt. amit posztóért s egyéb áruért vételeztek l*e különböző cégektől. A vizsgálat rövidesen fényt fog deríteni a szenzációs hamisítási ügyre. Titkok a Csáki bíró lánya születéséről Kalotaszeg a színpadon. — Erdélyi kendő Turkesztánban. — Szentimrei Jenő nyilatkozata uj darabjáról CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rendkívül érdekes bemutatóra készül a színház. Különleges és eredeti produkcióra, melyet nemcsak azért előz meg nagy és osztatlan érdeklődés, mert erdélyi iró müve. hanem mert szereplői négy ,,uri“ szereplőn kívül egytől-egyig falusi emberek, akik saját életüket, szokásaikat, dalaikat és táncaikat ősi eredetiségükben, saját szinpompás ruháikban mutatják be a mi közönségünknek. A falu eljön, hogy megmutassa magát a városnak, amely, ha szereti is, olyan kevéssé ismeri, olyan keveset tud róla. Nyilatkozik a szerző A Csáki biró lánya címmel bemutatásra kerülő kalotaszegi népballada szerzőjét: Szentimrei Jenőt arra kértük, hogy mondja el a ballada megszületésének történetét, beszéljen arról a hatalmas munkáról, mely nemcsak a darab megírásából állt, hanem a szereplők összeválogatásából, dalok gyűjtéséből, sok-sok akadály legyőzéséből is. Elisabeta-uti meleg, kedves otthonában távozófélben lévő vendégeit, Zsizsman Rezső neves orgonamüvészt és feleségét kiséri ki éppen a házigazda. Zsizsman fogja játszani a színpad falusi templomában az orgonaszólót.) Sz. Ferenczi Zsizsi, a ház asszonya is otthon van. Ö fogja megeleveníteni kedden este a csáki biró feleségét. Ki is tudná jobban eljátszani ezt a szerepet, ki ismeri jobban Kalotaszeg asszonyát, mint a nótázó, melegszívű Ferenczi Zsizsi? Szentimrei .Jenő dolgozószobájába megyünk s első kérdésünk az. hogy miképen született meg a kalotaszegi ballada? — Nem akarom senki érzékenységét bántani — kezdi az interjút az iró — de az igazság az, hogy az öllet — mérgemben született meg bennem a János vitéz előadásán, mikor Petőfi tiszta alföldi embereit Kalotaszegi plántálva láttam. Szentségtörésnek éreztem ezt, cikkeztem is erről a Nyugatban és elhatároztam, hogy eet a zárt csoportot, a kalotaszegit, amelynek külön karaktere van, a maga valóságában mutatom meg az embereknek. Mert más a székely, más az alföldi s más a kalotaszegi tipus. Kicsi és finom jelekből lehet őket megkülönböztetni s aki elfogulatlanul szemléli őket. annak megmutatja magát. Kalotaszeg — Mi jellemzi legjobban a kalotaszegi embert? — kérdezzük. — A hiúság — feleli Szentimrei Jenő. — Ezért van az, hogy a mai nehéz időkben is egy-egy íehérnépen nyolc-tízezer lej értékű holmi van. De ennek a népnek hiúsága egyúttal művészete is. Rengeteg művészi készség van ebben a népben s ezért pompázatos ruháit, páváskodását, hiúságát nem kell hivalkodásnak venni, mert veleszületett ösztönei művészi külsőségekben való kiélése az. — Szerkesztő ur igazán jól ismeri a kalotaszegi népet. — Tizenkét éve nyaralok közöttük. Kós Károly még régebben. Ö nyitotta ki a szememet, hogy úgy lássam őket, amilyenek. Volt alkalmain, időm és szemem is, hogy meglássam bennük, ami karakterisztikus. Érdekes ám ez a nép. 27—30.000 főnyi magyar szigetet alkot színtiszta román környezetijén. Történettudósok vitatják, hogy kerülhettek oda? Egyik elmélet szerint Szent László telepítette ide őket, másik szerint II. Rákóczi György idejében kerültek erre a vidékre. Van, aki azt állitja, hogy a tatárjárás idején maradtak ott vissza. — És mi az igazság? —- Nehéz kérdés. Egyik elmélet sincs igazolva. Két érdekes dolgot azonban tapasz- taltam. Liteczky festőművész, aki Turkesz- tánban volt hadifogságban, egy kalotaszegi kendőt mutatott nekem. Megkérdeztem, hogy melyik kalotaszegi faluban szerezte? .Egyikben sem — felelte — hanem Turkesztánban! ... A másik bizonyíték, hogy a nép ősázsiai eredetű, egy kalotaszegi mese egy szép tatár asszonyról, mely szóról-szóra benne van I!lm kv Korzukov orosz iiépkölléM gyűjteményében. A inéra i pap fia loglnlko/ik mrsegyü jté.vsel A darab Milyen elemekből áll a Csáki biró lánya? Régi népballada, ainelyn rámadzagol lám különböző jeleneleket. Zenéje a leg á/sinibb az összes népzene közölt. Kálót 1 s/rg zenei nyelvjárás tekintetében s/iiz le rillet. Hallók Pest megyében, Vikár Zentel- krn, 1 >ellv-S/abó Géza Körösfön összegyűjtőit népdalaiban úgy zenei, mini szövegi részben sok hasonlóság van. De inig a s/é- lo l\ és alföldi dalok lel vannak dolgozva, addig a kalotaszegi dallamok felfedezésre varnak Pentalon dallamok ezek öl loku hangsorban. Persze alföldi és székely elemek is keveredtek bele, mert a kalotaszegi nép kijárt az Alföldre vásárokra s a Székely- földön is gyakran megfordult. \ próbán hallottunk egy különös éneket. amit lonás közben daloltak. hoher Anna balladája volt. I z például alföldi betyár ballada. Nehéz volt összevá log a Ilii a szereplőket? De még milyen nehéz’ Az. egyik faluból .1 fiatalok nem akarták elengedni az. öregasszonyokat, mert szerintük az szerepeljen. aki szép és fiatal. De ahogy tavaly fel hoztam a székely csoportot akik ének tikkel vad láncukkal megmutatták magukat .1 vá fosnak, ugv sikerült őket is összeválogat nmn. Egyik faluból táncos legényeket a inásikl*ól dalol*» Ián vokal .* harmadikból játszi* gyermekeket. Cigányokat is láttam. Ezek amhieió/usak aztán \/ egyik liek szerepe /erinl w t kell választani a verekedőket, meri a/ a cigány feladata I ilusi esküvőn. Meglepve véltem őszre, hogv 1/ én cigányom el kezd beszélni: Te János! Nb-g ólod apádat, meglxdondultál le János ' ,,Uri‘* szereplők Kik az úri szereplők ’ Eerenczi Zsi/si, a fiatal dekorativ Kos Dodó, Szabó \nmis. a mérai pap fiatalasszony lánya, aki rutinos műkedvelő és na gyón szép hangja van. Aztán Balogh L.o/ló tanárjelölt, szép orgánuma, ügyes fin. Megköszönjük az interjút és bursti- zunk. De Szentimrei Jenő utánunkszól. Még valamit. A városi ember azt hb/i, hogy a parasztasszony a csípőjére teszi 1 kezét. Pedig ezt csak «./inésznök teszik mikor tiiz.rőlpattantal alakítanak. \ paias/.t a hasán tart ja a kezét . . És ki tartja a csípőjén .' kérdezzük- — A városi kofa feleli Szentimrei Jenő. (M. L.) Pillanatfelvételek — a vasúti kocsiban Utaeok a részvét és durvaság végletei között CLE.E január hó. Utazás közben mindig gyarapodik néhány tapasztalattal az. ember. Népszokásokat figyel meg, érdekes épületeket és idegen tájakat lát, tágas tereket, vagy szűk utcákat, öltözködési furcsaságokat és néha, nagyritkán magát az embert is 11 j oldaláról ismeri meg. Karácsony hetében, éjszaka, a vonaton, ásitő unalomban alakult ki bennem valamiféle uj kép a-z emberekről. A harmadosztályú kocsi csak félig-meddig telt meg utasokkal, de kényelmes alvásra gondolni sem lehetett. Volt. akinek kél üres hely jutott, az félig fekvő helyzetben szunyókált, mások kabátjukba burkolózva, ülve aludtak. Nagy. álmos csend volt — egészein Püspökladányig, ahol nagy família özönlött a kocsiba és a velem szemben levő padsoron helyezkedett el. Anya, apa és három gyermek szállt fel Püspökladányban. Az apa apró. fekete srakállt viselt az állón, fekete kaftánt, az anya szép. fekete, sasorru fiatal asszony volt. Egy éves kislány, három éves kislány és öt esztendős kisfiú volt velük. A kisfiu izgatottan és élénken csevegve faggatta szüleit: — Anyuta, mitor leszünk a határon? Apu- ta. ott a ha-táron mi jesz velünk? Anyuta, aputa, mért nem utazit ve jön t edészen a nagy tatáid? . . . Aputa és anyuta türelmesen íelelgeiett a fiúcskának, m:g az egyesztendős kislány szünet nélkül és egyre követelöbben mondta: — Papus, papos, jiapus, papus . . . Az apa kissé zavartan nézett körül a kocsiban. ahol felszállásukkor mindenki megmozdul!, ásitotl és kevés meggyőződéssel, rendkívül gyengéden azt mondta a kicsi lánynak, hogy mindjárt megveri, ha annyit papusozik. de ez a fenyegetés nem járt semmi eredménnyel. A kislány tovább papuso- zott. s: vifcva ós rosszkedvűen, a kisfiu tovább kérdezősködött és az éjszakai nyugalom meg volt zav arva. Az anya tehetetlenül tevékenykedett gyermekei körül. Kisfiának helyet szőri tol t az ülésen és lefek tette, a nagyobbik lányi is, aki különben azonnal elaludt, a kicsit ölébe vette, ringatta, babusgatta, de hiába. Az apa egyre izgatott ah ban segédkezett feleségének, igyekezett rendel teremteni. Közeledtünk a határhoz, alvói el kellett válnia családjától. Ráhajolt a fiura, csókolgatta az arcát, búcsúzott: — Csókolom nagytatát — súgta. — Legyetek jók, kisfiam, áldjon meg az Isten ... A fiú nézett fel az apjára és egyszerre kiszakadt szeméből a könny. Hangtalanul és nagyon kétségbeesetten sirt. Tovább köny- nyezelt akkor is, amikor a fiatal, kaftános férfi leszállt a vonatról és eltűnt az éjszakai sötétségben. Mindnyájan a fiút néztük, szép, sápadt kis fejét, n*ajd az asszonyt és papust kiabáló, nyűgös apróságot. Az asszony egyedül maradt gyermekeivel. Átlag számítva negyedóránként lehúzta mindegyikről a mackó- mhát, majd félve, hogy' meghűlnek, vissza - bujtatta őket a hosszú nadrágba. Azután hol egyikkel, hol másikkal felkerekedett és elindult a folyosó vége felé, ahol ismét kihámozta őket a mackóruhából ... A kislány laposakat pislogott, két szeme keresztbe állt az álmosságtól, hangosan sirt, azután hirtelen abba hagyta, meg újra kezdte. Az utazó közönség figyelte az asszony tehetetlenségét és esődála(ősképen senki sem békétlenkedett a nagy gyermek-lárma miatt. így érkeztünk a halárra, ahol uj kalauz szállott fel a vonalra. Elkérte a fiatalasszony jegyeit és egy pillantást vetett a szomorúan sirdogáló fiúcskára. — Hány éve*s a gyermek? — Öt — mondta az asszony. — Akkor már nem jár neki gyermekjegy. Az asszony védekezett. () ugy tudta, hogy öt éves korig gyermekjegyet lehel váltani. Neki nincs pénze ráfizeni a jegyre. A kalauz azonban kérlelhetetlen volt, elvette a jegyet és zord képpel távozott. Az asszony áll a helyén, lehetetlenül é.s kétségbeesetten és abba az irányba nézett, amerre férje, aki bizonyára mindent elrendezett volna, eltűnt az éjszakában. Azon vette észre magát, hogy egész ember- gyürü veszi körül. Egy ur románul kérdezte, hogy mi történt. Yalaki elmagyarázta a dolgot. Másik 11 r is beleszólt, meg asszonyok is, még egy fiatal lány is kinézett kabátja mögül, felállt és az asszony segítségére sietett. Hangosan és érdeklődve tárgyalták az esetet, hány évesnek tiinik a fiúcska, jár-e még neki gyermekjegy' és ha nem jár, az sem olyan főbenjáró bűn — egyszóval a közvélemény teljes egészében az asszony mellé állt. A román és magyar ur a folyosón elfogták a kalauzt és heves vitába szálltak vele. Hagyja békében a szegény fiatal asszonyt, utó végre ö nem tudta a szabályt. Az asszonyok is körülvették a kalauzt, magyarok és románok egyaránt és a kalauz végre engedett: gyermekjegyre jogosultnak ismerte el a fiút, aki ott feküdt tágranvitott szemmel, az első elválás némi fájdalmában hang nélkül zokogva. Azután megérkeztünk a Cluj-i állomásra. Az asszony is leszáLlt a gyermekekkel, mi i.s és mások is. A lépcsőn özönlött fel a sokaság, le és felszállók összeakadtak gyűlölködő rohanásban. — Ne lökdössön! Ha én visszalököm, rosz- sz-id jár! — Fogja he a száját! Nem félek magától. — Maga paraszt! Egészen addig, áruig az egynk Ierni volt. a másik meg fönn a kocsiban. L gyarvizok az emberek voltak komiszok és durvák, akik olyan megértők és jól voltak még néhány órával azelőtt. Ámultán néztem a megváltozott arcokat, a vadul lendülő karokat, az öklöket és könyököket, azután magával sodort a tömeg a kijárat felé ... (Th. Zs.) ßKar-e öiz mesíersieso leas?!? Most jelent meg legjobb magyar si-oktató könyvi MAGAZINER: Sielni nem boszorkányság! Szerző a leghíresebb sioktato és könyvét igen ügyes mulatságos ragokkal illusztrálta. 80 LEI íató Ellén-*“ önyvosztá- tn,P. Unirii eNre utánvíUel is sz&g&U:*
