Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-04 / 3. szám

nr lenrék 19 3 6 január 4. r> i'jwn MIT ÍR A ROMAN SAITÓ Lis/u.-as Du au. Uicv. FAX‘.\ 0 r l'ü pcseu júnsi *. >kR.c): A \ :'.ii N»>av• ünnepek újvára »ovabb bonyolódón >i nemzetközi hc-v/ft, December ' ■ on L.i'vul ^vrsa forgott kockán > ,i-' OjX.must.lk is «.iUj'in hu»z lányi többsedre- számitatr.Jü. Mindenki ttihan vun , hogy január vegén 1 ,La- vai. kormány lemond. Két lehet1 l>cv/c> ek. Az egyik szerint Mai idei ksz - •' uj kor. nuny elnöke Herr:ex külügynaLnisZ-terrel. Hív­be a korminvbj Buisson, Hündin in belepne, A mjstk. lehetőség szerint ay uj kormány 11 or riot elnökletével ólakul meg. Mindkét toama .ultra »xmkciűs'* politikát jeient. A Havai—Heute tervet valóságos gyászpom pávai temették e! Londonbu«i A koporsónál Neville Chamber am uttotc halotti beszédet, A népszövetségi tanács január ;o-in ül össze. Anglia tisztán akar atnj a szankciók kiterjesztésiben. Az angol kérdés világos: — Számichat-e Anglia a Földközi.ten. geri ha tűin vak fegyveres segítségére ;»hban az esetben, ha Mussolini háborút okoz? Valószínű­leg kedvező választ kap minden oldalról. Art* gÜa nem kételkedik ebben. A főcél azonban ;iz, hogy a francia kormányt is megnyerje. Ha kor­mányválság lese. Parisban, >'>kkor az események normális mederben fognak rruijd lefolyni. Ab. bon a valósain űrien esetben szórtban, ha Laval kormányon marad, a helyzet tovább fog bonyo­lódni. em azért, mintha L:r»l genfi Iratáro- zatok ellen volna, de abból az okbó:, mert a világ már ismeri Lava! módszerét, mi­kor ..igent" mond és mégis ,,nemet" tesz. An­glia most már tudni akarja, hova vezet Lav'd eljárása. Biztosítékokat követel. Minden vona­lon tisztázást kiválnak. A szankciók célját jód meg kei! fontolni. Minden állam tudni akarja, hagy áldozataiért ntit kap. UNIVERSUL; A békekonferencia annak idején a Duna-vöígy helyzetét is megvizsgált» * a Duna használatára ideiglenes rendszabáVokat a kötött. A Dunát két nemzetközi bizottság fcL u gyeiét* alá helyezték. A parisé békeszerződés­sel a krimi háború után alakított európai-bizett- ság is megmaradt s 1920-ban uj bizottságot ala­kítottak, mely Ulnytól Broi'a- g rendezi a Duna. forgiimat. Románia annak idején a háború előtti bizottság megszüntetését követette, mi­után a logika is úgy kívánt:, hogv egyetlen szerv irányítsa a Duna-forgalmut. Mert mi a mai helyzet? Biztosította-e a nemzetközi bizott­ság a zavartalan ina jóközlekedést a Duna torko- 1 itiában ? MegfeleLe a Sulina-I kikötő n modern követelményeknek műszaki és gazdasági szem­pontból? Semmiesetre sem. Suiina.n nagyobb hajók nem mehetnek keresztül. A medrében összegyűlt homok, a rendes közlekedést gátolja. Mégis fenntartják az ideiglenes állapotot, bar az érdekelt államok gazdasági érdeke és a női ér­dekűnk is mást parancsolna. Szükség vu,n tehát e Duna -hajózás ügyének végleges elrendezésére Géniben most újabb nehézségekről tárgyalnak. Berlin részéről ugyani« ellentétek merültek fel Németország bizottság: képviseletével kapcsolat. b:n. A békeszerződés ugyanis két helyet DÍztosi- tott a partmenti V ürcenbergnek és Bajorország­nak. Az uj német alkocirsány megszüntette ezek önaüo nemzetközi jogi személyiségét s az 1934. évi január 30-án kelt törvénnyel a v*Zi jog gyakorlását <s a központi kormányra ruházta Mi már csak egy folyam-menti német birodalom van, melynek egy helyre és egy képviselőre le­het joga. Ez i kérdés máig sincs clincézve. Le. hetseges, hogy újabb diplomáciai megállapo­dásra kerül a sor íz érdekelt hatalmik között a Duna-hajózásra vonatkozóan. Ebből az alkalom, bol helyes lesz az ideiglenes helyzet újból való megvizsgálása, nemcsak Németországgal, de el­sősorban Románia érdekeivel kapcsolatban. Könyvnjdon3ág,miiidenki.t érde­kel! Az egyetien román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát amely minden román sző nyelv­tani alakját pontosan foltünteti DR. CHERESTESIU VICTOR ROMÁN-MAGYAR VJ ZSEBSZÓTÁRA Ara: fűzve 60, vászonkütésben 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvcsztályábaa Cluj, Plata Unirii 9. szám alatt. — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be, plusz Id lejt portőkőltségrj ' t'l KI Nil i : A,-unuit csi'ccndőról bele l\j rp béke i Ivibom kai (adva l'ikjd A. uj ív a béke sorsát i* maigában hordja. A fényes ünnepi keretei, között dolgozó diplomá­cia másért miért volna? ■ Nem tudjuk rnüélf •-gye.- meny, szerződés szól a fői vad fajok c*á- . .írja mellett, mintha Európában jobb sor.vr 1 érdemes fehér faj nem volna. Anglia nagy éi- vezettel védi az abcvsziniaii színeseket, ugyan­kkor azonban elfelejti, hogy 370 millió ben- .'■/.ülőit íilaiiv-ilója van Indiában és Ceylonban s 40 millió lekete, ó millió arab, 6 millió maláj, 1 millió sárga, 1 rrul'Kó polinéziai s 100 ezer rézbőrü él angol unalom alatt.. Ezekkel .szemben bizonyára nem a genii alapokmány intévkedé. scit alkalnwzza. A béke megóvása körüli jelsza­vak hangoztatása egj'ik.uapról a másokra há­CLUJ A T Ellenzék tudósítójától. Még csak alig hullott a hó, inkább csak hideg szelek fujdogúltak s a város népjóléti hiva­talának ajtaján már egyre-másra kopogtat­tak azok a szegények, akik a népkonyhán akarták csillapítani éhségüket. Mert sokan vannak városunkban olyan hajótöröttek, akiket az élet sziklára vitt, elvesztették min­denüket s csak éhes gyomruk és nyomorú­ságos életük maradt meg. Aniig le nem esett a hó, valahogy eltengették életüket, de az­után már kínosan teltek a napok, a nép­konyha pedig nem volt sehol. A népjóléti hivatal vezetősége aztán megemberelte ma­gát. Az uj év első napján a Str. Surda 22. és Str. Dorobanţilor 116. alatt megnyílt a két városi népkonyha. A ..premier" aránylag gyengén sikerült, kevesen voltak a kosztosok. Ebinek azonban nem az volt az oka. mintha nem lett volna elég éhes száj, hanem az, hogy csak kevesen vehettek tudomást róla, minthogy a nép­konyhák megnyitásának időpontját a lapok nem közölték. Ennek volt tulajdonítható, hogy a Str. Surda-i népkonyhán, ahová 114 éhező volt beosztva, mindössze 58 jelentke­zett. A Str. Dorobantilor-i népkonyha 222 vendége közül csak 60 volt jelen a meg­nyitón. Baj azért nem történt, mert egyik- másik éhező, akinek gyomra régen üres, három-négy adagot is megevett az uj év alkalmából. Az ebéd is ünnepi volt. ízletes székelygulyás volt az első napi ebéd. de nem csak a neve volt ez, hanem valóságban is BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) , Az Ellenzék részletes beszámolót irt Tita j Cristescu Bucuresti-i színésznőnek. Románia szépségkirálynöjének karácsony hetében tör­tént tragikus haláláról. A szerencsétlen végű urilány késő este tért haza lakására, hol kinyitotta a rádiót, néhány külföldi állo­mást hallgatott, aztán valami pasztillát veit he és rövid idő múlva halott volt. A bon­colás során megállapítást nyert, hogy cián­káli kerüli a művésznő szervezetébe, mely éleiét percek alatt kioltotta. A művésznő szülei nyomban gyilkosságra gondoltak és ismeretlen tettes ellen bűnügyi feljelentést tettek, melynek alapján a Bucuresti-i rend­őrség a nyomozást megindította. Készülődés a lakodalomra . . . Gheorghe Cristescu, a meggyilkolt szép­ségkirálynő édesatyja ismert alakja a fővá­rosnak. A szociáldemokrata párt vezére, volt képviselő, aki nemrég vesztette el fiát is váratlanul. — Karácsony előtt nagy volt a jókedv Tita leányom lakásán — mondja a porig sújtott apa. — Előkészületeket tett a lakodalomra. Varrónők jöttek-mentek, terveket szőttek, mintha a halál nem leselkedett volna árnyé­kában. Minden elő volt készitve a házas­ságra. Tita leányom meghívókat küldött szét s minden ismerősét meghívta. Hiába!... Vőle­gényének volt egy barátnője, aki nem akart beleegyezni a házasságba s egy nappal kará­csony előtt felkereste Titát lakásán, akit le akart beszélni, majd fenyegetésekkel állott elő s nyíltan megmondta, hogy el fogja tenni láb alól. A vendégségben lévő vetélytársnő könnyezni kezdett, majd kijelentette, hogy nem akar síró szemekkel kimenni a lakás­ból s a fürdőszobába ment, hogy fcöny- nyeit lemossa. Rita leányom itt tartotta gyógyszereit, :ne- lyeket azért szedett, mert gyomorbajos volt, amit mindenki tudott róla. így került az borút oko/E-t Mentői j>>bl>an igyekeznek te­kintélyt .•i/.cxcAlW .1 NépszöveGrg mnaerra, an­nál inkább oő a háború lehetősége. Memó] u>bb lépést tvT.znek uz áfáink zeni előtt u*rrou bé­lét megöleti, felé, annál közelebb ér a hilx>ruí vesz élv. fi k ütvuóporral ringöth-t jtrk illúziók­ba magunkat. Ha a háború kfoör, a népek rpy- má> útin bel e ka peso lódnak. A semlegesség cs k látszat. Nem elég az elhatározás erre, Iva vala­melyik máls hatalom szorongat. Ebben a hely­zetben kötelességünk megvizsgálni leJkrnier^- LÜnkeC: — Mit rétiünk az erkölcsi és anyagi harc leszerelésére? Politikai téren? Harc rombol a pártok közt. Tárvadalmi tércné Nhics fegye­lem. Minden hibát keservesen fizetünk meg. Nem fogadjuk tehát megszokott örömmel az uj evet. jókora darab húsok voltak belefözve. Jó volt i a gulyás és nagyszerű volt a kenyér. Min­den vendég Hő deka nagyszerű fehérkenye- I rét ka|x>tt. Az ebéd után megváltozott arc­cal cs kedvvel távoztak el az. első vendégek, akik hiriil vitték a többi nyilvántartott sze­génynek is hogy ezután mindennap biztos a nteleg ebéd. Tegnap már megkétszerező­dött a számuk s ma már annyian lesznek, hogy elég sem lesz az ebéd. Meleg ebéd már van s a hét végén lesz tűzifa is. l.őO szegény család kap a család­tagok száma szerint 2—3 mázsa tűzifát. A tára a szükölködők utalványt kapnak, ezt bemutatják a fakereskedönek, aki aztán ház­hoz szállítja a tűzifát. Okulva a mull keser­ves tapasztalatain, a népjóléti hivatal szi­gorúan ellenőrizni fogja a kiszolgáltatott fá­nak úgy minőségét, mint mennyiségét. Van meleg ebéd, tűzifa, de nincs cipő. A hivatal előtt fogvacogva dideregnek kékre- fagyott. mezítlábas gyermekek, akik sziv- szakadva könyörögnek lábbeliért. l)e vannak felnőtt emberek is, akik nem tudnak ke­nyeret keresni, mert nincs lábbelijük és nem mernek kimozdulni az utcára. Popovici fő­orvos, a hivatal meleglelkü vezetője, kény­telen elutasítani a szerencsétleneket, mert nincs rá fedezet. Húszezer lej kellene mind­össze és meg volna oldva a cipőkérdés is. ., Reméljük, hogy a város tanácsa nem lesz szűkmarkú és gondoskodni fog arról is, hogy a város szegényeinek legalább egy ré­sze meleg lábbelihez jusson. orvosság közé a ciánkális pasztilla. — Isten veled! . . . Hát akkor többé nem látjuk egymást! — ez.zel búcsúzott a gyilkos, aztán elszaladt. — Tita mindent elmondott vőlegényének s elhatározták, hogy az esküvő után nyom­ban külföldre utaznak a fővárosból. Úgy volt, hogy január 5-én tartjuk meg a lako­dalmat . . . S leányom karácsony első napján már halott volt! Levelet ir a gyilkos A rendőrség nyomában van a gyilkosnak, aki kétségbeesetten bujdosik s nincs kizárva, hogy maga is öngyilkosságot fog elkövetni. Tegnap levelet irt Misu Grigorian Bucuresti-i ügy­védnek, a tragikus végű szépségkirálynő sógorának, melyben ezi is halállal fenye­geti, mert feljelentést tett ellene az ügyészségen. „A büntetés nem fog elmaradni, te ci­gány!“ — ennyi van a levélben. Aláírás: „Halál“. A levél december 26-én kelt és az északi pályaudvar postabélyegzőjével van ellátva. A Bucuresti-i rendőrség széleskörű intéz­kedéseket tett, hogy a gyilkost elfogja. Az Universul jelentése szerint az ügyben szenzációs fordulat történt s a gyilkosság elkövetésével egy Bucuresti-i mérnököt is gyanúsítanak, aki régi barátja volt Tita Cristescunak. Pacuraru főügyész és Treti- nescu vizsgálóbíró a meggyilkolt színésznő lakásán helyszíni vizsgálatot tartottuk. Azt szerették volna tisztázni, hogyan volt lehet­séges a méreg becsempészése a lakásba. Bi­zonyosnak látszik ugyanis, hogy bűnös ke­zek helyezték el a mérget abba a dobozba, melyben Tita Cristescu altatóporait s gyógy­szereit tartotta. A tragikus végű színésznő vőlegénye Salo- nikiben tartóz.kodik. Azt hiszik, ma haza­érkezik s sor kerülhet kihallgatására. \ H A[)1S7J-.R(,Y ÁRONOK N A K nagy gon­dol okoz. hogy a/ .ilxss/in kotorták nem akarják a fejük!** húzni gázin.is/kot m<-rt amint mondják Hexuíitja az arco* nini a megjelenés lóvására esik. Lám, annak a népnek, melyet ,1 civilizál ó ö-ik szánni »*1 fenségének bélyegeznek milyen magos esztétikai érzéke van! Meg megérjük, hogy az ágyúikat és fegyvereket is eldobják, ha rá­jönnek, hogy a lőport üst barnítja az arcbőrt mert, hogy ők anélkül i.s elég barnák s ak kor az ágyugyárosok kénytelenek lesznek üzemeiket kozmetikai intézetekké alaki tani Lőpor helyett rizspori fognak gyártani — kizárólag esz téti kai szempontból. FRANCIAORSZÁG az igazi demokrácia hazája, amit az s bizonyít, hogy a minisz­terek a gesz te nyes ütök kel ifinek le egy asz­talhoz. Ezúttal « szabadéiviiség a praktikus vonást sem nélkülözi, mert az egyik süti a gesztenyét, a másik [>edig megeszi. Még hi ánvzik azonban egy csoport a fehér asztal­nál. na-lvnek az volna a hőiátian feladata, hogy kikaparja a .sitii gesztenyét a — mi­niszter urak száJnára. fásak akkor lenne tel­jes a demokrácia. * AFGANISZTÁNT *s meglepte a modern államok rákfenéje. A felhalmozódott adóhát­ralékok csőddel fenyegetik az államkasszát s ezért gyökeres intézkedésre szánta rá ma­gát: az ad6hátrálékosokn«)k megtiltotta a nósuiést. Hir szerint a bevezetett rendszabály n«n várt eredménnyel járt. A vőlegények tigv fizetnek, mint a köles — a menyasz- szonvaik hozományából. Ugv halljuki hogy nálunk is nagyban töri a fejét gondterheít pénzügyminisztériumunk oK-an találmányon, mellyel az adóhátralékok hegylűneolatát fel- robbarfcthatná. Tisztában van azonban, vele. hogy az afganisztáni recept itt már még egy aranvrögö! sem mozdítana ki rejtekhelyéből s ezért azt a rendeletet akarja életbe! ép let ni. hogy csak az válhatik el megunt társától, akinek nincs adóhátraléka. Az uj rendelettől bombasiácert várnak. % KIVÉTELESEN megragadta figyelmemet egy rövid napi hir. mely arról számol be, hogy Budapesten H. Melinda szinészjaovendéi eg\- ugyancsak ,.H" betűvel kezdődő nevű rendezőnek a lakásán mély álomba esett, melyből orvosi segítséggel is csak nagy nehe­zen tudták felébreszteni. Csendesen eltűnőd­tem azon. hogy az álom kezdetén vájjon má,s venzlégek is voltak-e ott. vagy c.sak Melinda és — a rendező? Csak a színháznál történ­nek a próbák, vagy a rendező lakásán :s? * » MEGNYUGTATÁSUNKRA szolgál, hogy a régi jó erkölcsöket nem lehet egészen kiir­tani és még ma is akad elvétve, ha más nem, hát — zsiványbecsiilet. Legalább is an­nak kell minositenünk az Amerikába mene­kült álarcos bandita lovagias cselekedetét, aki az elrablóit pénzzel megszerezte a meg­élhetéshez szükséges feltételeket s most a kényszerű kölcsönt visszaküldötte az akarat­lan hitelezőnek az eJeme.lt aranyóra árával együtt — valódi, ropogós, értékálló dollá­rokban. Omikron. Mozgószinházak műsora : PÉNTEK: C.APITOL-MOZGÓ: Nagy premier! Joseph Schmidt második Carusso világfilmje: A KÖNNYEZŐ BOHÓC. Műsor előtt vtlághiradó. EDISON-MOZGÓ: I. Charlie Chan — MA- L.ÁJI TÖR. Detektivfilm. Fősz. Warner Oland. II. CSÓKOLTATLAX TÉGED. Fősz. Janet Gavnor. Warner Baxter. III. MICKY MAUS. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. CLEOPATRA. Fősz. Claudette Colbert és Warren William. II. SHERLOCK HOLMES. Fősz. Clive Brook. 3. 6. 9 órakor. KOYAL-MOZGŐ: Pénteken és szombaton utoljára: KÉK DUNA. Brigitte HeJm és Alfred Roda cigányzenekarával. Vasár­nap nincs előadás, hétfőtől MADAAÍE DUBARRY. Alpár Gittával. Töltőtollak: már 14D leitől kezdve nagy választékban, csavaros eepix.xáik (erayonok) 50 leiéit ízléses kivitelben, minden szin- b.n kaphatók az „ELLENZÉK“ konyvos^tályában Cuj, Piaţa Unirii. Két népkonyha nyiit meg újév első napján Van meleg éíef, la, de nine« cipő Ki gyilkolta meg Miss Romániát? Beszélgetés a hagíLus végű uépségíísrálynő ölyjával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom