Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-26 / 20. szám
S936 Január 26, ELLENZIK it Székely Apokalipszis Szsncreí László rsgérye Szmcaei Lászáó „Székely Apokaűlptazás“ című írásáról nemeiy helyről az a kritika, hogy kár Szenczeinek népies elbeszélést írni, ó az. úgynevezett humsmisía ifjúság csoportjához ttarásceák, poéta doctus, aki f lozótiai és széptana műveltsége folytain oara hivatott inkább, hogy a városi kultúra fegyvereivel szóljon hozza a világ és az erdélyi magyarság dolgaihoz. Lehet, hogy ez a kifogás csak enyhe simítása annak a véleménynek, hogy a népies irodalma irány Erdélyben faji menedék a naiv eposz művészi adottságai közi s az illető szívesen dviserte a vádat, hogy poétikai tájékozottsága megrovására méltó, hisz n „Székely Apokalipszis“ szdlletn.es és keserű szatíra, mely a népiosséget marja ötven és egynéhány lapon keresztüli. A bíráló literator félreálllLt az útból, ment nem akart se közvetve, se közvetlenül hozzászólta Szen- ;~zei problémájához. A Székely Apokalipszis sajátosan egyéni forma, nálunk eddig ismeretlen műfaj, költői játék, melynek minden egyes sora tartalom, válasz, penszifMzs, szatíra, feje tetejére áMitott lira, kipellengérezett legendák és mithoszok sorozata. A fiatal szerző orra is ráér, hogy a népes stiliszták szóormanti- káját kavarja fel. Itt Karinthy szatírája érvényesül, az intellektuális humornak az a formája, melyet a hegeli tézis-antkézis alkalmazásával művészi dolgok boncolgatásánál o?y. könnyen használhat egy tudományos koponya. A hosszú elbeszélés, mely Szabó' hála nagyszerű címlapjával a szerző saját kiadásában jedent meg, polémikus esszét helyettes t. Valójában erélyes hozzászólás ahhoz az irodalmi .harchoz, moly a népies és városi irodalmi Irányok szembenállása óta néhány évtizede csaknem az egész világon folyik. Magyarországon hamarosan levezette ezeket a vkákaí az ellentétes csoportok élén álló kiváló egyéniségek személyes barátsága. Ady és Móricz Kosztolányival és Babitsosai égy folyóiratba dolgoztak, egyformán hívei voltak a haladásnak, egyöntetűen hangoztatták 4 nyugati kultúrával való kapcsolatok szükségességét. Csak művészi formájuk volt , más s az országos hirü vezéregyéniségek, j aki nagy és széles visszhangra találtak- a népies formák művelői volüak, akik | nagyobb tömegre tudtak hátai. A há- f bőm utáni magyar Irodalomban kialakult f két szárny erősebb része a humanista, ifjú- vág lett. A népiesek inkább a politika és agrárszociológia terén fejtették ki tevékeny- -égüket s ha költőik Illyés, József Attila és Erdélyi József személyében vezetőszerepet is kaptak, prózairók a legnagyobb lendület mellet} se tudták elfeledtem! epigon jellegüket. A népies irány szószólói kénytelenek voltak irodám! állításaik alátámasztása végett az erdélyi próza legkiválóbb mestereit, a. székegység uj és kiemelkedő alakjait vonultatni fel tekintélyük megőrzésére. így iett Tamási és Nyi-rő, később egyedül Tamási Féja Géza tanulmányainak legfőbb dokumentuma. A háború utáni polémiák mégis rnegbékü léssel végződtek. A Válasz-ban közös fórumot teremtettek maguknak a két rány képviselői. A haladás és művészi szép jegyében. Erdélyben azonban teljesen ismeretlen volt a városi és falusi kultúra hadakozása. A székely balladák földjén a népköltészetnek oly nagy történelmi tekintélye volt. hogy a nyugad kultúrától átitatott „literary gentleman“ is maghatottan vette kezébe Kriza Vadrózsáit, mikor hosszas külföldi tanulmányai után hazatért . Benedek Elek és Kun ez Aladár békéje teremtette meg azt az összhangot, melyet a Helikon már megalakulásakor képviselt s mely a szellemi erők egyesülése révén nemcsak művészi., de világnézeti árnyalatok áthidalására is képes volt. Kuncz halála után azonban az erdélyi poéta doctns háttérbe szorult. Az akadémikus müvei tísági tekintélyét felváltja a spontán tehetség tekintélye. A müveit fiatalok egymásután háttérbe vonulnak, világnézeti alapon szervezkednek .tovább, vagy magyarországi társaikkal vesznek fel összeköttetést. Azok közül, akik itthon maradtak, leginkább egyedül Szenczei László áll. Érdekes és kulturált egyéniség. Műveltsége távolról sem elefántosonttorony, világosan lát, nem szociális érzéke, hanem szociális meggyőződése van. Eüme ssffâ a Íródnék» megveti sut a költészetet, mely megkerül! és hátbatámadja az igazi problémákat. És megállapítja: Az erdélyi népiesség, mint művészi cetit lehet kimagasló, de a romantikus populizmus, mely a valóság helyett mithikus alakokat teremt, elítélendő dolog. Az etnograf.d múzeummá és laboratóriummá aval ott regényt, mdiyban a foklore dicső.tése minden, föle emelkedik, mélységesen lenézi Szenczei, A népből dogi có próféta, aki a bibliából vett idézetekkel, vagy a sámánizmusra emlékeztető babonás rítusokkal tüneményes jelenség a székely elbeszélésekben, Szenczei szemében szemfényvesztő, aki népe pusztulásának okozója. A Székely Apokalipszis haris- nyás főhőse diktátori allűrökkel is rendelkezik, gőgös, aki a kisebbség keretén belül éli ki hatalmi tultengésben szenvedő egyéniségét. Sivár képet kapunk Szenczei kis regényében. Erélyes mozdulás a fiatod író munkája, mely a hun-székely legenda hősei helyett a modern dv-lizáció és kultúra szug- gerálásával idézi a racionális embert. Bátor írás. H ti orozott és biztos s ha fáj is, meggondolkoztató. Legfőbb érdeme, hogy jóDsikeriilt irodalmi per9zmlázs, amely nem érinti és nem sénti a nagy erdélyi népiesek egyéniségét, csak az epidémiától óv, mely a mese nyomán keletkezik. Kováts József. Sáli Falia, báli arc Ä szépsdgápofíás mai fejlettsége és szeles'körű elterjedése megteremtette azt az egészséges egyensúlyt, mely aima az arcbőr, hai, seb élettani ápolása és a díszítő kozmetika között van. Tagadhatatlan, hogy e kiegyensúlyozás az előbbi -javára tör.tont. Ez természetes és helyes is. Az eddig túlsúlyban rántott arcfestés bittérbe kellett szoruljon a bor gondozásinak természetes kö- Tetedményd elől. De a művészi arcfestés megtartotta helyzetét otto, ahol illeti. A mindennapos utcai, akii- esti ancszinez-esnek megvannak a maga kis szabályai és törveny- szerü-sejgiei, mélyek taz arc természetességét nem zavarják. De a nagy estélyekre, bálira szcftgáló kiszép-tés már letérhet a valósig területéről s megengedhet magának olyan túlzásokat, mélyeket az alkalom szentesit. ■; Even aüíkalom például a bii. A vád etil en, hogy az arc lafestéaével idegen szépségeket ültetünk, védekezni szoktunk, de itt elis- j merjük, hogy a báli alkalommal éppen az arc stiiÜzálisira törekszünk. Csak úgy és annyira, amennyire maga a bal is stilizálja embereit. A .-bállá frakk, a derékig hasított selyemruha sem a valódi, köznapi énünket takarja, hanem a bálban az a lényünk csillog fel, amilyen mindig lenni szerei nénik: jó ruhiju, tflffiatos, gondtalan, mm [ mmíi Megkön nyítet lék az adóbészámilásokat Kibővült a p:n ügyigazgaíóság hatásköre Búcurestből jetenlták: A pénzügyminisztérium 319.041. szám alatt folyó hó 13-án fontos rendeletet küldött a behajtási pénzügyigazgatóságokhoz az adókövetelések kompenzálásáról. A pénzügyigazgatóságok számára széleskörű felhatalmazási adott, hogy könnyebben, egyszerűbben, gyorsabban bonyolíthassák le az adókompenzációkat. A rendelet szerint rruhden kompenzációt közvetlenül intéznek el a pénzűgyigaz- gatósáigok a pénzügyminisztérium állal kiállított fizetési utalványok alapján, vak mint a tartozásokat Igazoló okmányok felhasználásával anélkül, hogy az Amortizációs Pénztártól külön intézkedéseket kellene kérniök. A rendelet azonban nem engedi meg a követelések fekprózását és kompenzációs alapon a követelések folytatólagos likvidálását. Minden követelési csoportra vonatkozólag egyetlen fizetésé utalványt fognak kibocsátani, -melyen a „megjegyzések“ rovatába megjelölik a kompenzációval fizetendő összeget és külön azokat a követeléseket, amelyeket az 1935. évi 3 százalékos belföldi konszolidációs kölcsön címletekkel fognak fizetn. Az esetben, ha nagyon sok számjegyű a kompenzálandó adósság és a fizetési utalványon való részletezésre nem volna elég hely ezek számára, akkor a fizetési utalványokhoz. külön számlákat (borderokat) kell csatolni, amelyeken fel kell tüntetni minden adós nevét, lakhelyét, továbbá, hogy miből ered a tartozás és milyen összegű az. Ez azt jelenti, hogy üknek pl. Clujon van adóitartozása, az csak Clujon kérheti a kompenzálást, még ha esetleg más pénzügyigazgáláns és vidám. A bál hangulata, levegője is rcndk.vüli, A zene, ritmus és a táncban- összefonódás édes izgalma az elfásult embert magasabb éter-régiókba röpíti, ahonnan az életküzdekm gondjai már nem is látszanak. Arcunkat a báli formánkhoz kelti stilizálni. Nem azt kell vizsgálni, hogy természetes, vagy sem, hanem azt, hogy dekoratív, művészi. Hiszen ma már hölgyeink arany- és tízüstparókat hordanak ily es alkalmakra. A fodrászat hamarabb felismerte a stilizálásban rejlő uj művészetet, mely báíbn érthető és megengedhető. A stilizálás fegyvere az arcfestés. Azonban mielőtt a festékre kerülne a sor, az arcot — annak típusa, egyénisége szerint — megfelelő előkészítésben kall! részesítenünk a festés és púder szabályos befogadására. Ez előkészítésben szemöldöktépésnek és m i tes z- szernyamkodásnak nem szabad szerepelnie, ezt az előző napon kell elvégezni. Arcgőzö- i’ést ilyenkor ritkán végzünk, csakis akkor, ha a fakó, verteilen arcba a massage előreláthatólag nem hoz elég életet. Rövid és enyhe kézimnssage legtöbbször elegendő arra- hogy a vérkeringést és a vonásokat felélénkítse, sőt a legtöbbször a 'bál, készülődés többi izgalmától pirulákc*ny, lobbanékony arcbőr kellő lehűtéséről kell gondoskodjunk. A massage utáni jeges borogatást nem tartjuk célravezetőnek, mert a hidegtől elbénult vérerek órák múlva erősen kkágúinak és az arcot vérhuÜám lepi el A különböző hűsítő arcápofások inkább . ■ icgfeleinek. A meleg (paraffin, váll lányos, vitám nos pák- kolásokat csakis vérszegény arcon alkalmazzuk. A rövid arckc&ol’ést követi a nagy, estélyre szóló arcfestés, amit az amerikaiaknál a „make up", a franciáknál a ,.maquil- Lage“ kifejezés jedöL Az estélyi smink két fázisból áll. Először a fenti módon előkészített arcra az alapot rakjuk fel. Az egész sminkelésnek ez a (legnehezebb része. Nehéz első látásra az egyes arcbőrnek megfelelő alapot kiválasztani. Könnyebb a helyzet, ha a báli „álarcot“ a kezelésekből már ismert arcra kell felépítenünk. A vastagon fedő, u. n. puderkrómeket ritkábban és csakis kin pórusu arcbőrnél tudjuk használni. Tág pórust! bőrnél vékonyabb krémek illetékesek. Áltálában e célra a folyékony zománcok a legjobbak. Minden tipusu arcbőrre egyaránt használhatók, eldől gozásuk azon ban kissé körülményes, gyakorlott kéz nélkül nem igen szokott sikerűim. A zománcaLzpra helyezzük az arcfestéket. Est éli arc világításhoz csakis a krémruzs ad megfelelő színreflexet. Mély színe van és- tartós. A sz.n megválasztása külön tudomány. Ma általában a világos színek részesülnek előnyben. De helyesnek is iualjük ezt, mert az arcot fiatalabbá teszik. Az ismert szabálytól nem igen kell ekérni: szőkéhez likas árnyalatú, söoétebb hajhoz sárgás árnyalatú rúzs diaPáí. A szm felrakásának nincs szgoru kottája. A magasabbra elhelyezett rúzs élénkíti a tekintetet, a halántékra felvitt rúzs pedig a szem színének ad jó keretet. Mondanunk sem keli, hogy a szemöldök, pilla, szemhéj kifestése a leggondosabb figyelmet követeli. Az ajak erősen és tartósan festő pirositót igényei. A felső ajak éles széki vonalvezetése az arc stílusát keli! kövesse, az alsó ajkat egész terjedelmében festjük. A ruhából szabadon maradó nyak, váll, hát, karok beíestése múlhatatlanul kötelező. Éneikül az egész estéli smink veszélyeztetve van. Egyszerű puderréteg nem elegendő. Az arczománcnak egy változása, ragyogó, fehér felületet ad de színezéssel bronzra süif bőrszínt is tudhatunk utánozni. E zománc a ráhelyezett púderrel homogén réteggé egyedik mely a frakkot nem festi meg. Az u. n. folyékony púderek szerencsés összetétel üknél fogva szintén kifogástalan dekoltázs festékek. Dr. Berényi Dezső. gatóság területén I» volna egyéb adótartozása. Az adótartozás és az állammal szemben fennálló követelés tehát mindig ugyanazon pénzű gyigazgatóságnál kompenzálandó. Ha a minisztériumoknak egy-egy vármegye székhelyén, (tehát a pénzügyigazgatóság helyén vezető hvatailaik, igazgatóságaik, tanfelügyelőségük, fővárosi hivataluk és hasonló főhivatalaik vannak, a minisztériumok csak egy fizetési utalványt fognak kibocsátani abban a vármegyében lévő minden hitelező számára. A fizetési utalványt a hivatalfőnökök nevére fogják leküldeni az ugyanott lévő pénzügyigazgatóságok utján. Ezek a hiva- talíőnökök a kompenzálásban, mint az illetékes minisztérium megh-zottjai szerepelnek és a fizetési utalványon feltüntetett hitelezők jogainak érvényesítése érdekében az, 1935 augusztus 27-I X 59.161. számú m raszter.; körrendelet -1. pontjának 7., 8., 9. bekezdései alapján járnak el. A kompenzálandó követelésnek feltétlenül 1934 április i-je előttinek kell lenni, mert a fenti rendelet alapján más követelés nem kompenzálható. Egyébként a kompenzálást éppen úgy kell kérvényezni, mint ezelőtt, de a kompenzálást a pénzügy igazgatóság az Amortizációs Pénztár néüklil intézi el. EmeBík a.r és etilsí hQW’Şs^âri árát Bucurestibol jedentik. Consta ntinescu, a Banca Naţionala kormányzója a Jegybank én a belföldi aranybánya-vulajdonosok közölte keletkezett vitában az aranytermelők álláspontjára helyezkedett és mindent elkövet, hogy az aranybányák megfelelő átvételi árat kapjanak és így fokozzák az iranyter- roelést. Az 1929. évi lejstabiltzációs törvény az arany árát kilónkint in ezer lejben állapította meg és 1935 junius ij-től kezdve kilónkint 30 ezer lej a termelési jutalom. Ezt azonbm a bányatulajdonosok keveslik, mert az aranybányászait sok költséggel jár és emiait többen beszüntették üzemeiket. Memorandumot nyújtottak be, amelynek alapján Constanţinescu bankkormányzó értekezletre hívta meg az összes aranytermelóket és a bányák tulajdonosait, akik részletesen előadták sérelmeiket. A bankkormányzó méltányosnak és tel jesitendőnek találta a kívánságokat és megígérte, hogy felemelteti a 30 ezer tejes jutalmat, ha biztosítékot kap, hogy az arany- termelés ezután nőni fog. Az említett kedvezményen kívül még egyéb előnyöket is kapnak az aranytermelők. Különben is négy évvel ezelőtt törölték forgalmi adó kötelezettségüket is, amikor az. uj törvény alapján 140 millió lejt folyósított a Jegybank a Rimma cimü bányacsc portnak. Az aranybányászok sikerének hírére a? ezüst termelők is a Jegybank kormányzójához fordultak és elpaitaszalták, hogy ők 6 százalék forgalmi adót kötelesek fizetni;, má:' pedig 27 ezüst szabad kereskedelmi forga- mát 1934-ben királyi rendelettel megszüntették és azóta a kibányászott ezüstöt zzcc lejas hivatalos áron szintén a Jegybank szó mára kell felajánlani, de a 6 százalékos fői galmbdó még most is fennáll. Kérik a forgalmadé eltörlését és az ezüst hivatalos a. vételi árának emelését, mert enélkül képre lenek az ezüst-bányászatot tovább folytam. A bankkormányzó kedvező választ adotr. mert belátta, hogy a jelenlegi kálónként! ac: lejes hivatalos ár nagyon alacsony, hiszem nemzetközi piacokon ennek kétszeresét fizetik az ezüstért.
