Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-19 / 15. szám
ELLENZIK 1939 Jâtiotr ÍV um ■ Jßnn hu\a I. ;\vk mugjcltMit lU'.un «O éjiéi \it:m, 1> orosan és összetörve é$ na.vr:U).U »<sk;Hl\;\ n n\luroUtott I ;tn\oin ,-s U In'loguilhul öl. I ram \ olt enyém voll. IJgy, ,ilu»g\ m»II. NYm mondhattam neki, liojţv «'Itaszilal'ik rsak a/t nnmdhal* am: jöjj rs pilienleMl meg liliadl lejed in kt/d nii a rs kezd elölről ns végezd, hogv minden jól legven... Vsszonya voiam s a. ass/oin nak oll ki ll maradni, miií csak egyet lélegzik, a maga párja mellett Mi lellem volna. ha nem dobtam t'l magamtól, mig .szépen ment éle le és boldogan folytak napjai s elűzzem ajtómról, mikor bajiam volt é.s rám szorult?... Nem: hu ez u vétkem, ak kor soha fel ne oldozz. Ha ez bűn, ak kor soha eii llem könyörgéssel az egek hoz ne térj, hu ez löbenjáró, akkor hadd vesszek eí. ahogy ö nemsokára elve- szell, maga népének csatáján, hollók károgasa közölt, larkasok leptek csont jail. Vtyáin, kitartottam az. eretnek mellett, halála napjáig, uram, irgalma//: vállalok minden bűnt, amil lőtt, minden \ élkel. amil elkövetett, minden gyalázatot, ami a história lapján névé hez tapad... Leányom, én téged feloldalak... A îeghî • ’ó anrfo’ ?' ~vkéjnAsz csak öl ilyennel tnlát- hozoíi. — G B. Skaw, Oliver Lod^e, George Lan bt ry, cg worcesteri lelhész és egy csavargó Howard Coster neve fogalom Angliában, ó a leghíresebb fényképes?.. A fényképészet Lósziló Fülöpje, aki kizárólag hírességeket fotograf ál. Amellett, hogy karakterisztikus, tökéletesen élethü és művészi képeket óinál, művelt, sokoldalú, rendkívüli ember, akivei egy Bemard Shaw vagy egy AJdous Huxley is szívesen elbeszélget. Még egy nevezetessége van ezenkivül Cos remek. Sohasem fotograf ál nőket, akármilyen hitesek, vagy szépek azok. Az, ok nem n fényképészben, hanem a modellben keresendő, ugyanis a fotóművész kíméletlenül élethü portréi nem tetszenek a retusált, ideálizált ié-nyké- pekhez szokott asszonyoknak. Howard Coster rendkívül érdekes cikket közöl mostan egy nagy angol hetilap hasábjain azokról a világhirességekrol, akik modelljei, sőt barátja:- Cikkének „Az én öt épeszű emberem“ címet adta. A merész fotográfus szerint ugyanis mindössze öt olyan ember él Angliában — legalább is az ő ismerősei között — akik feltétlen normálisak, egészséges gon dói koz át uak és akiknek ítélete ezért okvetlen megbízható. Az öt ember a következő: G. B. Shaw, Oliver Lodge, a nagy tudós, egy 82 esztendős lelkész, Wor- cesterből, George Lansbury, a munkáspárt vezéi-e és egy hivatásos csavargó, névtelen vándor, aki derűs elégedettségben és nagy- nagy szegénységben róija a britt birodalom országutjait. Érdekesen okolja meg a hires fotóművész, hogy miért nevezi ezt az öt embert épeszűnek. Kevés ember számára van értelme az életnek — írja —, de aki tudja, hogy mit jelent, a körül az értelem melege sugárzik szét. Ilyen emberek közül csak öttel találkoztam eddig Angliában. G. B Shawt uj oldalról mutatja be Coster, elmondja, hogy a legtürelmcsebb modell!, s hogy átlátszó kék szemei olyan tiszták, mint egy gyermeké. Első bizonysága a nagy iró annak, hogy ostobaság azoknak a kritikusoknak a véleménye, akik egy-cgy uj darabja után igy fejezik be a kritikái: Shaw bizony már öreg ember — Shaw teste öreg, de szelleme ragyogó, friss és sziporkázó. Élete utolsó percéig friss lesz és a lélek s ez az. agy, amely nemcsak gúnyolódni tud. Shaw tud és .akar segíteni embereken, fiatal és küzdő tehetségeken, de persze ez. a Shaw egészen más ember, mint az, aki G. K. Chestertonna] vív szellemi párbajt. George Lansbury. a népszerű munkásvezér olyan határt lett Howard Costcrre, mint „magános és biztos sz-klu az emberek háborgó tengerében“. Lansbury egy nag) ideálért él s elveitől sohasem tér el. Mindösztu/: nz percnyi ideje volt a Vényképé«, számira, oröv, ttma hangján bocsánatot ként* hogy sietni kénytelen. Fehér pcxfaszakâLlu és bajusza, jellegzetes arc« von a hires politikusnak. Sir Oliver Lodge, .1 föld egyik legnagyobb természet tudósa nagyon öreg már. Csodálatosan szép ember, hatalmas homlok« mögött tiszta és bölcs gondolatokkal. Az cm ben tudd' legnagyobb lokál érte cl n a lélekben való hite olyan szilárd, hogy hit én />zcrct.-t lesz úrrá azokon, akik körülötte vannak. A worcesteri templom Willian aiyája 82 éves, mosolygó, jóságos lelkész. Nála :« az. élet céljának tudatossága a legnagyobb tulajdonság, mint Sir Oliver Lodgenál. És az emberi jóságnak és megértésnek legmagasabb foka. És végül egy névtelen vándort emlit Coster, akivel műterme közelében találkozott egy napon. Magas, cső én szétverne rongyos ember, szilárd és erős testű, derűsen komoly, szakállas arcú. A csavargó fázotr és Howard Coster műtermébe hivra egy csésze teára. Úgy fogadta el a meghívást, mint egyenrangú ember, méltóságteljes volt és nem alázatos. Teljes fesztelenséggel ült az elegáns stúdióban, mint jól nevelt emberhez illik. Semmit sem árult el Costcrnck előbbi életéből, de mikor a fotóművész megkérdezte tőle, hogy van-e munkája, azt válaszolta: Mi haszna lenne ennek? Amikor rossz az egész földi gépezet. Egyik ember a másik ellen... Aztán elmondotta, hogy értelmetlennek találja beállni a versengésbe, mert nincs miért. Igényei nincsenek. Megy « mezőkön, nézi a mezőket, a virágokat, a madarakat. Télen sem pihen. Senkije sincs. Érzi az életet önmagában és maga körül. A várost nem szereti, nem birja embertelenségét, versengését. A csavargó legelégedettebb és legboldoWatson Kirkconnell, az Angol Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár Petri Mór legújabb verskötetéi ismertető cikket irr egy winnipegi újságba. Watson Kirkconnell az európai költészet történetén dolgozik, a világhírű nyelvtudós a költők verseiből fordít is angol anyanyelvire. Ez a cikke annál közelebbről érint bennünket, 1 hogy Petri Mórról, a kiváló erdélyi költőről szól. ki az Erdélyi Irodalmi Társaságnak cs Petőfi Társaságnak js tagja. Petri Mór évekkel ezelőtt szerkesztője volt a „Szilágy“ című hetilapnak s megírta a legnagyobb és örökbecsű heh’történeti monográfiát a Partiumról 6 hatalmas kötetben. Azóta Petri, még a háború előtt Budapestre költözött, de megmaradt szivében, lelkében hűséges erdélyinek, aki mind g igaz szeretettel érez és gondol reánk. Az angol cikket, amely „Napnyugta a Parnasszuson“ címen egyúttal a pártatlan esztétikust is mutatja — hű fordításban közöljük: — Bizonyára mindenki emlékszik hosszú nyári napokra, om-kor a hajnal hasadás és a naplemente rövid időközeit kivéve, felhők borították az égboltozatot. Evén nap lehet a szimbóluma Petri Mór, a magyar lírikus, költői pályafutásának, aki, miután egy kötet válogatott költeményt 1892-ben publikált, majdnem egy félszázadig várt, amig 1933- ban közzétette Magyar Szonettek s egyéb versek című kötetét és 1935-ben legutóbbi kötetét, a Megifjodás Varázsregéje cimen. — Petri Mór Tasnádszarvadon, Szilágy megyében született 1863-ban. A Zalau-i református kollégiumnak volt a tanára és sok éven át mint tanfelügyelő működött Buda- pesten. Érdekes megemlíteni azt, hogy Ady Endre, a modern magyar költészet legszen- vedé yesebb jelensége, tanítványa volt Za- laun és hogy Ady Endre viharos költészeti pályája csupán töredéke Petri Mór hallgatása korszakának. Most végre gyönyörködünk s szépséges őszi naplemente élvezetében, amelyen keresztül Petri Mór helyet biztosítót! magának a magyar költészet klasszikusai között. — Legutóbbi kötete 53 év fi882—193 0 cddgi kiadatlan költeményeinek sorozatát öle.: fel, amelyeket a költő érdemesnek fart arra, hogy az utókor számára megőriztessenek. Tárgyainak skálájában szokatlanul nagy’ a változatosság, a klasszikus témákban: „Se- miramis“, „Saguntum“, „Socratc.s“ és »Phidias“ éppen olyan otthonos mint a bibliában „Dánéi“, „Betlehem csillaga“, vagy a hagyományos magyar tárgyakban: mint „Csaba“, „Attila“ és „Hadúr kardja“. A világ- irodalom kimagasló alakjai is megihletik: „Bums“, ,,Camoen.s“, ,Mick:ewicz Adam“, „Tasso“ és „Cervantes“, kortársait éneid: meg „Walt Mason“ és „Eliejsa Landi“ cimü költeményeiben. Olyan, iró költészete az övé, akit hosszú életpályáján végig az élet megnvil vámilásai minden változatukban megjblettek, széleskörű és nagy rudást bizony’ tó olvasottsága felkeltette érdeklődését minden iránt, amit meglátott. Petri Mór a Parnasszusnak nem lármás szavú lakója. Ha müveiben nem találjuk is tanítványának, Ady Endrének, intenzív bvroni erejét, de hiányzik az ő költészetében ez utóbbinak a modern élet mély visszásságaitól megzavart érzése is. Potri költészetében nincsen indulat-láva, amely az ösztönök balvégzetű mélységeiből tör elő, nincsen benne lázas képzelődésnek a félhomálycssága, amely bőséges, de beteges tapasztalatoknak idegen szerű szimbólumait festi le. Mint ahogy a művészete számos hagyományos formának, különösen a szonettnek mesterien eizelTált müve, úgy szelleme is őrzi a tartózkodó nobilitásí, a szivnek nemes és gyengéd tisztaságát, ami olyan ritka a mai megzavart életben. A magyarok igazán büszkék lehetnek arra, hogy ilyen kiváló szellem ottan él közöttük, hogy alkotásaiban. gyönyörködhetnek. „Fóiíile“-va'l végződik a köt er, tele olyan egyén gyengéd melankóliájával, aki élete alkonyában nem lát keserűséget, szenvedő lemondást. Waíison Kirkconnel végül .saját fordításában bemutatja a „Finale“ cimü verset. Gy. Japánban nem divat többé a mandulaszem Uchida professzor csodamütétoi BERLIN, (január). Uchida tokiói protev/ szór, a világhírű japán szemész most Béri n- ben tartózkodik. A professzor Tokió 3e-/ modernebb negyedében magánklinikát tar! fenn. Már a korareggel 1 órákban zsúfolva van előszobája férfiakkal és nőkkel, akii. szemoperációt akarnak végeztetni vele Uclvida professzornak az a spéci álltává , bog}’ a ferde japán szemeket európai metszésű szemekké változtatja át. Japánban egy re erősebben hódit az európai ízlés és ennek hatása alatt megváltozott az ősi szépség- ideál is. A mandulaszemet, amelyet a régi japán költők annyiszor megénekeltek, már nem tartják szépnek. A japánok szemhéja vastag zsírréteggel van párnázva, mely félig clföd. és benyomja a szemet. Ha ezt a zsírréteget dtávoliíják, a szem olyanná válk, mint az európaiaké. Uchida különösen abban remekel, hogy' az operációnak a leghalványabb nyomát sem lehet észrevenni az átváltoztatott szemeken. Külön fonalat talált fci. amelyet saját laboratóriumában állít e!Ő. Ezzé? varrja be a sebeket. Ennek a fonalnak a titkát más nem ismeri ér* ezért Ucbi- da professzornak nincs komoly versenytársa ezekben a „szemegyenesitő" operi dókban. Egy-cgy operáció állag 5 percig tart és 50 yenbe kerül. Uchida körülbelül 50 ilyen operádót végez napomra. A zsirré- reget, amit koperál, meg szokta őrizni laborator urnában. Hosszú polcokon jelenleg 17.CCO ilyen zsirréteg sorakozik apró üvegekben. Japán hiúságok vására... Még egy nagy kozmetikai csodának a titkát birtokolja Uchida professzor. A sötétbarna japán szemet kívánatra kékké, zölddé, vagy bármiyen más színűvé tudja változtatni. A nők többnyire kék, a férfiak pedig zöld szemet akarnak. Uchida Berlinben végezte tanulmányait. Most is azért jött Európába, hogv régi tanárát, Krückmann professzort meglátogassa. A berlini egyetem szemkiin’kája ünnepélyesen fogadta a világhírű japán professzort és megkérte, hogy mu-tasson be egy szemoperádót is. Uchida késznek nyilatkozott rá, de eddig még nem akadt pádens a Berlinben élő japánok között, aki alávetette volna magát az operációnak. Mindenkit érdekli világhírű ujdonságoKf NifíCS TÖEBE MUNKANÉLKÜLISÉG mert mind n száltudás nélkül, saját lakásában féri!, nö vagy bármey serdültebb gyermek is. már 500 Isitől kezdő befektetéssel ái.andű és vagyoni jelentő keresetet biztosit magának, ha váJaszbélyeg beküldésével kéri azonnal elküldeni a csodasr.ámba menő Ingyenes tájékoz tatónkat, mely magában foglalja gazdag és változatos, eddig még sehol nem lélező világújdonságainkat. KÜNSTLER. Oradea, Alea Romei No. 2. Svájc: December havában jelennek meg az 1935. évi Pro Juventute bélyegek. A 4 értékből álló sorozat első három értéke a Basel, Luzern és Genfi kantonok népviseleteit ábrázolják, mig a legmagasabb 30 Centes bélyegen Stefan Franscini arcképét láthatjuk. A négy érték a következő: 5 + 5 cent zöld-sárga. 10 -}- 5 cent ibolya 20+5 cent piros 30-f-10 cent kék Románia: A jelenleg forgalomban levő nagyalakú „Lei Posta“ felirásu sorozat kiegészítő értékei a 16 és 20 lejes a napokban kerültek forgalomba. A bélyegkép teljesen azonos a 6 lejes bélyegével, csupán a bélyeg szinében van eltérés. r6 lei kékeszöld 2C lei téglaszin, Hollandia: December hó középen került Hollandiában is kibocsátásra a „Voor hét Kind“ (a gyermekekért) jótékonysági .soro zat. Az almát szedő gyermeket ábrázok' sorozat 4 értékből áll és jótékonycélra felárral árusítják: i % cent karmin 5 cent zöld 6 cent íeketésharna \iVi cent kék. Angol ircdalamtörténetiró egy erdélyi köMarői átaludt, Marthe kimegy a konyhára, hegyiére iránt érdeklődni. — Hol van Jui ette? — A szobájában — feleli kedvte enüi a szakácsnő —, nem nagyon szívlelhetik egymást. Leberquoi.sné felsiet a mellék.1 épcsőn, de a küszöbön megkövültén áll meg. Megismerte az ura hangját. — Az ember uralkodik magán — mondja Paul ingerülten, — mi hasznod lenne benne, ha ő megtudná? Ami megtörtént, megtörtént... de neki nem akaróit fájdalmat okozni. Zokogó hang válaszol: — Ó, ezt nem bírtam elv seini, mikor meghallottam, hogy a mi kis leányunk őt mamának szólítja. Marthe csöndesen visszamegy a lépcsőkön. Most ő .sápadt el, az arca fehér, mint a fal cs jéghideg, a szive vadul ver... .Mindent megérteit. Marcdllne a Paul leánya, akit fedele alatt felnevel, akire ráíratta a nevét, —- a gyermek, ak.t ő nem tudott neki adni s akivel Juliette ajándékozta'meg. Ó, hogy tud egy férfi csalni! Mért nem vallotta meg neki? Miért? A tükör visszaveri feldúlt, fáradt vonásait, táskás .szemeit. Hangosan mondja maga elé: — Istenem! Istenem! Ha tudtam volna1 Nem érzi pontosan, hogy akkor mi történt volna, — de mindegy! Marcelline fölé hajolva, mohón vizsgálja. — Csakugyan hasonlít egy kicsit Paul hoz... Nem fogja elküldeni Julietteí, de ez ez édes, kicsike nem tudja meg soha — amit hallott. — Soha! Franciábó: fordította: Csik.szentm:há'yi SÁNDOR ANNA
