Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-15 / 11. szám

2 imwuwüct BZT.TINZßK t93€ tmnuär ZS. MT IR A ROMÁN SAJTÓ Kék Ihr. Németek Milliók, Vezérek Roosevelt. •VPEYLRUL: A i win.ini ' nemet kisehbsnx U?• belében harc duí ct nemzeti szociálist* col kitű­zések miatt. 1kv ' .Ut .•■/iikséfiessé >'• katonailag it easier vecjctr csopoitok f c,os.-'a tűso, melyek :'<-mcsak 6u német CRVseyet, tie a karc.' eszközöket módszereket L át akarták ültetni Romania, b-i Azóttt tt szászok bizonyom format encedme- nveket tettek, a lénvci; azonban továbbra :S ncRmirtdt s átvették a romániai németsi-R ve­zetését. A mersz-kelt vezetők kisebbségben mti- r'drak. a program pedifc módosítást .‘vonvedett uRv. amint ezt Bertán rendéire. Három csoport­ra szakadtak ennek következtében: t. A demo­kraták, akik csak kulturális téren keresnek k.\yr esolatot Nemetorszácssi 1. a. babririus-partj., aki ..vezér" szerepet óhajt s akinek a nemzeti szo- .«ilcznnas a;- evangélium. ;. A két program kö­met állók c opor: ii l-.britius nem akart tovább varai a helyzet tisztázásával s német rendszer szerint népszavazást rendelt e! január z6. nap­jára. Mintha Romám., német gyarmat volna, hb- ből az irányból veszély fenyegeti az országot — írja az A deverul. PATRIA: Miiül ache és Lupu dr. rárrtutatta-k arra, mit va'ósjtott meg a 1 at,trcscu-l\Ormany két év ót.:. \ d rágó.ie hónapról-hónapra^ dagadt, a/ adók emelkedtek s kórházakat zirtik be gsógvszc;' tüzelőanyag es élelmiszer-hiány miatt. Mivel jelenik meg a korrnánypárt a vá­lasztók eiótt most a részleges választásokon? i~o millióval több a kcrcskcdelm: adó, ţar. mil­lióval több a cukor taksa, 145 millióval több -a petróleum-illetők, aSc millióvá több a hszt es kcnyértikío, 244 miilóval több a rizs. olaj ^ Ét­olaj, ssappa:'- gyapot, metőgazda^ági felszerelések, srb. taksája, 1 mill:írdda több a ..cifra de afa­ceri“, ami az eletet mind elképzelhetetlenül megdrágította. A részleges \ áteszt.« csak « Mi. halöche-párt győzelmét hozhatja. TARA NOASTRA: A bcsszarábiai Orhci-i törvén^tszék fonto; határozatot hozott 1 keK-ing hesznáUtára vonatkozóan, ügy rendőrtiszt jegy­zőkönyve: vett tel arról, hogy Súmon Br z: gazdálkodó kék-ingben és horogkercszttcl zse­bében tért be az egyik vendéglőbe. A jegyző­könyv alapján aztán «z ügyészség vádat rme'ţ i Mironescu-fiele törvény 27. paragrafusa --.apján Braza ellen, minek következtében most iótar- Ryzlásra került :or melyen a törvényszék fel - mentene vádlottat. A törvényinek ítéletének in­dokolása szerint n következőket mondja: ..A törvényhozó ucz idézet: törvény 27. partigrafusa­vai a szélsőséges szervezetek egyenruháját és jc - vényeit akarta kiküszöbölni, melyeknek jz voit a céljuk, hogy katonai szervezetbe tömörülve ál­lamellenes módon kényszerítsék valaminek tűré­sére a lakosságot, erőszakos utón törve hatalom­ra. Az országos antiszemita Hgi — LÁNC — elismert politikai csoport ntnes összeköttetés­ben földalatti mozgalmakkil, a -7. paragrafus­nak tényááiadéika tehát erre nem vonatkozhat. Ez egyébkén: tt törvény parlament: előadójának szavaiból is kitűnik, aki annak idején megmond- ta. hogy a LÁNC ellen nem lehet alkalmazni a 27 paragrafus rendelkezéseit. így tehát fd kel­lett menteni vádlotté.:." Az ország egész rend­őrségének és csendőrségének szó! ez a határozat — írja a lap . DRJEPiATEA: A Porunca Vremii hasábjain ér Ilié Radulessou cáfolja1 a vcíe szemben áMó Srr.escu jobboldali vezér azon állítását, hogy a iobboldaS unozgalom vezérei közül tömbben sza­badkőművesek voltak. Erre Stelescu b következő bzonyitékokat szolgáltitja válaszában: „Goga. Cheorghe Cuza, Stan Ghitescu. Dragos Protopo- pescu, lián Radulescu és a Cérnauti-i Fiondor szabadkőműves volt. Ami Ghoorghe Cuzát üle- ti, határozottan állítom hogy okkor, midőn a nemzeti keresztény védelem ligájának főtitkára volt, részevett a Jasi-i szabadkőműves páholy ülésein. Ezr a páriáimén then h megmondtam s közöltem, hogy 3. fokig jutott, mikor aztán kilépett a páholyból. Fiondor báró — a „Toaul pentru Tara* nevű jobboldali csoport egyik rezé­re mondta, egyszer nekem, hogy szabadkőműves sohasem hagyhatja el hitét. csupán a működés megszakításáról lehet szó, midőn a „páholy alu- szik.“ Gogáról és Stan Ghitescuról maguk a cuzjjsták mondták, hogy szabadkőművesek. Lc- hetnek-e ezek után jobboldali vezérek? Nem ér­dekel ez a vasa közelebbről bennünket, rá aka­runk mututni azonban a jobboldali vezérek őszinteségére. A milliárdosok klubjában Goga és Mareei Manolcmici egymás mellett ültek, mert az utóbbi' szintén tagja a „Mica“ aranybánya váltósa» igazgatósagátiak, melynek az elnöke. VIITORUL: Roosevelti elnöki nyilatkozatát legfontosabb politikai eseménynek tekintik an­gol körökben. A nyilatkozat meghaladja az amerikai kongresszusnak küldőt: szokásos üze­netet, mert uj magyarázatát .adja a semlegesség­nek A Monroe-elvhez s Wiskngton elnök üze­netéhez hasonló, mely felhivta az Egyesült-ÁLla- mokat, hogy ne engedjék magukat bevonni az. európai bonyodalmakba. A semlegesség uj tör­vényé: — irja a „Le Temps“ — akkor alkal­mazzák a nemzetekkel szemben, midőn oly há­borúba kerülnek, mely nem érdekli Amerikát. Roosevelt elnök Dél-Közép- és Északameriká- ra célzott ezzel, hol nem nyilhat tér európai gyarmatosításra. Angol körökben az.p hiszik, hogy a genfi szankciós politikához közeledést je. lent Roosevelt nyilatkozata és ezzel párhuzamo­san a már életbelépett é: életbeléptstendő szankciók elégségesek lesznek 2 háború meg­szüntetésére. Meglátjuk. mily intézkedéseket tesz az amerikai kormány az Itáliának küldött aránytalanul nagy petróleum és egyéb hadiszál­lítás csökkentésére. ISálrai János újságírói jubileumán «1 város egész társadalma részfvesz ünnepi előadás a színházban CLUJ. (Az JuHeiizék tudósítójától.) Váro­sunk társadalma lelkes örömmel készül a magyar toll é.s a közérdek fáradhatatlan har­cosának, Mátrai Jánosaink, *J5 éves újságírói julVüeumára. Az erdélyi és bánsági népki- sobhségi ujságirószervezet külön bizottságot küldött ki a jubileum előkészítésére, hogy Iliinél ünnepélyesebbé tegye a kitűnő újság­író jubileumát Az előkészítő bizottság örömmé! állapította meg eddigi munkájá­ból, hogy a város minden társadalmi ré­tegében osztatlan rokonszcnvvel készülnek az újságíróknak erre a: ünnepélyére, unii legfényesebben bizonyítja azl, hogy Mátrai János újságírói pályáján csak a köz­érdek szolgálataiban állott és mindenki elis­merését kiérdemelte. Rousseau pedagógiai elvei — a gyakorlatban Látó rotás városunk nyugati szellemben működő nevelőintézetében A megyei és községi hitelkötvények sorso­lása. A 4 és fél és 5 százalékos megyei és községi hitelkötvények (Obligaţiunile de Credit .Judeţean si Comunal) 1935 december 1-én megtartott sorsolásának nyeremény- jegyzéke a Kereskedelmi és Iparkamaránál ki van függesztve. CLUJ. {Az Ellenzék tudósítójától.) Ja­nuár első napjaiban ünnepélyes keretek kö­zött adták át városunk nyugati mintára be­rendezett nevelőintézetének a Rousseau ne­velőintézet Str. Feleac alatti uj helyiségét. Ez alkalomból felkerestük .» hatalmas villában lakó növendékeket és tanárokat, hogy bepil­lantást' nyerjünk az intézet működésébe. Uiesiu igazgatónő kalauzol és beszél az in­tézet működéséről: — Ezelőtt három évvel nyitotta meg fér­jem a Rousseau nevelőintézetet. Több szülő kérésére tette ezt, hiszen szükségesnek lát­szott egy ilyen intézetnek felállítása, hol a tanulók tanulmányaikon kívül erkölcsi és testi nevelésben és tehetségükben megfelelő szellemi önképzésben részesülnek. ROUSSEAU PEDAGÓGIAI ELVEI — Mennyiben követi az intézet a nagyne­vű francia iró és pedagógus elveit? — ér­deklődünk az igazgatónőtől é.s a körülöt­tünk álló tanároktól. — Tudott dolog, hogy a Rousseau által hirdetett pedagógia, nem. vált be százszáza­lékosan és annak minden részét nem lehet szó nélkül aláírni. A tanulók maguk is ta­nulják az iskolában, hogy Rousseau megbu­kott elveivel. Ami azonban tulajdonképen igaz. helyes és teljes mértékben eredmény­re vezető, azt követjük és meg is valósítjuk: tanuló és tanár között baráté viszonyt tá­masztunk és ezáltal mindig a természetes ér­deklődés lebeg a tanuló szemei előtt. — Az intézetnek jelenleg 31 növendéke és öt tanára van. Minden hat tanulónak te­hát egy tanára van, aki állandóan velük van, együtt tanulnak. étkeznek és alusznak. Különben a napi program reggel hat órai felkeléssel kezdődik. Azután iskolába menés­ig lecke ismétlés és reggeli következik. Dél­után a lteckeórákon kívül minden szabad időben, sport és játék ideje alatt a társalgás francia és német nyelven folyik. EGYÉNT SIKEREK — Az intézet minden vasárnap irodalmi r$isnenfett€kaz erflSőrí ß gfllliiossäg ¥áű|ffl elöl CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) 1933 december 14-én történt, hogy Cosleta Cons­tantin Huedin-megyei férfi két társával a Mehedinţi községben tiltott területen vad­disznóra vadászott. Miután zsákmányt ej­tettek, letelepedtek és pihenőjük közben akadt rájuk Toucher Albin erdőőr, aki Fol- ticska és Purceloni Aurel nevű társaival j együtt szolgálati körútját végezte. Amint 1 megpillantotta a vadorzókat, Teucher rájuk j fogta fegyverét és „kezeket fel!“ kiállással ! megadásra szólította fel őket. Két vadorzó 1 engedelmeskedett a parancsnak, Cosleta j azonban az erdőőr felszólítására válaszul ; felragadta fegyverét és Purcelonira célzott. ; A továbbiak pillanatok alatt játszódtak le. j Purceloni ijedten kiáltott: „Jaj, agyonlő!“ j Mielőtt azonban erre sor került volna, Teucher elsütötte fegyverét és a golyó ha­lálra sebezte Coslebat. Az erdőőr ellen emberölés címén indult eljárás, amely első fokon a Deva-i törvény­szék előtt felmentő Ítélettel nyert befejezést. A tegnapi felebbviteli tárgyaláson » hely­beli Ítélőtábla megerősítette a törvényszék Ítéletét. Moz gószinházak KEDD: műsora \ jubileumot február vegére rendezi meg az újságíró szervezel \ jubileum napján ün­nepi előadás lesz a Magyar SzínházIxan, amelyet erre az alkalomra díjtalanul enge- dett ál .1 jubilánsnak n színház igazgatósága. Kitűnő műsor fog gondoskodni arról, hogy az ünnepi est feledhetetlen élménye legyen városunk közönségének. Az újságíró szerve­zel üdvözlésén kívül részt kértek maguknak az ünneplésből az ipar és kereskedelem, va­lamint a különböző társadalmi egyesületek képviselői is, akik bizonyságot akarnak lenni 1 arról, hogy még sem hullott terméketlen ta- j híjba- 25 küzdelmes év becsületes munkája A Mátrai-jubileummal kapcsolatban ;tz Iparoscgylot ünnepi bankettet rendez, amely­re Mátrád János liarátai és tisztelői máris nagy számban jelentkeztek. délutánokat tart, melyen mindenkinek köte­lessége szerepelni szépirodalmi, tudományos szakmunkákkal és rajzokkal, tehetségének megfelelően. Irodalmi téren különösen ver­selő készségükkel a faluról lekerült tanu­lók tűnnek fel. Mert ilyenek is vannak szép számban. A többi helybeli családok és álta­lában városi gyermekek is az intézetet tart­ják otthonuknak. NINCS SZABAD-KIMENŐ — Erkölcsös nevelés tekintetében nem na­gyon vagyunk elnézök — mondja az inté­zet vezetője. — A tanulóknak csak kivéte­les esetben szabad a városba kimenni. De s ezt talán nehéz elhinni, nem is igen kér­nek ma már a tanulók ilvesm t. Gondosko­dunk szórakozásokról. színházba, moziba mennek együtt a tanárokkal, úgy, hogy eb- lien a környezetben mindent megtalálhatnak. -\/ elmúlt három év alatt egy-két esetben kellett csak eltávolítani növendéket az inté­zet keretéből. Ne feledjük, hogy rossz haj­lamok nincsenek a gyermekben, csupán a rossz társaság rontja el rendesen a serdülő gyermeket. Ezek ellen pedig itt teljesen véd­ve van. Az emeleti hely ségekben megnézzük a há­lószobákat. Minden világos teremben öl ágy sorakozik egymás mellé s itt van a tanár ágya is elhelyezve. Egyik szobában szőke hajú. láztól kipirult gyerek fekszik. A többiek inár rég az iskolá­ban vannak. — Miért maradtál ágyban? — kérdi az igazgatónő a könnyű betegtől. — Azonnal a betegszobába! — Igazgató néni! csak a karom fáj! — mondja a gyerek. — Mégis azonnal telefo­nálnak . — Nem kényszerítünk mi senkit! — mondják nekünk bucsuzáskor. — A .szü­lőktől gyermekeik kérik, hogy adják ide őket a Rousseau-intézetbe. Mikor kijövünk, jóleső érzéssel könyvel­jük el, hogy Erdély fővárosában nyugati szellemű uj nevelőintézetet találtunk. CAPITOL-MOZGÓ: Ma utoljára: BŰN ÉS BÜNHÖDÉS. Fősz. Harry Baur és Pier­re Blanchar. Szerdán premier. EPIZÓD. Paula Wessely tüneményes alakítása. EDISON-MOZGÓ: I. MODERN HAMU­PIPŐKE. Operett. Fősz. Marion Davies és Bing Crosby, a rádió Carusojának csodás ui filmje. II. ASSZONYOK FE­HÉRBEN. Az orvos testvér filmje. Lo­retta Young, John Boles. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A SZENVEDÉLYEK VÁROSA. Főszerepben: Paul Muni. II. A KALIFORNIAI SAS. Fősz. Richard Cromwell és Dorothy Jordan. ROYAL-MOZGÓ: Ma utoljára: IZRAEL HANGJA. Nagy biblikus film. Szerdán premier! A REPÜLŐTISZT. Kessel hires regényének filmváltozata. Fősz. Anna­bella, Jean Murat. Számozott helyek. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK. Icotíaszükségletét az Ellenzék zcrieniüosztálgit utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktál' készlet! Minden külföldi Iciadóoat közvetlen összeköttetési tsös ús hideg évszakban GRIPPfl REUMATIKUS FÁJDALMAK IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS ELLEN csak a 3Ü1I70L 1 doboz 3 tablettával Lei 9*— Kapható minden gyógyszertárban t Érvényesül 0S Az emberiség legnagyobb szerencsétlen­sége. hogy társadalmi berendezkedése még mindig tökéletlen. Az emberek túlnyomó ré­szének életmegnyilvánulása véletlenen mú­lik. Igaz, hogy vannak olyan megnyilvánu­lások, melyek az emberi akarattól függet­lenek viszont vannak olyanok is, melyek a társadalmi berendezkedéstől függenek. Az hogy valaki feketének vagy fehérnek szüle­tik. nem tőle függ. De már az, hogy az egyik l>őségben él, a másik meg éhen pusztul, hogy az egyik, ha beteg, gyógykezeltetheti magát, ellenben a másik nem, ez már a tár­sadalmi berendezkedésen múlik. A régi elmélet szerint az a körülmény, hogy valaki gazdag, vagy szegény, nem egyéb, mint a szabad verseny következmé­nye. A haladás egyik föfeltétele a szabad verseny. Ha nem volna szabad verseny, mi ösztökélné az embereket cselekvésre, alkotó munkára? A versenynek csak a természetes velejárója aztán, ha azok, akik megfelelő képességekkel nem rendelkeznek, elbuknak. Ez már a gyöngébbek sorsa. Miért is, ki-ki viselje sorsának következményeit. Megdönthetetlen igazság az, hogy bár­mely verseny alapját az abban résztvevők kindulási feltételeinek egyenlősége kell ké­pezze. A mai éleiben érvényben lévő verseny’ e fökelléket teljesen nélkülözi, miért is ezt egyáltalán nem lehet versenynek nevezni. Hiszen az élet versenyében a társadalom valamennyi tagjának részt kellene venni. Már pedig jól tudjuk, hogy a társadalom tagjai túl nugy részének keze-lába már a kiindulásnál gúzsba van kötve úgy, hogy képtelen bármily mozdulatra és így a ver­senyben való részvételre. Ma, ha szegény ember gyermeke képessé­geinek megfelelő társadalmi állást ér el, ez csupán véletlennek tulajdonítható. Egy hu­mánusan gondolkozó ember észrevette és irgalmasságból lehetővé tette, hogy képessé­geinek megfelelő helyet foglaljon el. Hol állana ma az emberiség, ha a társa­dalom berendezkedése alapjául olyr rend­szert fogadott volna el, melyben valamenv- nvi képesség kifejlesztése véletlenen múlna? Mert nem elég az utakat megnyitni, de meg is kell adni a lehetőséget, hogy azon min­denki járhasson, aki járásra képes. E feltétel hiányának tudhatjuk be, hogy a népek marakodnak és pusztítják egymást amiatt, mert az együk ilyen, a másik meg olyan nyelven beszél. E ténynek köszönhet­jük aztán, hogy a földön csak minden ne­gyedik ember jár megelégedetten s millió- számra dobják el maguktól az életet, hogy az éhhalál karjaiból elmenekülhessenek, akkor, midőn a föld termése bőven fedezné a társadalom valamennyi tagjának életszük­ségletét. A szellemi élethez az ut az anyagiakon keresztül vezet. Kultúra és szellemi élet nin­csen anyagiak nélkül. Hogy valaki kultur- életet élhessen, ahhoz anyagi erő kell. Pénz nélkül még egy újságot sem olvashatok, nem hogy vehetnék egy könyvet, mehetnék színházba vagy egészségemet ápolhatnám. Nem beszélek egy-egy rövidebb, vagy hosz- szabb utazásról, tapasztalatok, ismeretek testi és lelki szaporodásról. Utópia! — kiáltják a kishitüek meg az érdekeltek annak, aki hisz a társadalmi fej­lődésben s az emberi egyenjogúság eljövete­lében. Aki hisz annak az időnek a beköszön­tésében, mikor az embereket csak alkotó képességeik fogják egymástól megkülönböz­tetni és ez lesz az egyetlen mérték a társa­dalmi állás elnyerésére. Rettenetes küzdelem folyik világszerte a múlt és a jövő között. Az összecsapásból a történet tanúsága szerint s a természeti tör­vények hatóerejének megfelelően, csak a haladást szolgáló irányzat kerülhet ki győz­tesen. Poco! Victor. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom