Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-10 / 284. szám
WéeVlmter 19. J3ZZEXXJS1G % rrnr^í Harcot hirdetett Roman Vaier államtitkár törvény- javaslatának ellenségei ellen Az ipar és Síereslíetleíem Ií ép vise Soi menra vedeli ré$?4 az áiSam- ti&ár eiő adásán. — So?»z:aré©$ előad ..sok Erdélyben és a Bánságban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt 11 órakor Roman Valér dr. munkaügyi államtitkár a Cluj-i Operában egyórás előadást tartott az ipari és kereskedelmi törvény előkészítéséről és n két szabad pálya megrendszabályozásáról. A színpadon elhelyezett asztal melleit Dunca prefektus jobbján Valér Roman dr. államtitkár foglalt helyet. Itt voltak a helyi és vidéki rmmkakamarák kiküldöttei is, a színpad hátterében az ipar és kereskedelem képviselőinek számára felállított, vörös posztóval letakart padok azonban üresen maradtak s azokon egyetlen iparos, vagy kereskedő sem foglalt betget. A nézőtér, a földszint és karzat egyaránt inkább fiatalokkal telt meg. Roman Vaier dr. államtitkár észrevette ezt s kimondottan jobboldali hangokat ütött meg beszédében. így aztán szavait többszőr dörgő tapsvihar asakikrtla félbe. Nem tért ki a törvényjavaslat «Dea ezideig eHiangzott és az országos sfijtáh*» több isjbeo részletezett kifogásokra. ROMAN VMíK NYILATKOZATA MhajatoankaA ssaa kérdésére, hogy törött-e, mód ősit otí -e vaiamtt eredeti tervezetén, kijelentette: — át előíész.ü?>ésre szolgáló 200 milliós alap kezelésének «Renőrzésében a kisipar is részt vesz, egyébként semmit nem javítottam a tervezeten. Nem zárkózom azonban el attól, hogy minden hozzám juttatóid: komáig észrevételt figyelembe vegyek. Ez természetese a politikus poüüfcai nyilatkozatát jetesii. Úgy tünteti fel, mintha kiMert! nem jó az a törvény, amit erőszakkal kényszerítenek rá a népre. Elismerem, hogy igen nehéz a helyzetem. Ellentétes érdekek találkoznak össze, imin* kás és munkaadó, kis és nagyipar verekszenek s igy a kiegyenlítés kötelességem. Mindegyik fél igazságot követel. Követeli, faragjak le valamit érdekében. Az ország és a nemzett! érdek azonban nem engedi meg ezt. Erre aztán még hangosabban szidnak s a mérleg nem az én, hanem az 6 javukra billen, mert a mellettem lévő jó emberek alig hallatják szavukat érdekemben. — Mi volt a célunk? — kérdi Roman Valér dr. államtitkár. — A nép és az ország emelése — válaszolja. — Tanult, fegyelmezett emberekre van szükségünk, akik a munkát becsülni tudják. Speciális román cél ja is vem a törvénytervezetnek. Nem félek ezt közölni. Romániának, a többi országokkal szemben csu- \ pán két román társadalmi osztálya van három helyett. Csupán alsó és felső, illetve intetíiekhuel-osz- tálya van az országnak, a román középosztály azonban teljesen hiányzik. Nincs román iparos és kereskedő osztályunk. A városi telekkönyvekben szereplő román közép- osztály hiányzik, pedig épp az, amely legnagyobb áldozatra hivatott az ország érdekében. A csatolö területei: városaiból az idők folyamán elűzték a román elemet. így kettős cât követelünk: Megsegítjük és megerősítSílecí üloz^ó Wallace Beery SSKSKS BARNUM CIRKUSZ!l Izgalmas dráma, szenzációs cirkuszmutatványokkal. záróteg szakma heh kérdések érdekelnék s az ipar és kereskedelem szrnvonalának emelésére iőí-akeítoe. A valóság asoaba® az, hogy a szxsbad p&gák E&egre&dsztátéigozásával potitikát visz arra a területre, ~ ^ mat beszédével. KÉT RÉSZRE oíHtóöüa beszédét. Az első rész a munka tör- ; téneíét ölelte fel a világ teremtése óta addig, > imig sor került törvénytervezetének megszö- | ■vegezésére. A második rész: a javaslat s en- í n*k megvédése. Az olvasott erdélyi intelAektuel azt akarta mmdenekelőtt bizonyítani: mily hatással volt a munka öv emberiség fejlődésére. Szodális- ta forrásmunkák alapján dicsői tette a munkái-, mely az embert „családjából“, az állatok: közül kiemelte. Aztán a történelem előtti s az ókor felfogását ismertette, mely szerint a munka csapásnak, büntetésnek, rabszolgaságnak volt tekintve. A zsidó s keresztény szempont, majd a reformáció tanítása, végül Kant, Hegel és Bergson fejtegetései között vont összekötő kapcsot, eljutva a legmodernebb felfogáshoz: — Munka nélkül nem lehet élni, csak a munka hozhat jót egyénelmek és népeknek. — Ezért akarom én — mondta Roman Valér dr. áll aim titkár — megszervezni a munkát a nép és az ország határainak védelmében. A TERVEZET — Megbízást kaptam — folytatta — készítsek a nemzeti munka szervezetéről törvén ytervezeteu. Több, mint ezer példányban kinyomtattam javaslatomat és szétküldtem, hogy népszavazás utján döntsenek fölötte. yyyev¥v>rvv»n ^niriimnuwi^iiriinii^, HUR-Dr. DECSI: & SEXUÄLI3 ÉLET EHCELOPÉDI.ÍH Ka* hata’nns uj mü, lexikon alak, vász nkötés LEPAGE-náí, CLÜL Postán utánvéttel. — Kérje az uj könyvek teljes jegyzékét LEPAQETÓL, Cluj. jök a. románságot és végleges, abszolút uralmunk alá vesszük a városokat. Szép szóval ezt mm lehet elérni. Ütött a 12-ik óra, ,,kollektiv“ tettekre van szükség, egy nemzeti szellemtől áthatott jó törvényre. ALAP ELVEK — Az első, amit szem előtt tartottunk, a demokrácia volt! Az államra nézve nem közömbös, hogy ki, mennyit dolgozik. Dolgozni, tudni kell, ezért van szükség szakoktatásra. Védeni akarjuk a tanoncot és a segédet a munkaadók ellen. Ugyanakkor önellenőrzést (autokon.troil) vezetünk be, miután a munkakamarák maguk fogják a törvény pontos alkalmazását ellenőrizni. A demokrácia és a fegyelem tehát nemzeti érdek. ’ NEMZETI ÉRDEK — A legerősebb támadásokat ezen a ponton szenvedtem. Kötelezni akarom az összes műhelyeket, hogy román tanon- cokat fogadjanak fel. Legjobb műhelyük a kisebbségeknek van, a román gyerek azonban hiába kopogtat, az ajtón kívül marad Romániában s nem engedik be. Szégyenletes, káros helyzet ez. Pedig megfelelő iskolai képzettséggel rendelkező és az állam, megye, város által fenntartott tanonc- ról van szó, .ki az iparosnak nem kerül pénzébe. Csupán szakoktatást köteles adni a román elemnek. Mindent elkövetnek, hogy zátonyra juttassák a törvénytervezetet. A „STRAIN“-EK — Intelligens nép vagyunk s mégsincs elegendő román „specialistáink“. A specialisták •vagy kisebbségek, vagy „strainek“. Miért? Mert nem akarják kiképezni a román eleimet. Intézkedtünk már erre nézve. Lesz elég román speciálista munkás, as tán kiutasítjuk az országból az összes „strain- eket. A „NAGY PER“ j — A magyarosítás nagy perét az én román törvényem fogja befejezni. Megszüntetem az Ipartestületeket. Kijelentem, hogy engem a politika és a szocializmus nem érdekel, * csupán a nemzeti munkára vagyok figyelemmel. Az Ipartestületek a magyarság citadellái voltak Erdélyben, rosszul tették, hogy 1919-ben nem szüntették meg őket. Bűnt követtünk el, hogy 17 éven át megtűrtük őket. Nincs ilyen szerv az ország többi részében. Erdély és a Bánság nem élvezhet kedvezményeket. EAU DE COLOGNE • Szeretné, ha Önről is ezt a bókot mondanák? • Gondolja meg, hogy partnerét egyéniségével kell meghódítania — táncoló lábai ritmusával, toalettjével, bársonyos arcbőrével és az illattal, amely Ön körül terjeng 3®íE2e, ©CjfY *aj icöls&iviz • Lady uj illatosított kölnivizet éppen úgy kreál, amint nagy szabónök uj divatot. Minden újdonságnak megvan a maga különleges célja. • Jazz. a Lady kreációk legújabbika, azok számára készül, akik a mondain élet középpontjában állanak, azok számára, akik égnek a vágytól, az uj tánclépéseket megtanulni, akiknek az az ambíciójuk, hogy partnerük, ha csak egyetlen egyszer is táncolt velük, sohase [eiejtse el az egy üt töltött perceket. — Érthető tehát, hogy birélnak. Nem le-1 1 hét azonban szó kíméletről, az összérdek, a nemzeti érdek nem engedi meg ezt. Rosszat mondanak rólam? Nem érdekel. Nem személyi, de nemzeti ügyet képviselek. A nagysajtó támad, nekem nincs arra pénzem, hogy a nagy lapokban védekezzem s városról-vúrosra fogok menni, hogy tovább folytassam az ezeréves rabság elleni küzdelmet a Bánságban és Erdélyben. ERDÉLYI KÖRÚT Roman Valér dr. államtitkár ezután bejelenti, hogy december 15-én Oradean, azután Timisoaran és a többi erdélyi és bánsági városokban fog előadást tartani. Hangoztatja, hogy Erdélyre helyezi a fősulyt s első sorban itt keres segítséget törvénytervezete keresztülviteléhez. Úgy tüntette fel, mintha nem országos ügyről volna szó s a szakkérdéseken túl egyedül volna a: egész törvénytervezetnek, melyet egyébként a kisebbségmentes ókirályságban is úgyszólván egyhangúlag vis:- szavetnek. Sok módosítást szenved még a javaslat, mig törvény lesz belőle. Roman Valér dr teljes erővel feküdt bele a tervezet keres: tül vitelébe. Úgy látszik, tárcáját kölölle köréhez. Ezért hangsúlyozta előadása után munkatársunk előtt, hogy hajlandó engedményekre. (k. i.j
