Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-01 / 277. szám
8 ELLENZÉK 193 3 december /. iiwt.t7.ni, num crzi meg kit a? ént bei egy timább és boldogabb vJágrend leheletét. Mi a.- 03 uj irány, ami nv.i .t tudomány ■tinderi .iy.tlun megnyilvánul? A természet t end jenek tiszteletben tartása! l'gy .képzelem, hopv a mult században negmámorosodan az* emberiség untuk fel- :smeré'>éré»l< hogy uralkodni tud a természe- ten s ez a mámor néha, erőszakra ragadta. \ gazda szántóföldet varázsolt 07. erdők és mocsarak helyére, a sebész, metszett, mikor vs.tk tehette, ;t nevelő ped g saját elképzelése szerint akarta idomítani a gyermek lelkét, többször szembenállv.i vele, mint mellette és mögötte. Met már minden vonalion a természet a dolts ágaihoz való iguzódás váltotta fel o régi elver. A gazda tiszteli a talaj igényeit, felismerve, hogy a természetben semmi sem rendeződött el véletlenül, a sebész ha lehet, bcigvógyás/.i kezeléssel igyekszik elkerülni a műtétet, a tanár pedig nem a gyermek folyjon csapongó figyelmén akar erőszakot elkövette, hanem olyon környezetbe helyezi öt, ahol ez a csapongó figyelem, bármerre fordul, mindenütt egészséges tápot talál, ahol a, mohó, az egész, világot egyszerre felölelni akaró tudásvágy nem akadálya már a tanításnak, hanem legfőbb eszköze. Egy mintuiskola Ennek az eszményi környezetnek megvalósulása az iskola, melyről írok! De nem véletlen az sem, hogy a tanár leszáll a katedráról s a szertár közszemlére kerül ki a folyosók üvegszekrényeibe. Azi jelenti, hogy úgy a szaktudományok, mint a neveléstudomány olyan biztos magaslatra jutott, hogy elvetheti magától a tekintély mesterséges növeléséhez szükséges katedrát s a szertár titokzatosságál. A mesterséges (távolságra csak addig volt szükség, amíg a canitvánv tapogatózásra, bizonytalanságra bukkant volna ha közelebb merészkedik. H. G. Wells írja önéi el rajzában, hogy egész ifjúsága alatt nélkülözőit egy olyan iskolát, mely egységes világképei nyújtott volna hallgatóinak, a tantárgyak egymással összenemfüggő halmaza helyett. S hogy az ilyen iskola ma is ritkaság, bizonyltja, hogy külföldi szakemberek jönnek tanulmányozni a kispesti polgári fiúiskolát. Nem vétettem el: nem gimnázium ez, nem előkelő kollégium, ahova a fiuk müveit otthonból jönnek s ahonnan az egyetemre mennek tovább. Itt külvárosi kamaszok tanulnak, kik a rövid négy év után műhelyekbe és gyárakba szélednek széjjel. Négy év alailt kell megtanítani őket az élet nyiltszemü meglátására, a dolgok helyes megítélésére és a józan gyakorlatiasságára. Világprobléma ez ma: hogyan lehet széles néprétegeknek annyi alapos tudást adni, hogy helyesen tájékozódjanak az életben. Ami ezt a minLaiskolát megkülönbözteti a régifajta: iskoláktól, az a sok üvegtárló, falitábla és kép, ami a folyosókat állandó, de ismerősöm, egy jó barátom, vagy tán rokonom. Eh, ki tudja számon tartani. Az asszonyon végigfut egyszerre vatkuni, mintha nyakon öntötték volna bátorsággal, kiáll a küszöbre, egy lépést íjász előbbre, a leányka oldalt kukucskál be mellette. Még egy fél percig azért szívesen várna, hátha jobban alakul az idő, hátha- még jobbat talál mondani a tekintetes ur, de a következő pillanatban már vége mindennek, a tekintetes ur rákiáltott: — No, mi az! Valami baj van? Az asszony visszahúzódik megásat az ajtón kívülire, ahol állott, nehogy a fétéknetes kövér ur észrevegyen valamit a közeledési bátorságából. — Baj, tekintetes ur? Baj cppeg nincsen. A tekintetes ur most a: hasát simogatja párnás tenyereivel és úgy, teszi lábak, hogy egészen süthesse a niap atz egyik oldalát. — Baj nincs hehehe . .. Nincs baj, hehehe — duruzsolja magában és mégegyszer, utoljára elmosolyodik. — No, mcsft édesanyám! — rángatja az asszony szoknyáját a leányka, olyan erősen, hogy muszáj megmozduljon. Beljebb is lépne, meg is szólalna, de a kövér ur hirtelen gondol egyet, felugrik az egész ha-talmiais bus és hájtömeg a két talpára, ettől ki ne ijedne meg. — No, rak (akartok, ha nincs baj, pucoljatok ki! — és int hozzá a kezével. — Ebédelni akarok, pucoljatok kifelé!- De, nagyságos, tekintetes ur! — rimán- kedik az asszony. Hiába, a párnás ujjak be- dönditik az ajtót előtte. Hazamenőben attól mégis vigasztalta magát. — Hogy mondhattam volna meg ekkora nagy urnák, hogy ez a leányka . ..? nm Kilíü KMTYfiS FIA RT. CLUJ, CALEA MABKCHAL FQCH 2 SZÁM ALATT V gy a Tn7 ék évszázados tapasztalatait egyeaitv<, modern technikai Lerendezésnél és dúsan fölszerel raktárral állunk a n. L •"r ndelőiuk szolgálatára .........BBW '■■■■— Speelállsták vagyunk: acélárukban, lAtszwrématben, borolva-küszürIllésben, orvoHl műszerek Javításában! folyton változó — kiállítássá avutjn. Az iskola kitűnő biológiai tanárának, Hreblay Lajosnak támadt az ötlete, hogy a szertárt kiszabadítsa elzártságából és szétossza a folyosókon, ilyenformán állandóan közszemlére kitéve. Mint ahogy oz ujiságok igyekeznek a cikkek szenzációs cimeLvefl. felkeltem az érdeklődést, úgy itt is névé, elme van az üveg- szekrényeknek. (bedvem icn.nc kirakatoknak nevezni, ment a fiuk olyan érdeklődéssel bámulják a. szekrények tartalmát a tizpcrcek alatt, mint az utcán az üzletek kevésbé tanulságos kirakatait.) Amiről a jövő órán beszélünk A „Hogyan készül?“ szekrény a gyárak által ajándékozott gyűjteményeket foglalja magában, feltárva a majolika, a vas, a szövet gyártásának titkait, az „Amiről a jövő órán beszélünk“ szekrénybe ped g a másnap bemutatandó ásványokat, műszereket, ilérképeket rakja ki a tanár s a tanítás aztán azzal kezdődik, hogy a gyerekek beszámolnak megfigyeléseikről. A falitáblák rendkívül nagy helyet foglalnak cl a tantermekben és a folyosókon. Aki tudja, milyen drága egy fából készült tábla, csak az értékeli igazán azt nz újítást, hogy itt a táblák a falra, illetve a vakolatra vannak festve, persze megfelelő alapozás után. így körülbelül nyolcszor akkora területű falat alakíthatunk át táblává, mintha a drága fatáhiákhoz ragaszkodnánk. S amellett ez a tábla ruganyosabb és tartó- sabb. Ebben az iskolában a táblák igen fontos szerepet játszanak. A rendes oktatásra szánt táblákon kívül, lábiákon bonyolódik le az osztályok közösségi élete és az a küzdelem, melyet a tanárok a nyelvti szlas ágért folytatnak. A „Beszéljünk magyarul“ táblán mindennap halálra Ítélnek egy-egy idegen kifejezést, mini: spájz, beigli, lavór, stramm... A ha- lálraitélt szó mellé, sokkal nagyobb betűkkel, felírják a helyes magyar kifejezést s hogy ez a munka ne legyen meddő, arra az osztályok nyelvőrei ügyelnek, kiket a legjobb nyelvérzékü tanulók közül választ ki a tanár. Egy másik táblára érdekes újságcikkeket tűznek ki a tanárok, a harmadikra „a mi nótánk“-alt kottázza fel a napos tanuló. Mert minden osztálynak külön nótája, külön osztályszépitési ambíciója, külön virágállványa és külön madara van. A gyerekek gondozzák a madarakat, ők ápolják a virágokat s lenn az udvaron, az ő gondjuk •az iskola melegháza és házinyuitenyészete. Majdnem elfelejtkeztem a halakról és vízinövényekről, melyek hatalmas üvegtant á- ■íyokban fokozzák a folyosók látnivalóit és szenzációit. Bár idegen szó s így már biztosan halálra- ítéltetett a „Beszéljünk magyarul“ táblán, kénytelen vagyok újra ezt a szót használni: szenzáció. Csupa szenzáció ,a fink élete ebben az iskolában. A fizika és természetrajz órákart mindig egy-egy jubileum teszi aktuálissá, a fiuk — majdnem azt lehetne mondani — személyes ismerőseinek jubileuma. Tudniillik a folyosókat magyar tudósok arcképei díszítik s erdélyi szemnek oly jól esik felfedezni Bó- iyai Farkas és id. Entz Géza képét. Festmények, (távoli tájak képei, térképek, a szertár „élő muzeum“ s a falitáblák sora mindenütt hasznos tudnivalókat vés a gyerek emlékezetébe, bárhova kalandozik is el a (gyerek szeme. Még ha a menyezetre néz, ott is az égtájakat látja felfestve, pontos tájékozódásul, a földrajzórák kedvéért. De a sok kép, virágdiszj égtájcsillag oly arányosan van elosztva, hogy nem teszi zsúfolttá az iskolát, csupán kedélyessé, meleggé, érdekessé ... „Polgáristák ligete.. Hasznos volna Erdélyben is meghonosítani azt a szokást, hogy minden gyerek, minden év elején, a beiratkozás emlékére, egy gyümölcsfát ültet a szülei kertjébe, vagy — amint ez az iskola kiváló igazgatójának, Siklaky Istvánnak kedves terve — a „Polgáristák ligetébe..gimnazisták, egyetemisták ligetébe ... Észrevétlenül gyümölcs- kertté válna minden iskolaváros ... Hiszen tulajdonképpen a cél az, hogy a gyerekek életén keresztül egészségesebbe, tevékenyebbé váljon a szülők életfelfogása is. Közvetlenül ezt célozza a „Szülők Könyvtára“ is, mely igen életrevaló ujitás. Tavaly a proletárszülők ezerketazáz esetben vették igénybe a Szülők Könyvtára neveléstanul könyvelt. Ujitás a terepaszü»! Is, mely a felíorditott, lábakkal ellátott és homokkal megtöltött katedrából készült. Földrajz, ásványtan, törGsóflxlí fialó szenvedőig a dohányzás* A doMnyzis egyike «z emberiség legrlterjedtfhu < legkdrovabb írenvcdélyeinrk. A köhöflénő!, tuberkulózisig nagyon »ok és komoly betegjét, tünet oka a dohányzás. Az érelmeszesedés a béí- müködés. zavarok eredendő oka legtöbbször szintén a nikot'nBizonyos, hogy nem könnyű leszokni a dohányzásról, azonban m« már » tudomány fejlődése mindenkit hozzásegít, hogy ettől a káros szenvedélytől megszabadu'hasson. Nem r tgendő a jámbor óhaj: „L.e akarok szokni a dohányzásról", hanem erős akarat U kell. Ha ezt alá akarja támasztani, vegyen „Ant.furn“-ot. B ztosan leszokik a dohányzásról! Sok nehezen megkeresett pénzt takarit meg és megvédi egészségét. Egy üveg ára 8o lej, két üveg íjo lej. Romániai vezérképv:selt „ARCO" Secţia VI. Bucureşti, Str. Călăraşilor 91. Nem mu aszthat- juk el rámutatni arra a fontos körülményre, hogy a dohányos ember saját tudta nélkül is leszokhat^ a dohányzásról, ha az „Antfum“-ot előírás szerint használtatják vele. tcnelem órán a növendékek a homokból maguk formálják ki a szóbanforgó terepet. Oldalakat lehetne még írni erről a minta- iskoláról, de tálán ennyi is érzékelteti, hogy a sötét szemric ók jelenében milyen kitartó munkával dolgoznak a pedagógusok egy szebb jövőért. Sz. Weress Jolán Amerikában valóságos járvány a fiatalítási kúra Európában már eredmény elemit k bizonyult. — Gyógy eljárások divatja Amerikában CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Amerikai rendszámú kocsi a belvárosi utcákon. Magas, fiatul, komalyarcu férfi a vezetője, igaza amerikai típus, kék reborotvált arc, erélyes áll. Nagyon férfias, határozott és céltudatos. A szeme kék és olyan derűs pillantást!, mint egy kisfiúé. Éppen csak átrobogott városunkon, pillanatra benézett Szent Mihály templomába, megreggelizett és máris tovább utazóit le a Balkánra. Dr. Gerald Lawrence a neve, Newyorkbói való orvos és kísérleti kór- és gyógytannal foglalkozik. Párolgó tea és vajaspiritós mellett elmondja, hogy Amerikában, különösen New- york államban valósággal belebolondultak az emberek a fiataltó eljárásokba, mirigy- átültetési operációkba és Steinach és Voronov professzor elméleteibe, s mialatt Európában, & valamikor nagy port felvert kísérletek jórészt feledésbe merültek, addig Amerikában most lángolt fel igazán a megfiatalodás utáni vágy. j —- S van e erre valami remény? — kér- * dezzük Lawrence doktort. — Megfiatalod- hat-e a megöregedett szervezet? — Voronov azt állította — feleli a fiatal orvos —, hogy patkányokat és más állatokat megfiatalított. Steinach, a más-k nagy kísérletező bebizonyította, hogy kísérleti állatainak félévvel meg tudta hosszabbitani az életét. Sőt. mikor újra operálta őket, mindig újabb és újabb hónapokkal toldotta meg életüket, s a rekorder, egy patkány négyszer tért vissza frissen, megfiatalodva az életbe. De ... Tör a piritós kenyérből és szomorúan mondja: — De a fiatalsághoz és élethez való mesterséges visszatérés mindig röv.debb ás rövi- debb ideig tartott, s minden visszaesés tra- gikusabb és gyorsabb volt. Végül is az élet úgy végződött, mint a naplemeneté a trópusokon. Alkonyat nélkül, az öregség alkonyata nélkül, hirtelen fejeződött be, belemerülve a lífiüál sötétségébe. — Mii bizonyítanak ezek a kísérletek? — Azt — feleli Gerald Lawrence —, hogy ha a testet komplikált gépnek képzeljük, minden gép és dinamó mögött kell lenni egy titokzatos órának, amelynek járását meglassíthatjuk, de ha az óra lejár, nem tarthatja vissza emberi erő — sőt, ha vissza próbálja tartani, annál gyorsabb és váratlanabb a vég. Az az egyszerűnek játszó igazság, hogy minden ember és állat olyan idős, mint e. mirigyei s ha uj mirigyeket adunk neki, megfiatalodik — túlságosan egyszerűnek b.zonyuit. Ma már minden orvos tudja, hogy a mirigyeknél valami sokkal misztikusabb és komplikáltabb titok irányítja az emberi életet — habár a mirigyek működése is éppen elég misztikus és csodálnivaló. — Mégis mi lehet az a titokzatos óraszerkezet? — kérdezzük. — Ha tovább is úgy gondolunk a szervezetre, mint gépezetre, akkor ez az óra valószínűleg az agy és az idegközpont. Ugyanis, amig minden szerv sejtjei képesek megújulni anyagcsere által, addig az agy és bizonyos idegsejtek képtelenek erre. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeknek a sejteknek elkopása okozhatja a véget, a tragédiát, a szervezet halálát. — Tehát nincs remény arra, hogy öregek visszanyerjék az ifjúságot? — hangzik az utolsó kérdés, mert Lawrence dr. befejezte reggelijét. — Egyelőre nincs. Hiába 'tüntetik el az emberek kozmetikai operációkkal ráncaikat, add g nincs megfiatalítás, még nem ismerjük meg végleg a szervezet eddig még ismeretlen titkait. Addig legfeljebb szép öreg;séget érhetünk cl, okos, mértékletes, meggondolt élettel. De megfiatalodni? Sajnos, ezt csak a naiv amerikaiak képzelik, akk úgy vetik rá magukat a meghiúsult európai kísérletekre, mint gyerekeik ra futball-labdára a zöld ; gyepen... (M. L.) Irodalmi értékek nagy árís szállítása í 11 Egészségéi Is „CRISTAL ha ruháit vegyileg tisztítja. Moldov .Te,efon !80 1 Bolti leszáll Galswortbi: Forsyte Saga ár ár (7 kötet) — — — — — 600’— 300'— S_abó Dezső: Megered az 158'— 30-~ Kassák Lajos: Munkáséi« küliek (2 kötet) — — —» Í65*™/ 75’— Faulkaber: Zsidóság, ke- í'TSzténység és germánság 60'— 40*~Weber: Szőnoklattan — 50'~ 20— Bibel: A nő és a szocializmus — —=« 158'-“ 60-— Csak rövid ideig kaphatók az Ellenzék könyvosztályábisn Cluj. P. Unirii. Vidékre azonnal szállítják. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriás* választékban Ellenzék könyvo&ztáiyá» ban kaph&t!
