Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-05 / 280. szám
X í 19 S S WeWmÜät 9, BZLBNăTâK 3 il izgalmas szóparüaj a parlsmcnlöes a Milieu eíjfirs E6i€$iMüe$c8 hzöii A A Síülögyminisz^er éfcseis ^ómadja & Btraagy-ai' pafiHíssxolsa)* Issneyieí© íb«* spáráeiiiöíköl-— (soga a BííseSjbségs áliáspo^M Yédíe, ele kfilixáíáa I B a magyar sa£4óf. — itevolverrel ÉemyegeáőzStá egyik képviselő SSft INFLUENZAJÁRVÁNY fluenza is. A lárvany álla* Ionosán elterjedt és te nőttek,, gyermekek ezrei szenvednek dühöng országszerte*)! I note fog elnökölni, az előadói tisztet pedig BUCUREŞTI. (Az Eilen ék távirata.) A lísl felirati vita sorári tegnap Bethlen György öi§ gróf szólalt fel és terjesztette elő a ma- Y§ gyár nép panaszait a pariara niben. Min- 2ob den k előtt a magyar párt első és legfon- 3o} tosabb célkitűzését hangsúlyozta, mely säe szerint a párt a magyar népkisebbség jóié«; gainak és érdskeinek parlamenti és par- nßl lamenten kívüli képviseletére es védeimé- ea re van hivatva. Hozzátette, hogy a magyarság tiszteiéiben tartja az ország alkotmányát és törvényeit s erejét meghaladó m> rtéhben teljesíti a legsúlyosabb állampolgári kötelességeket is. Mindezek előre bocsátása u án Brthlen £0 György őszin e és nagy sa ná:adal áliapi- lo} tóttá meg, ho y úgy a magyar kisebbe égőd hez HrtO'ó állámpo gárok, m nt intézmé- Yß nmeinknek sorsa, főleg az utóbbi időben üé állandóan és rohamosan rosszabbra for- ub du t. A székely vidékeiken az állami iskolákban ba eddig felállitott magyar nyelven való oktatás eo csekély mértéke is csökken. Szomorú a val- Aí lás megváltoztatására való kényszerítés is, m .mi nem nevezhető elszigeteltnek. Titulescu: — A korm ny nevében iilla 5Â kozom ez ellen! — mondja. — Ha valami *q panasza c van, menjenek Genf be, de ott sem o\ fognak igazat találni. Goga: — Téved küiüayminiszter ur ! Ők a román állam polgárai, nem szabad tehát v> Gat fbe menjenek! Titulescu: A magyar párt izgat az or- z szánban és a határokon túl! Bethlen: — Nem állítok semmit, ami v\ hazugiág volna! Mindent okmányokkal in's! dók bizonyítani! Goga: Erről lehelne beszélni! A maguk a sajtója mindent önkényesen elferdít! PsSla^ainyä esem! J következik és a magyar párt elnöke tovább 3 olvassa nyilatkozatát. Megemlékezik a magyar ’Kisebbségi állami* alkalmazottakról, aM- á két ismételt nyelvvizsgára kötelezitek s azon- i rial eltávolítottak állásúikból, anélkül, hogy nyugdíjazták vona őket. — A'em lehet méltó az államhoz mondja Bethlen György — jogtalanság és embertelenség, hogy a köznek hosstu, hűséges szolgálatában felőrlődött embereket, akik közül sokan királyi kitüntetést nyertek, családjukkal együtt az utcára téve nyomorba taszítanak. Condrus liberális: Tomit jónak meg románul! Pop Valér igazságé gyrrünisrter: Csak azért nem folyósítják a nyugdijat, mert nem érték el a korhatárt! — ft?sitesalc ss k'izliivalalok’iió! — folytaiba Bethlen György — távolitják el őket, de a magánvállalatokat iis arra kényszerítik, hogy ne alkalmazzanak kisebbségiekét. Súlyos panaszaink vannak az ostromállapot és cenzura működése, továbbá a csendőrség bántalmazásai miatt s nem hallgathatjuk el a tubs ágba vitt szigorral történő adóbehajtásokat. Az intérimár-rendszer folytán népűnk el van zárva a közigazgatásban való részvételtől! A magyar párt elnöke részletesen ismertéli a közigazgatási sérelmeket, mire Risescu képviselő közibeszól: — Menjenek Budapestre, ha nem tetszik! .4 nylSif&o-'aí Gróf BéShlen György folytatja beszédét: — Az ipar örvénv tervezete a kisiparof sok évszázado intézményeit szünteM mrg. Arra a 'zomoru megállapításra jutunk, hogy kisebbsé ellenes és elnemzrtl nitő általános kormányzati rend-zerrel állunk szemben, mely a történ, lem taniíása szerint úgy sem fogja célját elérni. A romániai magyarság tik akozik ez ellen. Nem kivan előjogokat, csak egyenjogúságot követel. Szeretőé hinni, hogy a kisebbségellenes politika megváltozik rövidesen, íífoVsciii emelkedik szólásra s feszült figyelem között válaszol Bethlen György beszédére. Azt az állítást boncolgatja, hogy a magyarság nem követel kedvezményeket s azt állítja, hogy a magyar kisebbség mégis „nemzetközi privilegizált“ nép a valóságban, mely a legkisebb vélt sérelem esetén nyomban a Népszövetséghez fordul oltalomért. A „privilégium“ a magyar nép vérében van — állítja Titulescu — amit legjobban bizonyít, hogy amikor most Genfben a szankciók alkalmazásáról volt szó, Magyarország félreállott abban a hiszemben, hogy a nép- szövetségi szerződés csak jogokat ad s mások vállaira kell hárítani a kötelességeket így Magyarország magatartása kerül Titulescu beszédének, homlokterébe. — Tudni szeretném, hogy a Népszövetség, miután Magyarország kivonta magát az alapokmány 16. paragrafusának teljesítése alól, elismeri-e ennek a országnak a jogát arra, hogy felszólaljon a 19-ik paragrafusnál. — Uraim! — folytatta Titulescu — az Önök rendszere igen egyszerű. Többször kerestem és meg is találtam a mentőkörülményeket s ez abból a vágyból fakadt, hogy közeledjünk egy szomszéd néphez, melynek kiváló képességeit elsőként magam ismerem cL Meg kell azonban mondanom, hogy az ezeréves Magyarország sohasem fog feltámadni. Önök nem nyíltan beszélnek! Bethlen gróf ur mondja meg azoknak otthon — ha Önök ezt nem tekintik otthonuknak — hogy Ro- i mánia tudja, mit akar tenni u kisebbségi j szerződésekkel. Hívei vagyunk a kisebbségi egyenlőségnek, de ennek nélkülözhetetlen j kelléke, hogy Önök jelentsék ki, miszerint j románok s felejtsék el, hogy magyarok ! voltak. Én leszek legnagyobb barátja annak, akiről megérzem, hogy bár hangja nem tiszta román, de románul érez. Ha azonban arról van szó, hogy a kisebbségek utján jussunk el a revízióhoz, akkor válaszom csak egy lehet: Nem, nem, soha! Titulescu szavaira Wilier József magyar- párti képviselő válaszolt s kijelentette, bár- rnint is áll a dolog, a magyar kisebbség orvoslást kér sérelmeire. A kamarában egyébként tegnap ideges volt a hangulat. Amikor Madgearu fel akai't CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Roman Valér alkotmányellenes törvénytervezete ellen már felsorakozott az egész ország iparos és kereskedő társadalma. Legelső.sorban nyilatkozott meg a régi királyság kisiparos társadalma, amely egyhangúlag kijelentette, hogy ez a törvénytervezet még tárgyalási alapul sem fogadható el. Erdély vezető városa ma délután fog ítéletet mondani a törvénytervezet felett. A kereskedelmi és iparkamara általános megbeszélésre hívta egybe az összes kereskedelmi másodszor szólalni, Risescu képviselő hozzá- lépett és mellbelökte. Flórian liberális képviselő bejelentette, hogy halállal fenyegették meg, mert Mirto állampolgársági ügyét a parlamentben szó- vátette. Kijelenti, hogy neki is van revolvere. Ekkor Lupescu képviselő a szónoki emelvényre rohant és meg akarta ütni Floria ni. Az összetűzés folytán az ülést fel kellett függeszteni. ! és ipari érdekképviseleteket, hogy véleményüket meghallgatva, mint Erdély vezető városa vétót emelhessen a j javaslat ellen \ és a vasárnapi nagygyűlésen —- amikor Ro- j man Valér személyesen fogja ismertetni al- j kolását — jobban megadhassa az érdemleges j választ. J Ma délután 4 órakor az iparkamara nagy- I termében, találkozót adnak egymásnak az 1 Ipartestiilet, a Román Iparosok és K ereske- I dők Egyesülete, a Magyar Iparosegylet, Ke- í reskedők Tanácsa, Gazdasági Blokk, Gyár- j iparosok Szövetsége, Vendéglősök Szövetsége, : továbbá az összes elismert kereskedelmi és ipari alakulatok, mert a törvényjavaslat egyformán mindnyájuk érdekeit sérti. A mai tanácskozáson dr. Borbély István, az iparkamara időközi bizottságának alel; dr. Muica iparkamarai főtitkár tölti be. A törvénytervezetet aiz ipartestiilet már- ponto nkint áttanulmányozta és megtette minden egyes pontjára vonatozó észrevételét. Áttanulmányozta a megkésve szétküldött javaslatot dr. Muica, az iparkamara főtitkára is, akinek az a véleménye, hogy Roman Vaier fasiszta vagy bolsevista állam ipari és kereskedelmi rendszerét akarja egy demokratikus és kapitalista államba átültetni s igy ez a törvényjavaslat homlokegyenest ellentétben áll az alkotmány elveivel és azt a napirendről le kell venni és jelenlegi formájában nem is szabad a parlament elé terjeszteni. Felmentették a rendőrtisztet, aki egy diákot megsebesített. Az ítélőtábla I. szekciója ma tárgyalta második fokon Jucan loan rendőrtiszt bűnügyét. Jucan ellen 1931-ben indult eljárás súlyos testi sértés címén. A rendőrtiszt ugyanis 1931 november 7-én, mikor a rendőrség kommunista tüntetésektől tartott és ezért riadókészenlétben állt, a Calea tMotilor-on arra lett figyelmes, hogy fiatalemberek egy csoportja fogja körül (Mann Iacob rendőrt, akit a jelek szerint meg akarnak verni. Odasietett és hallotta, hogy a fiatalemberek oroszul kiabálnak, mire önkéntelenül is kapcsolatot keresett az orosz szavak és a tervezett tüntetés között. Visszavonulásra szólította fel a csoportot, amelynek tagjai — később derüli ki, hogy orosz diákok — feleletképen rárohantak és fenyegetően csoportosultak körülötte. A tolongásban Jucannak a kabátja is elszakadt. A rendőrtiszt látva, hogy a helyzet egyre fenyegetőbb, elővette revolverét és a támadókra lőtt. A golyó lábán sebesitette meg az egyik diákot. A törvényszék helyet adva a védő érvelésének, első fokon felmentette Jucan Ioant azzal az indokolással, hogy a revolvert jogos önvédelem közben sütötte el. Ugyanezt az állásfoglalást tette magáévá a tábla is a tegnapi tárgyalás folyamán és a felmentő ítéletet helybenhagyta. Egészségéi is me góvja, „CRISTAL ha ruhái! vegyileg tisztítja. 55* 8tr. Moldov i 15. Telefonsz. 180, SELECT MO ZGÓ Csütörtöki kezdettel: közkedvelt komikusok légii jabb szenzációs vigjátéka: STAN és BRAN!! Evyszer volt. hof nem volt MA, SZERDÁN UTOLJÁRA: A KOZÁK ÉS A CSALOGÁNY, főszerepekben : Sarmflía Novsina, PzirovUes fwastf, Rudolf Hitein Kogge, Szerelmi Vânata miatt daiuttoisúgot Miírclí meg a fiatal oriasszoni CLUJ, (Az Ellenzék tudósítóját ól.) A helybeli Központi-szálloda 15. számú szobájában tegnap este öngyilkosságot kísérelt meg a szálloda egyik lakója: Corpodean Susita Co- jocna-i illetőségű 28 éves uriasszony. Az öngyilkos-jelöltnő 3 kg. szenet vásárolt, berakta a kályhába, meggyujtotta és a kályhaajtót nyitvahagyta. A kiáramló széngáztól elvesztette eszméletét, igy talált rá a szobaasszony, aki azonnal kihívta a mentőket. Az uriasszony! a belgyógyászati klinikára szállították, ahol első segélyben részesítették. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Az uriasszony hátrahagyott levelében azt jelölte meg öngyilkossága okául, hogy az utóbbi időben elvált férjétől és egyedül nem bírta tovább az életet. na mond tttatfnt farosnak is ipari írtcíte if Cl , I» filer firiéiilcricicle fele:
