Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-04 / 279. szám

X TAXA POŞTALA PIA TIT A IN NUMERAR No. 141.164/1939­Si.Fvt&k 3 f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calei Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. S2ám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Z Á M. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. 1935 DECEMBER 4. Sió tegnap az Ellenzék egy részletező cikkében c Medias-i magyarság helyes irányú és ezért sikerült megszervezéséről. Régebben hallat- tünk már róla, de ily szerencsésen érthetően, meggyőzően, gondolatébresztőén még nem ol­vastunk enneÁ a megszervez kedésnek, eiwek a tevékenységnek, ennek a küzdelemnek az igazi lényegéről és igazi értékéről. A cikk írója főleg a szászok hatásának tulajdo it ja ezt a sikert, amiben kétségtelenül igaza is van, de közrejátszhatott egy régebbi mozga­lom, amely a magyar párt szentrezeti sza­bályzata körül dalt harc idején szenvedélye­sen követeke, hogy szervezzék meg a ma­gyarságot az eddigi divatba! szembe nem fe­lülről lefelé, hanem alulról fölfelé a ‘szom­szédsági alapból indulva s a fölfelé való ki­képzés fokozatait szinte gépiesen kapcsoják egymásba, vagyis az egész szövetét a testü­leti elv alapján hímezzék össze-vissza a magyarság politikai, közreműködési, társa- dalim, gazdasági közületeinek hivatalból való befoglalásával. Ez a törekvés megbukott, he­lyesebben megfeneklett a régi alapon mara­dók svioés ellenzésén. Jtt-ott ugyan megpró­bálkoztak legalább a szomszédsági elgondolás kiképzésével, melyet mint elvi lehetőségeket, legalább az nj szabályzat se utasított el. De kevés eredménnyel és kevés haszonnal.  ve­lős konc üresen aligha erősíti a levest. A jól szervezkedő Nagy-KükűUővölgyi város ma­gyarságát még egy harmadik tekintet irányí­totta. Közrejátszott föltétlenül a gazdasági válság ieljes kibontakozása után 1930-tól kezdve mind sűrűbben hangoztatott ein, uljy a kisebbségi politikát főleg gazdasági célok felé kel! lendítem s ezért a szervezkedési alap főpillérévé a gazdasági érdeket kell ten­ni: a polvttkcn szervezet egyben kézügyben levő gazdasági érdekeket is elégítsen ki, szö­vetkezetek, önsegélyző intézmények, takaré­kossági szervek, stb. megalapít ásóval. Egy el­vetélt gondolat szerint nagy magyar altruista pénzintézetet kelleti volna teremteni, amely­nek ingyenes részvényese lett volna minden bejegyzett magyarpárti tag. Akkor ezek a tervek fölfoghatatlanok és megfoghat-atlanolc voltaic. Pedig alapjában véve kezdetleges, gyermekded, könnyű, olcsó eszközök és módozatok, mint a valóság most már bizonyítja. Nem kell hozzá egyéb, mint megfontolt akarat, szívós szervezkedés, amely­re még a legkisebb faluban is lehet találni egy-két született embert, ha megkeresik őket és a saját nyelvükön férkőzhetnek lelkűk rej­tőző titkaihoz, egy kis hit és remény, öritisz- telet és önbizalom. Utópia, ködevés, német­nek való dolog? íme lehet az üres szóból ko­moly és jámbor cselekedet! A tegnapi cik­künk tanúsága szerint fényes bizonyítványt állított ki most már a Medias-i magyarság és nemsokára Did osanmart in magyar pártja, mely kezdte a szomszéd példájának a pontos követését. Itt van az iskolai példa és itt az ilyen iskolai példának iskolázási ereje az uj politikai vonal, a new deal felé. A jól meg­szervezett kis városi magyar kisebbségi szi- get megnőtt, tekintélyre és erőre kapott s az érdek alapján kitünően politizáló szászokat is háttérbe szorítva, most a romon elem­mel együtt békés és alkotó városi közéletet űz. Itt nem lehet kényelmesen packázni ve­le, mint szász oldalról is csináltál'c. Es látjuk, még gazdasági hasznot is lelt, látjuk továb­bá, hogy ebben a gyakorlati légkörben a más oilágszemléletű munkásság is megtalálja las­san a közeledés vagy politikai, együttműködés útját népi testvéreihez. Sőt az erkölcsi meg­újítás is szárnyacsMkat leap minden réteg felé, amint ahogy a most csírázó mozgalmi törekvések Erdélyben jósolni kezdik nemcsak a magyarság, hartem minden fajta és nép kö­zött: az idők szelleméből folyó uj kisebbségi megszervezés az erdéhji sznbadeivüség foly­tatásával föl frisst! heti a már meglevő összes egyéb intézményeket is. Így egység, meguj- hodott közösségi erő támad. Valószínű, hogy ahol ezt gyakorlatilag már kipróbálták, rá­jöttek, ott erős bizalom és komoly remény volt a szivekben az akarat és képesség mel­lett. Itt az egyetlen lehetséges mód az erdélyi magyar végveszedelem elhárítására. Nincs kitérés többé: ezt kell utánozni mindenütt, iiáruteiikinek.. fiz angol miniszTerranacs raps ij-szaÉiilf iipiüii A három órás minisztertoitács áifeidnieMe a megtorlás! kérdés egész területéi. — Abesszin törzsfőnökök kódoltok be ujra az olaszoknak Lipóí belga1 király repülőgépen Londonba utazott, hogy az angol udvarnál ünnepélyes lépési tegyen a béke érdekében Az afrikai hadszíntéren még mindig arányiagos csend van, a háborúval kapcsola­tos diplomácia.! területen viszont erős mozgalmasság uralkodik. Minden arra vall, hogy a petróleum-szankciók 12-ikén esedékes elhatározása előtt njabb kísérletek indultak meg elfogadható békealap megteremtésére. Laval folyton megújuló ilyen irányú kísér­letei mellett most Lipóí belga király váratlan londoni útját is egy Ilyen békekisérlettel hozzák kapcsolatba. Lápét király, aki szoros rokoni kapcsolatban áll az olasz udvarral is, most állítólag az angol udvarnál akar ünnepélyes kezdeményező lépést tenni a béke érdekében. Brüsszelből a hirt cáfolják és s belga király Londonba utazását magánul- nak igyekeznek feltüntetni. Az Ilyen cáfolatokat azonban nem kell tulkomolyan venni. Mindenesetre fontos ok áll a belga uralkodó váratlan angliai útja mögött és ez az at már azért sem lehet magánjellegű, mert az angol király, nővére súlyos megbetegedése miatt, annyira el van foglalva, hogy a parlament ülésszakának mai ünnepélyes meg­nyitásán sem vehet részt. Á közeli napokban különben Hoare angot külügyminiszter is találkozni fog Páris- bau Lavallal. Boare, aki hosszas szabadságra Svájcba utazik, a tegnapi rendkívüli an­gol minisztertanács határozatai alapján akarja megbeszélni az eseményeket a francia miniszterelnökkel. Ez a minisztertanács, mely három óra hosszat tartott, áttekintette a Reuter jelentése szerint a szankciós kérdés egész területét és leszögezte az angol kor­mány magatartását az olasz—abesszin háborús válság várható eseményeivel szemben. A szankciók kérdésében az angol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a petróleum-tilalmat feltétlenül meg kel! valósítani, ha a kitűzött időpontig a béketárgyalásoknak komoly lehetősége nem mutatkozik. A minisztertanács tagjai — mondja a Reuter-jeíentés — egyetértenek abban, hogy a petróleum-szankciók és az eddig már megvalósított szank­ciók között semmi elvi különbség nincsen és így a Népszövetség magatartását illető­leg sem vetődik fel ezzel kapcsolatban újabb kérdés. Nincs ok íehái az angol kormány eddigi magatartásának megváltoztatására sem Ami Laval békítő fáradozásait illeti, az angol kormány mindig hajlandó a felmerülő indítványok megtárgyalására, amennyiben ezek a Népszövetség keretein beiül valósíthatók meg. A szankciókra vonatkozólag azonban az a véleménye, hogy ha már elhatározták, akkor feltétlenül mindent meg kell tenni, hogy érvényesüljenek is. Laval és Hoare szombati találkozásának egyrészt szintén a békés lehetőségek megtárgyalása, másrészt a megtorlások hatályosabbá tétele lesz a tárgya Reuter-jelentés szerint Anglia közben tárgyalásokat folytat az Egyesült-Államok kormányával, hogy n pet- róleumszállitások megtiltása ügyében tiszta helyzetet teremtsen a 12-ikére összehívott genfi szankciós ülésig. A jelek arra mutatnak, hogy Roosevelt elnök teljes erővel haj­landó támogatni az angol álláspontot. Washingtoni jelentések szerint a kongresszushoz a neutralitási törvényt kiegészitő javaslatot nyújtottak be, mely kiterjeszti az elnök hatáskörét a háborús nyersanyagok szállításának letiltása tekintetében, sőt feljogosítja az elnököt, hogy megvonja bármelyik amerikai polgár útlevelét, aki ilyen anyagok szál­lítását elősegíti, vagy a hadviselő államok hajain utazik. Diplomáciai tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba Herriot tárcanélküÜ miniszternek, az angolbarát radikálisok vezé­rének angliai utazását is, aki egyik angol egyetem diszdoktori oklevelét veszi át. Az ilyen alkalmak azonban mindig csak külső magyarázatát adják vezető politikai egyé­niségek utazási céljának. M ingni KQfűgiiiiilnisifer sváfei alfa LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sin- Sá­muel Hoare angol külügyminiszter orvosi ta­nácsra üdülési szabadságot vesz igényibe és Svájcba fog utazni a hét végén.. Távoliléte alatt Eden vezeti a kűlügymmisrtériumot, de ez nem fogja akadályozni Ed-ent decem­ber 12-re a Genfbe utazásban. Hoare külügy­miniszter szombaton Párisban lesz, ahol fel­keresi Láváit és tárgyal vele a külpolitikai helyzetről. Eden december 10-én utazik Genfbe a tizennyolcai bizottság ülésére. Lipót belga király békeakciója PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Echo de Paris londoni íiiudósntása szerint Lipót belga király a szankciók megszigorítása ügyében tárgyalni kíván angol kormány férfiakkal, mert elérkezettnek látja ő is, kormánya is az időt arra, hogy ünnepélyes békéltető akció 'kezdődjék. A Jour jelenti, hogy Lipóí belga királyt az angol királyi pár ebéden látta ma Londonban vendégül. A király Londonban ünnepélyes lépést kíván tenni az angol kor­mányférfiakkal folytedandó eszmecsere után a békéltetés érdekédben. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Politi­kai körökben úgy hírlik, hogy Lipót belga kiráiy meg akarja tárgyalni Londonban a szankciók s-zigoritásának várható következ­ményeit s mihelyt, lefolytatta, megbeszéléseit, békéltető lépést tesz. BRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) Hiva­talos helyen hangoztatják, hogy' a repülőgé­pen Londonba utazott Lipót belga király utazása magánjellegű. Anglia kitart a szankciós politika mellett LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A mai angol minisztertanácson a kormány politi­káját a szankcióknak a petróleumra való ki- terjesztésével kapcsolatban teljes mértékben helyeselték. Az angol kormány politikájában nem lesz ' semmi változás. Anglia feltétlenül részt- vesz a 18-as bizottság december 12-én ösz- szeülő ülésén, ahol szó kerül majd az Olaszországba irányuló petróleumkioitel kollektiv megtiltásáról. A minisztertanács hosszasan foglalkozott i La ealnak a béke érdekében kifejtett erőfe- I szitéseável is. Az angol kormány leszögezte, ! hogy hajlandó átvizsgálni bármely Musso- [ Imitől származó javaslatot, amely lehetősé­get nyújt valamelyes megoldásra a Népszö­vetség keretein belül. Az olasz király és népe a hajáért RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Viktor Emanue! olasz király országának a megtor­lások éjién folytatott küzdelmeivel kapcso­latban nagymennyiségű arany és ezüsttárgyat ajándékozott az államnak. Géniben a teg­napi gyűjtések során kétszáz kilogram aranyat ajándékoztak gyűrűkben, karkö­tőkben és egyéb értéktárgyakban. A tuniszi olaszok 14 kilogram aranyat ajánlottak fel országuknak. Közelebbről az olasz képviselők hazájuknak fogják adományozni képviselői jelvényüket A velencei, trieszti, palermói és genfi püspö­kök kereszteket, érmeket és aranyláncokat ajándékoztak. Garcia község lakossága vas- hidat ajándékozott az országnak. RÓMA. (Rador) A szankciók alkalmazása folytán számos gyárnak mérsékelnie kellett termelését. Emiatt valószínűleg heti 40 órá­ra fogják mérsékelni a munkaidőt és a kül­földi munkásokat az országból való távo­zásra fogják felszólitani. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Albánia függetlenségi évfordulója alkalmából meleg­hangú táviratváltás folyt az olasz és albán kormányelnökök között. Albán részről biz­tosították ez alkalomból is Olaszországot Albánia hűségéről. Újabb abesszin behódolások PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Dzsibutiból érkező jelentések szerint orz olasz—abesszin háborús fronton újabb behódolások készülnek. Hir szerint maga Kassa herceg is követet küldött az olaszokhoz, hogy milyen körülmények kö­zött fogadnák el a behódolást. Ennek tulajdonítható, hogy az abesszin császár utasította Seyum herceget és Muru- geta hadügyminisztert, hogy szorosan köze­ledjenek Kassa hadseregéhez, melyet most két tűz közé tudnak venni. Hir szerint- Ger- meti Ras, tartományi főnök szintén bejelen­tette meghódolását az óla se oknak, GENF. (Az Ellenzék tó virata.) Az abesz- szin külügyminiszter hivatalosan értesítette a Népszövetség titkári hivatalát a négusnuk azon. elhatározásáról, hogy az abesszin csapatok azonnal kiürítik Har- rart, amely ezentúl az ogadeni frontsza- knsz abesszin sebesültjeinek ápoló helye­ként fog szolgálni. A város kiürítését a négus azért rendelte el, hogy a polgári lakosságot és az idegene­ket megkímélhesse az olasz repülőgépek bom­bázásától. (Folytatása a 10. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom