Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-22 / 295. szám

* BZEBNZÉK 1933 étcember 2 2. mmmmummmmmmmmmmm» ŢU,*«. awwwwwwwwwP Győződjön meg ön is sze­mélyesen. hogy karácsonyra legolcsóbban a kalap és fériidwat cikkeket vehet, Cluj, Piaţa Unirii 24. LESSZEBB, legpraktikusabb karácsonyi ajándékok!! j ®yilk©ssá«gcja! vádo® fia meBekiiéésében bízik Sfaasszer iíáreiy édesanyja Az anya nem hisz fiának borzalmas bűnében. — Látogatás egy kétségbeesett családnál \ HA! \no idő az életre felkészüli) fiatal­ságot a változott viszonyoknak megfelelőleg a. elméleti síkból mindinkább áttereli a ta­pasztalatiba. \/ és- akkarolinai egyetem diákleányainak is eg> gyakorlati lantargy- gval többet akasztottak a nyakukba. Ezután már a flörtből is kell vizsgázniuk minden félév végén s e tudományágban szerzett ta­pasztalataikat pontos statisztikával kell ki­egészíteniük: pld. hogy hányszor sikerült a esókváltás, hányszor jutottak csak a kísér­letig s hányszor maradtak a kívánsággal. Mellesleg megjegyezve, ennél okosabb sta­tisztikát is állíttathatnának össze a diák- kisasszonyokkal. pld. melyiknek mire volna szüksége, hogy a flörtre ne szoruljon. A múltkor egy apróhirdetést olvastam, mely ilyenformán hangzott: ..Ki volna hajlandó 1500 lejjel kisegíteni? Ajánlatokat ..Egyete­mi hallgatónő 1500“ rímre a kiadóba ké­rek'“. Látnivaló tehát, hogy nem érdemes a csóktant tudományos rendszerbe foglalni össze, mert az életért való harc megdöbben­tő kivételeket termel a prédára leső, szüz- éhes örvények mélyén. Vájjon milyen sötét dráma részleteit takarja ez a néhány soros vészkiáltás? Pár szava többet sejtet velünk, mint amennyit hasábokon keresztül Írhat­nánk róla. * A TISZTELETREMÉLTÓ liverpooli püs­pök igazi főpásztori hangot üt meg. mikor a jól nevelt ember fogalmát néhány pont­ban olyan találóan Írja körül. Ám. ha tekin­tetbe vesszük, hogy az angol csápok a föld­nek csak egy negyedét ölelgetik körül, a püspök meghatározása gyökeres módosításra szorul. Mert azt elhisszük, hogy Angliában az a bizonyos jól nevelt ember ..tudja, ho­gyan kell dolgozni“, de mindenütt a világon (ez alól még a ..zöld sziget“ sem kivétel) a kiválasztott szerencsés „építők“ meg azl tud­ják. hogyan kell dolgoztatni s a szerencsét­len leépítettek tömege már csak tudná, ho­gyan kell dolgozni: amiből nyilván követ­kezik az is, hogy némely ember a szabad idő eltöltésére nemcsak nevelve, hanem egyenesen kényszerítve van. Abban is igazat adunk a bölcs püspöknek, hogy a világot nem a gazdaságtudósok és a politikusok, hanem az a sok-sok ember váltaná meg. aki tudná, hogyan kell elvégezni a munkát. Ez azonban ma még sajnos, csak óhajtó mód. Advent és nem karácsony. * YÉGSRBDMÉNYÉBEN vau valami igazuk a jobboldali apostoloknak, mikor múzeumba akarják helyezni a demokrácia ócska kaf­tánját. Eddig is csak sátoros ünnepek alkal­mával vették elő cégérnek, no meg olyan­kor, mikor takarózni kellett vele. Hiába is küzdünk a testvériség mellett, mikor máso­kat szívesen beállítunk az egyenlő mérték alá, de magunkat kihúzzuk alóla. Hogyan is lehelnének egyformák az emberek, mikor már az állatok között is gyökeret vert az arisztokrácia? Az állatszanatóriumok zsú­folva vannak protekciós „előkelőségekkel", a telivér paripának olyan komfortos palo­tája van, melyet az emberek milliói irigyel­nek, mig kidőlt ,,polgártársából“ olcsó virsli készül: a gazdag urhölgy eltűnt kanárija még halóporában is vagyont érne, ha meg­találnák s egy tyúkot 6000 dollárért operál­tak meg (az operáció sikerült, csak a tyuk nem birta ki): — mig a beteg asszonyt az utcára pakolják le a mentők, mert a kór­házakban nincs hely az ő számára, A walesi hercegnek annyi fogát árulják a svájci kira­katokban, hogy azokból két fogsor is bőven kitelne (s még mennyi lehet a szájában!), mig a szegény embernek nincs mivel rágnia és nincs mit rágnia. Csakugyan megérett a demokrácia arra, hogy néhány képzelődő elme aranyozott Mikulás-virgácsnak hasz­nálja fel. Omikron. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá- ben kaphat I BUDAPEST, december hó. Szerényen be­rendezett kispolgári lakásban barátságos uriasszony fogad. Szinte restellem előadni jövetelem célját, hogy Strasszer Károlynál;, a gyilkossággal vádolt diák-fiúnak sorsáról akarok érdeklődni. Keserves sóhajtás tör fel az öregasszonyból: — Néni hiszem! Nem tudom elhinni, hogy az én drága Karcsi fiain gyilkolt volna! — mondja kétségbeesetten. Az utolsó hónapok nem sok jót hoztak ebbe a lakásba, ahol addig csend és élet honolt. Strasszerék tisztességes nyugdíjból éltek és sohasem gondolták volna, hogy há­zukban valaha egymásnak fogják adni a kilincset az újságírók. Rettenetes elgondol­ni is, hogy a jóságos arcú öregasszony Kar­csi fia, akinek érettségi képe itt van disz- keretben a falon, csakugyan tettese annak a gyilkosságnak, amelynek áldozata Farca- sanu asszony. Bucuresti-i tanárnő volt. A bécsi fogház rabja Strasszer Károly ma a bécsi állam fogház rabja. A svájci hatóságok átadták Ausztriá­nak, ahol a gyilkosság történt. A kétségbe­esett családnak most minden igyekezete oda irányul, hogy ne állítsák rögtönitélő bíróság elé, amely minden kétséget kizáróan halálos ítéletet hozna. Rengeteg áldozatot hozott a szerencsétlen család az egyetemi hallgató fiú érdekében. A legkiválóbb bécsi ügyvédeket bizták meg Strasszer Károly védelmével, hogy ügyét a polgári bírósághoz tudják át­tétetni. A család előtt ma is rejtély a bécsi fogoly biinpere. Hiába a beismerő vallomás, hiába a terhelő bizonyítékok, nem tudják elhinni, hogy a „Karcsi“ volt az, aki megölte és ki­rabolta az expresszvonat magános hölgy- utasát ... Az anyai szív nem tudja hibásnak bélyegezni a fiát. Strasszerné könnyek kö­zött mondja, hogy valami szörnyű tévedés­nek kellett itt történni, ami a fiát beleke­verte a tragédiába. Nem lehet az ö fia gyil­kos. Hiszen mindig törekvő, engedelmes és szófogadó fiatalember volt... Külföldi tanulmányúton ... Csakugyan megborzong az ember, aho­gyan az anya előadásában meghallja, hogy milyen szeretetteljes és gondos nevelésben részesült a borzalmas bűnnel vádolt Strasz- szer Károly. Édesapja, aki nyugdíjas tiszt­viselő, elhatározta fiának középiskolai érett­ségije után, hogy semmi áldozattól nem riad vissza, ha gyermeke jövőjéről van szó. A kis család egész életrendjét felborította, hogy Strasszer Károlyt svájci műegyetemen taniItatták, de szívesen hozták meg az anya­gi áldozatot, mert remélték, hogy gyerme­kük fényes karriert fog befutni... Strasszer Károly három évig tanult Svájc­ban. Vizsgáit jó eredménnyel tette le és szü­lei boldogan újságolták az ismerősöknek, hogy a fiuk nemsokára megszerzi a mér­nöki oklevelet. Tragikus változás Mint mindig, úgy ebben az évben is haza­jött a nyári szünidőre a műegyetemi hall­gató. Hozzátartozói ekkor megdöbbenve lát­ták, hogy Strasszer Károly egyéniségében különös változás ment végbe. Nem volt meg­elégedve az otthoni szerény viszonyokkal. Többször heves jelenete volt édesapjával, mert a nyugdíjas tisztviselő megtagadta tőle az éjszakai szórakozásokra kért pénzt. Az idegenlWil hazatért fin gyakran panasz­kodott barátainak, hogy nincs pénze szín­házakba és vendéglőkbe járni, pedig ennyi 5 szórakozása igazán lehet egy huszonhárom éves fiatalembernek . . . Sajnos, nagyon gyakoriak ezek a keserű kifakadások a mai fiatalságnál. Eltekintve a kiváltságosak boldog osztályát, a legtöbb egyetemi hallgatónak arra sincs pénze, hogy szive választoltját moziba, vagy cukrászdá­ba vigye. És ez a pénztelenség sokszor okoz tragédiákat. Strasszer Károly elégedetlen volt egész budapesti tartózkodása alatt. Szülői is észre­vették, hogy nincs rendjén valami a fiuk körül, de arra igazán nem gondolhattak, hogy a pénztelenség olyan lelki elváltozáso­kat fog okozni a műegyetemi hallgatónál, amelyek később bűncselekményeket válta­nak ki. Szegény édesanya szemei megtelnek köny- nyekkel. amikor mondja: ..Kölcsönkért há­romszáz pengővel utaztatta el ismét ősszel az apja, hogy tovább folytathassa tanulmá­nyait! Azóta nem tért vissza . . .“ A vallomás Strasszer Károly levelet irt szüleinek a fogházból. A levélben egy sorral sem említi, hogy valóban ő követte volna el a kegyetlen gyilkosságot. Csak ..bocsánatot kér a nagy fájdalomért és megaláztatásért, amelyet oko­zott“. Más helyen- vigasztalni próbálja az anyját, mert „reméli, hogy még minden jóra fordul . . .“ Olyan kifejezések ezek, amelyek sejtetik azért, hogy valóban bűnös -Strasszer Károly. Az anya azonban nem ezt látja a levelek­ben. Azt hiszi, hogy ártatlan a fia, amtért nem tett beismerő vallomást a szüleinek. Reméli, hogy még minden tisztázódni fog... Ezzel szemben az ügyvéd megmondta a szülőknek, hogy nincs sok reménység. A ha­tóságok előtt bevallotta Strasszer Károly, hogy ő volt a gyilkos. Pillanatnyi őrület vezette gyilkos kezét. Látta Farcasanu asz- szonynál a sok pénzt és az ékszereket. A gazdagság fényére és pompájára gondolt, ami eddig még nem jutott ki neki. Elvakult, kétségbeesésében megölte a magánosán uta­zó asszonyt... De itt, a budai kis lakásban még bíznak a „Karcsi" jövőjében. Magam is vigasztaló sza­vakat próbálok mondani. Azzal az érzéssel búcsúzom el a szerencsétlen anyától, hogy szentségtörés volna megingatni fia menekü­lésébe vetett törhetetlen hitében... (k. j.) NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá­ban kaphat! Í Az I. C. Fást îână Autóbusz vállalat december 20-tól kezdve kettős autóbuszjáratot indít be Ciuj—Diciosan- martin és Cluj—Luduş között. — Áz »uéóS>usijáB'«< diciosánnnartin és C!uj Lözöií a Löve^exő : ! Cl újról indul délu' án Diciosanmartin leié 4 óra 30 perckor, Turdáról indul délután Dicio- sanmartin felé 5 órakor, Campia Turziról indul délután Diciosanmartin felé 5 óra 30 p.-kor, Ludusról indul délután Diciosanmatin felé 6 óra 20 p.-kor, Jernutról indul délután Dicio­sanmartin felé 6 óra 45 p.-kor. Diciosanmartinba érkezik 7 óra 30 p.-kor. A Diciosan- maríin—Cluj-i vonal indulási ideje: Diciosanmartinből indul reggel Cluj felé 6 órakor, Jer- g nutról indul reggel Cluj felé 6 óra 35 p.-kor, Ludusról indul reggel Cluj felé 7 órakor, Campia Turziról indul reggel Cluj felé 7 óra 50 p.-kor, Turdáról indul reggel Cluj felé 8 óra 45 p.-kor. Clujra érkezik reggel 10 órakor. Menet-térti jegy Cluj—Diciosanmartin között Lei 240. — Cluj-Ludus-i vonal indulási ideje: Clujról indul Ludus felé délután 1 óra 30 p.-kor, Turdáról indul Ludus felé délután 3 órakor, Campia Turziról indul Cluj felé délután 3 óra 30 p.-kor, Ludusra érkezik 4 óra 15 p.-kor. — .4 Ludus—Cluj-i vonal indulási sor­rendje: Ludusról indul reggel Cluj felé 6 óra 15 p.-kor, Campia Turziról indül reggel Cluj felé 7 órakor, Turdáról indul reggel Cluj felé 7 óra 30 p.-kor, Clujra érkezik 8 óra 45 p.-kor. mmm Mozgószinházak műsora: SZOMBAT—VASÁRNAP: SELECT MOZGÓ: Vihar ;» Sárga tengeren. Lüktető erejű vágtató tempójú dráma. Főszerepekben: Wallace Beery (ean Harlow, Clark Gabi". URÁNIA MOZGÓ: A tltokzatoft a.v>zony. 1/. galmas kémdrárna. Főszerepekben: Mona Barrie, Rod La Roque, Gilbert Roland. CAPITOL-MOZGÓ: Premier! A DÖNTŐ ÉJ­SZAKA. Fdtzereplök: Gustav Fröhlich, Heinrich George, Rose Stradner. Műsor előtt: Uj Világliiradó. ED1SON-MOZGÓ: I. SIVATAG FIAL Stan és Bran-al. II. A TÁNC VARÁZSA. Fősz. Alice Bfady. 25-én és 26-án d. e. 11 órakor matiné: HÁROM KIS M \LAC. Hetényi társulatával. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. EGY SZENVEDÉLY ES ÉJSZAKA (A nászút). Főszerepben: Gene Raymond es Carole Lombard. II. A FEHÉR FOGOLYNÖ. Dzsungel-film. Főszerepben: Rose Ho­bart és Charles Bickford. Előadások: hétköznap fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. ROYAL-MÖZGÓ: Szombaton és vasárnap: MÁRIA A TE KEZEDBEN. Karácsony­kor a legragyogóbb slágerfilm fut. CI­GÁNYBÁRÓ. Johann Strauss zene. IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS, ÁLMATLANSÁG, regecli rosszullér, levertség, bágyadtig, szédülés eseteiben a természetes „FERENC JÓZSEF' keserű viz az emésztőszervek hiányos működésé­ből eredő zavarok nagy részét azonnal megszun- teti, étvágyat erősen fokozza s visszaadja * testnek és szellemnek régi frisseségét. — Orvosi -szaktekintélyek megfigyelték, hogy a FERENC JÓZSEF viz öregemberek betegségeinél és neu- rasz’-éniások bajainál is mindig megbízhatóan és U el Ir* mp <:*•»-» nar Vizsgálat a Vacaresti-i fegyházban kelet­kezett tiíz, miatt. Bucuresti-böl jelentik: Meg­írta az Ellenzék, hogy tűz ütött ki a Vaca­resti-i fegyházban, mely az épület egyik szárnyát elpusztította. A tűz este hat órakor keletkezett az egyik műhelyben, melyben egy félórával előbb kétszáz fegyenc dolgo­zott. A tűz okának kiderítésére a vizsgálat megindult. Előbb azt hitték, hogy valame­lyik kémény kigyulladt s a lángok a munka­terembe húzódtak. Később az a gyanú me­rült fel, hogy a fegyencek közös elhatáro­zásból gyújtották fel a műhelyben felhal­mozott gyaluforgácsot, mely közé égő ciga­rettát dobtak. A fegyencek kihallgatása fo­lyamatban van. A kár jelentékeny. Esős és hideg évszakban GRIPPfl REUMATIKUS FÁJDALMAK IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS ELLEN csak a 3HW0L 1 doboz 3 tablettával Lei 9*— Kapható minden gyógyszertárban. Késsel támadt feleségére, aztán felvágta nyakán ereit. Bucuresti-ből jelentik: A Bo­toşani közelében lévő Vladeni községben Ion Florea fiatal gazdát elhagyta felesége, ki rokonaihoz költözött és kijelentette, hogy nem tér többé vissza férje házába. A sze­relmes szivü gazda nem tudott megválni feleségétől, ezért aztán veszekedni, vereked­ni kezdtek legutóbbi találkozásuk alkalmá­val, miközben Florea kést rántott s ezzel feleségét mellbeszurta. Az asszony eszmé­letlenül esett össze, mire a gazda, tettének súlyos következményeitől félve, felvágta nyakán ereit s segítségért kiáltott A családi perpatvar áldozatait súlyos állapotban szál­lították kórházba. Az eljárás megindult Komlós Aladár: Néró és a VII. A., fűzve 50 Lei, kötve 79 Lei. Székely Béla: A gyermekévek szekszualitása fűzve 66 Lei, kötve 99 Lei. Alfréd Neumann: Uj Cézár, (111. Napoleon élete) fűzve 158. kötve 191 L, Ä karácsonyi idény slágerei! LEPAGE-nál, Cluj!! Postán utánvéttel. Kérje a Pantheon ifjú­sági és irod. teljes ingyen jegyzékét Lepage-íól, Cluj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom