Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-22 / 295. szám
BLi fíNZgK ? J 3 8 é »C 0 m b * r 2 2. iwrormniriwiriwiiwirim AAIT IR A ROMÁN SAJTÓ Rend. Reff* I * *. — Óhaj. — Berlin. I l'l’TA: Kn napon kfrcs/’iH unó ranáevko- ru folyt Inculet belügyminiszter vezetésével a?, országa* tfnd fenntartás* érdekében Bucurfsti. tx-n. A vidéki rendőrhatóságok lejei egymás titán te:trk meg jelentéseiket s javaslatot icrjcsa.- tettek arra nézve, hogyan lehetne mege ózni s zavargásokat. Nem ismerjük a jelentősek tart ti! • mát. Minden állampolgárnak módja van arn, panaszt küldjön belügyminiszter címére arról, ír. i történt i\y ügyvédi ka marni választással kap ccolatban a fővárosi utcákon. A mentők könyvei és az újságok hírrovata bőséges adatot nyújtanak erre. A kép tehát teljesen tiszt« és az is megállapítható, mily magatartást tanúsítottak a 1 rtóságak. A belügyminiszter vezetésével történt tanácskozások természetesen a jövőt szol- cákák elsősorban. A valósig az, hogy ; kormánynak számos törvény áll rendelkezésére s a rendfenntartó közegekkel is. akiktől nem kér egyebet ft lakosság, csuk azt, hogy nyugodtan élhessen, mert amúgy is elég bajt okoz & gazdaság válság, me.v krónikussá vált az utóbbi hónapokban. Nem szabad komolyan venni az elmúlt napokban történt kilengéseket, nem téveszthetnek meg senkit ezek. Maga Vaida jelentette ki, hogy vandalizmusra nincs a román náci ioitaHsunuínak szüksége. A kilengéseknek az a célja, hogy a hatóságok gyengeségét bizonyítsa s azt « benyomást keltse, hogy nincs vaskéz, mely rendet tarthat. Incuiet belügyminiszter elhatározna, hogv megóvja a hatóságok tekintélyét. Ez nem hivatalos nyilatkozatok fogalmazásától, de kézzel fogható tényéktől van függővé téve elsősorban EPOCA: A parlament legutóbbi ülése igen hangos volt s úgyszólván egyedül Gh—ta—Po. pcscu—Necscsti személyi ügyének volt szentelve. Több liberális képviselő is résztveoc a vitában, mely annyira clmérgesedett, hogy szükség volt * chestorok közbelépésére. Ghiata képviselő ái- 'irisos: nem maradhattak következmények nélkül. Ha közönséges rágalmazóval állunk szemben, nem maradhat cl büntetése. Az Universul * román népé és az egész világé s kötelessége minden román sajtóterméknek, hogy védelmébe vegye. Ha azonban beigazolódna, hogy GhiatJ- nak vin igaza?... Nem hisszük. Ghiatanak több támadható pontia van, többek között azok a pert :eum mezok, melyeket az Universul tett '•óivá. támadva bizonyos érdekeket — Az ügy meghaladja egy személyes kérdés kereteit. — A 'a Ti erkölcsi felelősségéről van szó s politikai ci.öleseinkről. Ha süivedés mutatkozik 2 magánéletben, ezt politikai életünk róvására kell írni elsősorban. A kelést íei kell nyitni a cson- t:g, gyökerestől keil kitisztitani. Ezt a munkát azonban sem Ghiata, sem a több: ,,Hasista“ íme* hivatva elvégezni. DIMINEAŢA: Politikai körökben ma is Ká- r >'v kiráiy legutóbbi ké; beszédével foglalkoznak, melyeket akkor mondott el, midőn a képviselők és szenátorok küldöttsége a válaszfeüra- tot átadta. Az: hittük, hogy a Korona és a kormány közötti viszonyra nézve találhatunk valamit a királyi szavakban. A beszédek azonban e sősorban az általános helyzenei foglalkoztak s rámutattak a bizonytalanságra. Egyes részei a többség segítő munkájáról szóltak a törvényhozással kapcsolatban. Sok volt a kritika iss külö- sen gazdasági irányban. A király a világválsággá: foglalkozik, mely az állam gazdasági életét uralja s annak a reménynek ad kifejezést, hogy .’egfeijőbb gazdasági-tanács megfelelő irányba tereli gazdasága életünket. Végül a szokásos felhívásoktól eltérően erőteljesebben sürgeti az általános megbékülést. Trónralépésc ót?, több Ízben hivta fel-'a figyelmet a testvéri összefogásra- Ez most még élesebben hangzik. A király azt mondja, hogy a nép kívánja a békét. Ez a kijelentés sok magyarázatra ad alkalmat. Ha a korona a Nép akaratira hivatkozik, ez annak bizonyítéka, hogy a kívánságot nem ismerik a nép választott képviselői. Ez a megállapítás nemcsak a parlamentre, de a kormányra is vonatkozik. — Eleget tehet Xatarescu ennek az óhajnak? S ha * nem tud eleget tenni ennek, mi fog történni? A legfelsőbb királyi óhaj a jövő kormányra îs vonatkozik. Szükség van tehát az erők szélesebb körű összefogására. i gang?!!* mi aiaranegicgg! HASZNOS ÉS OLCSÓ) AJANDEK egy ruhának való selyem, vagy egy selyemsál GALLIA, CLUJ STR. GEN. NEOULOEA 2 RENNER-PALOTA Oszlályharcról, nemzetközi békéről, autfarkiáról és munkanélküliségről — beszél a német munkaügyi miniszter-I“ ,,Térjünk vissza a józansághoz, amíg nem késő! BERLIN, december hó. ÍBorlini munkatársunktól.) Franz Seldtet, a csak minap feloszlatott legendáshírű német Acélsisak vezérét e hasábokon bemutatni felesleges. Nevét már a világháború alatt irta be a hősök könyvébe, hogy a lezárult négy vérzivataros év után a vajúdó német politika egyik legnagyobb s a legtisztább szervezetének álljon élére s vigye politikai diadalra a harctéren vesztes német frontharcosokat. Pártjának nagysága előtt még az autokra- tiv nemzeti szociálist.! pártnak is egyezséget kellett kötnie s el kellett Hitlernek is ismernie. hogy koalíciós kormányt alakíthat csak s ebben pedig az ellenzéki acélsisak nélkül nem juthat uralomhoz . . . így lett a Stahlhelm vezér Seldteböl, a mai Németország egyik kevésszámú nemzeti szocialista minisztere, az a félkarú, sebhelyes arcú hős. ki most a miniszteri íróasztal mellett vívja harcát a német nép boldogulásáért, ki a munkanélküliség frontján hadakozik a nyomor és éhség rémével, mely a háboruutáni világ második s a várháborúval egyformán kétségbeejtő lidércnyomása. Sohlte nem tartozik a szónokló, nyilatkozó politikusok csoportjához, csendes szavú, gondolkozó államférfi, kinek mai vélemény- nyilvánitása tehát kétszeresen is hivatva van feltűnést kelteni. Az Ellenzék berlini munkatársa az év befejezésének kapcsán fordult levélben a német birodalom munkaügyi miniszteréhez, hogy öt a mai kaotikus európai helyzet gazdasági megvilágítására kérje fel, de egyben alkalmat nyújtson a berlini gazgyon jól tudom, hogy ezt a német politikát a nagy világban egész máskép látják, mi németek azonban mégis meg vagyunk győződve, hogy csakis egy befelé egységes, erőteljes nemzet képezhet valódi békefaktort. Misem veszélyeztetheti jobban a békét, mint a bizonytalanság, gyengeség és fölmunka s ezért takarítottuk mi ki — ha szabad e helyen saját tárcámról beszélnem — Németországban mindazt, ami a nemzet polgárai között csak veszélyes békétlenséget volt hivatva teremteni s ez pedig legelső sorban is az osztályharc tévtana. Ez a tan nem ismer mást, csak a mindenki ellen harcát, a brutális önzést, csoport- uralmat. mely minden közösséget már csirájában akar megölni. Az uj német munka- törvény viszont már más szellemben alakult s az a dolgozó nagy közösségből indult ki. tekintet nélkül arra, hogy a dolgozó a társadalom melyik fokán vagy polcán áll. A közös munka kapcsolata most minden dolgozót egyesit magában, a közösség szolgálatában s — a közösség javára. Németországban nem léteznek többé urak és szolgák; az urnák, illetve a gazdának természetesen megmaradnak változatlanul ösz- szes tulajdonosi jogai saját házában, üzemében. irodájában, de szemben áll ezzel a munkás joga elismerésre és tiszteletre. Ezért nem is maradt el a munka rendjének sikere, ezért nem ismerünk többé sztrájkokat, kizárásokat, de ezért nem ismerünk többé ellenségeskedést munkás és munkaadó között sem. Mind a ketten személyiségek s egymásPrima é-horok I*airácso5íy?a olcsón PALI BÁCSINÁL ssffl&aKEBfflföai CLUJ, STK AIM SINCAI <5. SZÁRI ALATT das ági kormánynak arra is, hogy kifejtsék a nemzeti szocializmus oly sokat vitatott gazdasági reformtörekvéseinek alapelvét. Seite miniszter ezúttal nem tagadta meg a nyilatkozattételt s levelet intézett lapunk berlini munkatársához, melyben eleget, tesz felkérésünknek s tömör szavakban fejti ki nézeteit az osztályharcról, nemzetközi békéről, auiarkiáról és munkanélküliségről. Az érdekes levél érdemi részét, minden változtatás nélkül alábbiakban közöljük: „Úgy tűnik, mintha már nem is ünnepelhetnénk többé békéim* népét“ . . . Az uj év fordulóján egy pillanatra megállunk munkánkban, hogy egy pillantást vessünk még a távozó esztendőre. Az idei forduló különösképen okot is ad erre, mert nehéz politikai és gazdasági gondok nehezednek ma majd minden népre. Az egész világ forrongásban van s szinte már ugg tűnik, hogy nem is ünnepelhetünk az életben többé egy igazi karácsonyt, egy békeünnepet . . . nem-e kell ezen elgondolkoznunk s nem-e sarkal ez bennünket arra, hogy összpontosított erőnkkel próbáljuk meg mégegyszer a világ nyugalmát megteremteni ? Mi, németek azt hisszük, hogy a nyugalomnak föltétele mindenek előtt a nemzetek egyenkénti, külön-külön békéje s ez végeredményben a német birodalom kancellárjának is akarata, melyről ugyan naI nak kölcsönösen munkatársai, egymás munkájának kölcsönös elismerői. A lövészárok férfiai inkább nyújtanak egymásnak kezet, mint a diplomaták . . . Én hiszek abban, hogy amint ember és ember közölt ez a békés együttműködés lehetségessé vált, úgy az biztos megvalósítható lenne nemzet és nemzet között is, hiszen az elmúlt év legkülönbözőbb országbeli frontharcos látogatásai mutatták meg éppen legjobban, hogy azok a férfiak, kik egymással szemben feküdtek a lövészárokban, már egyszerű összejövetelre is több megértést tudtak egymás nemzeteivel szemben felmutatni, mint akár a leghosszabb diplomáciai tárgyalás. Ha ez pedig igy történt, akkor annak oka kétségtelenül abban rejlik, hogy azok a férfiak, kik még nem is olyan régen a fronton harcoltak, képesek voltak mórt minden el- szakitáson is túl egymásnak kezeket nyújtani... Mi, németek nem vagyunk az a nemzet, mely egy ilyen közeledést elhárítana magától, vagy félénken elzárná magát a nagy világ nyilvánossága elől . . . ellenkezőleg: ezt már — ha más nem — de gazdasági helyzetünk sem engedné, hiszen kormányunk már nem egyszer hangsúlyozta, mennyire különösképen szivén fekszik a német export „Nagyon megvagyok elégedett* ci „Gastro D“ gyomorbaj* elleni gyógyszerrel“... irju többek között V. G. tisztviselő, Soroc;, városából (lakik Str. N. THule.scu No. 7. Akik szedték a „Gastro D“ gyógyszert, is merik nagyszerű görcsoldó hatását, egy kávéskanál belőle egy 161 pohár vizlxri be véve. 10—12 percen belül megszünteti a gyomor- fájdalmakat és 12 ló percen belül a máj és vese rohamokat. Nemcsak enyhíti a fájdalmakat, hanem a betegség okát szünteti meg azzal, bogy a szervezet, működését normálissá teszi. Császár E. gyógyszeriára Bucureşti. Calea Victoriei 124. szám, 130 lej utánvéttel küldi a „Gastro D“-t és a kétkedőknek százszámra bocsátja rendelkezésére a beérkezett köszönő leveleket, amelyek azt bizonyítják, hogy minden reklám tulszerény a lelkesedéssel tele levelekhez és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásához képest. fellendítése! Köztudomású, hogy nyersanyagokra van szükségünk, mely nélkül nem is tudnék belpolitikáikig oly fontos gazdasági programunkat végrehajtani, magam pedig éppen mint munkaügyi miniszter utalok arra e helyen is, hogy mennyi polgárunk él éppen az exportból s az. oly sokaknak kenyeret jelentő külkereskedelemből. Iía tehát a birodalmi kormány olyant lépésekre volt kénytelen magát elhatározni, melyek egy önkéntes elzárkózásra engedtek volna következtetni, úgy az nem a mi hibánk, hanem annak köszönhető, hogy az európai államok már mást sem tudnak, mint egymásnak kölcsönösen csak újabb vámsorompókat kitalálni, melyhez még az a tény is járul, hogy Európa vámhatárai a háború után nem kevesebb, mint egy- harmaddal növekedtek s ezzel betetőzték azt a katasztrófát, mely a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatot egyszerűen lehetetlenné tette. Mi erre pedig újból csak azt mondhatjuk, hogy örömmel és készséggel vagyunk hajlandó minden olyan állammal együttműködni, mely becsületesen és jószándékkal kivan velünk dolgozni. A munkanélküliek millióinak jajkiáltása! A mai helyzet kétségbeejtő voltát eléggé bizonyítja már a világ sok millió munkanélkülijének szörnyű nyomora s jajkiáltása, ez ellen pedig csak egy megoldás van: észbe- kapás s annak megszivlelése, hogy térjünk vissza a józan észhez, amíg nem lesz majd tulkéső! Ha majd minden hivatalos eszköz pedig már felmondta a szolgálatot, akkor minden ország népének magának kell elhatároznia hogy a nemzet uj utait megépítse s közelebb jusson azokhoz a nemzetekhez, kik tisztességben akarják egymásnak kezeiket békére nyújtani. Kívánom mind annyiunk nak: bárcsak az esztendőforduló meghozná végre a várva- várt kibontakozást s sokakban azt az elhatározást érlelné meg, hogv békés szándékaiknak tettekkel is nyújtsanak bizonyságot! * Eddig a nyilatkozat. Hozzáfűznivalónk nincsen, hiszen a terjedelmes levél valóban eloszlat minden kétséget, kitűnik azonban e sorokból az az éles kritika, mellyel a miniszter a világválság okaira rámutat, kitűnik az az őszinte hang, melynek alapja a világ sorsáért aggódó államférfi békevágya, majd az ebből kicsúcsosodó, nem is egyszer hangsúlyozott német közeledési hajlandóság, végül pedig érdekes olvasmányt nyújtanak azok a szavak, melyek bepillantást engednek vetni a mai Németország szociális és gazdasági gondolatvilágába s annak legfőbb problémáiba. Az érdekes nyilatkozat hivatva van arra, hogy az egész európai közvélemény figyelmével találkozzon. Boros Ferenc. Das LEXIKON der TECHNIK (Kohlmann) 560 lap, 156 kép és melléklet, 36.000 Stichwort, vászonkötés, Lei 180 Lepage Kérjen német-magyar írod. és szakjegyzéket
