Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-17 / 290. szám

fíZLENZfiK tmanammmsmsíM émcomh tr I 7 2 msem WBWffll*9*’'1 i«« »»<*■■ w* tww MiT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Moszkva. Vihar. Drágaság. I ARA NO ASTRA: A francia -oros/ egyez­mény rutitikái ás.it nagy érdeklődő kiféri l'.uro. pában. Akik Moszkvát álarc nőikül nézik, sok mindent fedeznek tel a rai.ifik.il Is indoka-'ban- Igen kevés azok szánva, akik 1 itvi«o\ békoszere- toiol vannak áthatva. Az. imperialist’-holseviz- mus taktikáját már leleplezték. Céljuk ci viiâjţ- forradalom s bolseviki diktutur. detbelepterese a őrs.hágókban. Moszkva több barátot szerzett . utóbbi időben. I ok köze tartozik Eranci-’or- s/.a^ is, mely o kot állam közötti egyezményt most aláírta. Erre a/ úgynevezett ,,pacifista“ munkára csak azért van szüksége, hogy colját könnyebben szolgaUiassu. A kommunista Inter­nationale révén a bolscrizmus mind jobban ter­jed Európa szivében. A ..Comitem“ ügynökei a Moszkvából kapott utasítások szerint zavartala. nul dolgoznak az egyes fővárosokban. amit F.berlcm kommunista vezér strassburgi letarróz- taüvía bizonyít legjobban. Eberlcin vöt a nyu- g i:európai kommunisták bankárja. A szovjet francia- és csehszlovák-barát politikája ugyanezt a célt szolgálja. Ki van adva a jelszó: — Meg keli szerezni nv-nden áron az országokat s enge­délyt kel’ kieszközölni orra, hogy a szovjet csa­patok cg\- messzebb levő alkun Területere juthas­sanak. Csak egy lépés választ el ettől. Legyünk tehát óvatosak. DIMINEAŢA: Míg a nemzetközi életben Ro­mánját is érdeklő komoly dolgokkal vannak el­foglalva, addig Bucureşti utcáin verekednek. A lármában hir érkezik, mely Rorrtáhiát is érinti Lávái és Sir Sámuel Hoare megegyezésével kap­csolatban. A francia és angol diplomácia ez af­rikai háborús ügyet akarja elintézni, aztan uj munkához fog s megpróbálja a megrgy ezüst Né­metországgá'!. liogv a leszerelés érdekében Ber­line a Népszövetségbe visszahozza. Igen szép ez a célkitűzés, senki sem kifogásolhatja. De mi lesz majd ennek az. ára-"' Melyet Anglia ;z előjelek szerint hajlandó megfizetni s úgy -átsz-ik Paris sem fog ettől tartózkodni. Az ár, a népszövetsé­gi alapokmánynak a megváltoztatása. Sir Hoare a Népszövetség elmúlt; időszaka alatt már ilyen értelemben beszélt. Baldwin angol miniszterel­nök most még világosabban nyilatkozott. Leszö­gezte ugyan a békeszerződések szentségét, de hozzátette, hogy nincs olyan nemzetközi megái­SUPER 36 5+1 CSŐVEL 19- 2000M IÁVKAPCSOIÖ HNOMBtÁLUlÁS AZ OUZft MŰSZAKI ÚJÍTÁSOK WYflEMKVÍIflfVH WWil * l RADIO * l Standard Lelkiismereűen vállalkozó áldozatai leitek a megyénkbeii szegény munkások Hihetetlen nyomár vári a munkái kereső földművesekre, kií ierhel a felelősség? kpodas, amit ne lehetne módositan:. A Frank­furter Zeitung munkatársa riportkörutra indult nemrég Angliába. A dtp december 8-ik.i számá­ban számol be utjának eddigi eredményéről és a következőket írja: „Egv neves angol államférfi roUi'ból cikk jelent meg a> „Round Tabla“ cimü lapban, melyben hangoztatta, hogy' Németor­szág csak a népszövetségi alapokmány szem előtt tg-tásávai térhet vissza Gcnfbe.“ A német újság­író hozzáteszi, hogy Anglia az alapokmány re­formját akarja a békés megoldás szellemében. — Rámutat ugyanakkor Hitler álláspontjára, mely szerint a revizió a főfeltétele annak, hogy' Né­metország résztvegyen a kollektiv munkában. Vi­har jelentkezik a láthatáron. ARGUS: Drágul az élet. Az árak úgy emel­kednek, mint infláció idején. Az állam is segít, emeli c fogyasztási adókat. Mi a drágasági hul­lám igazi oka? Nincs szó inflációról. A kormány — jól. rosszul — a költségvetés bevételi tételei­vel fedezi az állami kiadásokat, nem kér köl­csönt a jegybanktól s nem kényszeríti a Banca Naţionala: szabáiy+van pénzkibocsájtásra. A kül­kereskedelmi mérleg aktiv, Ali tehát az oka, hogy polgártársaink a lejnek kevesebb értéket tu- ajdonótarnak s így életre keltik azt az állapotot, amit drágaságnak neveznek. A válasz az, hogy a máj külkereskedelmi rendszer a külföldi tarto­zások kifizetését nem biztosítja. Nincs csak lej pénze az államnak és magánosoknak, akik ezzel szemben idegen valutával tartoznak s igy maga­sabb árfolyamot kénytelenek fizetni, hogy ehhez hozzájussanak. A jelenlegi termelési eszközök fel- használása mellett elért mezőgazdasági eredmény. CLUJ. (Az Ellenzék tudósit ójától.) Példál- > lan esemény történt a Sibiu-i havasokban ; Sadurc.u községben. Egy Kovács István nevii l vállalkozó : H embert szerződtetett, hogy napszámba ; dolgozzanak neki. A munkások, akik rész- [ ben bányászok, részben kőművesek, a 70 ! —100 lejig terjedő napidij ígéretére rész­J ben gyalog, részben nyitott vagonokban örömmel tették meg a nagy utat. J A helyszínen keserves napok vártak rá­j juk. Kis barakkokban helyezték el őket, ; amelyekben nem volt volt világítás, hol ösz- < szezsúfolódva reggel, a hajnal beállta előtt, ; sötétben, mikor dolgozni mentek, azt sem i tudták, hogy,' kinek melyik a csomagja, rne- ! Ívik a cipője. Az odaérkező mérnök egy pár nap múlva felvilágosii ott a őket, hogy a munka ak- - kord-munka s igy körülbelül 10 lej jut rájuk fejenként. A lelkiismeretlen v állal- j kozó ekkor már 12.000 lej előleget s kü- \ lön 15.000 lejt veit fel szerszámokra az í elnökségtől. A szerencsétlen emberek tudták, hogy' ezt úgysem tudják ledolgozni, igy keserves na­pok után becsapottalj és ki zsákmányolt an hazafelé indultak. 'S olt olyan közöttük, aki minden apró ingó vagyonát kénytelen volt eladni, 50—50 km.-t gyalogolni kiskabátban. Egy közölök a feleségével tette meg az utat. A minden emberi szenvedésen keresz­tülment munkások, akik jóhiszeműen vállal­ták a kecsegtető munkát, minden értéküktől megfosztva, az otthon készült elemózsiát, le­pedőjüket. szalmazsákjukat eladva vándorol­tak haza. Többen laknak közülük a Cluj-megyei Bo­gara községben. Szegény, fiatal napszá­mosok, akik szüleiken akarlak segíteni a messze havasokban vállalt munkával. Természetes, a legnagyobb elkeseredéssel és felháborodással, mindenükből kifosztva érkeztek haza s most csak abban remény­kednek. hogy az emberi igazság valami mó­don elégtételt szolgáltat nekik ebben a fel­háborító esetben. Néhány igaz szó a Saturól... T izenötf millió mezogazJa szenveJéseisiek ol&ai lüdőlsaj, vérbai, orvos-, ftórbáz- és gyógyszerbe ény, iskola, lanifé és pap, íes-sneiés és közsziikségSeie cikkek at vágódtak paciján nyel csak igen szerény keretek között tudunk fizetni külföldi tartozásokat. Ezt nem értették meg kormányaink, midőn 1918. után úgyszólván adósság nélkül vették át az ország pénzügyeinek vezetését s nem volt 100 milliard lej adósság, amit 1918-tól 1931-ig csinálták, amire’ 5 milliárd lejt keli fizetni most évenként törlesztésben ós kamatban. A drágaságnak tehát nem néhány ke­reskedő az oka, hanem lazok a politikusok, akik felhalmozták a milliárdos tartozásokat. Uj köl­csönt vettek igénybe, hogy a régit kifizessék, nem maradhatott el ennek hatása. Sokat ártott hitelünknek és a gazdasági életet is megzavarta. Eredményt ma már csak ia< mezőgazdaság helyes megszervezésével lehetne elérni. Addig minden csak szerencsejáték. Ideiglenes megoldást jelent minden egyik napról a másikra. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok eíöbarcosa. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A felirati vita során Miclescu konzervatív- párti képviselő pontos adatok felsorakozta­tásával igen érdekes beszédet mondott a fa­lukról. Tény az, hogy Románia 19 millió lelket számláló lakosságából lő millió jut a falura s igy csupán 4 millió lakos tekint­hető városinak. Más szóval: falusi a lakos­ság 81 százaléka. Nem szabad azt sem fi­gyelmen kívül hagyni, hogy 1920 óta 1933-ig 12 millióról 15 millióra szökött fel a falusi lakók száma, ami 25 ezrelékes szaporulat­nak felel meg akkor, midőn a városi lakos­ság csupán két ezrelékes szaporodást mutat. 1932-ben például 17 gyermek jutott minden ezer lélekre a falvakban s ugyanakkor csu­pán 3—4 gyermek születeti ezrenként a vá­rosokban. A halálozásokat véve alapul a születési többlet ötször nagyobb a falukban, mint a városokban, önként következik eb­ből Miclescu szenátor megállapítása, hogy a falvak képezik a románság tartalékát, ez adja annak indokát, hogy a faluk helyzetét behatóbban vizsgáljuk. Elgészségügyi helyzet Legfontosabb kérdés az, hogy a falvak egészségügyi szempontból milyen helyzetben vannak. Hivatalos statisztika szerint 1928- ban 32.7 százalék volt a halálozási arány azoknak az újszülötteknek sorában, akik öt éven alul voltak. 1939—1931 években 18 gyermek halt meg minden 100 gyermek kö­zül. Gyermekhalandóság terén Románia ve­zet Európában. Mig az újszülöttek közül 4.9 százalék hal meg szülés után az első héten (Romániában, addig az arányszám csupán 2.2 százalék Angliában. A gyermekhalandóságon túl a falut a íü- dőbaj pusztítja legjobban. 1930-ban 36,637 tüdőbujos voll nyilvántartva, nwly /(un 40.110-re emelkedett 1934-ben. Hivatni«»' he. , lyen jól tudják azonban, hogy 80 90 </f*r tiidöbajos vau :tz országion a valóságban * & a lakosság öl ezreléke szenved tiidöhajba/i. I Ugyanez a helyzet vérhaj tekintetéi»«n is. I 1930-bíiri 33.913 vérbajos beteg volt az or- 1 szágbtm nyilvántartva, akiknek száma tavaly I már 51.693-rá emelkedett. A valóság ill is 1 nz, hogy már 1932-ben 959 egyén volt vérbajm 1 minden százezer lakosból, ami 180 ezer vérbajos betegnek felel írvg I Orvosok, gyógyszerészek I Miclescu szenátor ezután az orvosok /á mával és a gyógykezeléssel foglalkozott Megállapította, bogy mindössze 1137 in«-gy< i főorvos és körorvos jut a 15 milliót kitevő falusi lakosságra, ami annyi) jelent, hogy egy orvos jut minden 376 négyzetkilomé­ter területre és 13.680 falusira. Ugyanakkor csupán 43 megyei közkórház van az országban 4570 ággyal. így megyén ként még egy kórház sem jut a lakosságra. A tüdőbajosok és leprások és járványos be­tegségek céljára mindössze 4240 ágy szol­gál, bár 1935-ben a helyzet némi javulási mutat. A gyógyszertárak száma ugyanilyen képet mutat. Összesen mintegy 770 gyógyszertár van az országban, ami annyit jelent, hogy egy gyógyszertár jut átlag 200 négyzetkilo­méteren minden 20 ezer lakosra. Kulturális helyzet A falu kulturális szempontból is sokat szenved. 1932—33-ban 2 millió 637 ezer is­kolaköteles gyermek volt az országban és 1 millió 227 ezer járt csak iskolába. Össze­sen 13.780 iskola van 26.141 tanteremmel az országban, 100 tanuló jut tehát egy szobára, összesen 30.619 tanítóval. A közoktatás azonban nem függ egyedül az. iskolák s tanítók számától. A pap és ta­nító legközelebb vannak a falusiakhoz s igy nagy hatást gyakorolhatnak azokra. — Ezért van az — állapította meg Mic­lescu szenátor — hogy a politikai pártok sietnek besorozni őket soraikba. így kortes lesz belőlük a faluban. Tudjuk, mit várnak tőlük a pártok, melyek ígéretekkel halmoz­zák el őket. ami aztán az oktatást hátrál­tatja. Ennek a káros állapotnak csak ugv lehetne véget vetni, ha megtiltanák a politi­zálást a tanszemélyzetnek és a papoknak. Gazdasági válság A faluk nyomorúságának főoka azonban mégis a mezőgazdasági válságban keresen­dő. A bajt gazdasági téren a romániai ter­melés magas költsége és a világpiaci ár közti különbség okozza elsősorban. Az eddig műveletlen óriási lerületeknek gépi erővel történt megmunkálása az árat a romániai termelési költségek alá nyomja. Ennek a helyzetnek javulását alig lehet remélni. Az ár kialakulásánál ugyanis ma nem a mi ter­melési költségeinket, de a gépi termelés költségeit veszik figyelembe. Élet-halál kér­dést jelent tehát a romániai mezőgazdasági termelés motorizálása. amit csak hosszú időre szóló olcsó hitel nyújtásával lehet el­érni. A búzaár mesterséges fenntartása nem jelent elfogadható megoldást. Ez csak ideig­lenes rendszabály és nem szünteti meg a bajokat. Racionalizálni kell a falu mező­gazdaságát. — Ami nálunk történt — végezte beszé­dét Miclescu szenátor — az mind csak „po­litika” volt. Nem elég az. ha a termelés költségeinek kérdésével foglalkozunk, arról is gondoskodni kell. hogy a mezőgazdák olcsón kapják meg az első­rendű közszükségleti cikkeket, így arra is szükség van, hogy megfelelő arány legyen a mezőgazdasági cikkek és ezeknek ára között. A só. cukor, petróleum árát kell leszorítani. A petróleumot 6—7 lejjel árulják literenként a falukban, holott 6Ó bániért lehelne megvásárolni a gyárak­ban. Ezért történik, hogy kora délutántól késő estig sötét van a falusiak házában s nem dolgozhatnak. A falu életét kell tanulmányozni, ez a legégetőbb kérdés az országban. Alkotó munkának kell átadja helyét a gyűlöletet szitó s üres jelszavakon nyargaló politika. (st.) GYOMOR- ÉS BÉLZAVAROKNÁL, hasüreg­be] i vérpangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szé­dülésnél, horplokf ájásnál, hányingernél egy-kéc pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kés erű- viz alaposan kitisztítja emészcőutakar. Köz­kórházi jelentésekben óívateuk, hogy a FERENC JÓZSEF vizet még a hosszú idő óta fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik­Unttep elolt sor kerül a köz­igazgatási törvényjavaslat letárgyalására BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A parlament a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalását kedden megkezdi. A javaslatot Inculet belügyminiszter és Juca belügyi ál­lamtitkár terjesztik a törvényhozás elé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom